Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

1*64. november 28. 6 Vasárnap DIVAT CSALÁD-OTTHON Áz e örömszerzés művészete Alig hiszem, hogy van olyan ember, aki még ne fedezte volna fel az öröm rendkívül fontos je­lentőségét egyéni és társas éle­tünkben. Ki ne érezte volna már, hogy az öröm életkedvünket meg­sokszorozó erőforrás, vitamin, gyógyszer, áldás? S ki ne döb­bent volna rá, hogy az örömtelen élet szükségszerűen hiányos, csonka, sivár élet, amelyből csak kimenekülni volna jó? S ha meg­nézzük, mi az, ami az embereknek általában örömöt tud szerezni, könnyen rájövünk, hogy a leg­főbb örömök forrása a másik em­ber. Mint ahogy a legfájóbb se­beket sem az élettelen tárgyak, a külső körülmények okozzák, ha­nem ugyancsak az emberek. Ezért nagyon fontos az, hogy céltudato­san ráneveljük magunkat az örömszerzés művészetére, s gyer­mekeinkben is minél előbb és mi­nél következetesebben kifejlesz- szük az örömszerzés szükségletét. Az öröm az egyik legépítőbb emberi érzelem. S gyakran csu­pán tiszta lelkületre, meleg érzü­letre és emberi szolidaritásra van szükség ahhoz, hogy másoknak, egyeseknek vagy akár közösség­nek is jelentős örömet szerez­zünk. Sokszor egy egészen apró figyelmesség, egy barátságos szó teljesen elég hozzá. Olykor már annak puszta éreztetése, hogy va­laki megbízhat bennünk, szükség esetén biztosan számíthat ránk, önmagában elég örömforrás. Az örömszerzés ábécéje a má­sik ember szükségleteinek, vá­gyainak, álmainak a felismerése. Sokszor ez a nehezebb,, a rriély gyökeret verf szükségletek felis­merése, nem pedig kielégítésük. Erre viszont csak azok képesek, akiket érdekelnek az emberek, akik nem süllyednek ablaktalan önzésükbe, hanem észreveszik, hogy más hozzájuk hasonló em­berek is vannak, akik az övéik­hez hasonló problémákkal birkóz­nak, s nagyjából ugyanúgy rea­gálnak a többi emberek viselke­désére, mint ők maguk. Az ilye­nek viszont el képesek találni, hogy egy-egy apró figyelmesség­gel, egyetlen barátságos, biztató vagy elismerő szóval mikor és ho­gyan ajándékozhatnak meg vala­kit örömmel, hogyan tehetik őket boldoggá. Az örömszerzés, éppen úgy, mint a jóság, az igazságosság, ön­magában hordja- jutalmát. A hála és a viszonzás reményében tenni jót, szerezni örömet már nem is igazi, tiszta öröm, s akár uzsorás­tól is kitelik. Bár bölcs tapaszta­latokkal rendelkező öregek meg­győzően állítják, hogy az öröm­szerzés, a jóság sohasem vész kár­ba. Csodálatos, rejtett csatorná­kon még akkor is visszatér az emberhez, amikor egyáltalában nem számít rá. A gyermeket sokan eredendően önzőnek tartják, s azt hiszik, csak a saját haszna érdekli. E felfogás ellen határozottan szembe kell szállnunk. Tudnunk kell, hogy a magasabb rendű érzelmeket, mint amilyen például az intellek­tuális és az esztétikai öröm, a társadalmi közösségekben, a ta­pasztalt példák és élmények se­gítségével tanulja meg az ember. Ugyanígy vagyunk a társadalmi, az erkölcsi érzelmekkel is. Ah­hoz, hogy gyermekeinkben, isko­lai tanulóinkban idejében kifej­lődjék a tiszta öröm megbecsülé­se és az örömszerzés szükséglete, már a korai gyermekkortól alkal­mat kell nekik adnunk ezeknek a pozitív, felemelő érzelmeknek az átélésére, s akkor azok ki is fejlődnek bennük. I Nem is olyan nehéz ezt elér­jünk, mint első pillanatra látszik. .Egyszerű közös programok, játé- jkok, érdeklődés az őket belülről érdeklő, erősen foglalkoztató dolgok, tevékenységek, kérdések iránt vagy igen sokszor a puszta tanulság: hogy észrevesszük, lát­juk, figyeljük és értékeljük telje­sítményeiket, már kielégíti és nagy örömmel tölti el őket. S az ilyen örömszerző módszerek foko­zatosan szinte vérükké válnak, s majd ők is érdeklődni fognak más emberek ügyei iránt, segítői, tá­maszai lesznek más embereknek, s ha később arra kerül sor, hogy kisebb-nagyobb közösségek egy­másra utalt tagjaiként dolgozza­nak a társadalom alapsejtjeiben, a családban, iskolai osztályban, munkabrigádban: sokkal keve­sebb baj lesz velük, mint azokkal, akiknek gyermekkorukban nem volt elég alkalmuk örülni és örö­met szerezni. Dr. Harsány! István A lázról A normális testhőmérséklet nem határozható^ meg pontosan. Álta­lában 37 fokig normálisnak tart­ják, 38-ig enyhe, 38 főik felett pe­dig magas lázról beszélnek. Van, akinek a testhőmérséklete né­hány tized fokkal mindig maga­sabb a szokásosnál, pedig semmi­lyen betegségben sem szenved. Az ilyen egyéneket sokszor éveken át a legkülönfélébb vizsgálatoknak és kezeléseknek vetik alá, ered­mény nélkül. Ismeretes, hogy bizonyos ese­tekben izgalmak is kiválthatják a testhőmérséklet emelkedését. Meg­figyelték például, hogy a betegek nagy része a kórházi felvételt kö­vető első napokban hőemelkedést mutat, ami később megszűnik. Ki­mutatták, hogy diákok testhőmér­séklete vizsga előtt és házastár­saké veszekedés után csaknem egy fokkal emelkedik. Az igazi láz nem csupán a test hőmérsékletének emelkedéséből áll, hanem: végtagfájdalmak, száj- szárazság, étvágycsökkenés, szom­júság is mutatkozik. Továbbá: az emésztés romlik, a vizelet sötét- pirossá válik és besűrűsödik, a szívműködés fokozódik, a pulzus meggyorsul, a bőr erei összehú­zódnak, ami hidegérzést idéz elő, miközben a test belseje a szokott- nál melegebb: borzongás és a hi­degrázás jelentkezik. Az orvostudomány fejlődésével fellép a nőhiány Chicagóban, az Evanston kórház kutatóintézetének egyik igazgató­ja, dr. Berger szerint, az orvostu­domány fejlődésével eljuthatunk odáig, hogy fellép az általános nő­hiány! A különös megállapítás magya­rázata, hogy a férfinem ma még általában kevésbé életképes, mint a női. Mert igaz ugyan, hogy ál­talában 106 fiúgyermek születik száz leánygyermekre számítva, de harmincéves korban az arány már kiegyenlítődik. És harminc­lwvr után TiÄV iavnra len, hiszen a nők általában bosz­szabb életűek. A fogamzás pillanatába« az arány még a férfiaknak kedvez: minden száz nőnemű magzatra valószínűleg 120 vagy ISO hímne- mű jut. Ha azonban az orvostudomány­nak sikerül tovább csökkenteni a magzat elhalálozását, előfordul­hat, hogy ötven százalékkal több fiú születik, mint amennyi lány, és a nemek egyensúlya a férfiak Tanácsok a szobanövények ápolásához A virágdísz kellemes, ünnepé­lyes hangulatot teremt mindenütt. A vázában vagy lapos tálkában elhelyezett sárga színű virág szinte napfényessé teszi ottho­nunkat. A zöld növény pedig már a lakás berendezéséhez számít. Régen a lakások megszokott dísze a fikusz és a közkedvelt filodend- ron . volt. Ezek a*szép, nagy levelű növények — terjedelmük miatt —, a kisebb lakásokban már nem alkalmasak. Modern lakásban szé­pek a függő kerámia-, háncs- vagy műanyag kosárkában elhelyezett ampolna-növények. Legkedvelteb­bek közülük az apró levelű heda- ra változatai. A lakószobába „mérsékelt házi” növények alkalmasak. Az aglau- néme vagy a peperónia változatai szép, ízléses díszei a virágsarok­nak. A kaktusz jól viseli a szoba hőmérsékletét. Az orchidea, páf­rány-, pálmafélék „melegházi” nö­vények ápolásigényesek. A páf­rány-, pálmafajtákból ugyan van olyan is, ami enyhébb hőmérsék­leten tartható. Szerény és környezetét jól bíró a szanzavéra különböző változata. Különösen érdekes az elboruló, tarka levelű, ami a modern búto­rok között dekoratív hatást kelt Szép a logiflóra, cilindrika és a haani nevű alacsony termetű, nö­vény is. Gondolni kell arra, hogy a nyi­tott ablakból erkélyről még a hű­vös éjszakák előtt a lakásba ke­rüljenek a növények. A megfázott virágról a leggondosabb ápolás mellett is lehull a levél. A gyö­keres növény a téli hónapokban, — különösen sötétebb helyen vagy borús időben — nem kíván gya­kori öntözést. Ha viszont öntö­zünk, mindig szobahőmérsékletű vizet használjunk. Még a légáram­lattól, a „huzattól” is óvjuk, szel­lőztetésnél vékony papírral vagy ruhával védjük a növényeket. Hetenként töröljük le a leveleket a portól. Erre legalkalmasabb a nedves kis vattacsomó. A növé­nyek szaporításával, sarjasztásával nem szükséges tavaszig várni. Megfelelő szobahőmérsékletnél tőszétültetéssel télen is szaporít­ható a szanzavéra és a kukorica- levél. A gondozott, ápolt növény üde zöldjével megnyugtató környeze­tet tévém* minden lakásban. Réti Erzsébet Kezeslábas, szabályozható légnyomással, koraszülött gyermekeknek A baltimore-i John Hopkins kór­házban nyomás alatt tartott ke­zeslábast adnak a koraszülött kis­babákra. Az amerikai űrhajósok öltözékének mintájára készült mi­niatűr ruhadarabok hozzájárulnak a csecsemők vérnyomásának nö­veléséhez. Roppan a gally... Tasnádi Varga Éva verse Roppan a gally zizegve, nagyokat lép a medve Bundája borzong a szélben, amikor átmegy a réten. Roppan a gally a kárson, Pók-anyó ring egy hálón: — Szövök és fonok dús szálat, kabátot kötök a fának! Roppan a gally recsegve, álmos a medve kedve. Aludni, — aludni kéne, készüljünk fel már a télre. Roppan a gally. De száraz? Gyűjtöttünk már vagy százat. Kályhába tesszük még este, t onnan mond mesét, zizegve.

Next

/
Thumbnails
Contents