Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
Világ proletárjai egyesüljetek l NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT&IZOJ T SÁG ÉS A MEGYEI TANÁ tett. NOVEMBER 20., FENTEK Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM A pártfunkció becsülete | Magunk szabta felelősség | A rádió jövő heti műsora | Kihunyt fények | Sport Tanácskozik az országgyűlés Csüt" 4ökön délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná elnök nyitotta meg, majd dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Az építésügyről szóló törvényjavaslat; 2. A vízügyről szóló törvényjavaslat; 3. A külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról; 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az építésügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A% építésügyi törvényjavaslat vitája Trautmann Rezső építésügyi miniszter terjesztette az országgyűlés elé az építésügyi törvényjavaslatot. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat államigazgatásunk építésügyi és népgazdaságunk építőipari ágazata szempontjából egyaránt nagy jelentőségű. Az építésügy körébe tartozó követelmények, feladatok egy részét még az 1937-ből származó törvény szabályozza. A több mint negyedszázados jogszabály ma már elavult, sok tekintetben nem felel meg a hazánk gazdasági, társadalmi fejlődése következtében előállt követelményeknek, sőt hiányos is, mert az építésügyi igazgatásnak csak egy szűkebb területére terjedt ki. — A mai megnövekedett és sok irányú építési tevékenység — folytatta a miniszter — magától értetődően megköveteli az építésügyi ágazat teljes, egységes értelmezését, ennek keretében a területrendezés és a különböző építményfajták egységes, összehangolt rendszerének megteremtését. Trautmann Rezső a továbbiakban az építőipar fejlődését jellemezte, adatokkal, tényekkel illusztrálta azt az utat, amelyet Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter beszél. építőiparunk az elmúlt három és fél évtizedben megtett. — Az építőipar termelése mennyiségileg 1963-ban csaknem 3,5-szerese — ezen belül a szocialista építőipar termelésének mennyisége több mint ötszöröse volt az 1949. évinek. — A nyilvánvaló eredmények mellett az építőiparnak sok, lényegében fegyelmezetlenségből, lazaságból fakadó hibája van, s sok külső nehézség is gátolja munkáját Munkaerőhiánnyal küzd, vontatottan sajátítja él és vezeti be azokat a korszerű termelés- szervezési módszereket, amelyek a takarékosabb munkaerőfelhasználást biztosítják; nem használja ki elég széles körben a nagy termelékenységű szerkezeti és technológiai lehetőségeket, lassan halad a gépesítés útján. Olykor fontos anyagokból elégtelen vagy akadozó az ellátás, a szállítási nehézségek pedig szinte mindennaposakká váltak. Feltétlenül meg kell említeni azt a körülményt is, hogy a magyar építőipar az utóbbi években erejét meghaladó mennyiségű feladatot kapott, Illetve vállalt el. — Mint ismeretes, ezeket a problémákat a Magyar' Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964 februári ülésén mélyrehatóan megvizsgálta, s egyúttal meghatározta a feladatok megol(Folytatás a 2. oldalon.) Az ülés megnyitása előtti percek. Kádár János Gáspár Sándorral és Biszku Bélával beszélget. Kádár János fogadta az Argentin Köztársaság nagykövetét Kádár János, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke csütörtökön bemutatkozó látogatáson fogadta dr. Francisco Ricardo Bellot, az Argentin Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) Dél-vietnami helyzetkép Saigon Második napja folyik Dél-Viet- namban, Saigontól északnyugatra az amerikaiak és a dél-vietnamiak közös mammut-hadművelete a szabadságharcosok ellen. Bár a dél-vietnami hadsereg főparancsnoksága kijelentette, hogy a hadművelet „a jelek szerint kitűnő eredményeket hoz”, a helyszíni tudósítók beszámolnak arról, hogy eddig a támadó erőknek nem sikerült meglelniük az ellenséget. A több mint hétezer katona és száz helikopter eddig összesen két szabadságharcost fogott el. A zsákmány ezenkívül két köteg kézigránát és egy motorkerékpár. Az amerikai tanácsadók szerint a hadművelet tökéletes kudarc. Az egyetlen lövés egy dél-vietnami katonát talált el. A feltevések szerint a szabadságharcosok már jóval a támadás előtt kiürítették a szóban forgó területet. Washingtonban ugyanakkor bejelentették, hogy az Egyesült Államok újabb 1200 katonát és több szállítórepülőgépet küldött novemberben Dél-Vietnamba. Ezzel az amerikaiak száma 2100ö-re emelkedett Dél-Vietnamban. Az AFP jelentése szerint a november 8-tól 14-ig terjedő héten a szabadságharcosok 415 támadást hajtottak végre. A kormánycsapatok vesztesége 600 fő volt, míg a partizánoké 185. (MTI) Tizenkét európai ország 140 neves személyisége az MLF ellen Berlin Berlinben több napos tanácskozást tartott 12 európai ország — köztük Magyarország — 140 neves katolikus egyházi és világi személyisége. A tanácskozáson elfogadott „berlini nyilatkozat” hangsúlyozza, hogy a béke nemcsak nagy, ideális perspektíva, hanem konkrét cél is; s ma már nem elég pusztán állást foglalni a béke mellett, hanem cselekedni is kell érte. A nyilatkozat határozottan tiltakozik az MLF létrehozása ellen. „Az MLF-re irányuló törekvések nemcsak hogy az összes békeszerető emberek akaratát nem veszik figyelembe, hanem ellentmondanak egyházunk magasabb személyisége intéseinek és iránymutatásainak is... Minden nyugat-németországi fivérünket és nővérünket felhívunk, szegüljön szembe minden erejével ezzel a veszedelemmel.” A tanácskozáson a fő referátumot dr. Rudolf Neuhaus profesz- szor, drezdai főzeneigazgató tartotta. A vitában többek között felszólalt dr. Száva János kanonok is. (MTI) Magyar—olasz kulturális napok kezdődtek Békéscsabán K&nyvkiállitás, folókiállitás, zenés irodalmi est a programban Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága és a Balassi Bálint Művelődési Otthon vezetősége Békéscsaba és az olasz Agrigento közötti kulturális kapcsolatok jegyében november 19- től 23-ig magyar—olasz kulturális napokat rendez. A programnak megfelelően november 19-től 23-ig tartó .olasz vonatkozású könyvkiállítás nyílik a megyei könyvtárban, 20-án 18 órakor, ugyancsak a megyei könyvtárban, annak zenetermében, hanglemezekről játszott népszerű olasz operaáriákból összeállított hangversenyt rendeznek. November 22-én, vasárnap délelőtt Agrigento és Szicília természeti szépségeit bemutató fény- képkiállítás nyílik a Munkácsy Múzeumban, melyen Kendra János, a városi tanács vb-tagja mond megnyitót. Olasz ég alatt címmel pedig 23-án, hétfőn 19 órai kezdettel a Balassi Művelődési Otthon nagytermében magyar— olasz zenés irodalmi estet rendeznek. A műsoron olasz dalok, operarészletek, továbbá Itáliáról szóló klasszikus és magyar versek szerepelnek. Közreműködnek; Szabó Miklós operaénekes, Érdemes művész, a Békéscsabai Városi Szimfonikusok, Sárhelyi Jenő vezényletével, továbbá a Madrigál- kórus, Baukó Mátyás vezényletével, zongorán kísér dr. Arató Pál. A verses műsorban fellépnek: Stefanik Irén, Szentirmay Éva, Körösztös István, Mikes Ferenc, a Jókai Színház művészei. Az est műsorközlője Lestyán Katalin, rendezője: Máté Lajos.
