Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
1964. november 20. 2 Péntek (Folytatás az 1. oldalról.) dásához szükséges legfontosabb intézkedésekét és módozatokat. Jelenthetem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a párthatározat iránymutatásának megfelelően számos intézkedés végrehajtása van folyamatban. Ezután a miniszter rámutatott, hogy az építőipar rendkívül megosztott szervezeti rendszerben működik. A legjelentősebb építőipari szervezetek négy főhatóság irányításával végzik a legfontosabb állami beruházások és felújítások építési feladatait. A megyei tanácsok — és kiváltképpen a Fővárosi Tanács — már maguk is erős, s egyre fejlődő építőipari szervezettel rendelkeznek. E tanácsi építőszervek — számottevő építéstervezési és kivitelezési feladatot vállalva — végzik a meglévő óriási épületvagyon felújítási és karbantartási munkálatait is. — A mezőgazdaság építési szükségletének tekintélyes hányadát az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját, házilagos építőszervei valósítják meg. A szövetkezetek és. a lakosság építési igényeinek kielégítése — részben szolgáltató jelleggel — az építőipari szövetkezetekre és az építő kisiparosságra hárul, amelyek kisebb munkákat közületek- nek is végeznek. A magyar építőipar e nagy családi „tablóján” ott vannak még az egyéb főhatóságok, továbbá az üzemek kisebb-na- gyobb vállalatai, vagy házilagos formában működő építési szervei, részlegei is. — Ebben a szervezeti tagoltságban biztosítani kell, hogy egységesen jussanak érvényre az építéspolitikai célok. Gondoskodni kell továbbá a különböző irányító szervekhez tartozó építőipari szervek — itt is hangsúlyozom: építéstervezői és kivitelezői szervek — közötti zavartalan és fegyelmezett munka- megosztásról, együttműködésről. Az egységes tervirányításon kívül főként a szakmai szempontokat kell érvényesíteni, s a szakfelügyeletet a mindennapi gyakorlatba is át kell ültetni. Ezért nagy jelentőségűek a törvényjavaslatnak azok a szakaszai, amelyek megteremtik az egységes szakfelügyeletet mind az építéstervezés, mind pedig az építőipari kivitelezés felett. Az építésügyi miniszter ezután hangsúlyozta: nem elegendő azt szabályozni, ki és milyen feltételek között végezhet építéstervezést, illetőleg építőipari kivitelezést — rendezni kell az ezzel kapcsolatos hatósági engedélyező és ellenőrző feladatokat is. A népgazdaság számára ugyanis nem közömbös, hogy az egyes építmények hol, egymással milyen szerves kapcsolatban épülnek meg, hogyan felelnek meg a rendeltetési, biztonsági, esztétikai és egyéb követelményeknek, miként gondoskodnak az érdekeltek fenntartásukról. E követelmények érvényre juttatását szolgálja a központi és helyi államigazgatási szervek szabályozó, területrendezési, továbbá hatósági engedélyező és ellenőrző tevékenysége. A továbbiakban Trautmann Rezső hangoztatta, hogy a terület- rendezés és ennek keretében a regionális, illetőleg a város- és községrendezés több évre, évtizedre előremutatóan teremti meg a települések és az építmények egymással összehangolt műszaki alapjait, illetve rendszereit. Az ésszerű, helyes területfelhasználás biztosítékot nyújt egyebek között arra is, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket csak a legszükségesebb mértékben vegyék más célra igénybe. Fokozottan súlyt kell helyezni a regionális, valamint a város- és községrendezés! tervek kidolgozására — hangsúlyozta. Tanácskozik az országgyűlés — E munka során már eddig is rendezési tervek is készültek, il- figyedemre méltó eredmények j letőleg készülnek. Egyelőre kísérszülettek. — Elkészült az ország egész területére kiterjedő regionális koncepció, az úgynevezett országos településhálózat fejlesztési tervtanulmány. Ez az első vezérfonal, amelyet máris felhasználunk a beruházási létesítmények telepítésénél, az egyes népgazdasági ára- zatok területfejlesztési elgondolásainak kialakításánál és a tanácsok távlati fejlesztési terveinek kidolgozásánál. — A népgazdaság szempontjából fontos ipari körzetekre vonatkozó regionális terveken kívül elkészült a Balaton-környék, a Velencei-tó, a Duna-kanyar, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység, valamint a nyugat-dunántúli üdülési tájegységek regionális terve is. E tervek alapján már átgondoltan fejleszthetők a megnevezett üdülőterületek, sőt egyes térségekben — így különösen a Balaton partja mentén — már említésre méltó eredmények is mutatkoznak. Trautmann Rezső beszámolt arról is, hogy fokozottan előtérbe került a városok és községek rendezési terveinek előkészítése. A munkák során már elkészült Budapest és valamennyi városunk, sőt csaknem félezer nagyobb községünk általános rendezési terve is- Az ipari és a közeljövőben beépülő lakóterületekre, továbbá a fejlődő városközpontokra részletes leti jelleggel, megkezdtük néhány község újszerű rendezését is. — A területrendezési tervek, az építési előírások és követelmények érvényesítése nagyrészt az építkezések hatósági engedélyezése és ellenőrzése révén valósul meg. Ezen a téren az a feladatunk, hogy megszüntessük az építkezések engedélyezési eljárásának jelenlegi hosszadalmasságát és bonyolultságát. Célunk az, hogy különböző hatósági eljárásokat összevonjunk és ezáltal az engedélyezési eljárás egész időtartamát csökkentsük. Ezekhez szintén korszerű, összehangolt törvényi alapelvek szükségesek. Befejezésül Trautmann Rezső a következőket mondta: — Az építésügyről szóló törvény elősegíti és alátámasztja valamennyi területrendező, építésvezető, építőipari kivitelező, minden építésügyi dolgozó törekvését, hogy munkájával minél eredményesebben szolgálhassa az ország, a szocializmust építő társadalom, az egész nép ügyét. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps). Trautmann elvtárs beszámoló- j ja után hozzászólások követkéz- , tek. Felszólalt a vitában Bondor j József, az ipari bizottság elnöke, dr. Harrer Ferenc képviselő, majd szünet következett. Kovács Pál felszólalása Szünet után Pólyák János el- j telephelyének építésekor Is. A be- nökletével folytatódott az ország- ruházó a városi tanács végrehaj- gyűlés. Elsőnek Hever Lajos He-. tó bizottságának kifejezett kérése vés megyei, majd Inokai János ellenére is ragaszkodott ahhoz, Fejér megyei képviselő szólalt fel,1 hogy először a több emeletes iro- utána Kovács Pál Békés megyei daépület készüljön el. A műhelyt képviselő mondta el hozzászóló- ' és a kocsimosó telepet viszont csak sát. I több évvel későbbre ütemezte be. Kovács elvtárs elöljáróban Ezzel nehéz helyzetbe hozta a vá- megállapította, hogy a törvény- ; rost, mert az eddigi forgalmi te- javaslat időszerű és hiányt pótol, í lep, a kocsimosó és a műhely toalkotóit elismerés illeti, nehéz feladatot oldottak meg. A továbbiakban arról szólt, hogy megítélése szerint néhány apróbb módosításra lenne szükség az eredeti szövegen. A 30. paragrafusnál; például — mondotta — vélemé- j vábbra Is belterületen maradt, s a vállalat forgalma ma is zsúfolja az utakat. Kovács elvtárs a továbbiakban néhány más apróbb módosítási indítványt terjesztett elő, majd javasolta: — Az Építésügyi Miegészségesebb vízellátását — amint azt a törvényjavaslat is célozza — elsősorban a lakosság helyi kezdeményezésének fokozot- árd 400 millió köbméterre nőve- tabb felkarolásával, állami tárnokodéit. Az öntözés — számítása- J gatással érhetjük el. A falusi ink szerint — holdanként 300— lakosság erőinek összefogása a 3600 forint többletjövedelmet je- vízműtársulatok keretében, az állent. Ezért az a célunk, hogy a ; iám által biztosított kedvezmé- meg hasznosítható vízkész-etek nyék célszerű felhasználása, az ol- igénybevételével tovább növeljük csóbb törpevízmű-gépl-ózak és j hidroglóbuszok előregyártása meg- j gyorsíthatja a falu jogos vízigé- i nyének kielégítését. — A beterjesztett törvényjavaslat intézkedései ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósítását szolgálják. Azt tervezzük, hogy — ha anyagi erőnk lehetővé teszi — 1980-ig a lakosságnak több mint 75 százaléka közműves vízellátásban részesüljön és legalább 50 százalékának lakóterületén legyen szennyvíz- csatorna. — A törvényjavaslatban fontos helyet foglal el vízkincsünk minőségének védelme. — Vízvagyonunk tervszerű fel- használása és védelme mellett fontos feladatunk a hasznosítható vízkészletek növelése és gyűjtése. Ennek fő módszere a víztárolók építésének további fokozatos ki- terjesztése. Az öntözés jelentőségének növelése és a bel- és ár- vízvédelem javítása érdekében a tárolók építését a harmadik ötéves terv során tovább folytat! juk. I A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik igen sok különféle jogszabály — köztük az 1885. évi I 23. törvény egyes, még hatályban levő rendelkezéseinek — hatálytalanítása és fontosságának megfelelően a vízügy törvényerejű kihaszná- szabályozása. — A törvényjavaslat a korszerű tudományos elveken, széles körű tapasztalatokon felépülő vízgazdálkodás gyakorlati megvalósításához ad jogi keretet, irányt mu^ tató módon támasztja alá a szocialista viszonyok között a vízgaz. dálkodás további eredményes fejlődését, ezért kérem az országgyűlést, hogy a vízügyről szóló törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be beszédét Losonczi elvtárs. Ezután dr. Molnár Frigyes Bács-Kiskun megyei képviselő, majd dr. Törő Imre, Péti János, dr. Babies Antal, Gylmóti Dénes, nyem szerint helyesebb lenne, ha ^ nisztérium a jövőben foglalkozzon a paragrafusban félreérthetet- ( behatóbban a típustervek kialalen módon fejeződnék ki a szűk- irtásának, 8 az efö'es szerkezetek iokozou reuarasai e ségszerűség, hogy minden járulé- j ^ építményrészek tipizálásának 1 hasznosítását igényli. kos építményt és munkálatot a beruházással egyidőben vagy előbb valósítsanak meg. A törvény végrehajtási rendelettervezetében hasznos volna kimondani: a helyi építésügyi hatóságoknak joguk van az előkészítő tárgyalások során kötelezően előírni a beruházás egyes munkálatainak sorrendjét. kérdésével. Véleményem szerint teljes épületek egységesítése több bonyodalommal, mint előnnyel jár — hangsúlyozta, majd bejelentette, hogy a törvény ja vas1 atot elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Délután további hozzászólásokkal folytatódott az országgyűlés vitája. A felszólalásokra Trautmanr. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszél. az öntözött területeket. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy sok még a teendő • a már öntözött területek korszerűsítésében és gazdaságosabb kihasználásában. Ezért törekszünk — nemcsak önállóan, hanem az országok közötti együttműködésben is — a vízenergia-lehetőségek láséra. Ezen a téren kedvező lépést jelent majd a Csehszlovákiával közös beruházásként tervezett dunai erőműrendszer megépítése. A dolgozók szociális és kulturális helyzetének állandó javulása jelentősein megnövelte a lakosság vízigényét. Mindennek következtében az utóbbi tíz évben a lakosság vízfogyasztása megkétszereződött. — A vízellátás kedvezőbb alakulása ellenére sem tudtuk azonban még teljesen felszámolni a múltból származó elmaradást. A helyzet javítása a városi Németh Imre, Csabai Mihály kép- 1 vízkészletek tervszerűbb felhasz- viselők szólaltak fel. Ezt követő- nálását, a hálózat bővítését, a fal- i en az elnöklő Pólyák János az orvakban pedig a helyi vízkészletek szággyűlés csütörtöki ülését befokozott feltárását és közműves j zárta. Az országgyűlés ma, pénteken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A falvak lakóinak korszerűbb, Igaz ugyan, hogy javaslat vagy észrevétel formájában eddig is! Rezső építésügyi miniszter válakifejthették véleményüket a sorrendről, de a beruházók ezt általában nem vették figyelembe. Ez szolt. Kérte az országgyűlést, hogy a Kovács Pál képviselő által indítványozott módosítással a törvénytörtént például a békéscsabai 8-as: tervezetet fogadja el; Az országszámú Autóközlekedési Vállalati gyűlés ezt egyhangúlag elfogadta. Losonczi Pál beszéde Ezt követően az országgyűlés | — Vízkészletünk korlátozottsá megkezdte a vízügyről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Losonczi Pál földművelésügyi miniszter terjesztette elő. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy gazdasági életünk fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének javu'ása jelentősen megnövelte és állandóan fokozza a vízfogyasztást. Meglévő vízkinga, az igények növekedése céltudatos, tervszerű vízgazdálkodási munkát követel. A mezőgazdaságban a vízgazdálkodás a termelés fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Az öntözés terén az utóbbi években számottevő eredményeket értünk el, hiszen — az öt év előtti 165 000 holddal szemben — az Idén kereken félmillió holdat öntözünk. Ez esünk és hasznosítható vízkézle- azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évtünk azonban nem növekszik az ben a mezőgazdaság vízhaszmála- igények arány ában. I ta 840 millió köbméterről 1 milliNegyvenhaf éve alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918 november végi napjaiban alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az alakulás hivatalos aktusa november 20-án ment végbe Budapesten, de már hetekkel előtte folyt az új párt létrehozására irányuló nagyarányú szervező munka. Három erő egyesítése rakta le a párt alapjait: az oroszországi magyar hadifoglyokból álló bolsevik szervezet már röviddel előbb zászlót bontott Moszkvában; már a korábbi években széles körű és hatásos tevékenységet folytatott a forradalmi szocialisták csoportja, és a régi szociáldemokraták legbecsületesebb, legoda- ndóbb emberei. Az egykori novemberi napok eseményei, a burzsoázia sorozatos támadásai, a jobboldali munkásirányításával, az erők forradalmi egyesítésének útjára lépett. A párthoz november 20-ától kezdve szinte napról napra jelentős erők csatlakoztak, az Ady mcgcnekelte új, friss seregek, amelyeket a történelmi sorsforduló, a roppant változás, az új magyar élet lehetősége lelkesített. A kommunistákhoz csatlakoztak a szociáldemokrata párt és a szak- szervezeti mozgalom legnépszerűbb vezető emberei. Pártunk tiszteletteljes megbecsüléssel őrzi az 1918-as november eseményeinek emlékét, hagyományait. Azok, akik a történelmi események szemtanúi és részesei voltak, s akik ma is itt élnek köztünk, elmondhatják, milyen tiszta lángolás, milyen nagy elszántság, céltudatosság és erő élt a harcra gyülekező munkások, vezérek árulása felnyitotta a tö- szagényparasztok. haladó értelmlmegek szemét, s a három forra- da’mi csoportosulás, Lenin maségiek ezreiben azokban a negyvenhat esztendővel ezelőtti hetekgyar tanítványainak céltudatos ben, hónapokban.
