Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-17 / 269. szám
1964. november 11. Fedd Az iparitanuló-képzés és a munkahelyváltoztatás néhány időszerű kérdése A munkaerőgazdálkodás két fontos kérdéséről igyekszem röviden tájékoztatást adni: az egyik a szak. munkásképzés helyzete, a másik pedig a munkaerővándorlás okai. Békés megyében az elmúlt oktatási évben az általános iskola VIII. osztályát csaknem 8 ezer fiatal végezte el. Harminc százalékuk kötött iparitanuló-szerződést. A szakmunkásutánpótlás így biztosítva van a megyében. A probléma akkor jelentkezik, ha az ipari tanulóknál a fiúk és a lányok arányát, valamint a különböző szakmák megoszlását vizsgáljuk. Az ipari és kereskedelmi tanulók között az első évfolyamon a lányok száma alig éri . el a 19 százalékot. Az arány a másod- és harmadéves tanulóknál még kedvezőtlenebb. Egész sor szakmában egyáltalán nincs leánytanuló, holott a szakma jellege lehetővé tenné a női szakmunkások foglalkoztatását. A szakmák megoszlásánál szembetűnő a lakatostanulók nagy száma. Igaz, a megyében az utóbbi években hiány volt lakatos szakmunkásokból, de félő, hogy néhány év múlva túlképzés lesz, mert körülbelül ezer lakatostanuló van a vállalatoknál. Szakmunkás- képzésünk a lakossági szolgáltatásnál jelentkező igénnyel sincs kellő összhangban. Hiány mutatkozik többek között a gumivulkanizáló, a műszerész, a villanyszekaipcsolatos hátrányos következményeket és alig néhány hetet vagy hónapot töltöttek munkahelyükön. A kilépők egyharmada a munkahelyváltoztatás okaként azt jelölte meg, hogy közelebb kíván elhelyezkedni lakóhelyéhez. A másik ok közvetlenül az anyagiakban keresendő. A magasabb keresethez való jutás azonban nem volt olyan nagyarányú, mint az általában a kőztudatban elterjedt. A kilépőknek csak körülbelül 15 százaléka változtatott közvetlenül a magasabb keresetért munkahelyet. Itt figyelembe kell venni azonban, hogy aki lakóhelyéhez közelebb került, az is különböző szempontok miatt anyagilag jobban járt, így azt mondhatjuk, hogy az építőiparból kilépettek fele anyagi okokból változtatott munkahelyet. Tudni kell azt is, hogy az előző vállalatánál mutatkozó szervezetlenség, személyi ellentét és a szociális létesítmények hiányossága miatt a dolgozók 16 százaléka lépett ki az építőiparból. A munkahelyüket otthagyó nők 50 százaléka családi okok, férjhez menés, betegség stb. miatt távozott z a rövid tájékoztatás is azt mutatja, hogy a munkaügyi szerveknek feltétlenül behatóan kell fog lalközniuk a munkaerővándorlás Negyvenezer kötetes kincsesbánya Szarvas szívében Sokan nem is sejtik megyénk- j lajdonkóppeni alapítási helyére, getett. A felszabadulás első napben, s az országban, hogy a Szarvasra került vissza, vele jaiban túlbuzgó ügyintézők azt szarvasi Vajda Péter Gimnázium- együtt a könyvtár is odakerült és követelték, hogy a könyvek zöbam. helyesebben helyszűke miatt állománya tovább gyarapodott a Szarvasi Óvónőképző Intézet alkalmi vétel és ajándékozás út- épületében elhelyezve ólyan tu- ján. Az ajándékozók sorában egyE relő szakmáknál, de nem megöl- | okainak elemzésével, keresni kell dott a jelentős fejlődés előtt álló ' gázszerelő szakmánál sem a szakmunkások jövőbeni biztosítása. Az aránytalanságok megszüntetésére ez évtől részleteiben vizsgáljuk a vállalatok, intézmények várható szakmunkásszükségletét a harmadik ötéves tervben, továbbá a lakossági szolgáltatási igények alakulását is, s ennek megfelelően irányítjuk az iparitanuló-szerződ- tetéseket, a pályaválasztási felvilágosító munkát. A munkaerőgazdálkodásban nem kis gondot okoz a dolgozók gyakori munkahelyváltoztatása sem. A Munkaügyi Minisztérium illetékes szakemberei több területen vizsgálták a munkahelyváltoztatás indítékait. Az építőiparban 7 ezer kilépett dolgozó adatát elemezték, akiknek csaknem 50 százaléka önkényesen hagyta ott munkahelyét. Az önkényes kilépők többsége fiatal, 20 év körüli dolgozó, olyanok tehát, akik kevésbé veszik figyelembe az ezzel €súcsf<rgnlom á nagyszénási cipőboltban A nyári hónapokban mindössze 5—8 ezer forintot forgalmazott havonta Nagyszénáson a cipőszakbolt. Október 2-a, az őszi szezon beköszöntése óta 15 ezer forintot is meghaladja a havi forgalom. Azért, mert a helyi lakosság kedvére válogathat az őszi esős, sáros időben s a téli hidegben használatos magas szárú és bunda azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenthető a munkahely gyakori változtatása. Megfelelő szervezési és gazdálkodási intézkedésekre van szükség, hogy a munkások állandó lakóhelyükhöz közelebb dolgozhassanak, megszűnjenek a kereseti ingadozások, fokozott megbecsülést kapjanak a törzsgárda tagjai. Idetartozik a dolgozókról való állandó gondoskodás, a munkatársi viszony helyes kialakítása is. Sebestyén József A felfedezésre váró könyvtár egy részlete. dományos értékű, nem egy pól- ! kori tanárok és más értelmiségiek dánybam egyenesen ritkaságszám- szerepeltek, köztük Szarvas nagy ba menő könyvtári anyag van, szülötte, Tessedik Sámuel is. A amely szakterületen médián tart- gyarapodó állomány — eisősorhat igényt helyi és országos érdeklődésre. Gyarmati András, a gimnázium latin tanára, jelen státusában az ban az .intézet diákjai körében — idővel akkora keresettségnek örvendett, hogy 1841-ben iskolatanácsi határozat született, miszeintézet függetlenített könyvtáré- j rint a legszegényebbeket kivéve, sa, tájékoztatott bennünket a 162 esztendős könyvtár múltjáról és jelenéről. Eszerint a gimnázium alapításával egyidőben, 1802-ben létesült egy kis bibliotéka is. Mikor az eredetileg Mezőberényben működő középiskola 1834-ben tuminden diák 6 krajcár évi kölcsönzési díjat fizet, és mivel a bibliotékát kívülállók is használták, az ő taksájuk egy esztendőre 1 forint volt. A befolyt összeget szintén könyvvásárlásra költötték. Az alapításakor még házi könyvtárnak is alig nevezhető kultúrintézmény évtizedek múlásával tartalmában és mennyiségében olyan szintre emelkedett, hogy használatának módját és idejét rendezni kellett. Ezernyolcszázötvenötben a kezelési szabályzat kidolgozására bizottság alakult, ez kimond- Hétfőn délelőtt Békéscsabán, a ; lózásnál pótkocsira szerelhető ke-! ta, hogy a könyvtár a nagyközön- Szakszervezetek Megyei Tanácsa- zelőjárda. Innen a munkások biz- . ségnek hetente egyszer, a diákokMunkavédelmi kiállítás nyílt meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában nők székhazában váliailati igazga- tonságosan, baleset veszélye tók, szakszervezeti titkárok, szb- j kül eligazíthatják a takarmányt, munkavédelmi felügyelők és vál- Az újítást a közeljövőben bizo- lalati biztonsági megbízottak rész. nyára sok helyütt alkalmazzák, vételével nyitották meg a mun- az is indokolja, hogy a siló- kavédétam kiállítást. Hajdú Antal, 2ásnál a megyében is történt ha- az SZMT titkára megnyitó beszé- j j^log baleset. dóben elmondotta, hogy az SZMT október 22-i ülésén tárgyalt a megye munkavédelmi helyzetéről. A tanácskozáson elhatározták, hogy a balesetek megelőzésére, a munkavédelem hatékonyabb elő. segítésére kiállítást szerveznek. A megnyitó után a résztvevőik érdeklődéssel szemlélték meg a kiállítást. A látottakból sok hasznos tapasztalatot szerezhettek. A balesetek jelentős része anyag- mozgatásnál, szállításnál keletkezik. A bemutatóteremben több olyan eszközt láthatnak az érdek, lődők, amelyeknek használata csökkenti a veszélyt. Egyszerű, mégis rendkívül eredményes a szálanyagok kézi mozgatására i szerkesztett fogó. Az FM utasibeleses cipőkben, bor- es gumi- fsának megfelelően a kiállításon csizmákban, de olyan meleg posztócipőkben is, amit ottjár- tunkkor éppen Benczúr Tstván éjjeliőr vásárolt magának. A tervek szerint a kiállítást — amely november 16-tól 21-ig tekinthető meg Békéscsabán — ván. dorodtátják és a megye nagyobb üzemeiben is bemutatják a szemléltető tablókat és eszközöket. Brachna János, a Felsőnyomási Állami Gazdaság igazgatója elmondotta, hogy szükség volt a kiállítás meg rendezésiére. A látogatók — így ő maga is — sok hasznos tapasztalatot szerezhetnek. Az állami gazdaságból harmincán-negyvenen tekintik majd meg a kiállítást. Elküldik a vezetőkön kívül a legjobb munkavédelmi őröket is. Brachna elvtárs nél- ' nak kétszer állt rendelkezésére. ( Az anyagában mind nagyobb értékű könyvtár szakszerű rendezése 1891-ben kezdődött. Akkoriban a ma már nemzetközileg használt egyetemes tizedes osztályozási rendszer még ismeretien volt. A szarvasi könyvtár a korabeli sokf éle kísérletezés közül a cédulakatalógust vezette be. Az idők folyamán több tízezerre növekedett állományt a második világháború alatt pusztulás fenyegette. A németek a könyvtárat befogadó épületet kórházzá alakították, a könyvek egy részét náciellenes, „destruktív” irodalom címén megsemmisítették, más löszét maga a lakosság hordta el, ki olvasni, ki pedig begyújtás céljára. Gyarmati professzor, aki már 1939 óta viseli gondját az elmondotta azt Is, hogy ők is sze- állománynak, nagy részét mégis retnének munkavédelmi kiállí-1 tást rendezni, aminek megtekintébemutatják a Szuper-Zetor vezető- se nemcsak gazdaságuk dolgozóimegmemtette. A veszteség 3500 kötet volt, egy közepes községi fülkéjére szerelt biztonsági korlá- | nalk, hanem a község termeíőszö- könyvtár polcaira való mennyi- tót, amely a szállítómunkásokat vetkezete tagjainak is hasznos Azonban alig múlt el az védi a balesetektől. Cüetes a sí- lesz. I egyik veszély, máris másik fényemét zúzdába kell számtani. Gyarmati ekkor Szarvas katonai parancsnokához, egy szovjet őrnagyhoz fordult, aki értesülve az anyag könyvtörténeti és tudományos értékéről, megakadályozta a pusztítást. A ma mindössze 590 köbméter belvilágú könyvtárban 45 ezer kötet zsúfolódik a polcokon, asztalokon, székeken és lassan már a földön is. Az Országos Szé- cshényi Könyvtár legutóbb itt járt szakemberei szerint valóságos kincsesbányáról van szó. A benne rejlő régészeti, könyvművészeti és tudományos értékek kibányászá- sa legalább három könyvtáros munkáját igényelné. Ehelyett Gyarmati András már negyedszázada egymaga küszködik rendben tartásával. Vajon mi mindent tartalmaznak a polcok, hogy a szarvasi gimnázium bibliotékáját annyira megbecsülendőnek tartják? Az intézet egykori igazgatója, dr. Nádor Jenő nyomtatott katalógusa érzékletes képet ad erről. Belőle megtudható, hogy sok a régi magyar kézirat és könyv, értve ezalatt a XVIII. század előttieket. A továbbiakban enciklopédiák, egykori folyóiratok, hírlapok, gyűjteményes és vegyes tartalmú művek. Tekintve, hogy a gimnázium egyházi alapítású intézmény volt, bő teológiai anyaggal is rendelkezik. Itt őrzik az Erdős! Sylvester János által fordított Bibliát, 1514- bői. A Dunántúlon, Űjszigeten jelent meg, Nádassdy Tamás gróf nyomdájában; ma már mindössze nyolc hiteles példány akad belőle. A könyvtár tulajdona Bornemissza Péternek, Balassi Bálint nevelőapjának Detreközben, 1579- ben nyomtatott prédikációs könyve. Igen értékes a címlapján Anno 1590-t viselő, hatalmas Calepinus szótár, mely tizenegy nyelvű. Hasonló kincs Páriz Pápai Ferenc 1767-es keltezésű ■ diction ariuma, latin—magyar szótára és annak előzője, amely 1708- ban került ki a nyomdából. Megtalálható a régi magyar irodalom korai, késel anyaga is: Berzsenyi, a Kisfaludyak, Petőfi, Arany és így tovább. Polcok egész sorát töltik ki a különféle egvkori folyóiratok, újságok, például Kossuth Pesti Hírlap-ja, továbbá a XIX. század második felében megjelent havi és hetilapok: a Magyar Nyelvőr, az Akadémiai Közlöny, a Budapesti Szemle, a Fővárosi Lapok egész évfolyamai. Megtalálhatók a kilencszázas évek elejétől 1944-ig terjedő időszakban megjelent könyvek, sajtótermékek, köztük vidéki és szarvasi írók, szakírók, kutatók, esztétái: nyomtatásban napvilágot látott művei, megannyi érdekes, és értékes kortörténeti anyag a legkülönfélébb területek kutatói részére. „Egy éve a Csehszlovák Tudományos Akadémia három professzora járt itt, hogy készülő történeti művükhöz a kuruckorból eredő írásos és nyomtatott dokumentumokat keressenek — mondja Gyarmati András könyvtáros — találtak is bőven — fűzi hozzá büszkén.” Ekkor gondoltunk arra, hogyha már egyszer a külföldnek sikerült felfedezni a maga részére a szarvasi gimnázium 45 ezer kötetes könyvtárát, fedezzék fel a mi történetíróink, kutatóink is, és mindazok, akiknek egy ilyen gazdag könyvtár valóban kincsesbányát jelenthet. Huszár Rezső
