Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-17 / 269. szám

1964. november 17. KeM Függöny, csillár, szőnyeg és televízió — libából A villának is beillő új ház ud­varára érve, egy fekete szóra, négylábú házőrző élénk csaholás- sal hívja ránk a háziak figyelmét. A fehér tollú libahad pedig han­gos gágogással segít neki. így az­tán nem csoda, hogy hamar nyílik a konyhaajtó, kilép a mosolygós arcú háziasszony, s beljebb invi­tálja a váratlan vendégeket. A konyhából meleg pára csap ki és ínycsiklandozó illatok. Ké­szül az ebéd. A lábasban sistereg a zsír, sül a rántott csirke. Hétköz­nap van... — Ugye, megbocsátanak egy pil- natra, amíg befejezem a sütést — mondja Kakas Antalné. A ködcsö. nős bemutatkozás után hellyel kí­nál, közben lesegíti a kabátot, a pillanatnyi szünetben fát tesz a tűzre, s megforgatja a húst. Kér­déseinkre gyorsan, magabiztosan válaszol. — A libahizlalás? Tíz éve fog­lalkozom vele, mondhatom, érde­mes. Elmondom én szívesen min­denkinek, minden asszonynak, akit érdekel, azt is, hogy miért. Tessék ide figyelni: a függöny, a szőnyeg, a csillár, a kerti bútor, a a cipő, a ruha és sok minden a libából van. Még a televízió is, amit most akarunk megvenni. Ki­fizetődő a libahizlalás... Kakasné a mezőgyáni Magyar —Bolgár Barátság Termelőszövet­kezet tagja, három gyermek édes­anyja s a kinti munka, valamint a család ellátása mellett jut ideje 50 liba hizlalására is. — Nem ördöngösség ez — mondja —, csak úgy kell beoszta­ni az időt, hogy pontosan menjen minden. Beszélgetés közben hangoztatja, hogy élelmesnek kell lenni és oko­san gazdálkodni. A tolira minden évben szerződést köt. A három té­pésből leadott toll árából így meg­van tavasszal a kisliba vásárlásá­hoz szükséges pénz és a takar­mány is. — Ha jól számolunk, a hízott li­bával már csak a munka van, a költségek év közben megtérülnek — folytatja Kakasné. A férje autóbuszkalauz. Haj­nalban, munkába indulás előtt — 5 órára megy szolgálatba — az asszonnyal együtt ő is tömi a li­bákat. Az 50 libán kívül még 20 hízott kacsa átadására is szerződ­tek. — Tessék megnézni, milyen szépek a libáink — invitál az asszonyka az udvaron álló mér­leghez, amelyre egy kisebb és egy nagyobb libát tesz. — Tizenöt Ki­ló 50 deka — állapítja meg moso­lyogva, s hangjában is érződik az elégedettség. Mezőgyánban többen megértet­ték már, hogy mennyire előnyös a libanevelés. Jó mellékjövedel­met jelent a tsz-tagoknak s emel­lett az állam is jól jár, hiszen a libamáj és hús külföldön is igen keresett. Kasnyik Judit A második 5 éves terv finiséhez érkezett a megyei állami erdőgazdaság Október elseje óta a máso­dik ötéves terv utolsó esztendejé­nek feladatain serénykednék a Békés megyei Állami Erdőgazda­ság vezetői és dolgozói. Az eddigi négy év számvetése az eredmé­nyek mellett hiányosságokat, mu­lasztásokat is mutat. Azonban ezek miatt sem kell szégyenkezni­ük, mert például az erdőtelepíté­si tervet az időközben megje­lent földvédelmi törvény tisztelet­ben tartása miatt nem tudják tel­jesíteni. E törvény ugyanis ki­mondja, hogy a különböző növé­nyi kultúrák termesztésére alkal­mas szántóföldeket nem szabad erdősíteni. Az ebből és egyéb okokból származó lemaradás elle­nére az erdőgazdaság előrelátha­tólag a szerfás épületekhez szük­séges faanyagkitermelési tervét 104 százalékra, bányabélésanyag- kitermelési tervét 106 százalékra, parkettakészítési tervét 113 szá­zalékra teljesíti az 5 éves terv vé­gére. A fagyártmány termelési terv túlteljesítését nagyban előse­gíti és megkönnyíti az, hogy a gyulai központosított fagyárt­mány üzemnek befejezés előtt áll a korszerűsítése. Többek között új fűiészcsamok, szociális és igazgatósági épület készül s 5 da­rab famegmunkáló gépet is’ mun­kába állítanak. Az 5 éves terv végéig elő­irányzott 145 ezer köbméterből október 1-ig 115 ezer köbméter fát termelt ki a gazdaság. A ki­termelésnél arra törekedtek, hogy lehetőleg minél nagyobb mennyi­séget tudjanak használni ipari célra, vagyis bányabélésanyag­nak, szerfás istállónak, szőlőkaró­nak és parkettának. Ez a törek­vés azt eredményezi, hogy az 5 éves terv végére terven felül mintegy 5 ezer köbméterrel több ipari fát tudnak előállítani. A dolgozók nagyobb szakértel­me, számos munkafolyamat gépe­sítése következtében az iparifa- termelés közvetlen költsége az 1961. évi 367 forintról ez év végé­ig 310 forintra csökkent köbméte­renként. Az önköltség pedig 404 forintról 389 forintra. A második 5 éves terv első négy éve alatt az erdőgazdaság 155 millió forint termelési értéket hozott létre s 8 millió 930 ezer forint nyereséggel Bemutatót tartottak Körösladányban az öntözőberendezések téli tárolásáról Az AGROKER és a szeghalmi járási tanács öntözési felügyelői közös szervezésében bemutatót tartottak a körösladányi Oj Ba­rázda Termelőszövetkezetben az öntözőgépek és berendezések téli tárolásáról. A járásból tizenkét öntözőmunkás és brigádvezető vett részt. A bemutató sikeréhez mekműnek néhány pillanat jut, Harmadjára Mona Lisa-hoz za- végül is összefolyik minden, nem rándokolok el. Az örökös emtoer- marad meg semmi. Azért nem ér- gyűrű miatt csak fejek fölött lát- demes eljönni, hogy futkosson, hatom, igaz jól, de nem zavarta- faljon az ember, csakhogy majd lanul. Így, keretben, közelről, hát­A nagy Diadalív, fellengősen dicsekedhessen: bejár­tam a Louvre-t. Itt az első látogatáskor csak né­hány remeket szabad megcsodál­ni. A szamothrákéi Niké-vel kezdtem. Lenyűgöző torzó. A mi­lói Vénusszal folytattam a sort. Közelről órákig lehet csodálkozni tökéletes arányain, de mégsem azok teszik annyira vonzóvá, ha­nem az emberi lény évszázadokon át közvetített csodálatos szépsége, hamvas-izgalmas asszonyisága. térszíneivel és arcának átszelle- mültségével valahogy másnak hat, mint a reprodukciókon. Sokszor láttam már, de az a tudat, hogy most az igazi, az egyetlen előtt állok, fogva tart hosszú percekig... A városra lassan leereszkedik az alkony, kígyóinak a fények. „Párizs a fény városa” — vél­ték, írták már kismillióan lelken­dezve. Mit lehet erre mondani? Gidét hívom segítségül: „Igazság csak az árnyalatokban van”. Pá­rizs egyes részei sziporkázóan ne­onfényesek, ezek a központban találhatók többnyire, ott, ahol az árut, a pompát, a csomagolást, a felszínt tálalják. Elképesztően sok áramot pazarolnak a reklámra, a vibráló fények nélkül szinte sö­tét lenne a Champs Elysées, a Rue de Rivoli, a bouleardok nagy része, mint ahogy reklámok nél­kül oly bizalmatlanul homályosak a külvárosi utcák, sikátorok. Mindez a Champs Elysées-n motoszkál a fejemben, a Concorde tér felé sétálás közben. A méreg­drága kávéházak, Café-bárok kö­zönsége idegenekből verbuválódik össze. Sok az amerikai és a nyu­gatnémet, de akad bőven spanyol és angol is. Jóllakottság, közöm­bösség, mélázás a „tetőn” ... A Concorde térre ma nem me­het autó. Sok ezres tömeg ácsorog az obeliszk körül és a Tuileriák kertjének bejáratánál emelt nagy szabadtéri színpadra csodálkozik. Néha derűs moraj, szórványos taps hangzik fel. Mi lenne ez? Augusztus 21-e van, péntek. Me­ditálok: biztosan a felszabadulási ünnepség-sorozat kezdődött el. Mondják: egyelőre a főpróba zajlik. Afrikai táncosok, artisták, énekesek, színészek, monstre­együttesek váltják egymást este nyolctól éjfélig. Másnap a 1’ Humanité-ben, a népszerű „Ümá”-ban, a Francia Kommunista Párt lapjában Olva­som: a kommunisták nem a Place de la Concorde-on, hanem a Mont­parnasse pályaudvar előtt ünne­pelnek — 24-én. Kán-kán és víziorgona nélkül, harcban elesett társaikra emlé­kezve. Ballag Róbert sok segítséget adott szövetkeze­tünk elnöke, Kiss István is. Termelőszövetkezetünk öntöző­munkásai az előírásnak megfele­lően eszközölték a gép>ek és be­rendezések karbantartását, tárolá­sát, s ezért elismerésben része­sültek a bemutatón megjelentek­től. Elmondották, hogyha min­denütt így lennének karban tartva és tárolva a gépiek, berendezések, akkor több százezer forint érték nem lenne kitéve egész télen az időjárás viszontagságainak. El­hangzott olyan javaslat is, hogy hitelt kellene biztosítani a terme­lőszövetkezeteknek ahhoz, hogy zárt tárolóhelyeket tudjanak épí­teni az értékes s a termeléshez immár nélkülözhetetlen öntöző­felszereléseknek. Perecz Sándor, az AGROKER öntözési felügyelője rosszallotta, hogy éppen azokból a szövetkeze­tekből nem jelentek meg az öntö­zési brigádvezetők, ahol eléggé el van hanyagolva a berendezések karbantartása és tárolása. Egyhan­gú vélemény alakult ki arról, hogy az öntözőberendezések ki- és be­szállításához megfelelő járművet kellene rendszeresíteni. A bemutató részvevői végül hangsúlyozták az öntözőszak­munkásképzés fontosságát, s azt, hogy megyeszerte egyöntetűbbé kellene tenni az öntözésben dol­gozók javadalmazását. Bottyán Imre Körösladánv, Űj Barázda Tsz járult hozzá a népgazdaság fej­lesztéséhez. Ennek az eredmény­nek egyik fontos alapja volt ae, hogy az 1961. évi 1 főre jutó 43 ezer 215 forint termelési érték ez év végére 52 ezer 361 forintra nö­vekedett. A termelési érték növekedé­sét természetesen elősegítette az, hogy a 3 éves terv évi 12 miffió átlagával szemben az elmúlt négy évben átlag 13 millió forinttal se­gítette a népgazdaság az erdő- gazdaságot. Felszerelésekre és gépiekre többek között 6 és fél millió, lakásépítésre 1,7 millió, szociális létesítményekre 1,1 mil­lió, erdőtelepítésre 20,4 millió, er­dőfelújításra pedig 12,9 millió forintot fordítottak az elmúlt négy évben. Az erdőgazdaság vezetői a le­hetőségeken belül igyekeztek ja­vítani a dolgozók életkörülménye­in. A fizikai erőt kímélő gépesítés s a kényelmet szolgáló szociális juttatások mellett az egy főre esti munkabér az 1961. évi 13 333 fo­rintról ez év végére 15 239 forint­ra növekedett. Ezenkívül az el­múlt négy évben jutalom címén 286 ezer forintot, prémium címén 543 ezer forintot, nyereségrésze­sedés címén pedig 972 ezer forin­tot kaptak az erdőgazdaság dol­gozói. Az anyagi megbecsülés mellett nem maradt el az erkölcs, megbecsülés sem. Közülük ketten részesültek - kormán'ykitüntetés- ben, öten főigazgatósági kitünte­tésben, 27-en pedig a megyei Erdő- gazdaság Kiváló Dolgozója címet kapták az azzal járó pénzjutalom­mal. Az 5 éves terv utolsó évének feladatai eléggé sokoldalúak ét nem is könnyűek. A Békés me­gyei Állami Erdőgazdaság dolgo­zói azonban minden tőlük telhe­tőt elkövetnék, hogy a jövő év október elsején jelenthessék a terv célkitűzéseinek . teljesítését. Erre biztosíték az, hogy az eddigi fakitermelési technológia helyett újat vezettek be ez év október elsejével. Ennek eredményességét kezdetben kétségbe vonták a szakemberek s idegenkedtek tök- a dolgozók. Azonban már az első egy hónap eredményei is azt bi­zonyítják, hogy lényegesen növeli az új technológia a termelést. Többek között az egy főre jutó egynapi teljesítmény a tervezett 1,5 köbméter helyett 2,1 köbméter volt egyhavi átlagban. Az egy köbméter kitermeléséhez szüksé­ges munkaidő 6,6 óráról 4,39 órára csökkent. Jelentősen növe­kedett a kitermelő és a szállító- gépiek teljesítménye is. Ezek a számok adják a biztosítékát an­nak, hogy a terv célkitűzései 1 túlteljesítsék. K. 1. MAGYARBÄNHEGYESI EGYETÉRTÉS TERMELŐSZÖVETKEZET MEZŐGAZDASÁGI főagronómusi állás betöltésére egyetemi végzettségű mezőgazdasági mérnököt keres. Jelentkezés személyesen vagy írásban. Fizetés megegyezés szerint. „Aki a mezőgazdaságot szereti” jeligére Cím: Magyar Hirdető, Békéscsaba. 10405

Next

/
Thumbnails
Contents