Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-13 / 240. szám

1964. október 13. 2 Kedd A magyar párt- és megérkezett Varsó Hétfőn reggel a kora reggeli órákban már áramlott a nép a magyar, lengyel és vörös zász­lókkal díszített varsói utcákon, hogy üdvözölje a magyar párt- és kormányküldöttség vezetőit. A tömegben Kádár, Gomulka, Ochab és Cyrankíetvicz képeit, a két nép barátságát élte­tő feliratokat vittek. Az esős idő ellenére több tízezernyi tömeg hullámzott a pályaudvar kömyé. kén és a küldöttség kijelölt útvonalán. A magyar párt. és kormányküldöttség elé a lengyel határra utazott Witold Jarosinski, a LEMP Központi Bizottságának titkára, Tadeusz Wieczorek miniszter, a minisztertanács hivatalá­Gomulka: A két ország kormányküldöttség Varsóba nak vezetője és Edward Bártól, a Lengyel Kül­ügyminisztérium protokoUosztályának vezetője, továbbá Martin Ferenc, a Magyar Népköztársa­ság varsói nagykövete. A magyar párt. és kormányküldöttséget szál­lító különvonat pontban 9 órakor ért a varsói főpályává varra. A vonatról lelépő Kádár elvtársat Gomulka elvtárs szívélyesen üdvözölte. A diplomáciai tes­tület tagjainak üdvözlése után Kádár elvtárs el­lépett a lengyel hadsereg díszalakulata előtt, a katonazenekar eljátszotta a magyar és lengyel himnuszt és ezután Gomulka a pályaudvar előtt felállított ideiglenes emelvényről üdvözölte a magyar küldöttséget. együttműködik „Csak a demokratikus erők összefogása döntheti meg a degaullei rendszert” — hangoztatja az FKP Központi Bizottsága Párizs Kedves Kádár Elvtárs! Kedves magyar elvtársak és barátaink! A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság és az egész len­gyel nép nevében szívélyesen üd­vözlöm önöket lengyel földön. Őszintén örülünk, hogy a len­gyel párt- és kormányküldöttség múlt évi magyarországi látogatása után ismét alkalmunk nyílt talál­kozni a testvéri magyar nép kül­dötteivel, hogy kicseréljük néze­teinket a bennünket érintő kérdé­sekről és további erőfeszítéseket tegyünk széles körű együttműkö­désünk szorosabbra fűzésére. Kedves elvtársak, azt kívánjuk, érezzék magukat úgy Lengyelor­szágban, mint odahaza. Varsó né­pei és az összes lengyelek, akikkel útjuk során találkoznak, nyílt szívvel üdvözlik Önöket, mint a testvéri magyar nép, testvéri köz­társaság és testvéri párt küldöt­teit. Lengyelország és Magyarország a többi szocialista országgal, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal együtt ha­lad a szocializmus építésének út­ján. A mi barátságunk, a szocia­béke összes erői nagy egységének erősítését szolgálja. Meg vagyunk győződve arról, kedves elvtársak, hogy az önök hazánkban történő látogatása nagyban hozzájárul a lengyel— magyar együttműködés elmélyíté­séhez politikai, gazdasági és kul­turális téren egyaránt. E látogatás még jobban elmélyíti szívélyes ba­rátságunkat, országaink hasznos hozzájárulása lesz a békéért és a szocializmusért százmilliók által vívott harc nagy ügyéhez. Éljen és virágozzék a Magyar Népköztársaság, éljen a magyar— lengyel barátság! A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága az elmúlt hét végén tartotta első teljes ülését Maurice Thorez halála óta. A kétnapos tanácskozás középpont­jában a francia belpolitikai élet legfőbb kérdése, a demokratikus erők egysége állott. A Központi Bizottság világosan leszögezte a francia kommunisták álláspontját a degaullei rendszer és ellenzéke közti politikai harcban. A degaul­lei hatalom politikája — hangoz­tatja a Központi Bizottság határo­zata — a tőkés monopóliumok ér­dekeit szolgálja, ellenkezik a dol­gozók és a nemzet érdekeivel. „Stabilizáció” ürügye alatt fokoz­za a dolgozók terheit és egyre na­gyobb összegeket fordít az atom- fegyverkezésre. Bár egyes külpo­litikai kérdésekben, nevezetesen a délkelet-ázsiai helyzettel kap­csolatban megváltozott nemzet­közi erőviszonyok és a tömegek nyomása reálisabb állásfoglalás­ra kényszerítették De Gaullet, kormányának külpolitikája alap­jában véve továbbra is a nem­zetközi enyhülés , és a leszerelés ellen irányul. Fokozza az atóm- fegyverkezési versenyt, nukleáris robbantásra készül a Csendes­óceánban és elutasítja a moszk­vai atomcsend-egyezmény aláírá­sát. A német kérdésben folytatott politikájának kudarca ellenére fenntartja szövetségét a német militarizmussal és ezzel bátorítja a revansistákat. A degaullei hatalom megdönté­sére — szögezi le a Központi Bi­zottság határozata — egyetlen út vezet, a demokratikus erők közös programon alapuló egysége. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága még két fon­tos kérdésről tárgyalt. Roland Leroynak, a Politikai Bizottság póttagjának beszámolója alapján a kommunista és munkáspártok világkonferenciájának előkészü­leteivel foglalkozott. Az értekez­letet azért kell megtartani — ál­lapítja meg az FKP irányító szer­ve —, hogy megerősítse a nem­zetközi kommunista mozgalom ál­talános irányelvét és hogy ele­mezze az 1960 óta a világban be­következett lényeges változásokat. Az FKP Központi Bizottsága bí­rálta a kínai vezetők álláspontját, s leszögezte: a békeharc és a szo­cializmusért folytatott harc elvá­laszthatatlan egymástól. Gaston Plissonnier, a Központi Bizottság titkára Maurice Thorez elméleti munkásságát értékelte a pártvezetőség teljes ülésén. A Központi Bizottság elhatározta, hogy Maurice Thorez-intézetet létesít. Gaston Plissonnier bejelentette, hogy a Maurice Thorez halála al­kalmával a párt szimpatizánsai­hoz intézett „Maurice Thorez be­hívó” széles visszhangra talált: eddig több mint hatezren kér­ték felvételüket a Francia Kom­munista Pártba. (MTI) lista közösség, a szocializmus és a Kádár: Azonos elveken alapuló egység Kedves Gomulka Elvtárs! Kedves Cyrankiewicz Elvtárs és kedves lengyel barátaink! Kellemes és megtisztelő megbí­zatás jutott osztályrészül nekünk, akik abban a szerencsében része­sültünk, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség tagjaiként a testvéri Lengyel Népköztársaság­ba jöhettünk. Hálásak vagyunk a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Len­gyel Népköztársaság kormányá­nak a szíves meghívásért és Ön­nek, kedves Gomulka elvtárs, hoz­zánk intézett meleg szavaiért, őszinte köszönetét mondok mind­nyájuknak a testvéri fogadta­tásért, amelyben bennünket része­sítettek. Elhoztuk és átadjuk önöknek, Varsó lakosságának, a dicső len­gyel munkásosztálynak, az egész lengyel népnek a dolgozó, magyar nép forró testvéri üdvözletét és szívből jövő jókívánságait. — Népünk őszintén örül azok­nak a nagyszerű eredményeknek, amelyeket a testvéri lengyel nép a szocialista építés minden terüle­tén elért. Küldöttségünk örül, hogy most ismét alkalmunk nyílik találkozni a népi Lengyelország nagyra becsült vezetőivel, lengyel munkásakkal, parasztokkal és ér­telmiségiekkel. Megismerkedhe­tünk munkájuk legújabb vívmá­nyaival, tapasztalataikkal. Utunk, küldetésünk legfőbb céljának pártjaink, szocializmust építő né­peink barátságának és együttmű­ködésének további erősítését te­kintjük. — Mostanában élénk a nemzet­közi élet és mind gyakoribb a dip­lomáciai jellegű küldöttségek uta­zása. Engedelmükkel, ml ezt a jelenlegi lengyel—magyar találko­zót, a sorra kerülő eszmecserét többnek tartjuk a köznapi érte­lemben vett diplomáciai érintke­zésnél. Előszűr is a magyar és a lengyel népet évszázados barátság és sorsközösség kapcsolja össze. Ezt a barátságot a szabadság zász­laja alatt vívott közös harcok, kö­zösen kiöntött vér szentesítik. Má­sodszor — és ez még a múlt ha­gyományainál is erősebb — ma pártjainkat az azonos elveken alapuló egység, népeinket az ér­dekek teljes azonossága, a közös szocialista cél kapcsolja össze egy­mással és valamennyi szocialista országgal. — Pártjaink, országaink szilárd egységben együtt küzdenek közös céljainkért, egységünk fontos bi­zonyítéka, hogy korunk nagy kér­déseit azonos módon, a béke és a szocializmus érdekeinek, az em­beriség egyetemes érdekeinek szempontjából Ítéljük meg. Csele­kedeteinket ennek megfelelően az a törekvés vezérli, hogy erősítsük a szocialista világrendszer, a nem­zetközi kommunista mozgalom, a haladás és a béke minden erejé­nek egységét és összefogását. — A legutóbbi évek valamennyi magyar—lengyel találkozója gyü­mölcsöző volt. Korábbi megálla­podásaink hatékony módon járul­tak hozzá barátságunk és együtt­működésünk elmélyítéséhez, or­szágaink fejlődéséhez, erősödésé­hez. Most, amikor ismét megkö­szönöm a testvéri fogadtatást, ki­fejezem azt a meggyőződésemet, hogy küldöttségünk mostani útja, a lengyel elvtársakkal sorra kerülő megbeszéléseink ismét az együtt­működés új lehetőségeit tárják Öttagú lengyel föltfmOvesszövetkezeti küldöttség érkezett megyénkbe Október 11-én este, Pocan Visz- láv, a lengyel parasztönsegélyező szövetség osztályvezetőjének ve­zetésével öttagú küldöttség érke­zett megyénkbe a földművesszö­vetkezetek, a takarékszövetkeze­tek és a termelőszövetkezetek gazdálkodásának, irányításának tanulmányozására. Hétfőn, 12­én délután már meglátogatták az újkígyósi Aranykalász Terme­lőszövetkezetet. Kedden Gyulára és Dobozra, szerdán Békésre és Muronyba, csütörtökön Szarvasra és Kondorosra, pénteken p&lig Mezőberénybe, Körösladányba és Szeghalomra látogatnak. Apró Antal vezetésével delegáció utazott a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésére A Ferihegyi repülőtéren a kül­fel, pártjaink, népeink barátságá­nak nagy ügyét szolgálják, a két ország, a béke és a szocializmus javára. — Éljen a Lengyel Egyesült Munkáspárt, annak Központi Bi­zottsága, éljen pártjaink, népeink testvéri örök barátsága! — Éljen, győzedelmeskedjék a szocializmus és a béke! A magyar párt- és kor­mányküldöttség az üdvözlő beszédek elhangzása után a fellobogózott utcákon át, a tö­meg lelkes éljenzése közepette a wilanowski-kastélyban (volt so- biseki királyi palota) lévő szál­lására hajtatott. (MTI) Apró Antalnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn reggel küldött­ség utazott Moszkvába. A delegá­ció részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának soron következő, 14. ülésén. döttség búcsúztatására megjelent Lévárdi Ferenc nehézipari minisz­ter, Trautmann Rezső építésügyi miniszter, ott volt G. A. Gyenyi- szov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Jorxy Edigey: A csekk Fordította: Bába Mihály 21. — De ez politikai menekült — a kapitány nem tudta, hogy mit tegyen, és elismételte Borgnak a lengyel elbeszélését. Oskar Borgból kirobbant a nevetés. — Hazudik ez a pasas, mint a vízfolyás. Az évi fizetésemet feldobom, hogy egyszerű tolvaj. Még, hogy birtokai voltak Lub­lin mellett... Ugyan! Bankpénz­táros vagy üzletvezető volt, és megszökött a kasszával. Mit mondhatott volna a kapitány úr­nak? Hogy körözőlevelet adtak ki ellene lopásért? Hazudnia kellett, hogy szökik, hogy poli­tikai, hogy harcol a kommunis- ték ellen. — Szerencsére nem mai gyere­kekre akadt. Hogy hívják? — Mindjárt megtudjuk — a kapitány csöngetett, és az egyik matróznak megparancsolta, hogy hozza be a potyautas iratait. Az előkerült lengyel személyi iga­zolványból kiderült, hogy a po­tyautas Andrzej Myslinski, 58 éves lakatos szakmunkás. N-ben lakik, az ottani cementgyárban dolgozik. Nős, két általános osz­tályt végzett. A kapitány nem töprengett tovább. Rövid táviratot irt az esetről, és megkérte a tisztet, aki az „Upsalán” a rádiómechani- kat funkciót is betöltötte, hogy azonnal továbbítsa a kikötő rév- kapitónyságához, Gdyniába. A rádiókabinban hárman vártak a válaszra. Tízegynéhány perc múlva rpeg is érkezett. A kikötő révkapitánysága kérte, hogy a hajó ne változtassa meg irányát, csak öt mérföldre csökkentse a sebességét. A helli kikötőből a határőrség járőrhajója odaúszik, és az illegális utast leszállítja a fedélzetről. Hamarosan három katona, sö­tét színű egyenruhában, az „Up­sala” fedélzetén volt. — Kapitány úr — jelentkezett az egyik — a 125-ös határőrpont parancsnoka jelentkezem az illegális utas ügyében. — Tessék, itt az igazolványa — üdvözölte a kapitány a fedél­zetmestert. — Vezessék elő a „vendégünket” — fordult embe­reihez. A potyautas megjelent a hajó belsejébe vezető lépcsőn. A cso­portokban állókra tekintett, és amikor megpillantotta a határ­őrség egyenruháját viselő matró­zokat, mindent megértett. Még néhány lépést tett előre, aztán hirtelen megfordult, ötméternyit rohant a hajóperemig, majd át­ugrotta a fémkorlátot és eltűnt. — Riadó! Egy ember a vízben! Leállítani a gépeket! — vezé­nyelt a hajó parancsnoka. A hajó gyorsan lassított, mert úgysem volt nagy a sebessége. — Csónakot a vízre! Az egyik határőr szempillantás alatt odaugrott, ahol a szeren­csétlen szökevény eltűnt... A víz felszínén megjelent a határőr szőke hajtincse. Látszott, hogyan harcol a rá-rátörő hul­lámmal, de a motorcsónak meg a vízre bocsátott csónak már kö­zeledett felé. Az úszó ismét felszínre buk­kant. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents