Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

WM. október II. Vasárnap Legújabb értesüléseink: Bravúros nyomozások, kudarcok a Scótland Yard-on ELNÉZÉST KEREK.. Idejében szólok! Az elmúlt évtizedekben bizo­nyosfajta mítosz alakult ki a Scotland Yard körül. A derék szi­getlakók úgy tartották, hogy az angol főváros rendőrtestületének tagjai „Anglia egyenruhás őran- gyala”-i, akiknek védelme alatt teljes biztonságban lehet élni. A Scotland Yard sugalmazta detek- tívregények és filmek nyomán másutt is az volt a vélemény, hogy Londonban működnek „a világ legjobban képzett és legte­hetségesebb rendőrei”. i,Valaki fecsegett!* A hatalmas testület, a maga 20 ezer alkalmazottjával az angol főváros évi 200 ezer bűnténye 'kö­zül valóban sokat kinyomoz, sok­szor keríti kézre a tetteseket Jel­lemző például az az eset, amikor pór esztendővel ezelőtt lebuktat­ták — a Repülő Osztag egyik tisztjének jó szimata segítségével •— a szőrmelopásokkal foglalkozó King-bandát. Az utcán őrszolgá­latot teljesítő hadnagynak feltűnt egy sebesen száguldó kocsi. A rendőrségi autó azonban nem tud­ta utolérni. Akikor sem csípték el, amikor később ismét találkoztak a fekete Chryslerrel. Másnap talál- I tak csak rá az egyik utcában, el- | hagyva, üresen. Az autó gondos átkutatása során végül is egy ru­hacédulára bukkantak, a selyem- darabkán egy ismert londoni szűcs neve állt. Ebből arra gyanakod­tak, hogy valamiféle szőrmékkel kapcsolatos bűntényről van szó. Tudták, hogy az effajta ügyek al­világi specialistája egy King nevű többszörösen büntetett férfi. S a nyom helyesnek bizonyult. Kinget ugyan nem találták otthonodé la­kásán tartózkodó cimborája a rendőrök beugrató kérdései hal­latán dühösen kifakadt: „Valaki fecsegett! Akkor én is elmondom a magamét.” Így került rendőr­kézre King és bandája — szőrme- árukkal kapcsolatos lopás, orgaz­daság és csempészés bűntette mi­att. A Scotland Yard tehát valóban rászolgált — a kissé ugyan mes­terségesen is táplált — hírnévre. Ezért figyelt fel nemcsak a sziget- ország népe, hanem az európai közvélemény is azoknak a kudar­coknak a sorozatára, amelyek az elmúlt időszakban árnyékot bo­rítottak a nagy hírű detektívek ügyességére. A kudarcok listája Két esztendővel ezelőtt a lon­doni repülőtéren álarcos banditák a liftben támadták meg a BOAC légitársaság alkalmazottainak egész havi fizetését szállító tiszt­viselőt és 62 500 fontot raboltak ed. Alig egy fél évvel később a Rot- schild bankház 40 aranyrúdját „emelték el” azóta is hasonlókép­pen ismeretlen tettesek. Mind­ezekhez járult — sok más egyéb közt — a múlt esztendei nagy vo­natrablás, ahol 2,5 millió font volt a zsákmány, s máig is csupán a pénz egy töredékét sikerült visz- szaszerezni. A lista persze ko­rántsem teljes. Szeptember 23-án négy fegyeno megszökött Anglia legszigorúbb börtönéből, a dartmoori fegyház- ból. Velük együtt már hétre emel­kedett azoknak a bűnözőknek a száma, akik az elmúlt két hónap­ban önkényesen mondtak búcsút a cella-életnek. Ha csak kisebb gengszterekről lett volna szó, ta­lán nem keveredik túlságosan nagy vihar, de a szökevények kö­zött volt például Charles Wilson, akit az évszázad bűntényének mondott, múlt esztendei nagy vo­natrablás bűnrészeseként ítéltek el. Maga a szökés ténye a fegy- őrök hibája, de hogy sem a „hall­gatag vonatrablót”, sem a többie­ket azóta sem tudták kézre keríte_ ni, azt már a Scotland Yard szám­lájára írja az angol közvélemény. A Scotland Yard nyomozói mintha maguk is éreznék, hogy a sok-sok kudarc után eredményt is kell produkálniuk. Ez a minden­áron való sikerhajszolás azonban nem egy esetben olyan abszurd megoldásokhoz vezet, mint a nagy botrányt keltő Chaneller-ügy. Harry bácsi téglái Amikor a múlt esztendőben a görög királyi pár Londonba láto­gatott, az utca népe nagy tünte­tést rendezett ellenük. A rendet a Scotland Yard tartotta fent Ezek­ben a napokban sokan megismer­ték a bobbyk gumibotját, a tün­tetők és a kíváncsiskodók közül is. A Repülő Osztag sok embert le is tartóztatott. Köztük fiatalo­kat, akik éppen iskolából jöttek haza, s csak megálltak nézni a tu­multust. A gyerekeket aztán ki­hallgatásra Harry Chandler elé vezették. A detektívfelügyelő mindegyikük elé egy tégladarabot tett — „ez a tiéd, ez a tiéd” sza­vak kíséretében. E bizonyítékok alapján a rendőrség vádat emelt a fiatalkorúak ellen — „támadó fegyverek birtoklása miatt” — ami az angol törvények értelmé­ben különlegesen súlyos bűntény­nek számít — s nyolc diókot el is ítéltek. Hosszú huzavona után tudták csak a gyerekek védői bebizonyí­tani, hogy az őrizetbe vett és tes­tileg is bántalmazott fiatalok közt „Harry bácsi ajándékait” valójá­ban szétosztották. Tették ezt azért, hogy a detektívfelügyelő ered- j ményt tudjon felmutatni. A bot-! rányos ügy utolsó felvonása az idén júniusban játszódott le. Mint ‘ a lapok megjegyezték, „az angol hatóságok sietve engedték le a i függönyt”, az angol közvélemény legnagyobb megdöbbenésére a londoni büntetőbíróság kijelen­tette: „Chandler beszámíthatat­lan őrült, az orvosszakértők meg­állapítása szerint súlyos és gyó­gyíthatatlan dmebajban szenved.” Az angol főváros és a szigetor­szág népét bizalmatlanná teszi a Scotland Yard kudarcainak soro­zata. A bizalmatlanságot termé­szetesen találgatások kísérik, s ma már nemcsak az utcán, de a lapokban is elhangzik a kérdés — ha csak finom és óvatos célzások formájában is —, hogy bizonyos vezetők nem tartanak-e fent „üz­leti” kapcsolatokat (az USA. Nyu- gat-Németország egyes már lelep­lezett rendőreihez hasonlóan) az alvilágnak a polgári életben tisz­tességes magánzókként szereplő vezetőivd? A tények ismeretében arra kell gondolnunk: a suttogott hírek talán nem egészen alaptala­nok, Önody György Aki főhősét magával viszi a sírba • Agatha Christie, a bűnügyi iro­dalom neves képviselője mór ide­jében gondoskodott róla, hogy re­gényeinek főhőse — a nagyeszű Hercule Poirot mesterdetektív — ne élhesse túl megteremtőjét. Irt egy regényt, amelyben Pol- rot mester meghal! Ez azonban nem jelenti, hogy most már többé „nem használhatja” a figurát, minthogy a szóban forgó regényt csak Agatha Christie halála után fogják kiadni. Hercule Poirot óriási vagyont szerzett a megalkotójának: a cso­dálatos kalandjairól szóló könyvek eddig összesen háromszázmillió példányban jelentek meg a világ minden részében. Egy kicsit még vár­ni kell a jövő évi nyárra, de én biztos vagyok benne, hogy eljön. Ezt pár évtize­des tapasztalatom alapján merem állí­tani. Lehet, hogy nem lesz olyan hosszú, mint az átlagnyár, az is lehet, hogy vala­melyest elhúzódik, előfordulhat, hogy vá­ratlanul tör ránk nagy meleggel, de minden bizonnyal el fog jönni. Lehet, hogy másoknak egye­lőre a téli tüzelő okoz gondot, én még­is már a jövő nyár­ra gondolok. Erre meg is van minden okom. Nem azt várom a következő nyártól, hogy strandjainkon is megjelenjen a topless fürdőruha, mert en­gem teljesen meg­nyugtat és kielégít az a hír is, hogy jövőre merészebbek lesznek a bikinik. (A fokoza­tosságot be kell tar­tani.) Azt is biztosra veszem, hogy a Csa­ba cukrászda mellett működő fagylaltauto­matát nem fogják követni több ilyen rafinált masinák — bár szívesen ven­nénk. Meggyőződé­sem, hogy péksütemé­nyeket is fognak árul­ni az utcán továbbra is. Tudomásul veszem azt is, hogy várnunk kell a Hunyadi tér rendezéséttel is. (Las­san megszokják az idegenek is, akik autóbusszal érkez­nek.) Nem ilyen „nagy” dolgokra gon­dolok, mert én is is­merem azzal a bizo­nyos takaróval kap­csolatos közmondást. Miről is van szó? A bérházak közöt­ti parkokról. Nem akarom a történetü­ket leírni, tény az, hogy van némi par­kosítás a Bánszki ut­cai bérházak körül, főleg társadalmi, munka eredménye­képpen. Sok lakó ott esett át a tűzkereszt­ségen a város csino­sításáért folyó harc_ ban. Azóta már aranyérmes társadal­mi munkásaink van. nak. Itt azért mind­járt tisztáznom kell, hogy nem az emlék­éremért és nem is azért végeztünk tár­sadalmi munkát, hogy javítsunk a ká­derlapjainkon, hanem egyszerűen azért, mert szeretjük a szé­pet, szeretjük, ha vá­rosunk rendeződik és szépül. Ezért nem vártuk meg, amíg a város %>arkosít. Talán ez lett a bűnünk. Ügy néz ki, hogy a mi par_ kunk törvényen kívü­li, mert egész nyáron soha nem locsolta meg a város. Az út­testet azt fellocsolta hébe-hóba előttünk a locsolóautó, de virág­jainkra és a gyepsző- nyegre már nem ju­tott víz. A kerti csa­pok elkészültek (sla­got a lakók vettek), de büntetés terhe mellett tilos belőle locsolni. A nagy me­legben viszont pusztul­ni kezdett a parkunk, mivel nem volt szá­razságtű röbb, mint a kertészeti vállalat ál­tal gondozott köztéri parkok, melyeket víz. hiány ide, vízhiány oda, csak meg kellett locsolni. Parkunk tel­jes pusztulását ház- felügyelőnk mentette meg olyan formá­ban, hogy a Körös­csatornából rabszol­gamunkával vedrezte esténként a vizet. Nincs nagy igé­nyünk. Sem mi, sem virágjaink nem ra­gaszkodunk áz újki- gyósi vízhez. Megfe­lelőnek tartjuk az Előviz-csatoma vizét is. Ebből van elég. Ugyanis meg sem kottyant a csatorná­nak, amikor 70—80 vederrel kimertünk belőle. Gondolom, el­bírna egy pár locso- lóautónyi többletet is. Fel lehetne szerelni egy-két szerény telje_ síimén yű szivattyút is a víz mellett, kizá­rólag öntözési célra, a bérházak körül. Ne hagyjuk pusztulni ami már megvan. Kü. lönben ezt az új vá­rosrész is megérde­melné. Most készül a jövő évi költségvetés s éppen ezért szeret­tem volna idejében szólni, Dobra Sándor A HÍDÉPÍTŐ VÁLLALAT BÉKÉS MEGYEI ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE kotrómestert vesz fel E—302 KOTRÖRA. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZNI: BÉKÉSCSABA, TEMETŐ SOR 2. 10160 AUTÖTULAJDONOSOK FIGYELEMl AUTÖTULAJDONOSOK FIGYELEM! % Október 8-án megnyílt az autószerviz Szarvason! SZEMÉLY- ÉS KISTEHERGÉPKOCSIK GARANCIÁLIS JA­VÍTÁSA (szerviz) I-ES ÉS II-ES SZEMLÉK, FUTÓJAVÍTÁ­SOK SZAKSZERŰ, GYORS VÉGZÉSE. DIESEL-ADAGOLÓK BEÁLLÍTÁSA ÉS JAVÍTÁSA. MOSÁS, ZSÍROZÁS, FÉNYEZÉS. A JAVÍTÁSI ÉS ÁPOLÁSI MUNKÁK AZ AUTÓSZERVIZ PRESSZÓJÁBAN MEGVÁRHATOK! A SZARVASI VAS-, FÉMIPARI KTSZ AUTÓSZERVIZE A KÖZÖNSÉG SZOLGÁLATÁBAN! 523

Next

/
Thumbnails
Contents