Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
199t. október 11, 6 VasSmap CSAIAD-OTTHON A/VSAAAAVWWVV^AAAAAAAAAWNAVWVV A terhes nők védelme A Munkatörvénykönyve és többi jogszabályaink is kategorikusan előírják a terhes nők védelmét. S ez szocialista államunk lényegéből következik, abból, hogy a mi rendszerünkben az ember, a dolgozó áll a központban. Hogyne kellene akkor sokszorta nagyobb figyelemmel, szociális gondoskodással körülvenni azokat a dolgozó nőket, akik az anyai hivatásra készülnek. Az utóbbi években kormányunk több intézkedést is tett a terhes nők kedvezményeinek kiszélesítésére. Mint ismeretes, legutóbb húsz hétre növelték a szüléssel kapcsolatban igénybe vehető szabadság időtartamát. A terhes nők védelmét egyre több munkahelyen közügynek tekintik; nemcsak az orvos, egészségügyi szervek vagy a szakszervezet törődik vele, hanem a vállalat, az üzem vezetősége is. A munkabeosztásnál — a jogszabályok előírta rendelkezéseken túl r— figyelembe veszik a terhességet, s igyekeznek megkönnyíteni a szülés előtt álló nő helyzetét. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez a magatartás ma már általánosan elterjedt. De — ha ritkán is — néha még van rá eset, hogy egyesek embertelenül viselkednek a terhes nőkkel szemben. Ilyen eset P. P.-néé. A fiatal- asszony néhány hete került fel Bajáról Budapestre, Csepelre. A férje az itteni házkezelőségnél dolgozik. Az asszonyka több éves gyakorlattal rendelkező gyermekgondozónő. Csepeli lakásuktól alig pár száz méterre van a szülőotthon. Joggal gondolhatott tehát arra, hogy megpróbál ott elhelyezkedni. Szerencséje volt, mert éppen megüresedett a koraszülött csecsemőrészlegben egy gyermekápolónői állás, s így jelentkezését nagy örömmel fogadták. A kedves fogadtatás azonban csakhamar rideg, elutasító hanggá változott át, amikor megtudták, hogy állapotos. „Terhes nőt nem tudunk alkalmazni!” — mondták s azt a tanácsot adták P.-nének: forduljon az OrvosEgészségügyi Szakszervezet munkaerőirányító csoportjához. Annak segítségével végül is sikerült egy másik fővárosi egészségügyi intézménynél elhelyezkednie. Mikor megvizsgálták az ügyet, s utánanéztünk, miért utasították el P.-né jelentkezését a csepeli kórházban, az illetékesek az „objektív nehézségekre” hivatkoztak. Arra, hogy a kórházban csak papíron van meg a kellő számú nővérlétszám, valójában — a legkülönbözőbb okok miatt — mindig többen hiányoznak, s így gyakran emberfeletti munka nehezedik az ápolónőkre. S mégis azt kell mondanunk: semmiféle objektív nehézséggel, rendkívül nehéz helyzettel nem magyarázható meg jogszabályaink, törvényes rendelkezéseink megsértése. Ezek ugyanis világosan és félreérthetetlenül előírják a terhes dolgozó nők védelmét. A terhesség sehol sem lehet elutasítási ok. Ez csak fokozott figyelemre, és gyöngédségre szolgáltathat okot mindenütt! V. I. — Mit csináljunk vasárnap délután? — ez a kérdés sokszor elhangzik falun és városon egyaránt. A vidékiek általában arra a megállapodásra jutnak — s ez elsősorban a kis helyekre vonatkozik —, hogy könnyű azoknak* akik a'városban laknak! Pedig a városban éppén úgy, mint a fal-, vakban gondot jelent a vasárnap délutáni ; időtöltés helyes megválasztása, A vasárnap legyen, a családé! Igen, de hogyan? Hiszen mindenkinek megvannak a maga kívánságai, igényei. Nem lehet arra kényszeríteni a nagymamát, hogy cukrászdába menjen, vagy a fiatal leányt, hogy a templomba vonuljon. A családfő is gyakran érvel azzal, hogy egész héten dolgozott, mikor legyen a barátaival, ha nem vasárnap délután? A háziasszony pedig nagyon sok családban éppen ezt az időt váVörös Felhő parancsot ad 0 Képesregény 18 folytatásban írta: KVCZKA PÉTER Rajzolta: CSANÁDI ANDRÁS Vasárnap délután lasztja az,, elmaradt háztartási munkák végzésére. Hány helyen zúg a porszívó, mosnak, varrnak, szekrényt rendeznek! Ilyen körülmények között, a jó és bőséges vasárnapi ebéd befejeztével mindenki elpárolog a maga dolga után, s csak estére, vaesoraidőre kerülnek elő. Ekkor pedig következik a magyarázkodás, szemrehányás és a vita, s keserű szívvel tér nyugovóra a család. Reggel pedig ismét kezdődik a munkahét, gondjával, elfoglaltságaival... ősi és kedves formája a vasárnapok eltöltésének a családi ösz- szejövetel. Mindenhol vannak közös emlékek, célok, témák. Ha minden hónapban máS-más családnál találkoznak a rokonok, és mindenki hozzájárul a vendéglátáshoz, a vasárnapok okos fel- használását már meg is oldottuk. Egyszerű legyen az uzsonna, ne okozzunk sok munkát a vendéglátó családnak. Igen, uzsonna, mert a családi összejövetel csak délutánra vonatkozzék. Így nem lehet terhes sem az idősebb, sem a fiatalabb családtagok részére. Estére vehetünk mozi- vagy színházjegyet, a fiatalok pedig elmehetnek együtt a zenés, táncos szórakozóhelyre. Menjen velük a családfő is, ha nagyon ragaszkodik hozzá. Ez utóbbit kifogásolják legjobban az asszonyok. Persze, joggal. De hát szervezés kérdése, beosztás dolga, hogy már délelőtt legyen módja és ideje a férjnek találkozni a barátaival. Ha ezeket az órákat sem hagyjuk, meg számára, szemrehányást teszünk,''akkor csak azért is elmegy, vagy pedig nincs abban köszönet, ha otthon marad. A közös szórakozások megszervezésével elmaradnak a külön utak, az egyénileg elképzelt programok. Asszonya gondoskodással megoldható, hogy a férj baráti társaságából családok barátsága alakuljon. A feleség is kísérje el a férjet a vendéglőbe, cukrászdába. Már a hét közepén kezdjük el tervezni és szervezni a vasárnap délután okos eltöltését. Vegyük meg előre a mozi- vagy színházjegyet. Beszéljük meg együtt a családban, kinek milyen elképzelése van, kiket hívjunk meg, vagy hová látogassunk el. Hallgassuk meg a gyerekek véleményét,'kívánságát is. Beszéljük meg a nagymamákkal, hogy nekik se legyen a vasárnap terhes a házőrzés, a gyerekdajkálás miatt. A család erős kötelék, nagyszerű közösség. Az együtt töltött szabad órák még meghittebbé, még szebbé tehetik. S ha közösen, együtt, egymást meghallgatva, megsegítve teremtjük meg a vasárnapok szépségét, másként kezdődik majd a hét, s örömmel gondolunk a hét pihenőnapjára, az elkövetkező vasárnapokra. Szekeres Ilona Ellesett pillanatok Fontos megbeszélés folyik [ám e képen: Mi legyen a játék most [tulajdonképpen. Évike úgy véli: legjobb, ha [labdázunk, Szöszke Jánoska dönt: [inkább bicajozzunk! Ki a jobb versenyző? Ez itt [a nagy kérdés! Jánoska szól ismét, s cseng [szavából féltés: Lassan csak, Évike, [edződjék a tüdő, ’Sz nyugdíjazásunkig van Imég bőven idő! l x&Sfí SÍ* Kétség gyötri Évit: anyu [biztosan vár! Ám a nyári úton több a por, [mint a sár: Gyere kis Évike, mossuk [hát le a port! fgy lett a játékból egy [derűs kis riport.. i — kazár — VXOOWióOV A sziuk gyerekkoruk óta félelmes nyila- zók voltak. A tehetek sortüzekkel védekeztek. < Közben az^ erődben maga Carrington sorakoztatta a katonákat.
