Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
1964. október 11. 5 Vasárnap edg'yeshodzásiak törlesztőnek lángú mécsese ottdíszlik már sok medgyesbodzási ruháján, jelezve: életet ment, aki vért ad. Ök tudják már igazán, mit jelent a vér az emberek életének megmentésében, felgyógyulásában. Abonyi Gáspámé Vöröskereszttitkár, a férjét is meggyőzte. A Vöröskereszt tizennyolc aktívája is kitett magáért. Fáradhatatlanul segítette a szervezést, hogy minél ,, többen lépjenek az életmentők táborába ebben a kisközségben is. Sikerült. A medgyesbodzásiak törlesztettek az adósságból. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László Viczián János pedagógus már egyetemista korában is adott vért, most éppen tizenkettedszer jelentkezett. , Néhány hónappal ezelőtt történt, írtunk róla. Krémesmérgezésben hetvenen betegedtek meg a Medgy esegyháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet cukrászüzemének készítményétől. Nagy volt a riadalom, Medgyesbodzáson és Gábortelepen betegedtek meg a legtöbben. Csak a gyors segítség, a vér és az ebből készült gyógyszerek mentették meg a betegeket. Most eljöttek a faluban szervezett véradónapra, a községbeliek, s á gábortelepiek is, hogy vért adjanak. Törlesztőnek valamit abból a nagy áldozatból, amit mások, más község és városbeliek tettek értük azzal, hogy amikor a Vöröskereszt és a vérkonzerváló állomás dolgozói véradónapot szerveztek, jelentkeztek. A medgyesbodzásiakra most keA tsz vezetői, élükön Báli István elnökkel, példát mutattak. Képünkön próbavért vesznek az elnöktől, mellette Nagy István párttitkár és Lantos Béla főkönyvelő. Szilágyi Ferenc és lányai véradás után. rült a sor. A jelentkezés ötszöröse az előző évinek. Eljöttek a mérgezésből felgyógyultak is, és aki még nem adhatott vért, az segített a szervezésben. Gyurik János, Széchenyi Jánosné és a többiek. Szilágyi Ferenc és lányai: Erzsi meg Irén még soha nem adott vért. Félt egy kicsit mindegyik, de a félelmet legyőzte a hála, amit éreztek azok iránt, akik oly önzetlenül segítettek annak idején. A „ Véradásér t”-j el vény piros Széchenyi Jánosné is segített a szervezésben. Megfelelőbb helyiséget kap a dobozi közkönyvtár Doboz község tanácsa és különösen maga a tanácselnök arra törekszik, hogy a dobozd könyvtár a faluban betöltött kulturális szerepéhez méltó helyre, illetve munkafeltételek közé kerülhessen. Előző évben a végrehajtó bizottság olyan tervet vetett feli, hogy a művelődési otthon mögött, a piactéren egy minden szükséges helyiséggel rendelkező, korszerű könyvtárat kellene emeltetni. Kiderült azonban, hogy a tervezési és az építési költség összesen más. fél millió forintot emésztene fel, ami meghaladja a község ilyen értelmű gazdasági erejét. A könyvtár jobb ' körülmények közé helyezésének a gondolatát azonban nem vetették el véglegesen és a Kossuth téren, az általános iskolával ételiemben levő házat erre a célra átalakítják. Ily módon két probléma oldódik meg: zavartalan lesz egy időre a könyvtár munkája, ugyanakkor a művelődési otthonban helyiségek szabadulnak fél klubszoba és szakkörök céljára. —h— A BŐRIPARI VÄLLALAT 3. SZ. GYÁRA (volt Űjpesti Bőrgyár) keres azonnali belépéssel PORTÁSOKAT és ÉJJELIŐRÖKET. Jelentkezés: Budapest, IV., Váci út 40. Munkaügyi osztály. 2208 Egy pillantás c népgazdaságba Az ipari termelés önköltségének alakulásáról Az iparvállalatok legfontosabb feladatai közé tartoznak a termelésnövelés és az önköltségcsökkentés. Az első fél évben az állami ipar termelése 9 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. A gazdaságosság területén azonban nem értünk el ilyen eredményt. A költségszint ugyanis az első fél évben magasabb volt, mint 1963-ban. Ha a tavalyi első fél évhez mérten mutatkozik is némi javulás (1963 első felében 39,7 százalék, 1964 ugyanazon időszakában 89,6 százalék volt a költségszint), nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy 1963 első negyedében a szokatlanul szigorú tél okozta többletköltség átmenetileg jelentősen megdrágította a termelést. Az akkori önköltséghez hasonlítva nem számottevő az egyezrelékes javulás. Az önköltségcsökkentés Idei tervének időarányos részét az első fél évben nem teljesítette az ipar. Pedig aligha lehet azt állítani, hogy az 1,2 százalékos csökkentési előirányzat az ipar egészére valamilyen feszített terv lenne. Nem jelent ez többet, mint hogy az idén olyan költségszintet akarunk, amelyet eredetileg a múlt évre irányoztunk elő. Ha az ipar termelési kiadásainak egyes tételeit hasonlítjuk ösz- sze a tavalyival, akkor kitűnik, hogy a munkabéreknek az összköltséghez mért aránya az idén kissé csökkent. A termelési költségeknek azonban nem ez a fő tétele, hanem az anyagköltség. Az első félévi termelési költségnek csaknem 70 százalékát, a termelési értéknek majdnem 63 százalékát alkották az anyagköltségek. Ez az arány magasabb a tavalyinál, akár az önköltséghez, akár a termelési értékhez hasonlítjuk. Ma pedig ez a költségtétel befolyásolja leginkább az önköltséget és vele a vállalati nyereséget, az akkumulációt, nem utolsósorban pedig a nyereségrészesedést. Egész ipari termelésünket tekintve, manapság az anyagköltség egyezrelékes csökkentése is másfél százmillió forint megtakarítást eredményez a népgazdaságnak. A másik tétel, amely ugyancsak hátrányosan befolyásolta idén az önköltséget, az érték csökkenési leírás. A termelési értékhez viszonyítva ez is magasabb volt az idén, mint 1963-ban. Ez arra vall, hogy a múlt évihez mérten romlott a termelőberendezések kihasználása, ezért jutott több értékcsökkenési leírás a termelési érték minden száz forintjára. Pedig most már az eszközlekötési járulók is arra szorítja a vállalatokat, hogy minél alaposabban használják ki állóeszközeiket. Költségek alakulása a termelési érték százalékában: Anyag Bér Érték csökkenési Összköltség Nyereség leírás 1963 r. fél év 62,7 72,2 5,9 89,7 10,3 1963 évi 62,7 12,0 5,6 89,3 10,7 1964 I. fél év 62,8 12,0 5,8 89,6 10,4 Az eddig ismertetett adatok az iparágak legfontosabb feladatait egész állami iparra vonatkoznak. Ha iparáganként s ezen belül vállalatonként vizsgáljuk a helyzetet, akkor eltérő képet kapunk. A termelési költségek az idén, főleg a bányászatban emelkedtek erősen, de magasabbak voltak a tavalyinál a gépiparban, a vegyiparban és a textiliparban is — mindenütt elsősorban az anyag- költségek növekedése miatt. Jobb a költséghelyzet az idén a kohászatban és a textilruházati iparban — mindkét iparágban az anyaghányad csökkenése segítette a javulást. Az idei első fél év mérlegének tanulságai nagyon élesen megvilágítják az iparvállalatok és az egyes az esztendő hátralévő részére. A termelés gazdaságosságának növelése érdekében mindenekelőtt anyagtakarékosságra, minőségjavításra, selejtcsökkentésre van szükség, továbbá arra, hogy az eddiginél jobban használják ki mindenütt a rendelkezésre álló termelőberendezéseket. Nem vitás, hogy azok a vállalati kollektívák, munkások és műszakiak, akik sikeresen munkálkodnak a termelés mennyiségi növelésén, nagyobb körültekintéssel és jobb szervezéssel az év végéig legtöbb helyen teljesítik az önköltségcsökkentési feladatokat is. Ádám László Fagyos éjjelek várhatók*. * A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉRDEKE. HOGY A SZÁNTÓFÖLDÖN TERMELT NÖVÉNYEK fagybiztosítását MIELŐBB megkössék! RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ FIÓKJAI ADNAK. 536 i •
