Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-08 / 236. szám
Bd október 8. 3 Csütörtök A sekély termőrétegű és szikes talajok mélyműveléséről Megyei tanács állatkórháza Orosházán Aa elmúlt évben 157 kórházi és 960 ambuláns beteg állatot kezeltek. Ebben az évben 50 százalékkal nőtt a betegforgalom. A közeljövőben 600 ezer forintos költséggel bővítik, ha az építőipar kapacitást tud adni. A képen: dr. Pável Zoltán sebkezelést végez. (Fotó: Malmos) Évenként 1800 hízott sertést ad át az államnak a dévaványai Aranykalász Tsz A dévaványai Aranykalász Ter_ melőszövetk ezet minden évben 1800 hízott sertlst ad át az államnak. A szövetkezet vezetői az idén régi gondot oldottak meg azzal, hogy mintegy 2 millió 200 ezer forintos költséggel három — A szarvasi Vajda Péter Gimnázium KISZ-szervezetének -tagjai ez év őszén már részt vettek a betakarítási munkákban. Az öntözési és Rizs termesztési Kutató Intézet gazdaságában cukorrépát szedtek és kukoricát fosztottak. A napokban a helyi Dózsa és Táncsics Termelőszövetkezetben gyümölcsöt „szüretelnek”, és kukoricát törnek majd, az ÖRKI-foen pedig a cirok betakarításában segítenek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy 30 órát dolgoznak társadalmi munkában. formák bevezetése, díszítőkellékek minőségjavítása stb. A minőségjavítás pedig nemcsak a fejlődő igényekhez igazodó természetes jelenség csupán, de egyszersmind — gondoljunk például az exporttevékenységre' — népgazdasági érdek is. Az árkiegészítés- pek ez a formája tehát arra ösztönzi a termelőegységet, hogy a minőségjavításra irányuló törekvés a vállalat folyamatos tevékenységévé váljék anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná az üzemi eredményt és a 'korábban — szerényebb igények figyelem- bevételével — megállapított árat. Az üzemszerű termelés során gyakran előfordul, hogy egy-egy gyártmány termelésének fokozása népgazdasági szinten gazdaságos, de a vállalat gazdálkodásában előnytelen, mert nyeresége a vállalati átlagszint alatt marad vagy gyártása éppenséggel veszteséges. Nyilvánvaló, hogy az ilyen cikkek termelésének növelése a már használatos árakon — ütközhet a vállalat érdekeivel. E furcsa kettősség különösen a már eddig is gyártott, belföldön és külföldön egyaránt szívesen vásárolt olyan cikkeknél lép előtérbe, amelyek nyugati devizáért exportálhatok. E cikkek gyártásának ösztönzését szolgálja az eredményszabályozó árkiegészítés igénybevételének leegyeníként 600 férőhelyes — sertéshizlaldát építettek. A teljesein korszerű, önitatós berendezés, sei, melegpadlóval és vízvezetékkel ellátott épületeiket már átadták randettetésülkneik. Ezekben a korábbi 8 gondozó helyett 3 látja el az állatok etetését, gondozását. Már elkezdődött a felkészülés a jövő évi gyulai Erkel Diákünne- pefcre. Keresik, kutatják azokat a szavalatokat, énekkari és zenei produkciókat, amelyek bemutatásával sikert érhetnek el. A KISZ Békés megyei Bizottsága védnökséget vállalt a pedagógusképzés felett. Ennek érdekében a tanári pályára készülő diákok az iskolai KISZ-szarvezet égisze alatt megalakítják a pedagógiai szakikört. A november elején kezdődő foglalkozáson megismerkednek a pedagógiai alapfogalmakkal és alapisméretekkel. hetősége. Az érdekelt minisztériumok a térítésnek ezzel a módjával azt a termékmennyiséget teszik vállalati szinten jövedelmezőbbé, amelyet az üzem a megelőző bázisévben értékesített mennyiségen Celül hoz forgalomba, s olyan mértékben, hogy a cikk nyeresége előnyös legyen a vállalat mérlegében. A minőségjavító és eredmény- szabályozó árkiegészítések alkalmazásáról azonban nemcsak az exporttermelés során lehet szó. A belföldön keresett, korszerű cikkek termelése fokozásának pénzügyi segítése is népgazdasági érdek. Eredményszabályozó árkiegészítés engedélyezésére első alkalommal már tavaly is sor került speciális egyedi termékek, továbbá számos fogyasztási cikk vonatkozásában. Ennek a térítési formának az eredménye jelentősebb mértékben ebben az évben mutatkozik majd meg, miután az új gyártmányok termelésének felfuttatásához hosszabb előkészületi időre van szükség. E sokirányú pénzügyi támogatás révén végül is a vállalatok anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy a korszerű, gazdaságos, exportban különösen keresett gyártmányokat termeljék, hiszen az ár- kiegészítés nagyobb nyereséget s egyben magasabb' nyereségrészeT ermésátlagaink növelése, a 1 a talaj vízgazdálkodásának javítása és a gyökéráithatolás elősegítése céljából mind nagyobb területen alkalmazzák a nagyobb mélységű (40 cm körüli) szántást. Erre különösen a jugoszláv mély- szánitó ekék behozatala folytán vált lehetőség. Azonban nagy hibák fordulnak elő a 'mélyművelés. nél. Nem veszik számításba a talajszelvény kémiai tulajdonságait. Ily módon a káros réteg felhozásával a mélyszántás nem termésnövekedést, hanem termés- csökkenést eredményez, sőt ezáltal a talaj termőképességét részben átmenetileg, de gyakran véglegesen lerontják, úgyhogy annak helyrehozása már csak kémiai talajjavítással lehetséges. A szikesek szomszédságában előforduló réti és réti-csemozjom talajok altalaja gyakran már csekély mélységben (30, 40 cm) szikes, s így sekély termőrétegű. Az altalaj nemcsak semleges nát- riumsófcat tartalmaz, hanem a leg. károsabb szódát is. Ily területeken végzett mélyítő szántással, belenyesve az altalaj szikes rétegébe, azt felszínre hozva, a feltalaj romlása következik be, ami nem termésnövekedést, hanem időleges vagy végleges terméscsökkenést eredményez. Taríamkísérlete- ink azt mutatták, hogy amennyiben a felhozott szikes réteg semleges nátriumsókat (glaubersó, konyhasó) tartalmaz, az átmeneti terméscsökkentő káros hatása a sók lemosódása után idővel lecsökken, illetve megszűnik. Lúgos sók (szóda) esetében azonban tartós és csak talajjavítással megszüntethető káros hatás következik be. IJagy óvatossággal kell tehát eljárni a szikesek szomszéd, ságában előforduló sekély termőrétegű réti, réti-csernozjom, valamint öntéstalajok mélyművélésé- nél. A szántás mélyítése előtt figyelembe kell venni a talajszelsedést biztosít. E lehetőségek széles körű alkalmazásában egyértelműen találkozik s összefonódik a népgazdasági, vállalati és egyéni érdek. A gazdaságosság és műszaki fejlesztés népgazdasági elősegítésének van negatív előjelű formulája is. Az előbb ismertetett jelenségnek fordított változata is előfordulhat: ti., hogy a korszerűtlen, a népgazdaság szempontjából gazdaságtalan gyártmány termelésének fokozása vállalaton belül töoblet- nyereséget eredményez. Az ilyen cikkek termelésének visszaszorítására viszont árkiegyenlítési forgalmi adó fizetésére kötelezik a termelő vállalatot s ez éves mérlegében, eredményében előnytelenül jelentkezik. Ugyancsak a gazdaságos termelés elősegítésére irányuló és egyre terebélyesedő, egészséges törekvés ösztönzését, fokozását célozza a nyereségrészesedési rendszer ez évi továbbfejlesztése, amelynek célja az, hogy az eddigi tapasztalatok fel- használásával növeljük a rendszer hatékonyságát. A továbbfejlesztés lényege abban jut kifejezésre, hogy szélesebb körben kívánják alkalmazni a költségszint csökkentéséhez fűződő rendszer — az úgynevezett hányadérdekeltség — helyett a megelőző bázisév aoszovény vizsgálati adatait. Az üzemi talaj térkép, avagy ellnek hiányában e célra végzett talajvizsgálattal kell megállapítani minden táblánál a mélyszántás lehetőségeit. Amennyiben a tervezett szántási mélységen beiül káros szikes rétegek fordulnak elő, mélyszántás helyett fordítás nélküli mélyművelést, azaz altadajlazítást szabad alkalmazni. Szódás szikes foltokkal tarkított táblák mélyművelésére a fentiek még fokozottabban vonatkoznak. Itt egyrészt a nem szikes részek már rendszerint sekély termőréte- gűek, a szódás szikes foltok szelvénye pedig a mélység felé mind kedvezőtlenebb fizikai, kémiai tulajdonságú, mind sósabb, illetve szódásabb, tehát mélyszántással a megmunkálhatóségot és termelésre való alkalmasságot tovább csökkentjük. De amellett javítás esetén — a feltalaj szikesebb lévén — nagyabb javítóanyag- mennyiséget kíván. Tehát e talajok esetében a mélyművelés szintén csak altaiajlazítással jöhet számításba. avítatlan, mésztelen szikesek mélyművelésónél hasonló az eset, az csak altalajlazí- tással végezhető, amellyel a víz- gazdálkodás megjavul, a vízfoltok megszűnnek, illetve «ősén csökkennek, a gyökéráthatolás köny- nyebb lesz, a növény erőteljesebben fejlődik, ami termésnövekedést eredményez. Tartamkísérleteink szerint altalajlazítás alkalmazásával mintegy 20—25 százalékos termésnövekedést érhetünk el. Nagy hibát követnek el a gyakorlatban a javított mésztelen szikesek mélyművelésénél is. Mélyszántással, leszántva a felső megjavított 20—25 cm-es réteget, a még javítatlan és szikesebb alsó réteg kerül a felszínre, így a javítás hatása nem érvényesülhet. Javított mésztelen szikesek esetében ezért mélyebb szántás csak altaiajlazítással jöhet számításba, amely tartamkísérleteink szerint a szikjavítás hatásán felül további 25—30 százalék többtermelés eredményez. Gyakran nagy hibát követnek el a mésztelen szikesek javítása nál a javítóanyagnak (meszes al talaj, meszezőanyag, gipsz) helytelen bedolgozásával is, amely t szikjavítás eredményét erősen lerontja, illetve késlelteti. A javí tóanyagnak a szántott rétegbe történő első évi egyenletes, még sekély bedolgozása után, amíg a megengedhető 25—30 cm mélységet elérik, a szántásit csak fokozatosan szabad mélyíteni. Ugyan, is a javítás utáni első évben, ha a szántást az eső megveri, a szikjavításban még nem gyakorlottak kételkednek a javítás eredményé ben, mivel a szikes foltok újból kirajzolódnak a táblán. Közelről megnézve megállapítható, hogy a szántott réteg még javítatlan részéből feinyesett vékony szelet teszi ezt a látszatot. Ez azonban as további munkánál károsodás nélkül elkeveredik. Ha azonban a szántás mélységét hirtelen növel, jük, oly vastag javítatlan réteg kerül a felszínre, amely már terméscsökkenést eredményez. Ezért nagyon fontos, hogy a javítás után csak fokozatosan mélyítsük, évenként csak 1—2 centiméterrel. IJogy milyen mélyen szántha11 tunk javított szikeseken, a következőket kell számításba venni: meszes altalajterítéssel (digó- zás) javított mésztelen szikesen a sárga föld bedolgozása után 25—30 cm mélységig fokozatosan lemehetünk, mivel az elterített sárga föld termőrétegnövekedést eredményezett. Meszezéssel javított, eredetileg vastag mésztelen rétegű, valamint sókban szegény szelvényű, gyengén savanyú szikesen (sztyep- pésedő mély szolonyec vagy szo- lonyeces réti talaj) a termőréteg mélyszántással hasonlóképpen ugyanilyen mélységig minden károsodás nélkül mélyíthető. A sekélyebb mésztelen rétegű (közepes szolonyec) és közel az altalajban már erősebben sós vagy lúgos szikes meszezéskor, vagy mész_ lút nyereségének növeléséhez kötött érdekeltséget. Ebben a rendszerben a termelés növekedéséből és a jövedelmezőség fokozásából eredő nyereségtöbblet egyaránt beszámít a nyereségrészesedés alapját képező eredménytöbbletbe. A korábbi évek során ösztönzésül használt nyereségkorrekciók alkalmazásának lehetősége — főképpen a jelentősebb termékösz- szetétel változások tekintetében — még ez idén is érvényben marad, de az említett, a mai követelményeknek megfelelőbb ösztönző erők alkalmazása következtében szűkebb korlátok közé szorul Végül — de nem utolsósorban — figyelemre méltó új ösztönző eszköz az idén először alkalmazott eszközlekötési járulék, mint vállalati fizetési kötelezettség, amely ésszerű álló- és forgóeszközgazdálkodásra, a felesleges gépóraki- esések megakadályozására, az elfekvő készletek felszámolására, a forgóeszközök forgási sebességének növelésére serkenti a termelőüzemeket. Nem kétséges, hogy a korszerű és hatékony ösztönző eszközök széles körű alkalmazása végül is már az idén számos termelő vállalat éves eredményében és soksok nyereségrészesedési borítékban jut majd előnyös kifejezésre. Kazár Mátyás gipszes kombinált javításakor azonban, a mélyszántás már veszélyt rejt magában, mert a káros rétegek felhozásával a szikes kielégítő javulását veszélyezteti. JEzért ilyen esetben 20 om-nél mélyebb szántástól óvakodni kell. A szántott réteg további mélyítését altaiajlazítással kell végezni. Ugyanez a helyzet a szódás szikes foltok gipszezéssel végzett javításánál is. Az elmúlt években helytelenül végzett mélyszántásokat némileg menti az a körülmény, hogy abban az időben megfelelő altalajlazító nem állott rendelkezésre. A talajjavító vállalat szakemberei által megszerkesztett és szikesekre méretezett (SZ—100-asra szerelt) több késes mély aitalajlazító vállalatunknál rendelkezésre áll. De ugyanúgy más aitalajlazító (D—4 K)* — bár ez inkább a kevésbé kötött talajokra való — is várja a munkát. Tehát semmi sem akadályozza, hogy a szikes talajtípusokon a mélyszántást szakszerűen, a legnagyobb eredményt biztosító módon végezzük el. dr. Prettenhoffer Imre a mezőgazdasági tudományok doktora, Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Segítenek az őszi betakarítási lankákban — Készülnek az EDÜ-re — Megalakítják a pedagógiai szakkört —
