Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
B64, október 4. 7 Vasárnap Interjú a megváltozott ipartörvényről Miért előnyös a% új rendelkezés a lakosságnak és a kisiparosoknak ? ELNÉZÉST KÉREK Világnézetemet haladónak tartom. Ebből következik, hogy a kritikát, bírálatot a haladás egyik eszközének ismerem el. Nálunk lehet bírálni, ha valaki meglátása a haladást szolgálja. Ma már senkit nem törnek kerékbe, senkit nem főznek meg olajban, ha meg meri mondani a véleményét. (Legfeljebb azt mondják rá, hogy összeférhetetlen és esetleg — vezetőknél népgazdasági érdekből, dolgozók esetében a termelés érdekében — áthelyezik más munkaterületre.) A bírálatot elfojtani nem lehet. Ezt már próbálták néhányon és belebuktak. Szeretünk is bírálni. Elhisszük azt, hogy a bírálat az fegyver. Valljuk, hogy a bírálat az finom jó dolog, hogy a bírálat építő és előbbre visz, ha... ha nem minket bírálnak. Ha más hibáját bírálják, akkor hurrá!, de ha a mi hibánkat kritizálják, az már személyeskedés, fúrás, intrika. No, persze, vannak még hibák, fő, hogy bírálunk. Valahol el kell kezdeni?! A bírálat Az egyes ember viszonyát a bírálathoz mindig világnézete és elég gyakran beosztása szabja meg. Mert ugye, ha a dolgozók megbírálják vezetőjü. két, az nyíltan, hivatalból nem utasíthatja vissza. Elfogadja mosolyogva. Ha nagyon öntudatos, meg is köszöni. Nem részit vele semmit. Sőt! De mit nyer a bíráló? Más a helyzet, amikor a vezetőt „felülről” bírálják. Itt már prémiumelvonásról, esetleg még leváltásról is szó lehet, tehát el is kell ismerni valamit, de igazolnia is kell magát. Erre való a hivatali kozmetikai szépítőszer, az igazoló jelentés. Ha a vezető a dolgozót bírálja? Ez is sima ügy, mármint a vezetőnek. A , dolgozó ugyanis tudja, hogy ha a bírálatnak öt százaléka igaz, el kell fogadnia (és öt százalék legtöbbször igaz), pláne, ha a főnöke mondja. Egyesek nem fogadják el a bírálatot, mert ők, úgymond, mernek ellent is mondani, ők meg merik mondani véleményüket még a főnöknek • • • is. Vannak, akik meghatódva, köny- nyes szemmel köszönik meg a főnök figyelmeztetését. Névnapjára minimum dísztáviratot küldenek. Mások elismerik ugyan a hibáikat, de olyan mosakodást rendeznek, hogy a végén bocsánatot lehet tőlük kérni. Szóval, a bírálat — ha döcögve is — már megyen, de az önbírálat tekintetében gyenge a felkészülésünk. Ezt kellett volna előbb elsajátítanunk. Szerintem kétféle bírálat van másokkal szemben; a konkrét és az általános bírálat. A konkrét bírálat az névhez és szívhez- szóló, világos és félreérthetetlen. Az általános bírálatnak a címzettje legtöbb esetben ismeretlen. Általában ezért az utóbbit kedveljük. Kerülgetjük, simogatjuk a hibákat, hiszen ebből nem lehet baj, mert „akinek nem inge, az ne vegye magára.” Nem is veszik, mivel még az önbírálatot és a konkrét bírálatot egy kicsit gyakorolnunk kell. Dobra Sándor Kétségbe vonják a Szent András ereklye hitelességét Alig egy hónap telt el az új rendelkezés kibocsátása óta, a hatóságoknál még ismerkednek a módosított jogszabályokkal, de már megállapítható, hogy az Elnöki Tanács rendelkezése, amely módosítja az 1953. évi 9. számú törvényerejű rendeletet, nagymértékben javítja a kisipari szolgáltatást. Mi tette szükségessé a módosítást, mit jelentenek a megváltozott szabályok a kisiparosok munkájában, főleg pedig mennyivel javítják a lakosság ellátását >— ez iránt érdeklődtünk a magánkisipar állami irányítóinál, a Könnyűipari Minisztérium kisipari osztályán. 123 ezer helyett 66 ezer mcsterember Az 1958 óta eltelt hat esztendőben jelentősen megváltoztak a szolgáltatások körülményei *— mondta Homolai Lászlóné osztály- vezető. Az életszínvonal emelkedésével együtt nőtt a lakosság, elsősorban a falusi emberek igénye. Az anyagi gyarapodással több motorkerékpár, autó, a villamosítással több televízió, háztartási gép járt együtt, de nagyobb ma az igény fodrászra, szabóra, fényképészre is falun. Azoknak a száma viszont, akik ezt a munkát elvégeznék, egyre kevesebb. Hat évvel ezelőtt még 123 ezer mesterembert tartottak számon az országban, 1961-ben már csak 84 ezret, az idén pedig mindössze 66 ezren dolgoznak. A falusi kisiparosok száma ugyanezen idő alatt felére, 65 ezerről 33 ezerre csökkent. Ennek az aránytalanságnak egyik — s talán legfőbb — oka az elöregedés. „Maszeknak” lenni, ez lassan csak az öregek foglalkozása lesz, a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak szocialista körülmények között, üzemben vagy szövetkezetben; a kisiparosoknak 40 százaléka 60 évnél idősebb. A mezőgazdaság átszervezésével tovább csökkent a falusi kismesterek száma, mert sok földtulajdonos-iparos belépett a tsz-be, s feladta műhelyét. Mivel azonban a lakosság igénye a következő években biztosan tovább nő, az állami és szövetkezeti ipar pedig még sokáig nem tud minden igényt kielégíteni, a megrendelők, a lakosság érdekében is javítottak a kisiparosok körülményein. A módosított rendelkezés erősíti a törvényességet, nyugodtabb, biztosabb élet- és munkakörülményeket teremt az iparosok számára, s egyben növeli az első- és másodfokú iparhatóságok, tehát vidéken a járási és megyei tanácsok önállóságát Munkaviszonyban álló is kaphat működési engedélyt A törvényerejű rendelet a gyengébben ellátott vidéki lakosok, a kisebb települések közönségéről gondoskodik leginkább. Az egyik rendelkezés lehetővé teszi, hogy (az eddigi háromezres felső határ helyett) szükség esetén ötezer lakosú községekben és külterületi településeken is adjon a járási, illetve a megyei tanács működési engedélyt mesterképesítéssel nem rendelkező, de szakmunkás-vizsgát tett szakembernek. Indokolt esetben még munkaviszonyban levő személy is megkaphatja ezt az engedélyt. (Az építőipar kivételével.) Ez azt jelenti, hogyha egy kis községben nincs például villanyszerelő iparos, de lakik villanyszerelő szakmunkás, aki a szomszédos város gyárában dolgozik, a vállalat vezetője hozzájárulásával, és az iparhatóság (a járási tanács) engedélyével falujában is végezhet munkát. Mindenfajta iparos természetesen nincs és nem is lehet minden községben. Az új rendelet ezért lehetővé teszi, hogy a kisiparos az elsőfokú iparhatóság egész területén, tehát járása minden községében vállaljon munkát, akkor is, ha járásszékhelyen, városban lakik. A járási tanács külön engedélyével, indokolt esetben a saját szakmáján kívül, a rokonmesterségek munkáját is elvégezheti a kisiparos. A bádogos tehát —ha engedélyt kér rá — elvállalhatja a kovács-, lakatos-, műszerész- és köszörűsmesterségbeli megbízatásokat is, az asztalos pedig végezhet csónaképítő, faesz- tergályos, kárpitos és üvegesmunkát is. Megkönnyítették egyéb módon is az iparjogosítványok kiadását. Eddig 91 olyan szakma volt, amelyet csak képesítéssel, mestervizsga alapján lehetett művelni; most ezeknek a száma 65-re csökkent, a képesítéshez nem kötött működési engedélyeké viszont 6-ról 23- ra nőtt. Méltányosabb az iparjogosítványok kiadása is. Eddig büntetett előéletű szakember egyáltalán nem nyithatott műhelyt, akkor sem, ha például közlekedési balesetért ítélték el néhány hónapra. Most a rendelkezés külön felsorolja, melyek azok a valóban súlyos büntetések (állam és vagyon elleni bűntettek stb.), amelyek miatt megtagadható az engedély kiadása. Ez a szükségszerű és igazságos könnyítés nyilván szintén tovább emeli az iparosok számát. Ugyancsak a jobb ellátást segítik elő azzal, hogy bizonyos szakmákban (asztalos, cukrász, fényképész, kárpitos, kelmefestő stb.) megengedik a lakóhelyen kívüli, más községben (mindig a másodfokú iparhatóság, tehát a megye területén) nyitott vállaló, kész munkát kiadó műhelyhelyiség fenntartását. Ez azt jelenti, hogy a tisztításra, festésre szánt ruhaneműt például a falusiaknak sem kell behordaniuk a városba; a városi kelmefestő például nyithat még egy üzletet valamelyik községben is. A lakosság érdekében A módosított törvényerejű rendelet leglényegesebb eredményeiről szóltunk csak. Ezeken kívül még egy sereg változás könnyíti a kisipari munkát. Néhány olyan szigorítás is született emellett, amely a becsületes iparosok és a lakosság érdekeit védi. Ezek közül a legfontosabb az, amely a kontárokat sújtja. Mostantól fogva az engedély nélkül dolgozó kontár munkaeszközét el lehet, ha ismételten tetten érik, el kell kobozni. A lakosság kifogásait is jobban figyelembe veszik; ha a kisiparos szakszerűtlen, felelőtlen munkát végez a KIOSZ írásos figyelmeztetése ellenére is, iparigazolványát visszavonják. Be kell vonni az igazolványt akkor is, ha a mester nem fizeti rendszeresen alkalmazottja SZTK-járulékát, vagy ha nagy nyugdíjhátraléka van. A rendelkezéseket hosszú évek előkészítése után adták ki. Az állami szervek azonban továbbra is figyelemmel kísérik a helyzetet. Ezekben a napokban ismertetik részletesen a megyei tanácsok illetékes elnökhelyettesei a járási vezetőkkel a változásokat, az év végén pedig megvizsgálják, hogyan hajtják végre a megváltozott jogszabályokat, milyen eredményeket hozott a módosítás a gyakorlatban. A minisztériumban elmondták, hogy továbbra is minden segítséget megadnak a kisiparosoknak, mindig úgy, hogy az állami és szövetkezeti ipar ne károsodjék, s természetesen azzal a céllal, hogy a lakosság, a fogyasztók ellátása mind jobb legyen. R. Gy. Most, amikor 500 esztendő után ismét visszakerül András apostol koponyája a görögországi Pat- raszba — miután VI. Pál pápa „kiengesztelő ajándékul” szánta a görögkeleti egyháznak — az athéni egyetem bizantológusa, To- madakis professzor kétségbe vonja az ereklye hitelességét. A bizantológus cikket közölt a Kathimerini című görög lapban erről a kérdésről. Megállapítja, hogy egészen a XI. század végéig senki sem tudta, hol őrzik az apostol földi maradványait, aki a legenda szerint Patraszban mártírhalált halt. A koponya tehát, amelyet az elmúlt 500 esztendőben a római Szent Péter székes- egyházban őriztek, nem tekinthető hitelesnek. A görögkeleti egyház a professzor véleménye szerint hl. bát követett el, amikor nem kérte ki szakértő tanácsát, mielőtt az ereklye visszaszolgáltatásáért folyamodott volna Rómához. AUTÓTULAJDONOSOK FIGYELEM! AUTÖTULAJDONOSOK FIGYELEM! Október 8-án nyílik az autószerviz Szarvason! SZEMÉLY- ÉS KISTEHERGÉPKOCSIK GARANCIÁLIS JAVÍTÁSA (szerviz) I-ES ÉS II-ES SZEMLÉK, FUTÓJAVÍTÁSOK SZAKSZERŰ, GYORS VÉGZÉSE. DIESEL-ADAGOLOK BEÁLLÍTÁSA ÉS JAVÍTÁSA. MOSÁS, ZSÍROZÁS, FÉNYEZÉS. A JAVÍTÁSI ÉS ÁPOLÁSI MUNKÁK AZ AUTÓSZERVIZ PRESSZÓJÁBAN MEGVÁRHATOK! * ’ A SZARVASI VAS- FÉMIPARI KTSZ AUTÓSZERVIZE A KÖZÖNSÉG SZOLGÁLATÁBAN! X
