Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-31 / 256. szám
1984. október 31. 3 Szómba. Nyolc és fél exer diák reit résxt ax ősxi betakarításban Szeptemberben ás októberben megyénk 30 középiskolájának 9336 diákja közül több mint nyolc és lel ezren segítették az állami gazdaságok, tsz-ek őszi betaka. rítását a KISZ megyei bizottságának felhívása nyomán. Rendkívül hasznos munkát végeztek a fiatalok a megye minden részén: kukoricát törték, fosztottak, cukorrépát, napraforgót, dohányt, hagymát, gyümölcsöt szedtek és szállítottak. Egy-egy tsz-ben, állami gazdaságban 6—8—10 napon át dolgoztak, ■ összesen több mint 55 ezer munkanapon át segítettek. A KISZ -kongresszus tiszteletére tett 50 ezer munkanapos felajánlást ezzel máris túlteljesítették. A battonyai gimnazisták Dombegyházán kukoricát és cukorrépát szedtek, Mezőhegyesen kukoricát fosztottak. A békéscsabaiak idáig 5461 mázsa hagymát, kukoricát, cukorrépát takarítottak be a Lenin Tsz-ben, a Bánkút! Állami Gazdaságban, s még most is dolgoznak Szabadkígyóson és Bánkúton. A szlovák gimnázium fiataljai cukorrépát és hagymát szedtek, valamint kukoricát fosztottak. A gyóntad gimnazisták 267 holdon kukoricát törtek, 270 mázsa gyümölcsöt szedtek az Alkotmány és Űj Élet Tsz-ben, emellett 125 mázsa kukoricát fosztottak. Az orosháziak a Rákóczi és Petőfi Tsz-ben, valamint a Pusztaszőlösd Állami Gazdaságban serénykedtek. A mezőgazdasági technikum diákjai az Orosházi Tangazdaságban segítettek. A csorvásiak az Ady és a Kossuth Tsz-ben dolgoztak, a szarvasiak a Táncsics Tsz-ben, az ÖRKI-ben és a Dózsa Tsz-ben. Csakis az elismerés hangján lehet szólni a diákokat irányító több száz nevelőről. Sokan együtt dolgoztak a fiatalokkal* A forintokból százezrek lesznek A vártnál nagyobb rizstermést takarítottak be Vizesfáson A Vlzesfási Állami Gazdaságban a napokban fejezik be a 340 hold rizs termésének cséplését. Az idén a vártnál nagyobb termést takarítanak be. Az eddigi számítások szerint a holdanként! átlag meghaladja a 19,5 mázsás — hántolat- lan rizs — termést. Volt olyan tábla is, amely 40 mázsán felül adott holdanként. Hat vagonnal túltejesitették sertéshizlalási tervüket A Zsadányi Állami Gazdaság az idén 8000 sertést hizlalt, amit a budapesti, valamint a Gyulai Húsipari Vállalat vesz át A sertések átlagsúlya 120 kiló. A terv 88 vagon, amit a gazdaság hat vagonnal teljesített túl, s így a növénytermesztésben mutatkozó lemaradást — értékben — pótolja. A jó eredményt elősegítette a tavasszal létesült takarmánykeverő üzem, ahol naponta két vagon keveréket állítanak elő. Főként ennek tulajdonítható, hogy az előző évhez képest az elhullás 8 százalékkal csökkent A hízott sertésekből 61,5 vagon átadása már megtörtént. A gazdaság 1330 süldőt is nevelt, amit más állami gazdaságokba szállítottak. A Szikra-hálót 1963-ig az Újpesti Fejlődés Faipari Ktsz gyártotta s a gépműhelyi munka költségét — garnitúránként — hét év alatt 184 forintra szorította le. Ez év elején átvette a gyártást a Békéscsabai Faipari Ktsz, amely jó előre felkészült a munkára. Nem is történt különösebb fennakadás a gépműhelyben, csak az előállítási költség volt kezdetben magas: 53 forinttal több, mint az újpestieknél. ötvenhárom forint — csak a munka első fázisánál — nem kis összeg, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az idén 2300 garnitúra a megrendelés belőle. A veszteség természetesen a szövetkezeté, amely vagy képes arra, hogy csökkentse a költségeket, vagy egyszerűen lemond a gyártásról. A Szikra-háló árát a kereskedelem nem emelheti azért, mert a Békéscsabai Faipari Ktsz képtelen olcsóbban előállítani. A gépműhely dolgozóit azonban nem olyan fából faragták, akik csak úgy egyszerűen belenyugodnának a veszteségbe. Törték a fejüket, hogyan lehetne jobban, eredményesebben megoldani a feladatot. csoportvezetőjével és Némethy József szerszámkarbantartóval beszélgetek a kilenc hónap történe- téról. Kazár Endre kezdi: mutatja. Percek alatt elkészül vele. Az ő elképzelése valósult meg a fotelkarfa-marásnál is: egy késAz „ezermester” Némethy József. Kazár Endre. Munka közben számos olyan elgondolást váltottak valóra, melyek olcsóbbá tették a termelést és kilenc hónap után végül ők is eljutottak a 184 forintig. * Kazár Endrével, a gépműhely nimálisra zsugorodik a sürgős és rendkívüli ügyek szúrna, és a munka java részét a vezetési koncepció, a távolra mutató fejlesztési és szervezési kérdések kidolgozása alkotja. Az egyik gyorsan fejlődő vállalatnál az igazgató és a főmérnök napi tíz-tizenkét órát foglalkozott a sürgős termelési ügyekkel, — ahogy ők maguk ma utólag fogalmazzák — „tűzoltó- munkával”. Ez a vezetési módszer szüntelenül újratermelte a kapkodást. A beosztott vezetők mindenre utasítást kértek, s maguk nem fejlődhettek. Később szervezeti, ügyrendi, személyzeti intézkedésekkel kényszerpályára terelték a termelési ügyek intézését. A főmérnök közvetlen irányítása alá tartozó termelési és műszaki vezetők száma 27-ről (!) 5 főre csökkent. Pontosan tisztázták az egyes munkakörök és szervek jogait, kötelességeit, az osztályok közötti koordináció kérdéseit. Megszűnt a feljegyzések gyártása, a belső levelezgetés. A termelés zavartalanul folyik, mert az egyes üzemek, osztályok önálló, felelősségteljes munkája nem tűri az elmaradást, a belső együttműködés, a kölcsönös elszámoltatás szinte automatikusan történik. Az új körülmények között fény derült rá, ki az alkalmas és rátermett vezető. Ami azelőtt objektív nehézségnek tűnt, ma tehetetlenségnek minősül. Az igazgató és a főmérnök senki fölött nem bábáskodik, mindössze heti három-négy órát foglalkozik csupán napi termelési kérdésekkel. A szervező munka szerepe különösen megnövekedett a nagy- vállalatok létrehozásával. Az összevonással tulajdonképpen csak az új szervezeti egységek feltétele jött létre. A termelőerők tényleges koncetrációját — az alkatrészgyártástól a TMK- ig, az anyaggazdálkodástól a gyártmányfejlesztésig — csupán az átgondolt szervezeti intézkedések sorozata hozza majd létre. A központosítással járó szervezeti munka nem vezethet sem a fejlesztési, sem a napi termelési feladatok elhanyagolására. Ellenkezőleg, az a cél, hogy az új szervezeti keretek már a mai tennivalók magasabb színvonalú megoldását is segítsék. Közismert, hogy a termelőüzemekben a napi 480 perces munkaidő 20—40 százaléka veszendőbe megy, főként szervezési hibából. Bár nem készültek munkafényképek a kiszolgáló és seil gédüzemekben, a műszaki és adminisztratív osztályokon, mégis megállapítható, hogy az érdemi alkotómunka hatásfoka itt sem jobb, mint a termelőüzemekben. A korszerű munkaszervezést. ezekre a területekre is ki kell terjeszteni. Nem kétséges, hogy a termelőműhelyek zavartalanabb, jobb munkája feltételezi a TMK, a szerszámüzem, az anyagbeszerző, a belső szállítási, a technológiai, a gyártmányfejlesztési osztályok, az ügyvitel stb. jó szervezettségét, kölcsönös koordinációját A munkaszervezés ilyen teljes szélességében és mélységében válhat igazán nagy tartalékává a termelékenység emelésének. A váratlan tényezők, arendkívüli körülmények kellő előrelátással minimálisra csökkenthetők. Aki időt akar nyerni a termelésben, ne sajnálja a fáradságot az egyes akciókat előkészítő szervezéstől. Az eredményes szervező munka személyi és tárgyi feltételei többnyire megvannak, iparági intézetek, vállalati osztályok és csopcJHok alakultak e célból. A vezetők támaszkodjanak rájuk bátran és mutassanak példát saját munkájuk jó megszervezésével is. Kovács'' József — A Magyar Nemzetben olvastunk egy szovjet mérnök újításáról: nagy forgási sebességnél elég, ha a körfűrésznek csak négyszer 5 foga van. Megpróbáltuk mi is. Egy olyan körfűrészből készítettük el ezt a „furcsa szerszámot”, amelynek egy foga kitört és ezért már kiselejteztük. — Megfelelt? — Annyira jó, hogy most már ilyennel dolgozunk. Be is mutatják. Mintha gyalii simítaná le a felületet. Hrabovszki Pál, a szövetkezet párttitkóra előzőleg még említést tett Némethy Józsefről, aki kitűnik az újításával. Öt fogom „val- latóra.” — Nem nagy dolgok ezek. Megpróbáltam ezt is, azt js, hátha jobb lesz. A fűrészreszelők például hamar tönkrementek, ezért néhányat bedobtam a tűzbe és amikor már izzottak, fogóval egyenként belemártottam a vízbe. Négyszeresére növekedett az élettartamuk. A négykéses vastagságú gyalugéphez hív. — Sokat kínlódtunk ennek a beállításával eddig. Megkerestem a nyitját, hogyan lehet egyszerűbben — mondja és mindjárt be is 'A nők is megállják a helyüket. sei két oldalt egyszerre... Százszázalékosan javult a minőség. Az ésszerűsítésekről nem is beszél. Csak filléreket jelentenek — vélekedik ezekről. Kazár Endre újítása is előkerül. Egyszerű, vasiból készített sablon a lábakon történő fúrások helyének megjelölésére. Nem világrengető dolog, de idő "takarítható meg vele és a munka is pontosabb. * Gyűltek a fillérek és a forintok a szövetkezet kasszájában. Közben a szervezés is változott. Januárban még csak két nő dolgozott a gépműhelyben, szeptember végén pedig már tizenhat. Megtanulok és folyamatosan átvették az egyes reszortokat a magas bérű szakmunkásoktól, akik — a szövetkezeten belül — olyan beosztásba kerülhettek, ahol a képességeiknek megfelelő feladatot bízhattak rájuk. A gépműhelyi brigád még tavasszal célul tűzte a szocialista cím elnyerését. A naplójukból egy augusztus 6-i bejegyzést idézek: „Újítás, ésszerűsítés nem volt, (ez csak júliusra vonatkozik!) de a brigád úgy látja, hogy a begyakorlottság és más feltételek jobb kihasználásával az eddigi 196 forint helyett az 1400 garnitúrát már 188 forintért tudjuk előállítani.” A brigád egyidejűleg — mint már előbb is olyan esetekben, ami. kor ez időszerű volt — a szövetkezet vezetőségének javaslatot tett a norma rendezésére. Értekezleten megbeszélték. Még számítást is készítettek hozzá. Zelenyánszki Pál, a ktsz elnöke — jogosan — egy kis büszkeséggel beszél erről: — Nálunk a normarendezés már a brigádok feladatává válik, ök a gazdái a szövetkezetnek, tudnak számolni. Ha növelik a termelékenységet, maguk is hasznát látják annak. A gépműhely jól oldotta meg a feladatát. S év végéig a forintokból százezrek lesznek. Pásztor Béla LAKBERENDEZÉSI KIÁLLÍTÁSSAL EGYBEKÖTVE újonnan átalakított földművesszövetkezeti BÚTORBOLT NYÍLIK november 2-án délelőtt 9 órakor DÉVAVÁNYA, ÁRPÁD ÜT 37. SZÁM ALATT. A kiállítás nyitva: november 2-tól 9-ig mindennap (vasárnap is) fél 8-tól 18 óráig. A kiállított bútorok és egyéb lakberendezési tárgyak a helyszínen megvásárolhatók. FMSZ IGAZGATÓSÁGA 5819
