Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-29 / 254. szám

1964. október 29. 5 Csütörtök Ä pedagógun írjat Az alsó tagozatos nevelők tanulmányútja az NDK-ban Már az előkészítés időszakában végzett tervezés sok olyan gondo­latot hozott, amely mindannyiunK fantáziáját felkeltette, elsősorban a tanulmányút tapasztalatainak várható gazdagságára, de különö­sen az NDK iskolapolitikájának szervezeti és társadalmi kérdései­re voltunk kiváncsiak. Feszült várakozással múltak a percek, amikor a csehszlovák— NDK határt vonatunk átszelte. A kalauzolásra mellénk rendelt né­met vezető külsejében és megnyi­latkozásaiban is a német pontos­ság, következetesség, tervszerűség, alaposság mintaképének mutat­kozott. Az időt mindig a tanul­mányút céljának megfelelően igyekeztünk kihasználni és így lehetőséget kaptunk Karl-Marx- Stadtban a város korszerű építke­zésének megtekintésére. Ütünk második szakaszán, Hal- leben kezdtük meg az iskolák lá­togatását. A Hochfachschule igaz­gatója, August Franke és tanári karának figyelmessége, vendég­szeretete révén tájékoztatást kap­tunk az iskola történetéről, szere­péről és további fejlődésének per­spektíváiról. Az iskola az 1700-as években alakult. A második vi­lágháborúban tönkrement épület­részeit és berendezését, felszere­lését a tanárok és diákok, illetve hallgatók együttes munkája hoz­ta rendbe. Fa, fém, természettu­dományi és politechnikai fakultá­sa van. Kitűnő iskola, sok tapasz­talatot szereztünk. Május 21-én a Halletől mint­egy 100 kilométerre lévő Dessau város egyik tízosztályos iskoláját látogattuk meg. Az iskola előcsarnokában Bött­cher Schwarzkopf igazgató, két helyettese, több alsó tagozati ne­velő és egy kisdobosraj fogadott bennünket. Megható, örökké em­lékezetes látványnak, aktusnak voltunk szemlélői és résztvevői, amikor az ünnepi díszbe öltözött kispajtások a nyakunkra kötötték a kisdobosmozgalom szimbólu­mát, a kék nyakkendőt. A kedves fogadtatás és bemutatkozás után meglátogattunk a IV. osztályban egy számtan-, a II. osztályban egy írásórát, utána megbeszélést folytattunk a látott órákról, a tíz- osztályos iskola céljáról, felada­tainak teljesítéséről, a nevelőkép­zésről, az Iskolák általános szer­vezeti szabályairól és még sok problémáról, amely őket is, ben nünket is érdekelt. Május 22-én újból Halleben lá­togattunk meg ezúttal egy tízosz­tályos iskolát, ahol három gyakor lati foglalkozási órán voltunk. Az I. osztályban végzett oktató-ne­velő munka magasan felette állt a többi osztályban látottaknak, fémlemezekkel végzett létra, szék, hídépítési munkáik nevelési és tárgyi vonatkozásban is kifogás­talanok voltak. A látogatás után különböző szakkönyvekkel látott el bennünket az iskola nagyon kedves, figyelmes igazgatója. Ké­résünkre este eljött szálláshe­lyünkre, a „Hotel Ross”-ba, ahol a tanügyi, politikai, világnézeti, társadalompolitikai kérdések özö- nére kellett választ adnia, de azután hazánk hasonló viszonyai után érdeklődő kérdések feltevé­sében ő sem maradt adós. Mind­két fél meg akarta ismerni a má­sik ország viszonyait is. Tanulmányútunk során meg­győződtünk arról, hogy az NDK pedagógusai önzetlenül szeretik hazájukat, amelynek további fej­lődéséért a legmesszebbmenő ál­dozatokra is képesek, képezik magukat és a korszerű oktatási­nevelési módszerek megteremté­sére lankadatlanul törekednek. Tompa Ádám vezető szakfelügyelő Radnóti Miklós emlékdélelött a TIT Értelmiségi Klubjában A nagy magyar modem lírikus tragikus halálának huszadik év­fordulója alkalmából Radnóti Miklós emlékdélelőttöt tart a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társu­lat Békés megyei szervezetének irodalmi szakosztálya a TIT Ér­telmiségi Klubjában november 1-én, vasárnap délelőtt 10 órakor. Radnóti Miklós rövid pályafu­tásáról MLskolczy Erzsébet gim­náziumi tanár tart előadást. A költő műveiből illusztrációként a Rózsa Ferenc Általános Gimnázi­um KISZ-önképzőkör tagjai mu­tatnak be költeményeket. A dél­előtt programját gazdagítja az is, hogy az Értelmiségi Klubban Rad- nóti-könyvkiállífóst rendez a Megyei Könyvtár. Irodalmi előadássorozat a sarkadi járási művelődési házban A sarkadi járási művelődési ház filmvetítéssel egybekötött, nyolc előadásból álló irodalmi soroza­tot indít október 30-tól 1965. feb­ruár 19-ig. Az első előadásra ok­tóber 30-án a Madách-emlékest megrendezésével kerül sor. A to­vábbi hét előadás mai irodalmun­kat, valamint a világirodalom költőit, prózaíróit mutatja be, il- tőleg a realista irodalom jelentősé­gét, a szocialista realista iroda­lommal kapcsolatos problemati­kus kérdéseket tárgyalja. Különlegesen érdekesnek ígér­kezik az utolsó, nyolcadik elő­adás, amely a felszabadulás óta eltelt húsz év irodalmáról ad átfogó tájékoztatót. Az előadók a TIT megyei szervezete irodalmi szakosztályának tagjai sorából kerülnek ki. • • Ot perc a karmesterrel Október 30-án lesz a premierje Békéscsabán Kálmán Imre: Mont- martrei ibolya című operettjének. Az évad első operettjét Miszlay István rendezte, ezúttal azonban a karmestert, Németh Lászlót kértük meg rövid interjúra. — Kálmán Imrét mindenki jól smeri; mégis jó lenne, ha néhány zóban felelevenítenénk életútját... A karmester szívesen beszél a Csárdáskirálynő világhírű szerző­jéről, úgy látszik, Kálmánt külö­nösen szereti. — Érdekes ember volt, „tudós muzsikusnak” nevezték, mert lát­szólagos ellentmondásban könnyű muzsikájával, kiváló eredménnyel végezte zeneakadémiai tanulmá­nyait. Kocssler János növendéke volt, akit Bartók Béla, Kodály Zoltán és Weiner Leó is meste­rének mondhatott... Az első si­kereket az 1903-as Tatárjárás bemutatóján aratta, az utolsót csaknem 50 esztendővel később, 1953-ban az Arizona Lady-vel. A két dátum között az operett koro­názatlan királya volt, a műfaj friss, termékeny alkotója. — És a Montmartrel ibolya? — Három fiatal művész, s közös imádottjuk: Violetta sorsáról me­sél ez a Kálmán-operett könnye­dén, szórakoztatva. Olyan fiatal­emberekről, akik valahogy így él­hettek a párizsi Montmartre ro­mantikus világában. Sőt éltek is, hiszen a szövegírók egy híres operettkomponistának, egy nagy francia festőnek és a Bohémélet szövegírójának sorsát állították színpadra. — A szereplők? — Csak színlap szerint: Szegő Zsuzsa, Déry Mária, Darabos Fe­renc, Széplaky Endre, Vöröss Ti­bor, Székely Tamás, C serényi Béla, Demény Gyula, Beck György, Bende Attila és Béres Károly. És a színlapon kívül még egy mondat: a színházunkhoz visszatért Cserényi Béla most ját­szik először a csabai közönség előtt Neki is, az előadásnak is — és külön Németh Lászlónak, a zene­kar karmesterének — megérde­melt sikert kívánunk. (sn) MILYEN LEGYEM O? — Lányok fiúkról — Fonlos a külső? — Orvos vagy kőműves? — Tessék mutatni egy tizennyolc éves lányt, aki nem álmodta meg még az Igazit, aki nem alakította ki a férfieszményképét... Köny- nyebbet kérjek? Persze, tudhat­nám, ilyen lány nincs. Nos, ak­kor beszéljünk arról, hogy Ö-t manapság milyennek látják, mi­lyennek szeretnék? Itt ül négy negyedéves leány: a békéscsabai közgazdasági tech­nikumba járnak, még iskolás­köpenyt hordanak, de már rövi­desen kilépnek az életbe. Kér­dezzük őket, Ábel Máriát, Oláh Erzsébetet, Matus Irént és Mi- secska Annát. AKI A LEGSZEBB? Kezdjük talán a... Mivél is? — Nos, Irénke? — Egy tizenhat éves lánynál mindennél fontosabb a külső. Ha meglát valakit, s megtetszik, azonnal beleszeret, néha anélkül, hogy egy szót is váltana vele. De a mi korunkban már... — Nem fontos a külső? — De igen — mondja Marika —, de... Közbevág Erzsi: — De lehet valaki kevésbé jó megjelenésű és mégis... — Vagy fordítva is történhet: jó megjelenésű, s mégis ellenszen­ves, amikor megismerjük — teszi le a garast Anna. És ebben egyetértenek: nem a külső a döntő, hanem... Milyen az eszményképük? Olyannak rajzolódott, hogy illő legyen hozzájuk. Általában ma­gas, ám nem sokkal magasabb... Az ellentétek vonzzák egymást, de... Figyelem! Jó hir a lakosság részére! A Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 18 sz. alatt november 1-el CSEMPEKÄLYHA-BEMUTATÖ TERMET NYIT. A bemutatott kályhákra rendelést ugyanott veszünk fel. A mintaterem nyitva minden munkanapon reggel 8-tól délután 4-ig. Vállalunk mindennemű csempekályha-, kandallóbeépítést, javítást, átrakást, tisztítást rövid határidővel. 19109 ... a hajszín nem fontos — ne­vetnek — a nők úgyis festik. MÉRNÖK™- Vannak divatos szakmák, fog­lalkozások? Hogyne lennének. So­rolják is nyomban: — Orvos, mérnök, tanár... Segítek: — Színész. — Az nem. Férjnek színész? — mondják és legyintenek. Egyikük menyasszony, — Boldog? — kérdem. — Nagyon — feleli. — A fiú foglalkozása: Orvos? Mérnök? Agronómus? — Kőműves — feleli. Várom a folytatást, valami ma­gyar ázatfélót. Ezt mondják: — Eszményképünk az ideális férj. Aki művelt, megértő, becsü­letes, hűséges. Hogy mi a foglal­kozása? Lehet akármi, ez még nem zárja ki sem egyiket, sem másikat. Manapság már egy mun­kásember is lehet nagyon művelt. — Műveltebb mint egy orvos — bólintok rá. — Miért ne? — mondják. — No és ha nem ért a zenéhez, iroda­lomhoz úgy mint esetleg mi... Mi­ért ne segíthetnénk neki? Isko­lai végzettsége is lehet kevesebb, viszont a nő megteremtheti ott­hon a lehetőségét annak, hogy ta­nuljon a férje. Csak kedvet kell csinálnia hozzá. Legyen jó szak­ember. Mindegy vagy majdnem mindegy, hogy mit csinál, de ami a munkája, annak mestere legyen. Becsüljék. ... FEHÉR AUTÓN? Ezt Oláh Erzsi mondja: — Vannak lányok, akiknek csak az a fontos, hogy kocsija legyen és akkor minden rendben. — Én nem az autóhoz akarok férjhez menni — mondja Irén —, de igazán nem bánom, ha a jó tulajdonságai mellett kocsija is van. — Mert jó, ha gazdag, ugye? — Könyebb úgy, egyszerűbb — mondják. — Persze, hiába van kocsija, ha olyan műveletlen, hogy szégyell az ember elmenni vele egy társaságba... Azért ne le­gyen sokkal műveltebb se, mint a felesége, mert akkor lenézi eset­leg. — Inkább a feleség legyen a műveltebb — szól Erzsi. Letorkolják. — Azért jó, ha egy kicsit fel­nézhet az ember. De még jobb, ha egy színvonalon vannak, ha egyenrangúak ebben is. — Mindenben az egyenrangú­ság kell? Szinte kórusban mondják: — Ne szégyelljen otthon segí­teni. 0 is takarítson. Egyik mo­sogat, a másik törölget... PICASSO, KODÁLY, WALESI HERCEG™ — Csodálatos lenne egy híres ember mellett élni, ugye? — ér­deklődöm lelkesedést várva. Meglepődöm, ugyanis hallgat­nak. Ingatják fejüket — Nem — mondják később —, nem álomlovagra várunk. Egysze­rű, becsületes emberre. Aki sze­ret minket és akit mi is szere­tünk. Olyan férjet választunk, akinek első a családja, aki, ha végzett a munkájával, hazajön és... És nekünk ő lesz a legkü- lönb... — Említést se tegyen a munká­járól? — Akit szeret az ember az ér­dekli. A munkája is. Ne forogjon minden a munka, a hivatal, az üzem körül, de gondjait ki más­nak mondaná el, mint a feleségé­nek? * * • • Négy csinos, értelmes lány. Di­ákok. Még iskolás köpenyt horda­nak, de rövidesen kilépnek az életbe. Tizenhét évesek. Persze, hogy van eszményképük. Megál­modták maguknak már az Igazit, kialakult bennük az ö képe. Nagyanyáink álomlovagja más volt? Istenem, hát ilyen is a mai fia­talság. Igen, ilyen is: nem a fel­hők között él. Itt lenn, a földön. És ez nem baj. Onnan fentről, ha leesik az ember, irtózatosan meg­üti magát. (szói

Next

/
Thumbnails
Contents