Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-29 / 254. szám
1964. október 29. 5 Csütörtök Ä pedagógun írjat Az alsó tagozatos nevelők tanulmányútja az NDK-ban Már az előkészítés időszakában végzett tervezés sok olyan gondolatot hozott, amely mindannyiunK fantáziáját felkeltette, elsősorban a tanulmányút tapasztalatainak várható gazdagságára, de különösen az NDK iskolapolitikájának szervezeti és társadalmi kérdéseire voltunk kiváncsiak. Feszült várakozással múltak a percek, amikor a csehszlovák— NDK határt vonatunk átszelte. A kalauzolásra mellénk rendelt német vezető külsejében és megnyilatkozásaiban is a német pontosság, következetesség, tervszerűség, alaposság mintaképének mutatkozott. Az időt mindig a tanulmányút céljának megfelelően igyekeztünk kihasználni és így lehetőséget kaptunk Karl-Marx- Stadtban a város korszerű építkezésének megtekintésére. Ütünk második szakaszán, Hal- leben kezdtük meg az iskolák látogatását. A Hochfachschule igazgatója, August Franke és tanári karának figyelmessége, vendégszeretete révén tájékoztatást kaptunk az iskola történetéről, szerepéről és további fejlődésének perspektíváiról. Az iskola az 1700-as években alakult. A második világháborúban tönkrement épületrészeit és berendezését, felszerelését a tanárok és diákok, illetve hallgatók együttes munkája hozta rendbe. Fa, fém, természettudományi és politechnikai fakultása van. Kitűnő iskola, sok tapasztalatot szereztünk. Május 21-én a Halletől mintegy 100 kilométerre lévő Dessau város egyik tízosztályos iskoláját látogattuk meg. Az iskola előcsarnokában Böttcher Schwarzkopf igazgató, két helyettese, több alsó tagozati nevelő és egy kisdobosraj fogadott bennünket. Megható, örökké emlékezetes látványnak, aktusnak voltunk szemlélői és résztvevői, amikor az ünnepi díszbe öltözött kispajtások a nyakunkra kötötték a kisdobosmozgalom szimbólumát, a kék nyakkendőt. A kedves fogadtatás és bemutatkozás után meglátogattunk a IV. osztályban egy számtan-, a II. osztályban egy írásórát, utána megbeszélést folytattunk a látott órákról, a tíz- osztályos iskola céljáról, feladatainak teljesítéséről, a nevelőképzésről, az Iskolák általános szervezeti szabályairól és még sok problémáról, amely őket is, ben nünket is érdekelt. Május 22-én újból Halleben látogattunk meg ezúttal egy tízosztályos iskolát, ahol három gyakor lati foglalkozási órán voltunk. Az I. osztályban végzett oktató-nevelő munka magasan felette állt a többi osztályban látottaknak, fémlemezekkel végzett létra, szék, hídépítési munkáik nevelési és tárgyi vonatkozásban is kifogástalanok voltak. A látogatás után különböző szakkönyvekkel látott el bennünket az iskola nagyon kedves, figyelmes igazgatója. Kérésünkre este eljött szálláshelyünkre, a „Hotel Ross”-ba, ahol a tanügyi, politikai, világnézeti, társadalompolitikai kérdések özö- nére kellett választ adnia, de azután hazánk hasonló viszonyai után érdeklődő kérdések feltevésében ő sem maradt adós. Mindkét fél meg akarta ismerni a másik ország viszonyait is. Tanulmányútunk során meggyőződtünk arról, hogy az NDK pedagógusai önzetlenül szeretik hazájukat, amelynek további fejlődéséért a legmesszebbmenő áldozatokra is képesek, képezik magukat és a korszerű oktatásinevelési módszerek megteremtésére lankadatlanul törekednek. Tompa Ádám vezető szakfelügyelő Radnóti Miklós emlékdélelött a TIT Értelmiségi Klubjában A nagy magyar modem lírikus tragikus halálának huszadik évfordulója alkalmából Radnóti Miklós emlékdélelőttöt tart a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezetének irodalmi szakosztálya a TIT Értelmiségi Klubjában november 1-én, vasárnap délelőtt 10 órakor. Radnóti Miklós rövid pályafutásáról MLskolczy Erzsébet gimnáziumi tanár tart előadást. A költő műveiből illusztrációként a Rózsa Ferenc Általános Gimnázium KISZ-önképzőkör tagjai mutatnak be költeményeket. A délelőtt programját gazdagítja az is, hogy az Értelmiségi Klubban Rad- nóti-könyvkiállífóst rendez a Megyei Könyvtár. Irodalmi előadássorozat a sarkadi járási művelődési házban A sarkadi járási művelődési ház filmvetítéssel egybekötött, nyolc előadásból álló irodalmi sorozatot indít október 30-tól 1965. február 19-ig. Az első előadásra október 30-án a Madách-emlékest megrendezésével kerül sor. A további hét előadás mai irodalmunkat, valamint a világirodalom költőit, prózaíróit mutatja be, il- tőleg a realista irodalom jelentőségét, a szocialista realista irodalommal kapcsolatos problematikus kérdéseket tárgyalja. Különlegesen érdekesnek ígérkezik az utolsó, nyolcadik előadás, amely a felszabadulás óta eltelt húsz év irodalmáról ad átfogó tájékoztatót. Az előadók a TIT megyei szervezete irodalmi szakosztályának tagjai sorából kerülnek ki. • • Ot perc a karmesterrel Október 30-án lesz a premierje Békéscsabán Kálmán Imre: Mont- martrei ibolya című operettjének. Az évad első operettjét Miszlay István rendezte, ezúttal azonban a karmestert, Németh Lászlót kértük meg rövid interjúra. — Kálmán Imrét mindenki jól smeri; mégis jó lenne, ha néhány zóban felelevenítenénk életútját... A karmester szívesen beszél a Csárdáskirálynő világhírű szerzőjéről, úgy látszik, Kálmánt különösen szereti. — Érdekes ember volt, „tudós muzsikusnak” nevezték, mert látszólagos ellentmondásban könnyű muzsikájával, kiváló eredménnyel végezte zeneakadémiai tanulmányait. Kocssler János növendéke volt, akit Bartók Béla, Kodály Zoltán és Weiner Leó is mesterének mondhatott... Az első sikereket az 1903-as Tatárjárás bemutatóján aratta, az utolsót csaknem 50 esztendővel később, 1953-ban az Arizona Lady-vel. A két dátum között az operett koronázatlan királya volt, a műfaj friss, termékeny alkotója. — És a Montmartrel ibolya? — Három fiatal művész, s közös imádottjuk: Violetta sorsáról mesél ez a Kálmán-operett könnyedén, szórakoztatva. Olyan fiatalemberekről, akik valahogy így élhettek a párizsi Montmartre romantikus világában. Sőt éltek is, hiszen a szövegírók egy híres operettkomponistának, egy nagy francia festőnek és a Bohémélet szövegírójának sorsát állították színpadra. — A szereplők? — Csak színlap szerint: Szegő Zsuzsa, Déry Mária, Darabos Ferenc, Széplaky Endre, Vöröss Tibor, Székely Tamás, C serényi Béla, Demény Gyula, Beck György, Bende Attila és Béres Károly. És a színlapon kívül még egy mondat: a színházunkhoz visszatért Cserényi Béla most játszik először a csabai közönség előtt Neki is, az előadásnak is — és külön Németh Lászlónak, a zenekar karmesterének — megérdemelt sikert kívánunk. (sn) MILYEN LEGYEM O? — Lányok fiúkról — Fonlos a külső? — Orvos vagy kőműves? — Tessék mutatni egy tizennyolc éves lányt, aki nem álmodta meg még az Igazit, aki nem alakította ki a férfieszményképét... Köny- nyebbet kérjek? Persze, tudhatnám, ilyen lány nincs. Nos, akkor beszéljünk arról, hogy Ö-t manapság milyennek látják, milyennek szeretnék? Itt ül négy negyedéves leány: a békéscsabai közgazdasági technikumba járnak, még iskolásköpenyt hordanak, de már rövidesen kilépnek az életbe. Kérdezzük őket, Ábel Máriát, Oláh Erzsébetet, Matus Irént és Mi- secska Annát. AKI A LEGSZEBB? Kezdjük talán a... Mivél is? — Nos, Irénke? — Egy tizenhat éves lánynál mindennél fontosabb a külső. Ha meglát valakit, s megtetszik, azonnal beleszeret, néha anélkül, hogy egy szót is váltana vele. De a mi korunkban már... — Nem fontos a külső? — De igen — mondja Marika —, de... Közbevág Erzsi: — De lehet valaki kevésbé jó megjelenésű és mégis... — Vagy fordítva is történhet: jó megjelenésű, s mégis ellenszenves, amikor megismerjük — teszi le a garast Anna. És ebben egyetértenek: nem a külső a döntő, hanem... Milyen az eszményképük? Olyannak rajzolódott, hogy illő legyen hozzájuk. Általában magas, ám nem sokkal magasabb... Az ellentétek vonzzák egymást, de... Figyelem! Jó hir a lakosság részére! A Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 18 sz. alatt november 1-el CSEMPEKÄLYHA-BEMUTATÖ TERMET NYIT. A bemutatott kályhákra rendelést ugyanott veszünk fel. A mintaterem nyitva minden munkanapon reggel 8-tól délután 4-ig. Vállalunk mindennemű csempekályha-, kandallóbeépítést, javítást, átrakást, tisztítást rövid határidővel. 19109 ... a hajszín nem fontos — nevetnek — a nők úgyis festik. MÉRNÖK™- Vannak divatos szakmák, foglalkozások? Hogyne lennének. Sorolják is nyomban: — Orvos, mérnök, tanár... Segítek: — Színész. — Az nem. Férjnek színész? — mondják és legyintenek. Egyikük menyasszony, — Boldog? — kérdem. — Nagyon — feleli. — A fiú foglalkozása: Orvos? Mérnök? Agronómus? — Kőműves — feleli. Várom a folytatást, valami magyar ázatfélót. Ezt mondják: — Eszményképünk az ideális férj. Aki művelt, megértő, becsületes, hűséges. Hogy mi a foglalkozása? Lehet akármi, ez még nem zárja ki sem egyiket, sem másikat. Manapság már egy munkásember is lehet nagyon művelt. — Műveltebb mint egy orvos — bólintok rá. — Miért ne? — mondják. — No és ha nem ért a zenéhez, irodalomhoz úgy mint esetleg mi... Miért ne segíthetnénk neki? Iskolai végzettsége is lehet kevesebb, viszont a nő megteremtheti otthon a lehetőségét annak, hogy tanuljon a férje. Csak kedvet kell csinálnia hozzá. Legyen jó szakember. Mindegy vagy majdnem mindegy, hogy mit csinál, de ami a munkája, annak mestere legyen. Becsüljék. ... FEHÉR AUTÓN? Ezt Oláh Erzsi mondja: — Vannak lányok, akiknek csak az a fontos, hogy kocsija legyen és akkor minden rendben. — Én nem az autóhoz akarok férjhez menni — mondja Irén —, de igazán nem bánom, ha a jó tulajdonságai mellett kocsija is van. — Mert jó, ha gazdag, ugye? — Könyebb úgy, egyszerűbb — mondják. — Persze, hiába van kocsija, ha olyan műveletlen, hogy szégyell az ember elmenni vele egy társaságba... Azért ne legyen sokkal műveltebb se, mint a felesége, mert akkor lenézi esetleg. — Inkább a feleség legyen a műveltebb — szól Erzsi. Letorkolják. — Azért jó, ha egy kicsit felnézhet az ember. De még jobb, ha egy színvonalon vannak, ha egyenrangúak ebben is. — Mindenben az egyenrangúság kell? Szinte kórusban mondják: — Ne szégyelljen otthon segíteni. 0 is takarítson. Egyik mosogat, a másik törölget... PICASSO, KODÁLY, WALESI HERCEG™ — Csodálatos lenne egy híres ember mellett élni, ugye? — érdeklődöm lelkesedést várva. Meglepődöm, ugyanis hallgatnak. Ingatják fejüket — Nem — mondják később —, nem álomlovagra várunk. Egyszerű, becsületes emberre. Aki szeret minket és akit mi is szeretünk. Olyan férjet választunk, akinek első a családja, aki, ha végzett a munkájával, hazajön és... És nekünk ő lesz a legkü- lönb... — Említést se tegyen a munkájáról? — Akit szeret az ember az érdekli. A munkája is. Ne forogjon minden a munka, a hivatal, az üzem körül, de gondjait ki másnak mondaná el, mint a feleségének? * * • • Négy csinos, értelmes lány. Diákok. Még iskolás köpenyt hordanak, de rövidesen kilépnek az életbe. Tizenhét évesek. Persze, hogy van eszményképük. Megálmodták maguknak már az Igazit, kialakult bennük az ö képe. Nagyanyáink álomlovagja más volt? Istenem, hát ilyen is a mai fiatalság. Igen, ilyen is: nem a felhők között él. Itt lenn, a földön. És ez nem baj. Onnan fentről, ha leesik az ember, irtózatosan megüti magát. (szói
