Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
1964. október 28. 3 Szerda VASÖiWŐK A Gyulai Vasipari Ktsz hűtő- kompresszorokat, Diesel-adagoló próbapadot, tejhűtő tartályokat hűtőgépekhez és az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz vákuumformázó gépeihez vasszerkezeteket gyárt. Ezek nagy része — közvetve — exportra kerül. titka, nemcsak a Kozmosz kapuinak kitárulása, nemcsak a gondolkodó gépek, hanem mindenekelőtt: van reális erő, amelyet szembeszegezhetünk a háborúval. Az ember, aki korunk technikai csodáit létrehozta, le ijs tudja fogni azt a kezet, amely az atombomba után kapkod. Továbbá: aktív cselekedettel lehet csak elűzni korunk árnyait, s a béke sorsa potenciális értelemben ma nemcsak a kormányok, hanem a népek kezében van. Am amikor erőink növeléséről beszelünk, akkor ma sem csupán azokat látjuk, akik felismerték, miként szabadíthatják meg önmagukat a bizonytalanság és passzivitás gyötrő érzéseitől. Nemcsak azokat vesszük számba, akik tudják, hogy összefogással, a szocialista társadalom anyagi, szellemi képességeinek növelésével kell harcolnunk. Gondolunk azokra az ezrekre is, akik bizonytalanságuk, tájékozatlanságuk folytán nem bíznak az egyén hozzájárulásában, nem értik e hozzájárulás módját: azit, hogy az erő végül is az egyéni cselekedetek láncolatából fakad, hogy ő is felelős a jövő alakulásáért. Sajnos, még ma is vélekednek úgy: jobb nem olvasni újságot, nem figyelni a híA szövetkezet a feladatát a jelenlegi körülmények között már kevésbé tudja megoldani. Ezért új öntöde létesül majd a Gyulai Gépjavító Állomás mellett, ahol két kúpolókemencét állítanok fel. Egyelőre tehát még a régi öntödét mutatjuk be. reket, s akkor távol tarthatja magát a világ nyugtalanságaitól. Tudják, hogy a háborús gócok veszélyesek, s az imperialista „kis- háborúk”, a gyarmatosítás új, kifinomult módszerei, a korrupt, népellenes kormányok tőr és köpeny diplomáciával való támogatása, a szédületes profitot hozó fegyverkezési hajsza, az atomfegyverek elterjesztése, a nacionalista ellentétek felszítása mind, mind a nagy háború parazsát élesztgetik. Mégis inkább befogják a fülükét és becsukják a szemüket a tények előtt. Az ő felrázásuk, s bekapcsolásuk a cselekvő emberek közé ezért egyike ma a legsürgetőbb feladatoknak. A békeharc' eszméltetés. Eszmél te tés a felelősségre családunk, hazánk, a szocialista tábor országai — az emberiség iránt. Eszméltetés a reális valóságra, amely sokkal inkább, mint valaha a béke és a haladás erőinek kedvez. És eszméltetés a kötelességekre, amelyeknek hűséges és lelkiismeretes teljesítése teszi egységessé és szilárddá táradalmunkat, hogy kellő erkölcsi súllyal és méltósággal vegyen részt a népek békefáradozásaiban. Nem abban a vulgáris értelemben szólít cselekedetekre a béke védelme, amelyŰjabb mezőgazdasági tanfolyamokat szerveznek megyénkben Megyénk termelőszövetkezeti tagjai részére az elmúlt télen több szakmunkásképző-, traktoros- és gépészképző-tanfolyamot szerveztek. Ezeken több ezer termelőszövetkezeti tag vett részt. A 107 szakmunkásképző-tanfolyamon 2607-en, ebből az idén 700-an tettek szakmunkásvizsgát A megyében szervezett 35 traktoros-tanfolyamon összesen 983-an vizsgáztak, ezenkívül 40-en szerezték meg a gépész-képesítést. Az idei téli hónapokban santén megszervezik a tanácsok, a termelőszövetkezetekkel közösen, a különböző mezőgazdasági tanfolyamokat, melyekre már most megkezdték a jelentkezők összeírását II vártnál jobb eredményeket értek el a sarkadi járás termelőszövetkezetei A sarkadi járás 21 termelőszövetkezetében az elmúlt évihez képest lényegesen kedvezőbben alakultak a gazdasági eredmények. Különösen jelentős többlet bevételt értek el az állattenyésztésben. A hízottsertés-tervüket darabszámban 2 százalékkal, súlyban pedig 4 százalékkal teljesítik. Többletbevételt érnek el a tejtermeléssel is, az előző évi 2200 literes fejési átlaggal szemben 2800 literes átlagot értek el járási szinten a termelőszövetkezetek. Egyes tsz-ek azonban a 3500 literes átlaggal számolnak év végéig. A jó gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak az idén nagyobb lesz a jövedelmük, mint az előző évben. Egy tag évi jövedelme átlagosan a 10 000 forint felett lesz. Dr. M. Gy. ben egy időben használták, hogy még az ócskavasgyűjtést is „békeharcnak” mondták. A szellemben, a munkában, a társadalmi magatartásban együttesein kifejeződő törekvést semmiképpen nem lehet ilyen röghöz tapadó, primitív képben összefoglalni. Hanem abban az értéLemben, hogy az egyén felelőssége a békéért nem különülhet el az egyébként! társadalmi kötelezettségeitől: egy küzdőtéren kell harcolni az egyikért és másikért is. Azok, akikről tudjuk: ma még p-asszívan hagyják, hogy a háború árnyéka lelkűkre ülepedjék, többségükben nem közömbösek. Nem hihetjük, hogy a szocializmus, a béke, a jövő közömbös lenne számukra. Természetesen vannak önzők vagy szűkláfókörű- ek, akik csupán önmagukra gon- j dóinak. De a többségük nem ilyen. 1 s ha segítünk nekik az összefüggések meglátásában, akkor bennük is, személy szerint mindenkiben győz az a felismerés, hogy a közös jövőért vívott küzdelem nélkül nem lehet biztosítani az egyéni boldogságot, az egyén felelősségének felkeltése nélkül nem lehet erősíteni a békét. Rózsa László Novák Imre és Bállá István a csapolásnál. t Réti István technikus irányításával öntik a kompresszor-aikatrés zeket. Fotó: Kocziszky László Kinek-kinek munkája szerint — Egyszer szeretném összeszámolni, mennyi „munkanélküli segély”-t fizetnek ki a mi üzemünkben! — mondta valaki az egyik megbeszélésen. A jelenlévők felkapták fejüket. — Miféle „segélyt” emleget? — kérdezte a művezető. — Azt az összeget, amit nálunk az el nem végzett munkáért adnak! — válaszolt a felszólaló. A már-már kitörő nevetést a gondolkodás csendje váltotta fel. — Vajon milyen képet kapnánk — folytatta —, ha ebből a szempontból körülnéznénk az egész gyárban? A tréfának indult megjegyzésből komoly eszmecsere kerekedett, hisz olyan alaptételt érintett, amelyet magyarázni sem kellene: a társadalom csak azért adhat pénzt, amiért megdolgoztunk. Aki semmit vagy nagyon keveset tesz hozzá mindahhoz, amiből folytonosan elvesz, végül is abba a helyzetbe kerül, hogy nem lesz miből elvennie. Sajnos, még számosán akadnak, akik ellógott munkanapok után is megkeresik ugyanazt, amiért másoknak keményen kellett dolgozniuk. Lógás... Nem a legszebb szavunk, de használnunk kell, mert létező jelenségre mutat és tartozunk önmagunknak a jelenség józan vizsgálatával. Az üzemen belüli „munkanélküli segély” nemcsak szubjektív, hanem objektív okokból is származhat. A hó végi hajrákat kiváltó szervezetlenség, a rossz ütemű termelés, az anyaghiány és nemegyszer kooperációs tényezők is szerepet játszanak. Ezek megszüntetése elsősorban szervezési feladat. Mégis a szubjektív okok a döntők. A szép számú „csellengő” szereti a munka könnyebb végét megfogni. Így gondolkodnak: Megy a szekér akkor 1«, ha nem mindenki tolja. Az ember rajta tarthatja a kezét anélkül, hogy különösebb erőfeszítést követelne tőle. Nagy a gyár, a munkahely, elbírja a néhány órás „üresjáratot”: ha egy pár percre átruccan a szomszédba, jó baráthoz, büfébe, italboltba vagy a mosdó előterébe egy kis téreferére. — És mintha még az eredményeink is őket igazolnák: valóban szépen fejlődünk. Csakhogy valamiről megfeledkeznek: mennyivel gyorsabban haladhatnánk, ha fizetésüket, bérüket valóban teljesítményük ellenértékeként kapnák és nem „jelenléti díj”-ként. Igaz ugyan, aki a munkájával arányban nem álló fizetést felveszi, nem érzékeli, hogy bárki is károsodott volna. De tíz, húsz, kétszáz... ilyen módon kifizetett összeg már nagyon számít. Nem gyártanak még olyan mindent észlelő elektronikus agyat, amely regisztrálni tudná, mit jelent egyik vagy másik munkahelyen, üzemben, gyárban, vagy iparágban például az egyévi „csellen- gés”; de a meg nem termelt érték mindenképpen hiányzik. Hol, miben jelentkezett volna? Oj iskolákban, lakásokban, esetleg nagyon sürgős tatarozásban? Vagy egy részét alkothatta volna valamelyik lakónegyed hiányzó üzleteihez szükséges ösz- szegnek? Hamisan értelmezi a szocialista humanizmust és rendszerünk lényegét, aki megengedhetőnek tartja a munkában a le- zserséget, s a bérezésnél valamiféle egyenlősdi szempontokat követ. A munkaközösségek erejére támaszkodva érhető el, hogy ki-ki legjobb tudása, igyekezeté szerint elvégezze munkáját. A bérezésnél pedig csakis a szocialista alapelv lehet az irányadó: kinek-kinek munkája szerint. Tizennyolcmillióval főbb naposbaromfi A tanácsi irányítással dolgozó kelitetőállomások az idén eddig kereken 18 millióval több napos- baromfit adtak át a termelőüzemeknek, mint a múlt év hasonló időszakában. A csibekeltetésnél több mint 20 százalékos a növekedés, kacsából 700 000-rel, libából 360 000-rel, pulykából pedig másfél millióval keltettek ki többet. A háztáji gazdaságok részesedése a kikeltetett naposcsibékből a múlt évi 30 millióról 33 millióra, libából 29 000-ről 149 000-re, pulykából 109 000-röl 214 000-re nőtt. Ugyancsak a baromfitenyésztés erőteljes fejlődéséről tanúskodnak a felvásárlás adatai is: a szerződésre átadott pecsenyebaromfi mennyisége egy év alatt csaknem kétszeresére emelkedett. A karácsonyi pulykaidényre előkészített, s a tavalyinál sokkal nagyobbra tervezett szállítmányokkal pedig még tovább javul az áruarány. A keltetőáliomások máris hozzáfogtak a karácsonyi primőrnek szánt csibék keltetéséhez. Országszerte megindult a tenyésztojás szerződéskötési akció. A jövő esztendőben különösen a lúdtenyész- tésben lesz nagyarányú a fejlődés. A tervek szerint 1965-ben a liba gépi keltetését az ideinek másfélszeresére növelik. A külföldi tapasztalatok alapján a szakemberek azt ajánlják a termelőüzemeknek, hogy ne ragaszkodjanak a hagyományos tavaszi liba- nevelési idényhez, mivel a hízó- liba-állományt a nyáron vagy ? kora ősszel keltetett libákból év denies újra feltölteni. (MTI) Megnövckedeif a barom fi neve!esi kedv Huniján Két évvel ezelőtt bízta meg a íaldművesszövetkezet Fülöp Józsefet a baromfi-, a toll- és a tojásfelvásárlási. teendőkkel. Már- már elkeseredett, mert úgy látta, hogy nem tud eleget tenni annak, amit várnáik tőle. Tavaly is csak 2400 kiló csirkét tudott felvásárolni a tervezett 3400 kiló helyett azért, mert Hunyán az emberek inkább szarvasmarha- és sertés- tenyésztéssel foglalkoztak szívesebben. Most erre az érvre megnövekedett a baromfinevelési kedv. A háziasszonyok elhatározták, hogy az eddigi vegyes állományt a nagyobb termelőképességű hampshi- rei fajtára cserélik ki. Ehhez kaptak is 36 ezer csibét. Közben megkedvelték a szerződéses baromfinevelést is. Bizonyság rá, hogy az ez évre tervezett 3400 kiló helyett 5400 kiló baromfira kötöttek nevelési szerződést. Pulykából 700 helyett 1000-re, hízott kacsából 700 helyett 1300-ra szerződitek. Les- kötöttek még 400 hízott libát Is. Ez százzal kevesebb a tervezettnél. Fülöp József azonban bízik benne, hogy jövőre a libáneveiés- sel és hizlalással is megbarátkoznak a hunyai háziasszonyok.
