Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
1964. október 28. 4 Szerda Önkéntes útépítők Az emberiesség parancsa Lapunk tegnapi számában közöltük a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelemről szóló felhívását, amely azt kéri munkástól, vezetőtől, szakszervezeti bizottságtól és minden szakszervezeti tisztségviselőtől, segítsen abban, hogy a munka- védelem társadalmi üggyé váljon. Valóban, ha a munkavédelem nemcsak az arra hivatottak dolga lesz, hanem társadalmi üggyé terebélyesedik, ha mindenki féltőbben vigyáz majd a saját és mások életére, ha több felelősséget tanúsít a balesetek megelőzésében, akkor mind kevesebb munkáskézből hull ki majd rövidebb-hosszabb időre a szerszám. S ez nemcsak az egyén, hanem a család, és a még nagyobb család, a társadalom érdeke is. A felhívás egyik nagyon szép és szívbe markoló mondatát szó szerint is érdemes felidézni: „A szerszámot forgató kezek ne fogyjanak a balesetek miatt, inkább alkossanak a társadalom, a család javára”. E mondat tömören, emberközelségben magába foglalja a munkavédelem célját és értelmét. A balesetvédelem elsődleges célja, hogy a szerszámot forgató kezek ne fogyjanak. Ezért pedig érdemes az eddiginél többet tenni, hiszen ezt nemcsak rendeletek, határozatok írják elő, hanem társadalmunk olyan íratlan törvénye is, mint az emberiesség. Valameny- nyien szívesebben osztozunk egymás örömében, mint egymás bánatában. S hogy több legyen a® öröm és kevesebb a bánat, azért ki-ki a maga helyén nagyon is sokat tehet. Ügy is, hogy figyelmezteti társát, úgy is, hogy idejekorán megszünteti a baleseti forrásokat, úgy is, hogy a balesetvédelmi oktatást, előadást nem holmi időfecsérlésnek, hanem nagyon is szükséges eszköznek tartja. Ha majd a balesetvédelemnek mindenütt a fontosságát megillető rangja lesz, akkor értelme is mindinkább megvalósul. Az, hogy a szerszámot forgató kezek mind kevesebbszer lesznek baleset miatt hosszabb-rövidebb időre tétlenségre kárhoztatva. Helyette inkább alkotnak majd a társadalom, a család javára. Ez az emberiesség parancsa. P. P. Országos klub alakult, melynek a szakirodalom minden kedvelője tagja lehet Zsadány községben 1055 csalód él. A községben lakó családok kő- zül 250 helyen olvassák a párt központi és megyei lapját, amelyből naponta tájékozódnak a kül- és belpolitikai eseményekről. 305 család pedig hetenként a Szabad Föld útján tájékozódik a fontosabb politikai és termelési kérdésekről. A felsorolt számadatok alapján az mérhető le, hogy 564 család olvas politikai napi- és hetilapot a faluban, 491 családhoz pedig még eddig semmilyen politikai lap sem jutott ed. A község postásai elhatározták, hogy 1964. december 31-ig úgy dolgoznak, hogy minden családhoz eljusson valamilyen politikai lap, elsősorban napilap. A járási és községi pártbizottságok a kezdeményezést felkarolták. Azon dolgoznak, hogy minden feltétel biztosítva legyen a kezdeményezés gyakorlati megvalósításához. A technika, az ipar. a mezőgazdaság rohamos fejlődése mind megalapozottabb, sokrétűbb szaktudást igényel a mérnöktől, a technikustól, a szakmunkástól egyaránt. A műszaki könyvek és folyóiratok olvasód, a szakiroda- lom minden kedvelője felismerte, hogy munkájukhoz, szakmai fejlődésükhöz a korszerű műszaki irodalom nyújtja a legeredményesebb segítséget. Például az évente összesen tízmillió forinttal díjazott feltalálók és újítók serege ennek az irodalomnak az olvasói köréből kerül ki. Ugyanakkor országos felmérés és tapasztalat alapján kiderült, hogy a szakirodalmi tájékoztatás nem kielégítő, sokan ezért még nem ismerik eléggé a rendelkezésre álló temérdek könyvet, folyóiratot. Ennek a fogyatékosságnak a megszüntetése érdekében határozta el a Műszaki Könyvkiadó és a MTESZ, hogy Budapest székhellyel Műszaki Könyvklubot létesít, melynek minden érdeklődő a tagja lehet anélkül, hogy tagsági díjat vagy bármi egyéb anyagi hozzájárulást kellene fizetnie. A megyénkben élő tudományos, ipari, mezőgazdasági szakemberek közül is bárki jelentkezhet klubtagnak a békéscsabai Radnóti Miklós Állami Könyvesbolt útján. A klubtagok, amellett, hogy rendszeres tájékoztatást kapnak az őket leginkább érdeklő szakirodalom legfrissebb termékeiről, igénybe vehetik az egymás után adódó különböző vásárlási és egyéb kedvezményeket is. így például a Műszaki Könyvklub tagjai a Műszaki Könyvnapok kezdetétől, könyvnapokon túl, egészen decemberi 31-ig 50 százalékos könyvvásárlási kedvezményben részesülnek. „Kérjük minden barátunkat, hogy aki részt tud venni a társadalmi munkában, úgy szombaton délután a VI, ház előtt gyülekezzen, a szükséges kézi szerszámokat biztosítjuk... Hazafias Népfront kerületi bizottsága A levélszekrényekbe bedobott felhívás különböző hatást tett az emberekre. Volt aíki enéllkül is elment volna társadalmi miunkát végezni, de akadtak olyanok is, aädkmek pont most volt halaszthatatlan dolguk. Mert, miikor a vásártéri útépítésről esett szó Békéscsabán, az ott lakók csak legyintettek. Pedig, mikor már a munkában részt vevők egy kis cigarettaszünetet tartottak, többen az olimpia jelszavát hangoztatták: — „Nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel.” Hát igen, az igazság az, hogy a Ilonka néni talán a legidősebb volt a résztvevők között, de azért fogta a lapátot s hányta a földet, A zsadányi postások . kezdeményezése Szelezsán Gyuri elsős gimnazista és Mogyorósi Mihály nyolcadikos sem ijedt meg a nehéz csákánytól, leglelkesebbek a gyerekek voltak. A társadalmi munkán részt vettek vagy százötvenen, s ennek a számnak több mint a fele gyehozzá. így is örülünk neki és talán a hó előtt még út is lesz... Szöveg: —czi. Fotó: Kiss A, rek volt. Jorzy Edigey: A csekk Fordította: Bába Mihály Persze az út másfél nap alatt nem készülhetett el. De legalább hozzákezdtek. És már ez is eredmény, mondja mindenki, még az is, aki a második napon izomlázát emlegette vagy éppen tenyerének vízhólyagját simogatta. Egy biztos, a vásártéri útépítés sokkal nagyobb sikert aratott volna, ha egy hónappal korábban kezdtek volna Százegv okányi lakos adott ingyen vért október 21-én, a véradónapon Október 21-én Okányba mentek ki a gyulai kórház vérellátó osztályának dolgozói, hogy a Vöröskereszt által szervezett véradónapot megtartsák. A helyi vöröskeresztes aktívák és egészségügyi dolgozók lelkes felvilágosító munkájának eredményeképpen a tanács vezetőivel az élen, 101 okányi lakos járult hozzá a gyulai kórház vérszükségletének biztosításához. A jó hangulatban lezajlott véradónapon több mint 30 liter vért adtak az arra rászorulók34. — Jó módszer — nevetett az őrnagy —, ezt meg kell jegyeznem. — Az olimpia után, amikor a fiam már hazatért, Lisewski egy este behívott a dolgozószobájába. Azt mondta, nyakán a kés, és azonnal szüksége van arra a pénzösszegre, amit kölcsönzött. De mindenekelőtt a száz dollárra. Három napig rohantam egyik ismerősömtől a másikig. Elutaztam Lublinba a rokonokhoz is. De csak alig néhány ezret tudtam öszeszedni. Még egy negyedét sem annak, amivel Lisewski- nek tartoztam. Dollárt meg egyáltalán nem kaptam. Lisewski erre azt mondta, egyetlen megoldás van: az Ausztriába induló kocsirakományhoz még hozzá kell tenni, nekem csak az a dolgom, hogy ne könyveljem el a pluszbevételt, a szaldót a termelés csökkentésével kell kiegyenlíteni. Biztosított, hogy teljes titokban marad. Megígérte: ilyesmihez csak most az egyszer folyamodunk, hogy a száz dollár tartozásomat rendezhesse. így kezdődött. De mivel egyszer elbuktam, már a markában voltam. Az ügyész nem szakította félbe Macioszek elbeszélését. Csak jelt adott Halinka kisasz- szonynak, hogy lehetőleg mindent, amennyire lehet, hűségesen jegyezzen fel. A főkönyvelő tovább beszélt: — Tudom, hogy semmi sem ment fel a felelősség alól, felnőtt ember vagyok, és tudtam, mit csinálok. Ma már látom, hogy elrontottam azéletemet. Nos, mikor beleegyeztem, természetesen mindent elkövettem, hogy rá ne jöjjenek az ügyre. Mindenekelőtt elhatároztam, hogy a szállítólevelekért Ausztriában fizetünk. így a helyi állomások nem könyvelik el a bevételt. A cementgyár és a vasút szaldója mindig egyezni fog. Ugyanakkor a vasút sem fogja elküldeni nekünk a vagon számbeli kimutatását. A termelést viszont semmi szín alatt nem kell csökkenteni, ahoigy eddig Lisewski csinálta, hanem ellenkezőleg, fel kell emelni; csupán a felemelt termelés egy részét nem kell elkönyvelni, hogy a raktárban néhány nap alatt több vagon felesleg gyűljön össze. Ha a gyár teljesíti, sőt túlteljesíti a termelést, akkor mindenki elégedett lesz, és senki még csak nem is gondol visszaélésekre. Lisewski alkalmazkodott ezekhez a tanácsokhoz, és kijelentette: nem szabad elveszítenünk a fejünket, még csak néhány transzportot kell kiküldeni, aztán külföldre szökik. Rám és segítőtársainkra a gyanú leghalványabb árnyéka sem vetődhet, mert ilyen esetekben mindenki a távollévőben látja a bűnöst. Különben határozottan állította: senki sem tudja, hogy az én kezem is benne van az ügyben. Én magam is csak sejtettem, hogy a gyárban és a vasúton tízegynéhány ember lehet beavatva a titokba. Azok az emberek, akik segítenek Lisews- kinek a szállításnál és a rakodásban. — Mennyi pénzt kapott az együttműködésért? — kérdezte az ügyész. — Lisewski a banda minden tagjának más-más összeget fizetett, és csaik bizonyos alkalmakkor. Én azon az összegen kívül, amit kölcsön kaptam Lisewski- től, még hatszor jutottam tízezer zlotyhoz. Lisewski megígérte, ha befejezik a szállítást, még kétmilliót szétoszt közöttünk, személyenként néhány százezret, azzal a feltétellel, hogy mindenki, egymás után, Lengyelország különböző vidékére utazik. Engem már be is ajánlott valamelyik ismerősének, egy cementgyár igazgatójának Opoléban. ősztől mór ott kellett volna dolgoznom. — Hogy történt a tűzeset? — kérdezte az ügyész. (Folytatjuk)
