Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
1964. október 28. 2 Szerda A Német Kommunista Párt nyilatkozata Berlin A Német Kommunista Párt határozottan kétségbe vonja, hogy a bonni kormánynak joga lenne bármilyen formában rendelkeznie az atomfegyverrel — hangzik a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata. A nyilatkozat rámutat: ha megvalósul a sokoldalú NATO-atoom- haderő megteremtésére vonatkozó bonni követelés, az elmélyíti Németország kettészakítottságát, és a nyugatnémet lakosság életszínvonalának csökkenéséhez vezet. Ép- j pen ezért a Német Kommunista j Párt felhívással fordul a Németi Szövetségi Köztársaság minden demokratikus erejéhez, tiltakozzanak a sokoldalú atomhaderő ellen, gyűléseken követeljék, hogy Bonn mondjon le a veszélyes tervekről. A nyilatkozat megállapítja: a sokoldalú atomhaderő megteremtése végzetes hatást gyakorolna a két német állam kapcsolataira. A NATO-atomhaderő — függetlenül attól, hogy kétoldalú vagy sokoldalú atomhaderő lesz-e — új konfliktust teremtene a két német állam viszonyában, és hosszú időre elzárná a kapcsolatok normalizálásának útját (MTI) Äz NDK külügymmisstérmmának nyilatkozata Berlin (MTI) Az NDK külügyminisztériuma kormányának megbízásából felhívta a nyugatnémet kormányt, ne léptesse életbe azt a rendelettervezetét, amely bátorítást nyújt a hajtársértőknek. A nyilatkozat ugyanakkor felhívja a nyugat- berlini szenátust is, hogy akadályozza meg a rendelettervezet hatályának Nyugat-Berlin területére történő kiterjesztését. A szóban forgó rendelettervezet, amelyről a nyugatnémet Bundestag rövidesen szavaz, pénzügyi támogatást kíván biztosítani azoknak a határsértöknek, akik provokációs tevékenységük közben megsebesülnek. Az NDK külügyminisztériumának nyilatkozata a rendelettervezetet hidegháborús intézkedésnek minősíti, amely a nemzetközi joggal ellentétben, a másik német ál. lám és annak polgárai elleni merényletekre búj tógát, s a bűnösöket — az őket megillető büntetés helyett — pénzjutalomban kívánja részesíteni. Török—nyugatnémet katonai tárgyalások A bonni hadügyminisztériumban kedden tárgyalások kezdődték Von Hassel hadügyminiszter és Iolhami Sáncar török hadügyminiszter között. A megbeszéléseken — mint Bonnban közölték — ,,időszerű NATO-kérdésekrőf ’ van szó, elsősorban Törökországnak a sokoldalú atomhaderőben tervezett részvételéről, valamint a Törökországnak nyújtandó nyugatnémet katonai segélyről. Von Hassel nyugatnémet hadügyminiszter ugyanis legutóbbi ankarai látogatásakor ötvenmillió márkás nyugatnémet fegyverkezési segélyt helyezett kilátásba a török kormánynak. (MTI) Nyugatnémet kommentárok a községi választásokról Bonn A vasárnapi községi választások eredménye továbbra is élénken foglalkoztatja a bonni politikai köröket és a sajtókommentá- rok egyöntetűen hangsúlyozzák: a választások eredménye újabb riasztó jel a kormánypártok számára. „A választók kifejezésre juttatták haragjukat” — írja vezércikkében a Stuttgarter Zeitung. — Országszerte növekszik az elégedetlenség és nyugtalanság, s ez eredményezte, hogy a szociálde- mokraiták még a kereszténydemokrata „fellegvárnak” számító Rajna-Pfalzban is oly nagymértékben növelhették szavazataik számát”. Igaz, az SPD-nak sincs egységes koncepciója — írja a Rheinische Post — és nem lép fel igazi ellenzékként. De úgy látszik, a választók a közelmúlt politikai bűneit nem róják fel neki olyan mértékben, mint a CDU-nak. Ha 1965-ben Erhard ismét kancellár akar lenni, akkor Bonnak a következő tizenegy hónapban világosabb és céltudatosabb politikát kell folytatnia, mint az elmúlt tizenkét hónapban. A Frankfurter Rundschau és a Welt a szociáldemokratáknak a katolikus Rajna-Pfalzban való előretörését tartja a legkomolyabb tünetnek, s hangsúlyozza: a jövő évi parlamenti választások kimenetele olyan nyílttá vált, amilyen még soha sem volt 1949 óta. (MTI) Kambodzsa válasza az amerikai mesterkedésekre Pnom-Penh A kambodzsai királyi palotában tanácskozást tartottak. A tanácskozáson — amelyen Norodom Szi- hanuk államfő elnökölt, és Norodom Kantol miniszterelnök és más államférfiak vettek részt — olyan határozatot hoztak, hogy Kambodzsa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, ha folytatja agresszív mesterkedéseit Kambodzsa ellen. Az értekezletet azért hívták ösz- sze, mert szélesedik és fokozódik az Egyesült Államok és Dél-Viet- nam agressziója Kambodzsa éllen. A tanácskozáson úgy döntöttek, parancsot adnak a kambodzsai fegyveres erőknek, hogy az Egyesült Államok agresszív köreinek és saigoni bábjainak „csapásaira csapással válaszoljanak”. (MTI) Külföldi kaleidoszkóp MOSZKVA Moszkvában ünnepélyes keretek között bemutatták az Ifjú Gárda című Fagyejev-regény új filmváltozatát. A kétrészes filmet ezúttal is Szergej Geraszimov rendezte. Az első változat elkészülte óta eltelt több mint másfél évtized alatt új adatokat találtak az Ifjú Gárda tevékenységéről és néhány résztvevője sorsának alakulásáról. Szükségessé vált a film átdolgozása és kiegészítése, restaurálásra szorult az eredeti filmszalag, egyes jeleneteket új hangfelvétellel kellett ellátni. SZÓFIA A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség keretében bizottságot alakítottak a szabadságért és függetlenségért küzdő dél-vietnami néppel vállalt együttérzés és szolidaritás ápolására. PÁRIZS A Párizsban folyó szovjet—francia kereskedelmi tárgyalások befejezésükhöz közelednek. Az öt évre szóló kereskedelmi egyezményt — minden valószínűség szerint — e hét végén aláírják. Nyikolaj Pato- licsev szovjet külkereskedelmi miniszter kijelentette az újságírók előtt, hogy a francia kormány által felajánlott hitelfeltételek ki- elégítőek. Az új egyezmény a két ország közötti kereskedelmi forgalom növelését irá'-ezza elő. BELGRAD Kéthetes látogatásra Jugoszláviába érkezett Dobozy Imre, a Magyar írószövetség titkára és Jo- vanovics Miklós, az Elet és Iroda- 'om szerkesztője. A látogatás során Dobozy és Jovanovics megbeszéléseket folytat a jugoszláv író- szövetség vezetőjével a két írószövetség közötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről. SYDNEY Hatalmas robbanások kíséretében kigyulladtak az egyik ausztráliai olajfinomító társaság kikötői raktárai. A lángok ötven méter magasra csaptak fel. A rendőrség szerint hosszú évek óta nem volt ilyen arányú tűzesetre példa Sydneyben. (MTI) rjp r r r liz agyú Ritkán ad át egyik kormány a másiknak, nyilvánosan, civil ünnepség és nagyköveti beszéd közepette — ágyúkat. Most mégis ez történt. Harvey Alphand, Franciaország amerikai nagykövete országa nevében egyszerre tízet nyújtott át ajándékul az Egyesült Államoknak. Igaz, csak történelmi emlékeket: azoknak az ágyúknak a mását, amelyeknek segítségével 183 esztendővel ezelőtt, a függetlenségi harc idején, az amerikaiak megnyerték a yorktown-i csatát az angolok ellen. „Ezek az ágyúk — mondta a nagykövet — azt a segítséget jelképezik, amelyet Francia- ország nyújtott egykor a fiatal amerikai köztársaságnak.” Aztán tréfásan hozzátette: „biztosíthatom önöket, hogy nem atomágyúk, teljes mértékben figyelembe vesszük ugyanis az Önök elvét, hogy nem szabad megosztani a nukleáris titkot”. Szellemes tűszúrás. Gesztus és egyben gunyoros szemrehányás, amiért az amerikai kormány nem hajlandó megosztani az atomfegyver titkát szövetségeseivel, köztük Párizzsal sem. Bár — mint oly sok történelmi párhuzam — ez is sántít, mégis lehet a kettőről, a 183 évvel ezelőtti és a mai helyzetről együtt beszélni. Akkoriban a francia segítség a haladást szolgálta, hozzájárult egy angol gyarmat felszabadulásához. A francia kormány persze szívesen látná, ha e történelmi ágyúkért cserébe az amerikaiak mai atomágyúkat adnának át. Csakhogy ezzel már végképp nem folytatódna a históriai párhuzam. A yorktown-i csata után ugyanis befejeződött a harc, az angolok lemondtak gyarmatukról, s egyszer s mindenkorra békét kötöttek. De ha a modern atomfegyverek vándorútra kelnének Nyugat-Európában, ha a NATO-szövetségesek kézhez kapnák ezt a veszélyes eszközt, aligha valószínű, hogy ez az egyszer s mindenkori békét szolgálná. Szudánban helyreállt a rend Khartoum Mint már jelentettük, Abbud szudáni elnök hétfőn este közölte, hogy feloszlatja a Fegyveres Erők Legfelső Tanácsát és a miniszter- tanácsot, új, „a nép akaratának megfelelő” kormányt alakít. A Fegyveres Erők Legfelső Tanácsa 1958-ban alakult, kizárólag katonákból állt és kezében tartott minden lényeges közigazgatási szervet, a fegyveres erőket, a bel- ügyek intézését és a tájékoztatás irányítását. Az elnök bejelentését megelőzően a tanács több mint tíz órán keresztül ülésezett. Abbud elnök kedden megkezdte tanácskozását az új kormány megalakításáról. A hat napig tartó nyugtalanság után Szudán fővárosában helyreállt a rend. Az általános sztrájk- felhívást visszavonták és a szak- szervezetek bejelentették, hogy a dolgozók munkába állnak. Az elnök ígéreteit örömmel fogadták, több ezren tüntettek az elnöki palota előtt, éltetve Abbudot és a szudáni népet. Az összetűzések tíz halálos áldozatot és száz sebesült áldozatot követeltek. (MTI) Szabadságharcosok előretörése Kivu tartományban Leopoldville A kongói Kivu tartományban tevékenykedő partizánok a napokban elfoglalták Butembo városát — jelenti a Reuter, megbízható leopoldville-i forrásokra hivatkozva. A hírügynökség úgy tudja, hogy Bukavu körül váltakozó hevességgel tovább folynak a harcok, tudósításokböl kidéiül, hogy a szabadságharcosok nagy erőkkel vonulnak a város ellen. A DPA jelentése szerint a kongói fővárosban az NSZK és Csőmbe kormánya között tárgyalások kezdődtek tízmillió nyugatnémet márka értékű hitelegyezményről (MTI) Személy szerint Az ember énjét korlátozó érzések egyike, amikor azt hiszi, harcának nincs értelme, egyéni cselekvésének nincs jelentősége. A háborútól való félelem ülepszik így a társadalmilag magányos, tájékozódásra képtelen emberre. Számára a nemzetközi események egyik-másik híre olybá teszi a világot, mintha kiismerhetetlen, hánykolódó tenger lenne, amelyen hol megpillanthatja, hol pedig szem elől veszti a horizontot: egyszer bizakodik, máskor sötéten lát. Az egyéntől független erők játékának fogja fel a béke ügyét. Mások egyszerűen úgy tesznek, mintha nem akarnának tudni azokról a kérdésekről, amelyek minden embert érintenek. Diákkorom latin olvasókönyvéből még ma is emlékszem egy képre: Marcus Claudius Marcellus torzonborz zsoldosai betörnek Syracusába, és lekaszabolják a tudós Archimedesi. A bölcs egy széken ül, előtte homokba rajzolt geometriai ábrák, s ő szemrehányó hangon feddi a lesújtani készülő katonákat: „Ne zavarjátok köreimet”. Gyermekésszel felfogva a rajz értelmét, Archimedes annyira eltemetkezett a geometria és a bölcselkedés mélységeibe, hogy ügyet se vetett a körülötte dúló veszedelemre. Már felette villogott a kard, de a tudós talán úgy vélte: nem eshet bántódása annak, aki nem akar tudni a zaklatott világról. Ezt az értelmezést erősítette bennünk, akkori diákokban a magyarázat is: „Ne zavarjátok köreimet”. Sokkal később jutott eszembe, hogy a legenda is, a magyarázat is hamis: Archimedesi lekaszabolták a hódítók és széttaposták ábráit, mit sem törődtek a görög bölcs lelki nagyságával, tudo- mányszeretetével. Amikor sok év után ismét eszembe jutott a gyermekded rajz és a jámbor legenda, akkor már szörnyű sorsokat láttam beteljesedni. Láttam embereket, akiket a bomba ölt meg vagy golyó. Láttam elfogott menekülőket, akiket fasiszta csizma taposott össze vagy gumibot ütlegelt. Ismertem másokat, akiket családjuktól tépett el az erőszak vagy a családjukat ragadta el a háború. Köztük olyanokat is, akik szentül hittek a hamis legendában, hogy el lehet rejtőzni, be lehet zárkózni a művészetbe, a tudományba vagy egyszerűen a munkába a háborús világ elől. Láttam embereket, hogy amikor az éter egyre rémesebb híreket hordozott hullámain, amikor a mozik vásznain nem romantikus kalandok peregtek, hanem tankok bőgtek, bombák zuhogtak, az újságok szivszorító címbetűkkel Jelentek meg, akkor ők elcsukták a rádiót vagy félrefordultak az újságosbódék előtt. Mentették vagy menteni vélték — miként Babits Mihály írta egyik versében — „lelkűk bús kincseit és összeköp- dösött szentségeit a szent hűvös falak között”. S ki mondaná meg, hogy közülük hánynak taposott köreibe a barbár, hányán maradtak az utak szélén, a frontok aknamezőin. Milyen keserves áldozatokkal is kellett némelyeknek megtanulniuk, hogy a háború ellen nem lehet sem legendákra, sem ábrándokra bíznunk magunkat. Hogy nincs se „kör”, se pince, amelybe bezárkózva elkülönitene bennünket attól a harctól, amely a békéért folyik. A mai kornak nagy felismerése nemcsak az atomenergia
