Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

W64. október It. 5 Vasárnap ECSEGFALVA-19S4 Ecsegfalva, 1944. október 8. Gépfegyverek, ágyútŰ2, aknaro­baj hangja veri fel a megye egyik legészakibb faluját. A német me­nekül, s nyomában a szovjet ka­tona. Aztán csend néhány órára, majd páncélosok, gépjárművek összeolvadt zsongása mellett meg­jelennek a íelszabaditó harcosok. Kicsi parasztházban a háború félelmétől megrettent emberek ajtókopogást hallanak. Kicsapódik az ajtó s ott állnak fegyverrel kezükben a szovjet katonák. Kó­nya András háza. Törve a ma­gyart, törve az oroszt — ki mit tudott — próbálják egymást meg­értetni. Mindent, persze, hogy nem értenek. De egyet igen. Bőrt hoz­tak be a katonák. — Tessék.,. fogadni el.. ( dol­gozni belőle csizmát, családnak... — Ügy mondja Kónya bácsi, hogy „három fertálynyi” volt a lábbelinek való. ... Kint zuhoig az eső. 1964 ok­tóber. A pártiroda asztala körül négyen ülnek. Olyan faluvezető­félék: párttltkár, tsz-elnök meg a többiek. Halványsárgán ég a vil­lanylámpa, mert az esőfüggöny megszűri az ablak előtti kinti fényt. A húsz évvel ezelőtti törté­net, meg amiről társalog az em­bercsoport, éppen a fény Jegyé­ben zajlik, igen, ekkor jött Ecsegfalvára is a fény. Komor ősz volt, az élet legkomorabb ősze, de aztán kiderült. Azóta meg, húsz év óta, százszorosán felde­rült Ecsegfalva kék ege. ...Vissza a hétköznapba. Csak ezek a hétköznapok tudják adni az embernek az ünnepet. Az meg van itt olyan értelemben is, hogy a munka hétköznapja boldogsá­got, elégedettséget hoz, mind töb­bet a falu lakóinak. A párttitkárt, Ágfalvl Jánost faggatjuk. Ügyhogy megtudjuk közben a kodrmunisták cselekvé­sét. Hetvenhatan vannak a falu­ban.,. Nem külön alapszervezetben a tsz-esek és a falu másai, hanem együtt. A tsz-esek ötvenketten, a többiek pedagógusok, tanácsiak, fmsz-esek. Nincs is a falunak olyan gondja, amivel ne ők baj­lódnának. Találó a párttitkár sza­va: v — Ügy vagyunk valahogy, hogy most már a kommunista is átlag­ember. Sem ő magának, sem más neki nem ad több és más szere­pet, mint azt, ami a bajt, bajtalan- ná tegye. Nem rossz. Még az sem, hogy vannak, akik ha nem is szoron­gatják zsebükben a könyvet, még­is annyit tesznek a faluért, amennyit kell. Az meg viszont baj, ha akad kommunista, aki több „elismerést” kíván magának, mint amennyi másnak jár vagy amennyit cselekvése után megér­demel. Mondják, hogy akad ilyen is a faluban. Kár, mert ahogy megtanulta a társadalom munkája után becsülni az embert, úgy meg­tanulta ezt az ecsegfalvi ember is. De ne is legyen a tiszteletnek más alapja, mint a munka. Így többre megyünk. Az egyik üzem­egységről meséli a párttitkár: új tagjelölteket vettek fel a pártba. Olyanokat, akik nem nagy hang­gal, hanem két kézzel csinálják a gazdaságot. És micsoda megbe­csültség! Akár nyilvánosan is rá­juk szavaztak volna az emberek. Párttagok meg pártonkívüliek. Ennek a beszélgetésnek egyéb kicsengése is volt: hogy a sok kezdő, közben vizsgázgató pe­dagógus közül jó néhányan ugró­deszkának használják a községet Vagyis, ha már zsebükben a dip­loma, nemhogy visszatérnének — messziről elkerülik a községet Na, de vajon mit mond erre a község egyik legöregebb nevelője? — Hogy én hogy kerültem ide? Magám sem tudom. Nem szeret­nék „hivatásérzet, elhivatottság” kifejezéseket hangoztatni, de megragadott ez a falu nyílt, őszin­te szeretetével. Annak már több mint tíz esztendeje. Voltak itt olyan „népvándorlások”, hogy ab­ból már négy tantestület is kitel­ne. Én maradtam. Pedig a létmi­nimumot sem igen tudta biztosí­tani a község az ötvenes évek elején. Szinte mosolyognivaló: olyan nagy volt a lakáshiány, hogy a nevelők nemre való tekin­tet nélkül közös „hálószobában” pihenték ki napi fáradalmaikat. Ez az ötvenes évek elején volt, hál’istennek, volt! — Bencze Ele­mér mondja ezt, az általános is­kola helyettes igazgatója. — Osztott az iskolájuk s mégis tizenöt képesítés nélküli pedagó­gus neveli és oktatja a kismagya- rokat a községükben. Nem lesz ennek valami hátulütője? Vlszolyog a konkrét választól. — Nem merném azt állítani, hogy fiatal nevelőgárdánk nem végez teljes értékű munkát, sőt inkább ezt mondom: emberfeletti munkát végeznek. Kevés községi Iskola tantestülete tudná felmu­tatni azt, amit mi.. • —■ Éspedig? — Nevelőink egyik fele, főleg a fiatalok, valamennyien tagjai, il­letőleg vezetői a KlSZ-szervezet- nek. A többiek párttagok, tagje­löltek. Akár KlSZ-vezetőségvá- lasztói, akár pérttaggyűlés van a községben, szinte az egész tanári kar megjelenik. — S mi van az „ugródeszká­val”? 4 helyettes igazgató, ez a magas, szikár, fekete ember, aki­nek a hajába már fehér szálakat is szőtt az idő, tiltakozóén emeli fel a kezét; — Én pártolom a tantestület fi­atal csoportját. Azokat, akik a szó igaz értelmében három mű­szakban dolgoznak. Mert ne tes­sék haragudni, mivel kezdők, ne­kik dupla időt igényéi az órára való felkészülés. Ez az első mű­szak. A második az, hogy vizsgáz­niuk is kell Szegeden, a főiskolán vagy az egyetemen, s a harmadik, a község egyetemes nevelői mun­kája: TIT-előadások, esti iskola, egyéb társadalmi munkák szerve­zése és végzése. — De az ugródeszka?! — Én állítom, hogyha ezeknek a fiataloknak megoldjuk lakás- és egyéb szociális gondjait, egy sem kívánkozik el ebből a faluból. Törekszünk: minél több lakást tudjunk számukra „kisíránkozni” feletteseinktől vagy a községfej­lesztési alapból. Falunk becsüle­tesen dolgozó emberei nagyon sze­retik az iskolánkat és nevelőinket. De azért sok hiányosság próbálja még ékét verni a jó kapcsolatok közé. Tavaly az iskolai évzáróün­nepségen hatszázötven szülő és hozzátartozó jött el megnézni a Rozikákat, Pistikéket, de — sajnos — ácsorogniuk kellett. Egyszóval, nincs elég ülőalkalmatosság. S most, ha a mi icike-piclké kúltúr- házacskánkban rendezünk vala­mit, legjobb, ha a nénik és bá­csik ülőkét is hoznak magukkal. Ez van — tárja szét a karját, s ezen egyikünknek sincs kedve mosolyogni. — Sajnos, ennek a kultúrház- nak én vagyok az igazgatója! — A sajnos szó nem a munkára ér­tendő, hanem arra, hogy ez a község követeli egy kultúrkombi- nát létrejöttét, amelyben megfér a mozi is, a színház is — megfe­lelő számú ülőhellyel. — Mit szól ahhoz, Bencze elv­társ, hogy a község termelőszö­vetkezete 200 ezer forinttal járul hozzá az új kultúrház építéséhez, besegítve a község megajánlotta 300 ezer forinthoz. — Visszatérül nekik, valameny- nyiünknek... Az esti iskolában végzett munkánkkal, a szaktanfo­lyamokkal, a most szervezett me­zőgazdasági technikummal hono­ráljuk a szövetkezet anyagi segítségét. ...S nyugodjon meg: fiatal nevelőink itt maradnak a faluban — mondja energikus hangon, szinte belénk szuggerál- va a szavakat. Fejezzük be ezt a beszélgetést egy megyei vezető szavaival. Ami­kor Csepregi Pál elnökhelyettes a községben járt, ezt mondotta: — Higgyék el, elvtársak, hogy 1966. november 7-én a kultúrház meg­nyitásán itt együtt leszünk... Zuhog az eső megállítha­tatlanul. A tsz-iroda előtt idős asszonyka a sarat dagasztaná, de most mégsem. Ahogy mondani szokták a hivatalos emberek: „Portalanították és sártalanítot- ták a járdát. Tudom, néhány év­vel ezelőtt még úszott itt az em­ber a sárban. Most nem. Topog a néni az ég esőcsatornái alatt, de lábbelije nem sáros. Kezében re­ceptet szorongat. Nem mondom meg a nevemet, csak úgy köszö­nök: — Jó napot, nénike, miért áz­tatja magát?... — A sofőrt várom, lelkem, megy a tsz Kisújszállásra, oszt’ megkérem, hozza el az orvossá­got az emberemnek. Beteg, itt meg nincs patika. Ez az egész csak azért került Ide a papírra, mert nemcsak Dikó néni topog azért, hogy valahogy gyógyszert hozasson, hanem topog Ecsegfalva is. Topog az út szélén, vár egy alkami „fuvart”, mert nincs gyógyszertára a 2200 lelket számláló falunak. Ez az ellátás ügye. És még mennyi más is! Azt hiszem, igazat írunk. A falu valahogy még most is falu. Ügy kezelik. „Ugyan, oda jó lesz ez is...” Van a ruházati bolt, ami olyan szegényes, hogy — valóban falu. Hát miért? 850 ezer forintos árukészlet a „meg­engedett". Ebből igényesebb kon- fekclóárut vagy más cikket nem is tarthat a bolt. És ml maradhat elvnek: „Legyen olcsó és sok”. Nem tudjuk, tartható-e ez az elv sokáig, pontosabban, az fmsz-ke- Peskedélem-tarthatja-e sokáig a szemléletet, hogy „a falunak jó minden”. Ha már az ellátásnál tartunk. A tsz főkönyvelőnője szemérme­sen válaszolt egyik követelő kér­désünkre: — Hát mindig nem mondhatjuk a felsőbb szerveknek, hogy szük­ségünk van egy szórakozóhelyre.. kinevetnének bennünket... Mert az ecsegieknek nincs éttermük, nincs cukrászdájuk. Pe­dig sok ember eldobná a „táska- étkezdét”, ha lenne egy rendes... Ez pedig, mint annyi sok más az ellátás terén, az fmsz dolga. Sőt, szerintünk, nagyon sürgős dolga! Varga Tibor—Ternyik Ferenc A tv műsor« OKTOBER 18-AN, VASARNAP 8.55 Iskola-tv. Fizika, az általános gimnáziumok esti és levelező tagoza­ta U. oszt. számára. Kitől függ a for­gató hatás? 9.25 Az Iskola-tv jövő heti műsorának Ismertetése. 9.30 Hírek, képek az olimpiáról. 9.40 Foxi Maxi kalandjai, amerikai rajzfilmsorozat. 10.05 Rajzolj velünk! Épül az Erzsébet- híd... 10.55 Budapesti Zenei Hetek, 1964. 11.55 Hírek, képek az olimpiáról. 15.45 Legújabb a technikában. Ipari műsor. 15.55 A Magyar Hirdető mű­sora. 16.05 Nyughatatlan emberek. A televízió kisfilmje (ism.). 16.25 Városok. Skopje — Honkong — Brasilia. Három főváros. Kisíllm. 16.55 A XVIII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük. Atléti­ka, úszás. 16.40 Híreik, képek az olim­piáról. 18.50 Esti mese. 18.00 A XVHI. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük. Súlyemelés, félnehézsúly, vívás, nőd tórcsapat-döntő. 19.20 Tv-hiradó. 19.40 Tv-Ma,gazin. A hegyek között... 20.10 Az álmok papagáj. Magyarul beszélő angol film. (14 éven felülieknek!) 21.30 Az érem harmadik oldala. Komlós Já­nos műsora. 21.40 Udvardy Tibor éne­kel. 22.05 Tv-hiradő — 2 kiadás. 22.20 Sporthírek. 22.30 A XVHI. Nyári Olim­piai Játékokról jelentjük. A nap ese­ményei, (MTI) Könyvtárban tiiiiiiiiiiikiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniimiiiiiiiiiiJiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiJiiitmitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiMiiiiiiMii Képreff vény-sorozat Az Állami Biztosító Békés me­gyei Igazgatósága a közeljövőben lapunk hasábjain egy 7 darabból álló képrejtvény-sorozatot Indít. Az első rejtvény X. 22-én, csütör­tökön jelenik meg. A képrejtvé­nyek hetenként két alkalommal, csütörtökön és vasárnap jelennek majd meg. Azon olvasók között, akik a legtöbb képrejtvényt he­lyesen rnegíejtik, és azt az Állami Biztosító megyei igazgatóságára beküldik, értékes tárgyjutalmakat sorsolnak ki. A megfejtések leve­lezőlapon' vagy borítékban egy­aránt beküldhetők, pontos név és cím megjelölésével. A megfejté­sek egyszerre küldendők be a kö­vetkező címre: Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága, Békéscsaba. A meg­fejtések csak a lapból kivágott és csatolt rejtvényekkel érvényesek. Felhívjuk olvasóink szíves figyel­mét arra, hogy a beküldendő meg­fejtéseket sorrendben megszámoz­va 1-től 7-ig küldjék be, ahogyan az lapunkban fog megjelenni. A képrejtvények beküldésének határideje: november 20-a. A határidő után érkező és a portósan küldött megfejtések nem vesznek részt a sorsolásban. A képrejtvény-pályázM nyere­ményei: I. díj: karóra, II. díj: kávéfőző, III. díj: óra, IV—XXX-ig: szép- irodalmi könyv. Közületek munkaerőigénye Férfi munkaerőt ravatalozónak fel­vesz a Gyulai Temetkezési Vállalat. 23635 Félmfíszakos, gyakorlattal rendelke­ző SZTK-ügyintézőt azonnali belé­péssel napi 4 órai foglalkoztatásra felveszünk. MÉSZÖV^ Békéscsaba. x A KÖrösladányi Földművesézövetke- zet azonnali belépéssel termelőcuk­rászt keres. Felvétel esetén útiköltsé­get térítünk. Jelentkezés a földműves­szövetkezet központi irodájában. 2091 A Békés megyei Elelmlszerkiskeres- kedclml Vállalat azonnali belépésre felvesz ^épésztechnikiisl képesítéssel rendelkező dolgozót. (Központ: Gyu­lán). — Békéscsabán, az ABC-áruház (vásártér) kazánfűtőt (kis kazánhoz), a gyulai központhoz kályhafűtőt. Bérek megegyezés szerint. Jelentkezés a Békés megyei Élelmiszerkiskereske- delmi Vállalat központjában, Gyula, Megyeház u. 2. 23639 Félműszakos fiatalkorút vagy nyug­díjast élesztőkihordénak felveszünk. FÜSZÉRT, Békéscsaba, Tanácsköztár­saság 31. 1911 A Békéscsabai MÁV Fűtőház főnök­ség 18—36 éves korig ^mozdonyfűtő­ket és lakatos szakmával rendelkező dolgozókat mozdonyvezető-gyakornok­nak vesz fel. Jelentkezni lehet és fel­világosítást ad a fűtőház munkaerő­gazdálkodója. x Részes kertészt keresünk üvegház­hoz és 180 db melegágyi ablakhoz. Ér­deklődni lehet munkanapokon délután Szilágyi tanárnál a remetei gyermek- otthonban. 23630 OKTÓBER 18. Békési Bástya: Gábor diák. Békés­csabai Brigád: Mandrin kapitány. Bé­késcsabai Szabadság: Az ifjúság édes madam. Békéscsabai Terv: Nemo ka­pitány. Gyomai Szabadság: 3+2. Gyu­lai Erkel: Hattyúdal. Gyulai Petőfi: Élőik és holtak I—H. Mezőkovácsházi Vörös Október: Vigyázat, feltalálói Orosházi Béke: A „Tengeri macska*’. Orosházi Partizán: Egy taxisofőr ha­lála. Sarkadi Petőfi: Majdnem baleset. Szarvasi Táncsics: Most és halálom óráján, Szeghalmi Ady: Bakfis. OKTÓBER 19. Békési Bástya: Élők és holtak I—II. Békéscsabai Brigád: Kozara. Békés­csabai Szabadság: Az ifjúság édes madara. Békéscsabai Terv: Nemo ka­pitány. Gyomai Szabadság: Az éjsza­ka. Gyulai Erkel: Én és a gengszter. Gyulai Petőfi: A „Tengeri macska”. Mezőkovácsházi Vörös Október: Vi­gyázat, feltaláló! Orosházi Béke: Gá­bor diák. Orosházi Partizán: Egy taxi­sofőr halála. Sarkadi Petőfi: Gól, bün­tetésből. Szarvasi Táncsics: Most és halálom óráján. Szeghalmi Ady: Moszkvai séta. A színház műsora Október 18-án, este 7 óraikor: A PER Csórt os-bérlet. Október 18-án, 19.30 órakor MezŐko- vácsházán: MONTMARTRE1 IBOLYA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents