Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
1964. október 18. 3 Vasárnap Balesetvédelmi körséta Látogatás a „dollárgyárban” a Dombesrvházi Állami Gazdassigrkan Jegyzőkönyv, 1964. február: „Az Istállókban a villanyvezeték le van szakadozva. Tűz- és életveszélyes...” „A darálóban a padozatot ki kell cserélni, életveszélyes...” „A százas istállóban a padló gödrös, emberre, állatra veszélyes...” „A hegesztőknek sürgősen külön helyiséget kell biztosítani...” Jegyzőkönyv, 1964 május: „A villanyvezetékek rosszak, kijavításuk sürgős...” „A hegesztőapa- rátnak külön helyiséget kell biztosítani, mivel robbanásveszélyes...” Jegyzőkönyv, 1964 augusztus: „A villanyvezetékek.,.”, de tovább talán ne is folytassuk, ugyanazt, olvasnánk, csak más megfogalmazásban. Két szó különösen sokszor ismétlődik ezekben az írásokban: SÜRGŐS! ÉLETVESZÉLYES!... Ezt csupa nagy betűvel kell most írni, hiszen február óta sokszor írták már kis betűvel a népi ellenőrök a sűrűn gépelt jegyzőkönyvek oldalaira, azonban ezeket figyelmen kívül hagyták a Dombegyházi Állami Gazdaság vezetői. Ugyanis ott íródtak az idézett jegyzőkönyvek. Prókai Ferenccel, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetőjével ismét ellátogattunk a gazdaságba, hogy megnézzük, történt-e változás, amióta a népi ellenőrök — akik a munkavédelmi helyzetet vizsgálták — ott jártak. Papíron maradt intézkedések — Az ellenőrzés után megtartott szemlén Kovács Ferenc igazgató is részt vett, hogy meggyőződjön a jegyzőkönyvekben felsoroltak igazságáról — magyarázza Birgés János szb-titkár. — A látogatást intézkedés követte. Tessék elolvasni az utasításokat. Az igazgató aláírásával olvassuk a Fazekas Pál vezető mérnöknek, Nyíri Sándor állattenyésztőnek, Kristóf András gondnoknak és több más felelős vezetőnek szóló utasításokat. Ezeken az igazgató megjelölte a határidőket is. Azonban... A gazdaság központi épülete köré egész sor új lakóház is csoportosul. Gyermekek játszadoznak a gyepen, az úton. A hideglevegős szénaszárítók ott állnak szemben a lakóteleppel. — Próbáljuk ki, működnek-e — szól Prókai elvtárs. Könnyen hozzáférhetünk. Bármelyik gyermek is elérheti. Lecsavarjuk a zsinórt s a kapcsolás után felbúg a motor. — Háromszázhatvan voltos áram!... Szeptember 25-e volt a határidő a szénaszárítók áramta- lanítására... Beruházás sem kellene hozzá A fürdő épületéből kíváncsian kukkantanak ki a gumicsizmás, vastag védőkötényes mosónők. — Nézzük a biztosítékot! Gondoltam, hogy meg van „patkóivá” — mondja egy pillantás után Prókai elvtárs. — Nem félnek így dolgozni? — fordul a két lány felé. Isztim Mária és Zsóri Rozália szemében csodálkozás. Nem értik, miért kellene félniük? Nem is tudhatják, hiszen senki sem magyarázta meg nekik, mit jelent a „patkolás”, az, hogy vastag drót van az olvadóbetéten. Nem tudják azt sem, hogy így akkor sem olvad ki a betét, ha zárlatos a mosógép. A villanyszerelő tudja. De nem gondol arra, hogy emberek életével játszik a nap minden órájában. A jegyzőkönyvekben nem ok nélkül szerepel a villanyvezetékek megjavításának sürgetése. Ehhez pedig különösebb beruházás sem kell... A tejházban egy tizenhét év körüli mosolygós lány éppen befejezte az edények mosogatását . — Mióta van itt? — Két napja. — Tudja-e, mit kell tenni, ha valakit áramütés ér? Csak mosolyog szótlanul. Az ismételt kérdésekre sem válaszol. Végül kiböki: valamit csak csinálunk vele. Kiderül, hogy ideállították minden előzetes tájékoztatás nélkül s még egészségügyi könyvecskéje sincs, holott rendelet írja elő, hogy a munkába állítást meg kell előznie a balesetvédelmi oktatásnak és ilyen munkakörben az egészségügyi vizsgálatnak is. Mindkettőt elmulasztották. Új padló, új helyiségek Ahol törődnek az emberekkel, ott az írott szavakból valóság lesz. Az intézkedésnek van foganatja a magtárban és a gépműhelyben. Hegedűs Vince magtáros teljes súlyában érzi a felelősséget. Az elkorhadt padlót kicserélték, a lépcsőket kijavították, a villany- vezeték is rendben. A falakon figyelmeztető balesetvédelmi táblák. Mindazt helyrehozták, amit az ellenőrök kifogásoltak. A gépműhely új és régi falait éppen meszelik. A hegesztők külön helyiséget kaptak. Egyszerű volt a megoldás. Csupán két falat kellett emelni, mégis több hónap elteltével váltak valóra az első jegyzőkönyv sorai. Ki tudja, miért vártak vele annyi ideig, s miért várnak még mindig egy sor baleseti forrás megszüntetésével? Kasnyik Judit A Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregységének dolgozói találóan nevezik üzemüket „dollárgyárnak”, hiszen a jórészt exportra kerülő húsféleségek értékes valutát jelentenek népgazdaságunknak. Különösen vonatkozik ez a gyáregység húsüzemére, amelynek termékei igen keresettek a világpiacon. Az üzemben nemrég indult be a tömbhúskészités, és még sok más fontos cikket indítanak útnak az üzem dolgozói, akiknek munkájáról készültek fényképeink. A tömbhúskészítő részlegben a tyúk mellét, combját megfőzik, lebörö/.ik, kicsontozzák, majd S kilogrammos tömbökben sterilizálásra kerül, utána fagyasztják, majd szállításra csomagolják. A képen Kun Róza, Baranyai Józsefné, Tóth Irén, Személlyel Lajosné és Sin Jánosné látható. Az üzem aranybányájának Is lehetne nevezni azt a termet, ahol Rattay Lajosné és Kerekes Béláné osztályozza és csomagolja az értékes exportárut, az Ínyenc falatot jelentő libamájat. Naponta sok mázsa árut készítenek elő szállításra. Kirakat vagy rejtvény? Régen nem voltam Csabán, állok, bámulom a kirakatokat, maradt-e még valami érdemes dolog nekem is ,a nagy kiárusítás után? A Tanács- köztársaság úti fehérnemübolt bal oldali kirakata előtt gyökeret vert a lábam. Az ezüst Bourbon- lil lomok - nak átalakított ár Jelző cédulák „Neva-ingek”, férfipulóverek értékét Jelzik. De mi az isten csudája lehet ott a középen, az az ezüstpapírból tákolt valami? Absztrak szobor? Üj divatú mellény? Nem! Nem! Hát mi? Ezt kérdi a hátam mögött is két nénike, aztán nevetve továbbmennek. Én már majdnem készen vagyok a megfejtéssel, amikor fiatal pár áll meg a csoda előtt, ök is nevetnek, aztán kisütik, amit én is sejtettem, hogy lovagpáncél akar az a valami lenni, felette félig nyitott sisakkal. A hét kis szegletes dobozban jobbra- balra az ezüstözött piszkafák nyilat vagy lándzsát akarnak Jelképezni. Most látom meg csak a kirakat jobb sarkában lógó táblácskát, amelyre gótikus betűkkel írva ez áll: „Most ez a divat”.« Igen, most ez a divat, ahogy Németh Lehel is oly szívderítőén énekli naponta többször a rádióban: „Rémes, hogy milyen édes, ez az új ódivat.” Van valami mindig a régi korok divatjából az újban is. De páncélingben és vaskalapban azért még nem járnak a mai fiatalok sem... A kirakatrendező viszont csak akkor végzi jól a munkáját, ha ízlésesen, újszerűén és érthetően díszíti fel a kirakatát, és nem ad fel találós kérdéseket a szegény vásárlók- nah. H. 1. Újabb szállal erősödőit a magyar—lengyel barátság • Pénteken délelőtt a Szeghalmi • Földművesszövetkezet volt a len■ gyei földművesszövetkezeti kül- ! döttség látogatásának utolsó állo- j mása megyénkben. Délután a ! MÉSZÖV épületében Zalai György ■ elvtárs, a megyei pártbizottság tit• kára jelenlétében számoltak be ■ Boros Gergely elvtársnak, a j MÉSZÖV elnökének egyhetes lá■ togatásuk tapasztalatairól, élmé• nyeiről. Kezdetben udvariasság■ nak tűntek az áradozó szavak, a ■ dicsérő jelzők. Azonban Pocan • Viszlav, a küldöttség vezetője el• mondotta, hogy a magyar földmű• vesszövetkezeti mozgalom lénye• gesen fejlettebb, mint a két típu■ sú lengyel földművesszövetkezeti ■ mozgalom. Feltűnt neki. hogy fa■ lun és városon egyforma minősé■ gű és bőségű az ipar. és élelmi■ szercikk-ellátás. Miután néhány • termelőszövetkezetben is jártak, a • nagyüzemi mezőgazdaságot látták ■ a jó élelmiszerellátás forrásának. : Lengyelországban a mezőgazdaság 5 átszervezése még most van folya- : maiban. ; — Sok gazdag tapasztalattal : utazunk el Békés megyéből — : mondotta a küldöttség vezetője ; — és sok felejthetetlen élmény- ; nyel. Hallottunk a magyar nép ; vendégszeretetéről, mégis megle- | pett bennünket a szívélyesség, a : részletes tájékoztatás az itteni t földművesszövetkezetek munkájáról, irányításáról. A szeghalmi fogadtatás, ahol lengyel nyelvű feliratokkal is üdvözöltek bennünket, különösen felejthetetlen számunkra. Attól tartok, hogy mi nem tudjuk annyi kedvességgel fogadni a közeljövőben hazánkba látogató magyar földművesszövetkezeti küldöttséget — Tavaly a lengyelországi tapasztalatcseréről én is azzal a kétkedéssel tértem vissza, hogy nem tudjuk viszonozni lengyel barátaink kedvességét, szívélyességét — mondotta válaszában Boros Gergely elvtárs. — örülök neki, hogy ez sikerült. A csaknem két óra hosszáig tartó baráti beszélgetés után a MÉSZÖV igazgatósága búcsúvacsorát adott a lengyel földművesszövetkezeti küldöttség részére Békésen, a földművesszövetkezet éttermében. Az ízletes vacsorát hangulatos magyamóta-est követte. Megbecsülik az idős tsz-tagokat a sarkadi Lenin Tsz-ben A sarkadi Lenin Termelőszövetkezetben az utóbbi években különösen sok gonddal törődnek az idős nyugdíjas tsz-tagokkal. Az idén mintegy 40 ezer forintot osztottak ki segély címén az öregeknek. A nyugdíjasok, valamint a más okból nem dolgozó idős tagok ezenkívül összesen 100 mázsa búzát kaptak, hogy az évben elegendő kenyerük legyen. A termelőszövetkezet vezetősége tüzelővel és egyéb juttatásokkal is segíti a munkából kiöregedett tagokat. A legutóbb pedig Igen bensőséges ünnepséget rendezett a szociális bizottság a nyugdíjasok és idős tsz-tagok részére. Ezen az ünnepségen Barta Péter, a szociális bizottság elnöke megemlékezett a Lenin Termelőszövetkezet fennállásának 20. évfordulójáról, melyet a közeljövőben fognak megünnepelni. Ugyancsak keresett exportáru a libacomb is, amelyet a képen látható Gombkötő Istvánná légmentesített műanyag tasakba csomagok
