Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

1964. október 18. 2 Vasárnap (Folytatás az 1. ólairól) kedelmén belül a lengyel—ma­gyar árucsereforgalom, tanúskodik ez arról is, hogy a két ország kereskedelmében, gaz­dasági szerkezetében még kihasz­nálatlan lehetőségek vannak, to­vábbá arról is, hogy lehetőség van a lengyel—magyar árucsere- forgalom kibővítésére. Megelégedéssel állapítjuk meg — mondotta a szónok —, hogy a magyar barátainkkal folytatott kétoldalú megbeszélések során új, konkrét megállapodásra jutot­tunk a szakosítás és mindkét or­szág ipari termelésének kooperá­ciója területén. Elvtársakl A Lengyel Népköz­társaság és a Magyar Népköztár­saság együttműködése nemcsak a két ország számára döntő jelen­tőségű. A m! barátságunkat és együttműködésünket úgy kell tekinteni, mint az európai politi­kai helyzet, a szocialista tábor egysége, az összes ezoicallsta or­szágnak a háború elkerüléséért, a békés együttélés győzelméért ví­vott harcának lén veres elemét. A békéért és a különböző rend­szerű országok békés együttmű­ködéséért folyó harcban döntő szerep jutott a szocialista világ- rendszernek. Ez szocialista esz­méink legmélyebb értelméből fa­kad és az emberiségnek a sza­badságra, az igazságos társadalmi rendszerre, a békés alkotó munka lehetőségre irányuló iegtermé-. szelesebb vágvát fejezi ki. Mindez programunk humanis­ta tartalmából és abból a tényből fakad, hogy az emberi­ség jövőjét mi képviseljük. Ez pedig a ml rendszerünknek a tőkés rendszernél való magasabb- rendűségéből fakad. A Szovjetunió, valamint a len­gyel, a magyar és más szocialista országok külpolitikájának fő I irányvonala a közös, következetes | harc a békéért, a nemzetközi enyhülésért, a leszerelésért és a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalásos megoldásáért. A nem­zetközi életben minden tevékeny­ségünk ebből az óhajunkból fa­kad. A békés együttélés politikája — mondotta a szónok — megfe’el a világ minden népe kívánságá­nak és a földkerekség összes ha­ladó erőinek a népek teljes füg­getlenségéért, a szocializmusért vívott harcával szorosan összefűz bennünket. — Országaink nem kímélik erőfeszítéseiket, hogy hozzájárul­janak a világbéke biztosításához. — Teljes szolidaritásunkat fe­jezzük ki — mondotta —* a Szov- jutunió fontos békekezdeménye­zéseivel, ugyanakkor saját kezde­ményezéseinkkel lépünk fel a nemzetközi feszültség enyhülésé­ért. Közismertek a közép-európai atomfceyvermentes övezet meg­teremtésére, valamint az idén előterjesztett, az atomfegyverek e térségben történő befagyasztá­sára irányuló lengyel javaslatok. Az a körülmény, hogy az NSZK legmakacsabb ellenál'á- sa ellenére más nyugati orszá­gok nem dobták sutba a len­gyel terveket, azt tanúsítják, hogy ezek mindenki számára érthetőek és elfogadhatóak. — Időnként újabb nehézségek és káros politikai ajtócsapkodá­sok nehezítik a konkrét meg­egyezést a nemzetközi feszültség enyhülésének útján. — Legfőbb ideje, hogy a nyu­gati hatalmak levonják a követ­keztetéseket a fennálló erőviszo­nyokból és a nemzetközi helyzet fejlődéséből, lemondjanak a fe­szültség fokozásának politikájá­ról, rálépjenek az égető kérdések békés rendezésének útjára. Lengyelország és Magyarország külpolitikáját az érdekek kö­zössége jellemzi — folytatta. — Békés erőfeszíté­seink — miképp a többi szocialis­ta ország békekezdeményezése is — támogatják közös barátunk és Magyar- lengyel barátsági nagygyűlés Varsóban szövetségesünk, a Szovjetunió békepolltikáját. — A társadalmi és politikai rendszertől függetlenül minden országgal való békés együttélés lenini politikája, amelyet az SZKP XX. és XXII. kongresszusa vázolt fel, majd amely az SZKP programjában jutott kifejezésre és a szocializmus lényegéből kö­vetkezik, Ismét szilárdan hangot kapott az SZKP Központi Bizott­ságának minapi teljes ülésén. Elvtársak! A hagyományos lengyel-ma­gyar barátság a legutóbbi húsz évben — folytatta — egyre tel­jesebb tartalmat nyert a két for­radalmi testvéri munkáspárt ve­zette szocialista ország népének testvéri együttműködésében. Ezek a pártok azonos lenini elveken és eszményeken építik fel tevé­kenységüket, közös nemzeti és nemzetközi célokat követnek, tel­jesen megértik egymást és egy­öntetűen gondolkoznak. — Vendégeink személyében köszöntjük a magyar nép élcsa­patát, a Magyar Szocialista Mun­káspártot, a magyar munkásosz­tályt és az egész magyar népet, amely nemsokára megünnepti a nagy évfordulót: felszabadulásá­nak 20. évfordulóját — fejezte be t>eszédét Gomulka elvtárs, majd Kádár elvtáhs mondott beszédet. Kádár János beszéde ta—leninista eszmei és politikai egyetértés és közös cselekvés azokban a kérdésekben, amelyek­ben ez elengedhetetlenül szüksé­ges. A Magyar Szocialista Munkás­párt amellett van, hogy a kommunista és munkáspártok pártszerű légkörben lefolytatott tanácskozásokon vitassák meg a közős érdekű kérdéseket, és ily módon erősítsék meg a nemzetközi kommunista mozga­lom egységét. Kádár elvtárs nagy tapssal fo­gadott beszédét a Lengyel Egye­sült Munkáspárt s annak Gomul­ka elvtárs vezette Központi Bi­zottsága, pártjaink, népeink egy­sége, barátsága, a szocializmus és a béke éltetésével fejezte be. A két beszéd alatt a nagygyűlés résztvevői nemegyszer lelkes he­lyeslésüknek adtak kifejezést. A magyar—lengyel barátságot élte­tő nagygyűlés beszédeinek befe­jezése után a Mazowuze Lengyel Állami Népi Együttes adott mű­sort. A magyar párt- és kormány- küldöttség tiszteletére rendezett nagygyűlés a kora esti órákban ért véget. (MTI) Aláírták Varsában a magyar-lengyel közös nyilatkozatot Kádár elvtárs beszéde elején megköszönte a meleg baráti fo­gadtatást és átadta Varsó lakos­ságának, az egész lengyel népnek pártunk és a magyar dolgozó nép forró testvéri üdvözletét. A továbbiakban Kádár János a következőket mondotta: — Az Önök eddigi eredményei a lengyel dolgozók öntudatét, »-Jen- gyei nép töretlen alkotóerejét, Jö­vőbe vetett hitét, hazaszeretét, a szocializmus, a párt iránti hűsé­gét bizonyítják. A lengyel elvtár­sak, a lengyel nép szocialista munkájának nagy eredményei lel­kesítik és segitik a magyar né­pet is, erősítik az egész szocialista világrendszert. Kedves Elvtársakl Barátaink! A magyar nép megingathatat­lanul és eredményesen halad elő­re a szocializmus építésének biz­tos útján. I960 óta második öt­éves tervünk valóra váltásán dol­gozunk. Vérehajtva a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését, befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását, s most, követve pártunk VIII. kongresszusénak útmutatá­sait, a szocialista társadalom tel­jes felépítésén dolgozunk. Az elmúlt nyolc évben folytatott politikánk jól szolgálta a ma­gyar dolgozó nép érdekeit, összhangban volt a szocialista or­szágok, a nemzetközi munkásmoz­galom közös törekvéseivel, a szo­cializmus, a l>éke általános céljai­val. Ez arra kötelez bennünket, hogy következetesen ragaszkod­junk pártunk helyesnek bizonyult politikájához és még jobban, még következetesebben hajtsuk azt végre. Kedves Elvtársak! Barátaim! Ml, magyar kommunisták úgy véljük, országunk további fejlődé­se biztosított, ha pártunk ezután is a marxizmus—lenlnizmus alap­ján, a néppel összeforrva, nemzet­közileg pedig a Szovjetunióval, a Lengyel Népköztársasággal, a többi szocialista országgal együtt, a nemzetközi munkásmozgalom harci osztagaként dolgozik. A Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a Magyar Népköztársa­ság kormányának az a vélemé­nye, hogy a szocialista országok egymás közötti gazdasági kapcso­lata és együttműködése az egyes országok önállóságának, szuvere­nitásának tiszteletben tartásán, a kölcsönös előnyökön alapszik. Egyszersmind — s ez a döntő — érvényesíti a kölcsönös szocialis­ta segítség elvét és erejét. Pár­tunk és kormányunk ezért meg- győződéses híve a termelési együttműködésre, a beruházási tervek összehangolására is kiter­jedő két- és többoldalú kapcso­latoknak a KGST összes országai között, és azon túlmenően vala­mennyi szocialista ország viszony­latában. Mi tudjuk, hogy lengyel elvtár­saink ugyanezen a nézeten van­nak, sőt aktív kezdeményezői voltak a szocialista országok gazdasági kapcsolatai magasabb színvonalra való emelésének. Kádár elvtárs ezután hangsú­lyozta: — Az emberi civilizáció sorsa, a népek boldogulása, jövője ma at­tól függ, sikerül-e megóvni a bé­két, érvényt tudunk-e maradékta­lanul szerezni a békés egymás mellett élés elvének. Ez szüksé­ges ahhoz, hogy kibontakozhassék a két társadalmi rendszer békés versenye. Végleg megszűnjék a haldokló gyarmati rendszer és minden nép ráléphessen a társa­dalmi fejlődés maga választotta útjára. Szerencsére ma olyan világban élünk, amelyben a nagyobb erő a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás oldalán áll. A Szovjetunió, a szocialista világ- rendszer hatalmas politikai, gaz­dasági és katonai ereje, a felsza­badult és felszabadulásukért har­coló népek küzdelme, a kapitalista országok munkásosztályának a monopóliumok, a háború ellen vi­vőit harca, a népek békeharca az a történelemben példátlanul álló gigászi erő, amely ma a döntő befolyást gyakorolja a világ sor­sára. A békéért, a nemzeti független­ségért, a társadalmi haladásért küzdő összes pozitív erők együt­tes harca segítette elő a múlt esztendőkben a moszkvai részle­ges atomcsend-egyezmény és né­hány más megállapodás létrejöt­tét, és vívta ki a nemzetközi fe­szültség bizonyos enyhülését. E megállapodások kétségtelenül üdvösek. Űj biztatást adtak a bé­kéért harcoló erőknek, mert meg­mutatták, hogy küzdelmük nem hiábavaló. A hidegháborútól és a végsőkig kiélezett nemzetközi fe­szültségtől azonban nem vezet nyílegyenes, kitérőktől és szaka­dékoktól mentes út a tartós béke felé. Bár az erőviszonyok elősegí­tik a politikai józanság felülkere- kedését, az imperializmus fő erői még nem mondtak le arról, hogy a feszültség növelésének a hábo­rút is felidéző veszélyével játsza­nak. Az Imperialista hatalmak veze­tői még mindig nem hajlandók a reálpolitika álláspontjára he­lyezkedni a nemzetközi élet nagy és a második világháború óta megoldatlan kérdéseiben. Bár e nagy kérdések* még meg­oldatlanok, tudatában vagyunk annak, hogy a béke és a haladás erői, mint eddig, ezután is előre­törnek. A világot meghatározó fő irányzatot senki sem tudja meg­változtatni. A világ a kapitaliz­musból a szocializmusba való át­menet korát éli. Elvtársak! A szocializmusért, a békéért, a nemzeti függetlenségért vívott harc azt kívánja, hogy mielőbb ál­lítsuk helyre a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom sorainak egységét. Legyen egység, marxis­Varsó Varsóban a Minisztertanács ta­nácstermében szombaton kora délután, 14.00 órakor ünnepélyes körülmények között került sor a két ország párt- és kormánykül­döttsége tárgyalásain hozott kö­zös nyilatkozat aláírására. A közös nyilatkozatot magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Szombaton este, néhány perc­cel 19.00 óra előtt elutazott Var­sóból a magyar párt- és kormány- küldöttség. A magyar és a lengyel zászlók­kal feldíszített pályaudvaron a díszszázad tisztelgése után el­A Pravda október 17-én vezér­cikket közölt Az SZKP megingat­hatatlan lenini fő irányvonala címmel. A vezércikk hangsúlyoz­za, hogy a szovjet nép hősies munkájával megvalósítja az em­beriségnek a legigazságosabb tár­sadalomra, a kommunizmusra vo­natkozó évszázados álmát. Utun­kat a marxizmus—leninizmus eszméi világítják meg. Ezt az utat az a fő irányvonal határozza meg, amelyet az SZKP XX., XXII. kongresszusán dolgoztak ki és amely meghatározza az SZKP programját — írja a lap —, majd aláhúzza: lenini pártunk fő irány­vonala a kommunizmus orszá­gunkban folyó sikeres építésének megingathatatlan alapja. A vezércikk a továbbiakban hangsúlyozza, hogy következete­sen békepolitikát folytatva, az imperialista agressziós kísérletek ellen küzdve a párt és a kormány megteremti a legkedvezőbb külső feltételeket a kommunizmus épí­tése száméra és elősegíti minden nép sikeres harcát a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, tovább­ra is erősíti a barátságot és az együttműködést Ázsia, Afrika és Latln-Amerika fiatal szuverén államaival. Az SZKP és az egész szovjet nép kötelességének tekinti a testvéri kapcsolatok fejlesztését Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke, lengyel részről Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Józef Cyran- kíewicz, a Minisztertanács el­nöke írta alá. Az aláírást követően a lengyel és magyar államférfiak szívélyes szerencsekívánataikat fejezték Ití egymásnak. (MTI) hangzott a magyar és a lengyel himnusz, majd Gomulka elvtárs búcsúbeszédet mondott. Gomulka elvtárs búcsúzó sza­vaira Kádár elvtárs válaszolt. (MTI) a szocialista országokkal, a szé­les körű együttműködést minden területen. A Pravda vezércikke hangoz­tatja, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja teljes állhatatottság- gal küzd azért, hogy erősödjék a kommunisták sorainak egysége és összeforrottsága a proletárinter­nacionalizmus elveinek, azon tör­ténelmi dokumentumoknak alap­ján, amelyeket együttesén dolgoz­tak ki a testvérpártok az 1957 és 1960 moszkvai nyilatkozatokban. Az SZKP továbbra Is aktívan kö­veti azt az irányvonalat, amely­nek értelmében össze kell hívni valamennyi kommunista párt nemzetközi értekezletét avégett, hogy megvitassák a békéért, a de­mokráciáért, a nemzeti független­ségért és a szocializmusért, vala­mint a kommunista és munkás- mozgalomnak a proletárnemzetkö­ziség megingathatatlan elvein ala­puló egysége megszilárdításáért folytatott harc időszerű problé­máit. . Az SZKP tevékenysége a párt- és államvezetés lenini elveire tá­maszkodik — húzza alá a Pravda vezércikke, majd végül a XX., XXL, XXII. pártkongresszus ha­tározatainak, az SZKP program­jának sikeres megvalósítására hív fel. (MTI) A Magyar Televízió közvetítése az űrhajósok moszkvai fogadtatásáról A Magyar Televízió október | ad Moszkvából a háromszemélyes 19-én, hétfőn reggel 9 óra 55 per- szovjet űrhajó utasainak ünnepé- ces kezdettel helyszíni közvetítést J lyes fogadtatásáról. (MTI) Elutazott Varsóból a magyar párt- és kormányküldöttség Utunkat a marxizmus — leninizmus eszméi világítják meg

Next

/
Thumbnails
Contents