Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

1964. szeptember 2. 2 Szerda Walter UJbricht beszéde: ISI az islefe, hogy véget vessenek a háború utáni időszaknak és helyére a tartós béke rendjét állítsák Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakításának 19. évfordulója alkalmából HO SI MINH ELVTÁRSNAK, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökéneik, a Vietnami Dolgozók Pártja elnökének PHAM VAN DONG ELVTÄRSNAK, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének HANOI Kedves Elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakításának 19. év­fordulója, a vietnami nép e nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, valamint az egész ma­gyar rép és a magunk nevében is köszöntjük Önöket és a testvéri vietnami népet. Üdvözítik vietnami testvéreinkben a harci társakat, akik szilár­dan vét ezik hazájuk szabadságát az amerikai imperialista ag­resszióval szemben s lankadatlanul küzdenek az egész vietnami nép szabadságáért, az 1954. évi genfi egyezmények megvalósításáért. Őszinte örömmel töltenek él bennünket a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményeik. A Magyar Népköztársaság, az Önök igaz barátja, osztozik gond­jaikban és örömeikben. Nagy nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk Önöknek és a testvéri vietnami népnek országuk építésében, Vietnam egyesí­téséért folyó küzdelmükben. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke, KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Péter János külügyminiszter ugyancsak táviraítban fejezte ki jó­kívánságait Xuan Thuynak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének. A KISZ Központi Bizottsága az évforduló al­kalmából táviratban üdvözölte a Vietnami Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságát. (MTI) Sajtófogadás a bolgár nagykövetségen Berlin Walter Ulbricht, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke kedden a Népi Kamara ülésén beszédet mondott a második világháború kitörésének 25., és az első világ-, háború kezdetének 50. évfordulód ja alkalmából. Beszédében felhí-r vással fordult a Hitler-ellenes koalícióban részt vett államok népéhez, parlamentjéhez és kor­mányához, törekedjenek arra, hogy végre sor kerüljön a német békeszerződés megkötésére, s ez­zel biztosítva legyen a béke Eu­rópa szívében. A német békeszer­ződést meg kell kötni, hogy szi­lárd gátat emeljenek egy harma­dik világháború kirobbantásának útjába — mondotta Ulbricht, aki ennek érdekében a következő ja­vaslatokat tette: A két német ál­lam önkéntes nyilatkozattal köte­lezze magát arra, hogy lemond mindenfajta nukleáris fegyverről; forduljon a potsdami szerződést aláíró négy hatalomhoz azzal a felhívással, tekintsék a két ország földjét atomfegyvermantes terü­letnek és vonják lei a német te­rületen állomásozó nukleáris fegy­vereket; a két Németország je­lentős mértékben csökkentse ka­tonai költségvetését és a felsza­baduló eszközöket fordítsa szociá­lis célokra; a vitás kérdések ren­dezésénél mondjanak le az erő­szak alkalmazásáról; a NATO és a Varsói Szerződés tagállami kös­senek egymással megnemtáma­dási szerződést. A továbbiakban az államtanács elnöke szembeállította az NDK által kidolgozott békedoktrinát a Kedden tartották meg Genfben, a Nemzetek Palotájában a lesze­relési értekezlet 212. ülését. A na­pirenden az általános és teljes le­szerelés kérdése szerepelt. Az ér­tekezlet részvevői jóváhagyták a két társelnök megállapodását, amelynek értelmében a tanácsko­zásokat szeptember 17-től szüne­teltetik, hogy lehetővé tegyék a kérdés megvitatását az ENSZ- közgyűlésen. Az értekezlet elna­polása előtt jelentést dolgoznak ki, amelyet majd átnyújtanak a közgyűlésnek. A keddi ülésen nem közeledtek egymáshoz a felek álláspontjai. Timberlake amerikai nagykövet megállapította, hogy nem sikerült megegyezni a nukleáris fegyverek szállítóeszközeinek betiltását ta­nulmányozó munkacsoport fel­állításában. Carapkin szovjet kül­dött rámutatott, hogy a nyugati Az ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest és Pest megye terü­letén levő munkahelyeire azonnal felvesz kőműves szakmunkásokat, valamint azok mellé férfi segédmunkásokat, továbbá gyakorlott kubikos­brigádokat, akik önelszámo­lási alapon lesznek foglalkoz­tatva. Munkásszállás biztosí­tott. Jelentkezés: Bp., XXI. kér. (Csepel), Kiss János al­tábornagy u. 19—21. Vidéki­eknek tanácsi igazolás szük­séges. 1257 nemzetközi jogba ütköző Halls- tein-doktrinával. „A Hallstein- doktrina eszköz a nyugatnémet neokolonialisták kezében a zsaro­lásra és arra, hogy beavatkozza­nak más államok ügyeibe. A né­met békedoktrina ezzel szemben elsősorban az el nem kötelezett országokat segíti, hogy szembehe­lyezkedjenek a szövetségi köztár­saság külpolitikai gyámkodásával és következetesen végrehajthas­sák semleges politikájukat” — hangsúlyozta, majd hozzátette: az NDK erejéhez mérten kész arra, hogy Ázsia és Afrika fiatal szuve­rén államaival őszintén együtt­működjék s gazdasági, kulturális és egyéb területen minden politi­kai feltétel nélkül támogassa őket. Németország háború utáni fej­lődésének csak egy útja van, a német békeszerződés megkötése, a háború maradványainak felszá­molása, a két német állam konfö­derációjának a megteremtése, amely előkészíti az utat Német­ország újraegyesítéséhez. Ezzel öszefüggésben Ulbricht megismé­telte azokat a javaslatokat, ame­lyeket Erhard nyugatnémet kancellárhoz intézett levelében kifejtett. Ezután hangsúlyozta, a potsdami szerződések következe­tes végrehajtása feljogosítja az NDK-t, hogy igényt tartson a nemzetközi intézményekben való részvételre, ami magában foglalja az ENSZ-tagságot is. Az NDK államhatárának meg­védésére emelt berlini falról szól­va kijelentette, hogy az a nyugat- németországi ultrák politikájának hatalmak magatartása vitte holt­pontra a tanácskozásokat két és fél éven keresztül. (MTI) Pan Michal Gawlicki olyan ember Európában, akinek talán a legtovább tartott a második világháború. Negyvenéves volt, amikor — 1939. szeptember 1-én, hajnali 4 óra 45 perckor — tőle néhány száz méternyire a Schles­wig-Holstein nevű német csata­hajó egyszerre hatvan ágyúból ontotta a tüzet. Michal Gawlicki az 1939-es lengyel hadsereg őr­mestere. Az akkori Danzig sza­bad városának nevezett Gdansk mellett, a Westerplatten szol­gált Henry Sucharski őrnagy pa. rancsnoksága alatt. 182 ember tartózkodott még a támaszpon­ton. A nevezetes Westerplatte a régi Lengyelország szélén, pará­nyi megerősített földnyelvként nyúlik be Danzig és a hitleri né. met birodalom közé. Amikor a nácik maguknak követelték a danzigi korridort, a Westerplat- te katonái tudták, hogy nehéz napok következnek. Augusztus végén kikötött Danzigban a né­met hadihajó. Akkortól kezdve már éjszaka sem pihenhettek. Negyedórával hamarább tört ki a háború itt, mint Lengyelország többi határvidékén. Amióta a fegyverek elhallgattak, ő letele­pedett az egykori hősi harcok színhelyén, s ha érdeklődő jön a következménye. Amilyen mér­tékben Nyugat-Németország ha­ladó erői demokratikus változáso­kat vívnak ki országukban, olyan mértékben lehetővé válik az NDK számára, hogy védelmi in­tézkedéseit csökkentse és meg­szüntesse. Ulbricht említést tett arról is, hogy a második világháború ki­törésének évfordulója alkalmából beszédet mondott Erhard nyugat­német kancellár. A beszédben sok szó esett a békéről — mondotta Ulbricht —, de nem tartalmazott egyetlen konstruktív javaslatot sem. A szövetségi kancellár kife­jezetten dicsőítette Németország kettéosztottságát, hirdette a szö­vetségi köztársaság teljes poli­tikai és katonai beolvasztását a NATO-ba. Ha ezzel együtt figyer lembe vesszük a CDU-nak, Nyu­gat-Németország uralkodó párt­jának azokat a követeléseit, hogy állítsák helyre az 1957. évi német határokat és az NDK-t is kap­csolják be a NATO-ba, akkor va­lóban nem vagyunk képesek fel­fedezni a békés megegyezésre irá­nyuló német politika semmilyen jelét — hangoztatta. — Bonn csak fecseg az önren­delkezési jogról, a tetteivel el­lenkező fecsegéssel csak revans- politikáját akarja leplezni. A de­magóg kijelentések helyett arra van szükség, hogy végre felszá­molják a második világháború ve­szélyes maradványait. Itt az ide­je, hogy véget vessenek a hábo­rú utáni időszaknak és helyére a tartós béke rendjét állítsák. A világ valamennyi népéhez intéz­zük felhívásunkat, hogy támogas­sák a német nép békeszerető erői­nek küzdelmét a szilárd békés ren­dért. Ha nincs tartós béke Európa szívében, nincs tartós béke a Vi­lágon — fejezte be beszédét Wal­ter Ulbricht. (MTI) — márpedig nincs olyan nap, hogy ne jönne — el is mondja a legendás hét nap történetét. Ügy is nevezik lengyelül a wester- plattei harcokat: legenda, újkori igaz legenda, amely élképpen szól: Pontosan 25 évvel ezelőtt, 1939. augusztus 31-én éjszaka valamennyien levelet írtak a bunkerben. Megírták haza, hogy ne nyugtalankodjanak, nincs semmi baj, mindenki egészsé­ges. Szeptember 1-én hajnalban pedig megszólaltak a hajóágyúk. 182 emberrel szemben négyezer, talpig felfegyverzett német kato­na állt. A védők egyetlen öreg ágyúval tüzeltek, a támadók 72- vel. Volt még az erődítésben 12 nehéz és 13 könnyű gépfegyver, kézigránátok meg néhány ezer töltény, amivel nagyon takaré­koskodniuk kellett. Az utánpótlás soha nem érke­zett meg. Még csak parancs se jött. Se a védekezésre, se a visz. szavonulásra. A Westerplatte védői kitar­Bulgária felszabadulásának kö­zelgő 20. évfordulója alkalmából Jancso Georgiev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykövete kedden sajtófogadást tartott a nagykövetségen, amelyen részt vett a magyar és külföldi sajtó számos képviselője, továbbá a Külügy­minisztérium több munkatársa. Jancso Georgiev nagykövet méltatta a felszabadulás történel­mi jelentőségét és ismertette Bulgária fejlődését az elmúlt húsz év alatt. Az eredmények, amelyeket a Bolgár Népköztársaság az élet tottaik. Tizenöten elestek — de addigra négyszáz halott volt az ellenség vesztesége. Egy álló hé­tig éjjel-nappal folyt a harc a Westerplatte birtokáért. Negy­ven légitámadást ólt át a kis erőd, közben állandóan szórta rá a tüzet az ellenség a száraz­földről és a tengerről. A hetedik napon, 1939. szep­tember 7-én Sucharski őrnagy és megmaradt katonái feladták az erődöt. A támadók — még a minden idők legbarbárabb had­seregének képviselői — sem tudták kivonni magukat a hő­siesség hatása alól: megenged­tek, hogy oldalfegyverüket meg. tartsák a fogságban is a wester- platteiek. Sucharski őrnagy röviddel a háború után, külföldön halt meg. Helyettese, Dombrowski százados Krakkóban élt. Két éve, hogy követte a sírba hős baj társait. Az egykori védők kö. zül még sokan élnek, szerteszét Lengyelországban. Van, aki már nyugdíjas, mások a szocialista minden területén elért — folytat­ta a nagykövet a továbbiakban —, szoros kapcsolatban vannak a Szovjetunió felbecsülhetetlen, ön­zetlen segítéségvel. Igen nagy je­lentőségű a szocializmus építésé­ben a sokoldalú együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás a szocialista világközösség többi or­szágaival. A nagykövet ezután a KGST- országok magas színvonalú együttműködésének jelentőségé­ről. majd a Bolgár Népköztársa­ság testvéri barátságáról es együttműködéséről szólt. (MTI> építőmunka legkülönbözőbb te­rületein helyezkedtek el. Gaw­licki őrmester őrzi az emléke­ket. Az ő bunkerjának maradvá­nyai máig is ott láthatók a föld- nyelv közepe táján. Nem mesz- sze tőle, kis ligetben síremlék áll, rajta azok neve, akik életü­ket áldozták a Westerplatten. A síremlék fölött pedig magas ta­lapzatra helyeztek egy kiszolgált tankot: az új lengyel hadsereg egyik legelső harci járművét. Ezt csaknem hat évvel a szomo­rú és hősi emlékű napok után hozták ide, az ősi lengyel földre. Eddig tart a W esterplatte-le- genda. Pontosan negyed százada kezdődött, egy nyár végi hajna­lon. Most öt világrészből zarán­dokolnák a nevezetes helyre, ahol kitört a második világhá­ború. Az első halottak síremlé­kénél emlékeznek azokra a mil­liókra, akik utánuk estek áldoza­tul a nácik világhódító őrületé­nek. Emlékeznek a háború ten­gernyi szenvedésére. Amikor ott jártam, röviddel az évforduló előtt, éppen fiatal lengyel katonák egy csoportja ismerkedett az emlékekkel. Hu­szonegy évesek voltak. Nekik mindez már csak történelem. Várkonyi Endre A leszerelési értekezlet keddi ülése Westerplatte 1939. szeptember 1.

Next

/
Thumbnails
Contents