Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-12 / 214. szám
1964. szeptember 12. 3 t Szombat j Nagyobb gondot as emberek testi épségének őrzésére! A mezőgazdasági kiállításon láttuk Nagydíjat kapott a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség 4717 Nónius CXXVII—4 1955 születésű ménje. Képünkön felvonultatják a kiállítás közönsége előtt a díjazott lovakat. Előtérben a nagydíjas. ÜIHIIIIIHIIHIUIIIHIIIIIIUIIIIIIIIIIIIMIIIIIHIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Termeltető és felvásárló vállalatok vezetői tanácskoztak Békéscsabán A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap tanácskozásra hívta a megye termeltető és felvásárló vállalatainak igazgatóit, termelési osztályvezetőit. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Supala Pál elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője is. Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságénak elnökhelyettese elemezte Békés megye 19 termeltető, felvásárló vállalatának sokoldalú tevékenységét. Bevezetőként arról szólt, hogy két okból jelentős e tanácskozás. Egyrészt azért, mert legutóbb 1959-ben voltak e vállalatok vezetői ilyen megbeszélésen együtt. Másrészt a második ötéves terv utolsó évére való felkészülés tette szükségessé a nagyüzemi gazdaságokkal közvetlen kapcsolatban álló vállalatok vezetőinek közös tanácskozását. Ezt követően Csatári elvtárs az utóbbi 3 évi termeltetési és felvásárlási feladatok teljesítéséről beszélt. Arról, hogy az említett vállalatok legtöbbje jól oldotta meg a reá váró és sokszor igen bonyolult tennivalókat. Ezt az utóbbi három év termelési és felvásárlási eredményeket jelző számokkal érzékeltette. A lakosság igényeinek jobb kielégítésében, az export, tervek teljesítésében, az ipar Öfven mázsa bab helyett 80 mázsára számítanak a dombiratosi Béke Tsz gazdái A Kunágota és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatóságának legutóbbi ülésén a felvásárlásról .tárgyaltak. Bevételi és eredménytervét ez az üzemág túlteljesítette. Baromfifelvásárlási tervétől is mindössze hat mázsával maradt le. Tojásból pedig 1 375 000 helyett 1 millió 743 ezret vásárolt fel. Jónaik ígérkezik az idei babfelvásárlás is. A körzeti földművesszövetkezetnél 352 mázsára kötöttek szerződést. Ebből mintegy 10 mázsát vásároltak fel eddig. A leszerződött területen mindenütt idejében elvetették a babot. A dombiratosi Béke Termelőszövetkezet gazdái 50 mázsa babra kötöttek szerződést a földművesszövetkezettel, a termés eléri a 80 mázsát is holdanként. B. J. nyersanyaggal váló jobb ellátásában, tartalékok képzésében és egy sor más részfeladat megoldásában léptek jelentősen előbbre e vállalatok. Alapvető tényezőként szólt Csatári elvtárs arról az egészséges és pozitív kapcsolatról, ami e vállalatok vezetői és beosztott munkatársai részéről a termelőszövetkezetek iránt mindinkább megnyilvánul. Az eredmények mellett azonban szóvá tette a még mindig észlelhető szűklátókörűséget, a termelőszövetkezetekkel szemben néhol megnyilvánuló helytelen kapcsolatokat, az ellátásban tapasztalható negatívumokat, a vállalati önzést és egyéb tényezőket, amelyek a szóban forgó szervek és a nagyüzemi gazdaságok még eredményesebb munkáját hátráltatják. y i z adatok elszomorítók: ez év ” első félében 622 szövetkezeti gazda 11 606 munkanapja esett ki a termelésből, 55 állami gazdasági dolgozónak pedig 690 napja enyhébb és súlyosabb baleset következtében. Az év első felében, amikor viszonylag kevesebb és könnyebb a mezőgazdasági munka! Ki tudja milyen nagyra kerekedik a baleseti statisztika az aratás, a csépilés és a nagy őszi betakarítási, vetési munkák elvégzése után. Sok a tennivaló és kevés a munkaerő a szövetkezetekben, állami gazdaságokban, s ezért nagy veszteség néhány ember néhány napi munkakiesése is. Ezért is elszomorító a sok baleset, de még inkább azért, hogy ennyi ember szenvedett napokig, hetekig a nagyobbnál nagyobb fájdalomtól. Ráadásul a Az utóbbi három év helytállásénak és negatív vonásainak taglalása után az ötéves terv utolsó évének fontos tennivalóiról szólt Csatári elvtárs. Többek között a búza átlagtermésének további növeléséről, a lakosság jobb húsellátásáról, amely alapvetően összefügg a takarmánybázis megteremtésével, a baromfiállomány számszerű és minőségi növelésével. Majd a zöldség- és gyümölcsellátás tennivalóiról beszélt. S egy sor olyan vezetési és végrehajtási problémát említett, amelyek az idén, sőt ezekben a napokban is még visszahúzó erőként hatnak. Csatári elvtárs beszámolóját követően több termeltető és felvásárló vállalat vezetője szólalt fel. BcUkus Imre csökkent kereset miartt ennyi ember családjának kellett erről is, arról is lemondania. \/ajon azért fordul elő nö” vekvő számú baleset, mert mind több gépjármű, erő- és munkagép kerittt a mezőgazdaságba és mind több szövetkezeti majort és segédüzemet hálóz be a villamos energia? Erre a kérdésre kerestek és kaptak választ a megyei Népi Ellenőrző Bizottság, és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársai 29 tsz-ben és 7 állami gazdaságban. Az kétségtelen tény, hegy a több gépjármű, traktor és munkagép több baleset forrása. A fennálló veszély és az eddigi sok baleset azonban nem intette még elég óvatosságra a gazdaságok vezetőit és dolgozóit. Annyira nem, hogy a balesetek zöme az elemi óvintézkedések elhanyagolása miatt történt. Egyik, másik gazdaság vezetői a baleseti veszélyt még a figyelmeztetés után sem szüntették meg. Ha ezt nem teszik, miután bírságot is kilátásba helyeznék, akkor menynyit törődnek azzal, hogy a munkavédelmi óvórendszabályokkal alaposan megismertessék az embereket, hogy megfelelő munkavédelmi felelős hálózatot alakítsa, nak ki a gazdaság egész területén? A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy keveset törődnek mindezzel. Mert azok, akiknek ez feladatuk lenne, látszólag nem érnek rá attól a sok intéznivalótól, amit a dolgozók jóléte érdekében intéznek. Csakhogy a jóléthez nem illik a betegség, a hosszabb-rövidebb ideig tartó bénaság, még kevésbé a megcsonkult végtag vagy a hanyagságból származó halál. Itt-ott már szigorúan fellép ■ tek az óvórendszabályok ismertetésének és betartásának elmulasztásáért. Például a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-re 11 240 forint bírságot rótt ki a bíróság egy hanyagság szülte baleset után. De a mostani vizsgálat tapasztalatai azit tükrözik, hogy még szigorúbban kell fellépni egyes gazdaságok vezetői ellen. A dolgozók életével és a tűzzel való játék az, hogy a Dombegyházi Állami Gazdaság istállójában szigeteletlenek, a magtárban és a tejházban pedig kilógnak a falból a villanyvezetékek. Bűnös köny- nyélműség az is, hogy az orosházi Béke, a mezőberényi Aranykalász, a vésztői Aranykalász és más szövetkezetekben nincsenek a darálót és egyéb munkagépeket meghajtó motorok ellátva védő- burkolattal, az ott dolgozók pedig nincsenek felszerelve védőruhával. A gépek és a villanyáram mél. lett növelik a balesetveszélyt a gazdaságokban használatos különböző vegyszerek is. Főleg azért, mert nem tárolják és kezelik megfelelően, szakszerűen. Több termelőszövetkezetben nincs vizsgázott raktáros, köztük a mezők< vácsházi Üj Alkotmányban, a>. orosházi Békében és a tótkomlós i Viharsarokban sem. A gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben egy deszkafalú épületben tárolják a különböző vegyszereket, mérgeket. A körösi, a töviskesi és a Vizesfási Állami Gazdaság sem tudta még megoldani a vegyszerek szakszerű raktározását* Ua a szövetkezeti vezetők fi-. * ' gyelxne nem terjed ki a védőberendezésre, óvórendszabá- lyokra, akkor nem csoda, hogy egy sor gazdaságban nincs elsősegély - nyújtó hely, mentődoboz, s hogy helyenként úgy kezelik, mintha nem az emberek egészségvédelmét szolgálnák azok. Például a kevermesi Lenin Tsz-ben penésze, sek a sebkötöző csomagok. A gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben üresek a mentőládák, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz II-es üzeniegységében pedig az állatot oltására szolgáló szérumot tartják benne. Ki tudja mióta uralkodnak ezek a kétségtelenül hanyagságot bizonyító állapotok. A járási tanácsok mezőgazdasági osztálya dolgozóinak, s a Vöröskereszt, s az egészségügyi szervek aktíváinak is kötelességük lenne az egészség- védelmi rendszabályok betartásának az ellenőrzése. Egyik-másik járási tanács mezőgazdasági ősz tályának vezetője annyira nem törődik ezzel, hogy a megyei műn. kavédelmi ankéten sem jelen' meg. 1/ evés költséggel és fáradság^ gal ki lehetne alakítani leg- alább brigádterületenként az elsősegélynyújtó helyeket, fel lehet, ne tölteni és időnként cserélni a mentőládák tartalmát. Az elsősegélynyújtók kiválogatása, kiképzése sem okoz különösebb gondot. De még, ha nagyobb költségbe kerülnék is az egészségvédelmi felszerelések, akkor is törődni kell ezekkel, hiszen az emberék szúró-vágó szerszámokkal dolgoz, nak a földeken, előfordul az is, hogy valaki kezét odakapja a gép meghajtószerkezete, s nem mindegy, hogy a nyitott sebet mikor és mivel kötözik be. agyobb gondot az emberek ^ testi épségének őrzésére! Szövetkezeti, állami gazdasági és gépállomási vezetőink ne csak a szükséges egészség- és baleset- védelmi felszerelésekről gondoskodjanak a törvényes rendelkezések, de főleg a lelkiismeret parancsára, hanem arról is, hogy ál. landóan figyelmeztessék az embereket a munka közbeni baleset veszélyére, s ezt vegyék komolyan a dolgozók is. Párosuljon mindenütt és mindig a bőségre, jólétre való törekvés és szorgalom a legfőbbel:’ az emberek testi épségének őrzésénél. Kukk Imre Tetszik nekem Csaba... 1-«^=1--------l==g==Tr.Tr1==i===1 , i--------i==JH ■ — Fodor Karcsi vagyok, a Szovjetunióból — nyitott ránk a szerkesztőségben, tanévkezdés előtt néhány nappal egy félre fésült hajú, kihajtott ingű, kék pulóyeres, hosz- szú nadrágos, fehér rámájú fekete lakk- félcipős, 8—10 év körüli fiatalember. Hirtelen arra gondoltunk, hogy egy, a vakáció alatt kint járt fiúcskát küldtek a szülei az újságíró bácsikhoz, hogy mesélné el élményeit. Kiderült azonban, hogy igazi szovjet állampolgárral van dolgunk. Fodor Karcsi ugyanis Szovjet-Uk- rajna Beregovo (Beregszász) nevű városából való. Kilenc- esztendős, és az ottani magyar tannyelvű iskolának most, szeptemberben második osztályos tanulója. — Mindenből ötösöm van, csak énekből kaptam négyest. Másodikos létemre meg azért vagyok már kilencéves, mert nálunk a gyerek csak 7 éves korában iratkozhat a suliba. (Így mondta szó szerint, hogy „suliba"). Elsőben megtanultam írni, olvasni, számolni, meg amit kell. Másodikban még nem tudom, mi minden lesz, csak, ha majd hazamegyek... Anyukámmal és apukámmal jöttünk Csabára, a nagymamához. Már két hete vagyunk itt. Megjavítottam a mosógépet meg a televíziót. Otthon is én javítgatom. Egyik sem működik mégsem, mert nincsenek itt az otthoni szerszámaim... Mindezt egy szuszra, és közvetlen társalgó stílusban mondta el Karcsi barátunk. Ezután bátorkodtunk csak megkérdezni, hogy köszönhetjük-e másvalaminek is a látogatást? Szívesen állunk rendelkezésére. Felcsillant a szeme: — Tessék az újságba írni, hogy tetszik nekem Csaba! Elmondta, hogy szüleivel és a nagymamával a várost járva, kedvérevaló volt itt minden. Szerette volna, ha véleményét az egész Békéscsaba megtudja. Azt csak úgy lehetne, mondta a nagymama, ha újságba tennék, de nagyon sokba kerülne. Karcsi fogta magát és titokban felkereste ai szerkesztőséget, hátha olcsóbban is nyélbe üthető a dolog. Felajánlotta öt forintnyi zsebpénzét, a neki oly életbevágóan fontos közlés kinyomtatására. Ígérte, ha kevés, a többit megküldi rubelben, mert otthon van spórolt pénze ám! Szívünkre tett kézzel valljuk, hogy a felajánlott öt forintból egyetlen fillért sem fogadtunk el. Vtóvégre ingyen is megéri, hogy egy ki- lencesztendös külor- szági fiatalember, hazatérése előtt elragadtatással nyilatkozott a sajtónak — Békéscsabáról.- Üj AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, orosházi székhellyel, kőműves szakmában FELVÉTELT HIRDET. JELENTKEZHETNEK MÉG felvételre Illő éves, nyolc általános iskolát végzett, e szakmára alkalmas fiúk. JELENTKEZÉS s bővebb felvilágosítás: Orosháza, kórházépítkezés. 9882
