Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-11 / 213. szám
IMI. szeptember 11. 3 Péntek Népszerűtlen kötelesség? Egy építésvezető irodájában hangzik el: „Ne itt bent keressék a pénzüket, hanem a munkahelyen! — Keveset fizetnek? Hát mennyit szeretnének kapni? Mindenkinek annyi jár, amennyit dolgozik. Sem több, sem kevesebb, Maguk sem kivételek.’* Pillanatnyi csend támad. Mindenki a beszélőre, Galovicz János főművezetőre figyel, akinek a tekintete és néhány kézmozdulata visszafojtott indulatokat árul el. A hangját is alig tudja tompítani. De miről is van szó tulajdonképpen? A főművezető kőzelebbhívja D. S.-t, aki ideiglenesen megbízott brigádvezető. Az ő jelenlétében mondja el, hogy a segédmunkás brigád anyagszállítási feladatot kapott Az emberek dolgoztak is meg nem is. Többször figyelmeztette őket, hogy így nem lesz pénz. Most, amikor 5 forint 62 fillérre jött ki az órabér, egyszerre felélénkültek és bekü'ettek a brigádvezetőt reklamálná, Keresse meg az irodában, hogy hol a forintjuk. Erre adott magyarázatot az előbb Galovicz János, aki már nem fiatal ember. Sok éves, vagy inkább évtizedes tapasztalattal rendelkezik és nem az első esetben fordul elő, hogy olyanok követelőznek, akiknek semmi alapjuk nincs rá. Különösen mostanában, amikor az építőiparban munkaerőhiány van. Egyesek azt gondolják, hogy kevesebb munkával is megkaphatják ugyanazt a bért, mert már az valami, hogy egyáltalán itt dolgoznak. De kinek a rovására akarnak élni? D. S. mintha egy kicsit meglepődne, hogy ilyen fogadtatásban részesül. Talán legszívesebben visszacsinálná az egészet, de most már késő. A főművezető megmagyarázza neki, hogy egy- egy építkezésen hogyan határozzák meg a kifizethető munkabér összegét, ami — természetesen — nem léphető túl. D. S. — akár tetszik neki, akár nem — most kénytelen egy kicsit feljebbről is belepillantani a bérezés titkaiba. Galovicz János határozottan beszél vele. Nem tart attól, hogy népszerűtlenné válik. De nincs is oka rá, hiszen tudja, hogy a túlnyomó többségben lévő jól dolgozó brigádok egyetértenek a véleményével. Tudja, hogy a szocializmus lényegéből aligha következik a túlzott türelem és megértés, amit nem egy helyen tanúsítanak még a fegyelmezetlenséggel, lógással szemben. P. B. ^eseiffalvúii zajlik az íLet Kun István főagronómust éppen ebédnél találjuk. Kora reggeltől úton van, járja a határt, s ilyenkor jut egy kis szabad idő a pihenésre. Az ideiglenes szállást az Egyetértés Tsz irodája mellett rendezték be. A főagronómus ugyanis Dévaványáról motorozik át naponta Ecsegfalvára. Itt ebédel, s szíves szóval invitál bennünket is, tartsunk vele, mondván, jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek. Néhány perc múlva már ismét útra kész, s kísérőnkké szegődik. Együtt járjuk a határt, hogy lásbemek megrakni. Görög Lajos és Flack János győzi a munkát, s ha sürgős a szállítanivaló, éjszaka is dolgoznak. Volt már példa erre. Pedig a napi 10—12 órai munka után nem kis dolog az éjszakai műszak, ök vállalták. A határban megrakott szekerekkel találkozunk. — A tsz-tagok viszik a szalmát — világosít fel a főagronómus. — Tehát szabadrakodás van. — Igen. De a szekereket azért megmérjük. Az idén többet adhatunk — folytatja Kun István Üvegházi gombatenyésztésre rendezkedett be a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet A tótkomlósi Viharsarok Tsz termálvíz-fűtéses hajtatóházából eddig három termést értékesítettek. A szövetkezet élelmes kertészei azonban az őszi és a tél eleji hónapokban sem akarják kihasználatlanul hagyni az impozáns üvegházat: már megkezdték a karalábépalánta ültetését, készítik az ágyat a téli retek számára s karácsony előtt primőrt értékesítenek. Az üvegház kétezer négyzetméternyi területét pedig gombatenyésztésre rendezték be. Az üvegtetőt fekete festékkel befestették, ezenkívül cirokszárral fedték be, hogy a pincéhez hasonló sötétet biztosítsanak a gombának. A tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben — ahol hazánkban elsőnek foglalkoznak nagyüzemi üvegházi gombatenyésztéssel — már megAzonnali belépéssel felveszünk autószerelőt, szerelőt, karosszéria lakatost, autókarosszéria kezdték a gombaágy készítését s hamarosan belerakják a gombacsírákat. Ügy tervezik, hogy november közepén friss gombát értékesíthetnek, amiből összesen 300 ezer forint bevételre számítanak. A rakodók. suk: hogyan zajlik az élet Ecseg- falván ilyenkor ősszel, a nagy munkák idején. A vasútállomásnál Flack János és Görög Lajos rakodóval állunk meg egy-két percnyi beszélgetésre. Sokáig nem zavarhatjuk őket, hiszen az üres vagonok ott sorakoznak egymás után, s rájuk vár a feladat, hogy megtöltsék cukorrépával. A munkát futószalag könnyíti, de így sem gyerekjáték naponta három vagont két em—, tavaly ugyanis csak egy kocsival kaptak a tsz-tagok, most pe- dik kettővel. Antal Sándor és Kelemen József, valamint társai éppen rakodnak a szalmakazalnál álló kocsikra. Horváth Kálmán pedig már megrakodva indul hazafelé. Le is fényképeztük. Új telephelyet épít a Sarkadi Építőipari Ktsz A kisipari szövetkezet tagjai az esztendő második felében jelentős mennyiségű munkát végeznek. Az okányi Petőfi, a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság és a kö- rösnagyharsényi Egyetértés Tsz- ben levő ötven férőhelyes tehénistállót bővítik egyenként 600 ezer forint költséggel. Az építés folyamatosságát anyag- és munkaerő- hiány akadályozta, s ezért csak az utoljára említett szövetkezetben tudják befejezni a munkát. Gyulán 545 ezer forintért üzem. házat készítenek a szabó ktsz részére, míg Sarkadon, Sarkadke. resztúron, Dobozon, Kötegyánban és Zsadányban szolgáltatókombinátot építenek. A létesítményeket az év végéig átadják rendeltetésének. Békéscsabán, a Mokri utcában 24 lakást csinálnak, az épületeket ez évben „tető alá hozzák”. A szövetkezet saját részére egy. millió 800 ezer forint értékben új telephelyet létesít. Itt kapnak helyet az irodák, raktárak és a műhelyek. A kombinátot központi fűtéssel látják el, s a készültségi foka december végéig eléri a 90 százalékot. A helyi iparpolitikai terv szerint ezekben a hónapokban kétmillió 100 ezer forint értékű munkát végeznek a lakosság részére. A különféle javítások mellett a tél beálltáig négy családi házat is elkészítenek. Százötven—százhetven dekás szőlőfürtöket szüretelnek a Mezőhegyesi Állami Gazdaság gyümölcsösében Utolsó simítások a vetőgépen. jó délután felé hajlik az idő. Sötétedésig folytatja, sürget a munka, nincs megállás, hiszen a műhelyben már készen állnak a vetőgépek, hogy földbe szórják a magot. Igyekeztek a szerelők, mert nekik sem mindegy, hogy idejében elkészüljenek, s átadhassák a gépeket. A mag nem kerülhet miattuk késve a földbe, hiszen ettől függ a jövő évi kenyér. Tudja ezt Majoros Károly és Juhász Béla szerelő is, ezért ereje, ügyessége legjavát adja a munkába. Késő délután van, indulunk visszafelé. A főagronómust már újabb feladatok várják. Az irodába megérkeztek az üzemegySzórják a műtrágyát. fényezőt és lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés: a Gyulai Gépállomás Dobozi úti irodájában 7-től 9-ig. 23572 A Mezőhegyesi Állami Gazdaság gyümölcsösében naponta százával szedik, válogatják és csomagolják a friss gyümölcsöt, aminek döntő többségét nyugati államokba exportálják. Kiváló zamaté óriás őszibarackokat, galambtojás nagyságú magvaváló szilvát és egyéb gyümölcsöt szállítanak innen Nyugat-Németor- szágba, Bécsbe és hazánk különböző tájaira. Megkezdték a bolgár csemegeszőlő szüretelését is. Az óriás, tömött fürtökön szilva nagyságúak a szemek s 150—170 deká- sak a legszebbek. Bő termést hoztak egyébként a magyar csemege- iszőlő fajták is Mezőhegyesen. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság gyümölcsei a hazai és a nemzetközi kiállításokon számos arany- és ezüstérmet nyertek, s ezekből ebben az esztendőben legalább száz vagonnal értékesítenek* Hazafelé. A szántóföld szélén műtrágya- ségvezetők a szokásos mindenszórójával Séllei Endre traktoros napi megbeszélésre. Kun István éppen fordulna visszafelé, hogy leül közéjük, s látszólag meg is folytassa munkáját. Egy percre feledkezik a vendégekről. Fon- . megállítjuk. Reggel öt óta egy- tosabb gondolatok kötik le: a folytába? • dolgozik, de mint holnapi munka megszervezése, j mondja, még nem fáradt. Pedig Kasnyik Judit
