Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

1964. szeptember 10. 3 Csütörtök Felelősséggel as emberekért Munkavédelmi ankét Békéscsabán A megyed Népi Ellenőrzési Bi­többek között, hogy például az Aranydíjasok zofctság a Szakszervezetek Megyei Tanácsával és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának közre­működésével, valamint a járási népi ellenőrző bizottságok bevo­násával, a termelőszövetkezetek­ben és állami gazdaságokban a mezőgazdaságban dolgozók mun­kavédelmi helyzetét vizsgálta meg. A vizsgálat tapasztalatairól szeptember 9-én Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében anké­tet tartottak. Részt vett ezen Csa­tári Béla elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyettese, valamint a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak, az állami gazdasá­gok és néhány termelőszövetkezet képviselői. Az ankéten Prókai Ferenc, az SZMT munkavédelmi bizottságá­nak vezetője tartott vitaindító élő. adást. Bevezetőjében többek kö­zött arról beszélt, hogy a termelő- szövetkezetek és állami gazdasá­gok vezetői, valamint egyéb illeté. kés szervek felelősséggel tartoz­nak a mezőgazdaságban dolgozó emberekért és az ankét célja, hogy felhívja a figyelmet erre. A Népi Ellenőrzési Bizottság 29 termelőszövetkezetben és hét ál­lami gazdaságban vizsgálta felül az ott dolgozók munkavédelmi helyzetét. Prókai elvtárs elmon­dotta, hogy 1960-ban rendelet ír­ta elő a biztonsági megbízottak kijelölését a tsz-ekben és általá­ban a mezőgazdasági nagyüze­mekben. Ezzel szemben a 29 vizs­gált termelőszövetkezetből négy­ben egyáltalán nincs ilyen mebí- zott. A termelőszövetkezetek tagjaival való beszélgetés so­rán kiderült az, hogy igen nagy a tájékozatlanság a különböző munkavédelmi felada­tokkal, intézkedésekkel kapcsolat, ban. Prókai elvtárs elmondotta egyik állami gazdaságban a tej­ház dolgozóit, megkérdezték, mit csinálnának, ha valakit áramütés érne, a válasz szinte megdöbben­tő volt: Vízzel locsoljuk fel — mondották az itt dolgozók. Nem kell különösebb magyarázat ah­hoz, hogy milyen nagyfokú tájé­kozatlanságra vall ez. Az előadó beszélt a munkavédelmi hálózat kiépítésének fontosságáról is, va­lamint, a biztonsági megbízottak oktatásának jelentőségéről. A javítóműhelyek, különösen télen igen zsúfoltak, s így sok a bal­eseti veszély, a helyiségek nem fűthetők megfelelően, a védőbe­rendezések sok helyen nincsenek meg, vagy nem használják... és így tovább. A vitában többen felszólaltak és elmondották tapasztalataikat, il­letve javaslataikat. A mezőko­vácsházi járási tanács gépesítési előadója, hozzászólásában elmon­dotta, hogy igen fontos a beterve­zett beruházások mielőbbi megva­lósítása, mivel a korszerű épüle­tekben sokkal kevesebb a baleseti veszély. Bár sokszor előfordul az is, hogy már az új épületekben nem a szabványnak megfelelően szerelnek be például villanyveze­téket. Erre utalt Zsilák Márton is, a békéscsabai Lenin Termelő­Lipcse Az idei őszi lipcsei vásáron a Magyar Népköztársaság kiállított árui két arany- és egy bronzér­met nyertek. Aranyérmes lett a háromputtonyos tokaji aszú és a yesterszövet, bronzérmet szerzett a Jön a Télapó című mesekönyv. A yesterszövet, a Hazai Fésűs­szövetkezet elnöke. Volt példa már arra, hogy egy új épületet úgy vettek át a szakemberek, hogy nem volt szaibványszerűen bevezetve a villany, s az újabb szerelés költségét a tsz-re hárított ta a vállalat. Ebből természetesen sok huzavona, sőt még bírósági per is lett. Zsilák elvtáns ezután az oktatás jelentőségéről és a veze­tők felelősségéről beszélt hozzá­szólásában. Csatári Béla elvtárs hozzászó­lásában kiemelte, hogy mennyire fontos, hogy a vezetők erezzenek felelősséget a termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságokban és más területeken dolgozókért. Ez az ankét is bizonyítja, hogy ezen a téren igen komoly hiba van. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői közül mindössze kettő jött el az értekezletre, Oros­házáról és Békésről pedig egyál­talán nem képviselte senki az osz­tályt. Hasonló a helyzet a terme­lőszövetkezetekben is, ugyanis a meghívottaknak csak az 50 száza­léka jelent meg. Felhívta a figyel­met Csatári elvtárs ennek helyte­lenségére és kiemelte, hogy a munkavédelmi helyzettel súlyá­nak megfelelően kell foglalkozni minden szervnek és vezetőnek. K. J. fonó és Szövőgyár terméke, amely 55 százalék poliésztert és 45 szá­zalék fésűs gyapjúszálat tartal­maz. A Jön a Télapó című mese­könyvet Borsi Darázs József írta, Illusztrációit pedig a Kossuth- díjas Reich Károly készítette. (MTI) A 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításra megyénk állami gaz. dóságai és termelőszövetkezetei vitték el legszebb állataikat. Ké­peinken az aranydíjas szarvas marhákat és gondozóikat mutat j uk be. 'WWWWWWWVWWWWVWWWW^VWWW WW^WVWWWWVWWWWv/ Aranydíjat kapott a Mezőhegyes! Állami Gazdaság 3161/2-es Pianett nevű bikája. Gondozója Máté Sándor. .. x- • ' • ■ • & & .. \ . Sí . S&íí? V< .............••^■».v.wwtgwawiiiwi Z surzs László a gondozója a gazdaság 3I57-es Kicsi nevű te­henének, mely szintén aranydíjat kapott. Két arany- és egy bronzérmet nyertünk Lipcsében Halál a nyeregben Tizenöt perc múlva kelle­ne nyitnom a Hollandi Facipő Kiállítást Gyulán. Kulcsa itt lapul a zsebem­ben. Semmi baj sem lenne, ha Gyulán volnék, nem pediy Békéscsaba határá­ban, egy durdefakéas gép­kocsi mellett, amelyik már sehogy sem képes engem negyedóra alatt odajuttat­ni... Ilyen körülmények közt nem tehettem egyebet, mint kiálltam az országút köze­pére. Csaba felől karakán berregés hallatszott, s az enyhe kanyarban felbuk­kant egy motorkerékpár, nyergében sárga bukósisa­kos vaslovassal, akinek mo. torszemüvege a szájáig ért. t-4 Bárcsak magával vin­ne — fohászkodtam —, nem lenne nálamnál boldogabb potyautas a világom Felemeltem a kezem. Fé­kezett, hogy csak úgy füs­tölt nyomában a esik, amit a hátsó kerék az aszfaltra radírozott. — Gyulára, kérem szépen, ha lenne olyan szíves « re- begtem. Kedélyesen himbálódzó fejével maga mögé intett, hogy lehet. Felpattantam, gázt adott, s a masina ak­korát szökkent előre, mint valami állatolimpiászra ké­szülő gazella. A motoros válla felett átkukucskálva, jól láthattam, hogy a se­bességmérő nyolcvanat mu­tat. Gyors fejszámitás: csak tíz kilométerrel hajtson jó­tevőm sebesebben, s időben zárba kerül a kiállítás kul­csai —4 Nem lehetne tizecské- vel gyorsabban? — kérlel- tem, «* Boldogan, édesapám! f* hallatszott borízű hangon, s a jármű még jobban nekilódult. A borízű hang eszmélte- tett arra, hogy nem a csa­bai szeszfőzde illatát hoz­ta orromba eddig a szél, hanem a 15 lóerőt marká­ban tartó és engem „édes- apámnak” tituláló sisakos férfiú szájából dől a szag. Törköly, szilvórium, barack és minden tömény ereje ke­veredett abban, már csak egy gyufaláng hiányzott, hogy motorosom lángoló ajakkal száguldjon tovább. —i Talán mégiscsak jobb lenne az eredeti sebesség, sőt, azt sem bánnám, ha ke­veset lefaragna belőle —> búgtam szelíden a fülébe, tudván, hogy az alkohollal telítettek nem szívlelik a parancsolgatást, még va- dabbak lesznek tőle. Csak nem fél, édes­apám? — hallatszott kedé­lyesen a sisak alól. A mutató a százas körül vibrált. Százkilométeres se­bességgel, egy tökrészeg masináján. Majd megállt a szívverésem. Hiszen a hul­lámvasút ehhez képest agg­korig tartó életbiztonsági —i Lassítson, kérem — könyörögtem. —» He-he-he, hi-hi-hi — hangzott válasz helyett, a gép nagyot lódult és már 110-en állt a mutató hegye. örült! Fékezzen! — or­dítottam rémülten. s-4 Ha tudnám, hol a fék. Ezen a dögön talán nem is volt soha fék = kedélyes­kedett az ördöglovas, mi­közben fél kézzel kaszálni kezdte maga körül a leve­gőt, mint aki a fék után kutat. —1 Én hülye, hiszen láb­féknek kellene lenni, nem kézinek — csapott a sisak­jára és a lábával kezdett kaszálni, hogy csak úgy imbolygóit alattunk a mo­tor. Közben azért fél karjá­val is tovább hadonászott. —i Ember! Ragadja meg a kormányt, mert végünk! !-» Megragadnám, ha lát­nám, de attól a büdös pá­linkától folyton könnyezik a szemem. De ne ijedjen be, kisapám, a Veszély-csár­dánál kifújjuk magunkat és bedöntünk fél decit — hüp- pögte apró röhintések köz­ben, a részegek bizalmassá- gával tegeződő pálinkás­üveg. Kalapom már nem volt, fiyakkendőm acélszalagként rezdült utánam a száguldástól kőkemény levegőben. Még­is fellélegeztem: ugyanis, ha sikerül átélnem a csárda előtti kanyart és megállunk, ismét enyém az élet, a vad­virágos holnapok, a szere­lem, a facipő és minden!... Ügy vettük az „Sn-kanyart, mint valami grand prix versenyző. Hirtelen irtóza­tos fékezés, hogy majd a kormányhoz lapítottam te­hetetlenségi erőmmel a szeszkazánt, aztán részéről egy bődületes üvöltés: —i Húúúúl A leborultját! Nem kocsmaszünnap van a csárdában? — s már adta is a gázt, és ha nem kapasz­kodom az alkoholmámor hősébe, hát nyomban pala­csintává lökődöm a lókor­zón. Ismét az az őrületes szá­guldás! A fák törzse szür­ke műanyag falnak, a kilo­méterkövek keritéslécnek tűntek. A mutató mere­ven állt a 120-on! — Ha-ha-ha! Legalább 160, kisapám, mert tegnap meg- fúrattam a dűznit, csak­hogy ez a hülye óra már nem mutatja — kéjelgett eszelősen a kába óriás. — Az ott keresztben már Gyu­la vagy most eresztik a bicerei sorompót? Ugyanis teljesen homályosan látok — nyűgösködött a szesz­szopó. Sebaj, kiskomám, át­suhanunk alatta!... Valami máris elzúgott fe­lettünk, gondolom a so­rompó... Akik a megsemmi­sülésbe rohannak, azoknak váratlanul mindenféle bo­londság jut az eszükbe, ne­kem egy filmcím: „Halál a nyeregben", Ezek szerint életem végső percében film­hőssé magasztosulok? Hi­szen előttem, maga a halál ül a nyeregben, lóhajtó­ként! — Édesapám! Oszlik a ho­mály — ordította diadalma­san a törvény pusztulás képviselője. — De hiszen ez már Gyula! — fékezett le az ő hirtelen stílusával. Nagy ívben repültem át feje fe­lett... Üvegcsörömpölést hal­lottam, tehát megszabadul­tam végre életem vesze­delmétől! Az idvezültek mo­solyával vesztettem el esz­méletemet. Az első gyulai Holland Facipő Kiállítást más nyi­totta meg. Űj Rezső, A kiállítás közönsége előtt felvonultatják a Mezőhegyesi Álla­mi Gazdaság üszőit. ■•■•■■•■■•■■■■■■■■■■■••■«••■■■■■■■■■■■■■■••«•■■■■»«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■a öt paradicsomvonal helyett csak egy üzemel a Békéscsabai A Békéscsabai Konzervgyárba ed­dig mindössze 161 vagon zöldpaprika érkezett. A szállítás különösen az utóbbi esős napokban megcsappant, így a tervezett 540 vagon feldolgozása előreláthatólag csak 60 százalékban érhető el. A zöldpaprika minősége is gyengébb a vártnál. Paradicsomból a feldolgozott mennyiség eddig 1160 va­gon és még 800—1000 vagon várható. Jelenleg öt paradicsom vonal helyett csak egy üzemel. A sok eső és a hű­vös éjszakák miatt lassú az érés, így Konzervgyárban — hacsak később nem lesz kedvezőbb az időjárás — paradicsomból is je­lentős lemaradás következik be. Uborkából már csak kisebb mennyi­ség érkezik a konzervgyárba. A fel­dolgozott mennyiség eddig 73 vagon, ami a tervezettnek mindössze 30 szá­zaléka. Szilvából — amelyből íz és befőtt készül — jó a termés és a terv teljesíthető lesz. Az alma, körte és birsalma, valamint a zakuszkihoz szükséges zöldségféleségek feldolgozá­sára novemberben kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents