Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-09 / 211. szám

1*64. szeptember 9. 3 Szerda Követendő kezdeményezés i Mint ismeretes, a vonatkozó jogszabályok előírják, hogy a ter­melőmunkáiba lépő dolgozók a munka felvétele előtt balesetvé­delmi oktatásban részesüljenek. Afféle tervszerű megelőző intéz­kedés ez, amely fontos szerepet játszik a balesetelhárításban. Hogyne, hiszen, ha a felismerés, hogy/' a dolgozó a munkahelyén és környezetében milyen baleseti veszélyekkel számolhat, még kel­lő elővigyázatossággal is párosul, akkor szinte a minimálisra csök­kenhet az esetleges baleset lehe­tősége. Népi államunkban min­den dolgozónak elsőrendű és egyetemes kötelessége a balesetel­hárítás. A különféle gépeknél al­kalmazott védőberendezések lé­giója, megannyi balesetvédelmi kiállítás, szemléltető oktatás és tanfolyam bizonyítja ezt. Ám nincs az a tökéletes védő- berendezés, amely — még a leg­nagyobb elővigyázatossággal páro­sulva is — teljesen kizárná a bal­eset lehetőségét. Munkáshétköz­napjaink szomorú esetei bizonyít­ják ezt, amelyekkel — sajnos — elég gyakran találkozunk a napi­sajtóban. Nos, elsősorban az ilyen esetekben lép előtérbe a biztosí­tás jelentősége. A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban helyénvaló és követendő kez­deményezéssel találkoztunk. Eb­ben az üzemben a rendkívül rész­letes, gondos balesetvédelmi ok­tatás a biztosítással kapcsolatos, célirányos tájékoztatásra is kiter­jed, Az a meggondolás késztette erre a textilgyáriakat, hogy nem elegendő a sokrétű, megelőző bal­esetelhárítási intézkedés,1 legalább ennyire fontos a netán mégis baj­ba jutott dolgozóról és családjáról való gondoskodás is. Erre viszont kétségtelenül a legalkalmasabb eszköz az élet- és balesetbiztosí­tás. A gyárban egyébként az okta­táson túlmenően céltudatos szer­vező és felvilágosító munka is fo­lyik a dolgozóknak az üzemi biz­tosítási és önsegélyező csoportba való beszervezésére. Ennek ered­ménye, hogy a gyár dolgozóinak nagyobb hányada már rendelkezik élet- és balesetbiztosítással, több­sége az üzemi önsegélyező cso­port tagja. Tudni kell, hogy az élet- és bal­embereket. Furcsa módon azon­ban ezekről az új és pozitív lel­kesítő jelenségeikről, amelyek pe­dig áthatják és jellemzik egész társadalmi létünket, nem esik szó e társaságok magánbeszélge. tésein. Talán a sok negatívum jogos bírálata mellett ki is es­nek látókörükből ezek a feleme­lő változások. Nem a szembeötlő, mindnyá­junk által látott és hallott, s ezért már „megszokottá” vált változásokról beszélünk. Nem arról, hogy: ahol ezelőtt egy kút. ra ezren is jártak, most artézi kutak erdejei ontják a jó ivóvi­zet: hogy új lakások ezreibe köl­töznek hazánkban évről évre a lakók: hogy új ipari kombiná­tok, középüzemek nőnek a föld­ből gomba módra és foglalkoz­tatják az embereket: hogy mind több családnak van már tele­víziója, sőt autója is stb. Ezek „természetesnek” tartott dolgok. Hanem arról, hogy éppen ebből a gazdasági fejlődésből eredően miként reagál a tudat a mai életjelenségekre, köztük azokra a negatívumokra is, amelyeket önzés, kapzsiság, intrika, fúrás, stb. szavakkal jelölünk meg. Mert élesen és keményen elítél­ve ezeket az emberi gyarlóságo­kat reagál rá a köztudat. Nézzük csak a terebélyesedő, a megyénkben is több ezer dolgo­sát számláló szocialista brigád­esetbiztosításnak ez az új, legmo­dernebb, csoportos formulája, nem várt nagy csapás (rokkantsá­got, halált okozó baleset stb.) ese­tén — viszonylag csekély havi tag­díj ellenében — az eddig ismert formáknál lényegesen magasabb összegű térítéseket nyújt. Az ön­segélyező csoport tömegbázis jel­lege adja meg erre a lehetőséget, s arra is, hogy a legkülönfélébb rászorultság (házasságkötés, gyer­mekszületés, hosszas betegség, nyugdíjazás stb.) esetén tagjainak gyorssegélyt nyújtson. Ez utóbbi lehetőség egyben ko­moly gyakorlati eszköz egy, a dol­gozók kisebb hányadában még ma is élő téves és káros szemlélet végleges felszámolásához. Néme­lyek ugyanis még ma is hajlamo­sak úgy vélekedni, hogy a biztosí­tás felesleges és szükségtelen, csak- pénzbe kerül. Nos, e téves nézetre a legszomorúbb keretek között cáfolt rá — nem is olyan túl régen — a gyors egymásután­ban bekövetkezett két konzerv­gyári tragédia. Másrészt: idejét múlta az a szemlélet is, hogy a biztosítás csupán pénzbe kerül, s csak nagy baj esetén segít. Az ön­segélyező csoport ugyanis a már említett rászorultság esetén lehe­tőséget ad gyorssegély igénybevé­telére is. Ez a felismerés késztette többek között a békéscsabai téglagyári egységek vezetőit arra, hogy a művezetői apparátusra bízták a tagszervezést. Ahol pedig ilyen alapos tudatformáló munka ta­pasztalható, ott a kívánt eredmény sem maradhat el. A téglagyárban belátható időn belül százszázalé­kos szervezettséggel számolhat­nak, a kötöttárugyári önsegé­lyező csoport a közeljövőben már gyorssegélyeket folyósíthat a leginkább rászoruló tagjainak. Balesetvédelem és biztosítás: édestestvérek. Tömören így fogal­mazhatnék meg azt a helyes szemléletet, amely a két fogalmat egyenlő rangon értékeli. Az e né­zet felkarolására irányuló min­dennemű törekvés, céltudatos kez­deményezés a társadalom és az egyén egybevágó, egyetemes érde­ke és kötelessége. Magyarázatra nem szoruló, spontán megnyilvá­nulása annak, hogy nálunk való­ban legfőbb érték az ember. Kazár Mátyás mozgalmat, ennek nagyszerű célkitűzéseit, amelyeket lelkes tudatossággal valósítanak meg a brigádtagok. Ki tudja megmon­dani, hogy hány embert mentett már meg a családjának, s az egész társadalomnak a közönyös­ségtől, a zülléstől e mozgalom egyik legfőbb erénye, az emberi szolidaritás! Vagy: hány, koráb­ban csak ösztönösen csatlakozó embert emelt fel a szocialista tudatosság színvonalára a bri­gádtagok közös igyekezete ter­melésben, az egymáshoz való vi_ szony kialakításában, az emberi gyarlóságok, mai szóval: a kapi­talista tudati maradványok meg­szüntetéséért folytatott küzde­lemben. Nincs és nem is lehet erről statisztika, de ugyanúgy, mint a negatív jelenségekről, ezekről is tudnának mindenütt bőségesen példázódni. Ne maradjunk csupán e moz­galom keretében. Űj, szocialista világunk építése a tervek, a perspektíváiig dokumentációk kidolgozása mellett, a közép- blokkelemeket beemelő daruk térségében, a gyárak falai között, a gabona-, kukorica- és cukorré­paföldek mezsgyekarókkal immár nem kurtított széles tábláin tör­ténik. S ahol emberek dolgoznak tömegében, köztük ilyen is, olyan is akad. Ám, ha valahol kirívó visszásságot, vagy akár kisebb, de mégis több emberre kiható A törzsállatállomány növelésének feladatai megyénkben Megyénk termelőszövetkezeti gazdaságai az elmúlt évek során megteremtették a nagyüzemi ál­lattenyésztés alapfeltételeit. Ki­alakították a közös állatállo­mányt és erejükhöz mérten nagy­üzemi elhelyezést biztosítottak részükre. Ma már nincs olyan termelőszövetkezet, mely közös állatállománnyal nem rendelke­zik. Azonban a közös állatállo­mány területegységre vonatkoz­tatott sűrűsége,, az állatállomány termelőké­pessége, és minősége igen jelentős változatosságot mutat termelőszövetkezetenként. Vannak termelőszövetkezeteink, melyek négy—öt évvel ezelőtt még országos viszonylatban is ki­emelkedő tejtermelést értek el a r. országos tejtermelési versenyek­ben, ma pedig még a megyei szintet sem tudják elérni. De vannak olyanok is — és ez a többség —, melyeknél az átlag­termelés kisebb mértékben, de állandó emelkedő tendenciát mu­tat. Ugyanez mondható el a sertéste­nyésztésről is. Vannak termelő- szövetkezetek, melyek évekkel ezelőtt angol import törzsállo­mányt kaptak és ma mégis a több bevételt jelentő tenyész- anyag-nevelés helyett árusúldő- előállítás céljából keresztezést folytatnak. A legegyenletesebb fejlődést a termelőszövetkezetek juhállományának fejlődése mu­tatja, úgy létszám, mint gyapjú­termelés tekintetében. A baromfiállomány létszáma, hús- és tojástermelése az utóbbi években indult ugrás­szerűen fejlődésnek az egyhasznú hibridek elszapori- tá savai. Az állatállomány létszámának és termelésének további növelése állattenyésztő szakembereink feladata. Napjainkban és az elkövetkező években is az vegyik legfontosabb feladat a szarvas­marha-tenyésztés. Az elmúlt években megyei szin­ten csaknem több vágómarhát ér­tékesítettünk, mint amennyi meg­fonákságot követ el valaki, va­jon a többiek, a többség szó nél. kül hagyja ezt? Nem, nem hagy­ja szó nélkül, hanem hangosan megmondja véleményét, vitázik, küzd — ha néha a rossz, az el­vetendő tendenciák legyőzik is — az igazságért. És ez a hittel, meggyőződéssel, állhatatos aka­rattal való küzdés a jobbért, az emberi ostobaságok, rosszindula­tok és más jellembeli fogyaté­kosságok ellen — éppen a mi át­meneti korszakunknak a sajátja. Művelői pedig az új típusú tár­sadalom harcosai, akik nemcsak meglátják a rosszat, hanem azt eltökélten a jobbal akarják he­lyettesíteni. Ki tagadhatná, hogy mindenütt és egyre többen van­nak a szocialista brigádokon kí­vül is ilyen emberek! S miért ilyenek? Mert mélyről tudják értékelni a hazánkban, a a világban végbement változáso­kat. Mert tisztán látják a célt. Mert tudják, hogy a cél elérésé­ért a hétköznapok sodrában kell megküzdeni. S mert tudják azt is, hogy e küzdelem a termelés színvonalának emelésén túl (és ezt a feladatot is megalapozva!) csak akkor vezet győzelemre, ha a még sűrűn fellelhető intrikát, fúrást, önzést és más visszássá­gokat, mindenütt az egymásra utaltság érzése, a meleg emberi szolidaritás váltja fel. Varga Dezső született és felnevelődött. Hogy ezt a folyamatot megállítsuk és a szarvasmarha-állomány növe­kedjen, elsősorban a tehénállo­mányt kell növelni. Ennek alap­ja, hogy minden tenyésztésre al­kalmas üszőt befedeztessünk és leellessünk. Ezt a célt szolgálja a termelőszövetkezetek esetében a feladata, hogy termelőszövetkeze teink olyan létszámú kocaállo­mányt alakítsanak ki, mely telje: mértékben biztosítja a hízóalap­anyag-ellátást és a szükséges ko- calétszám-utánpótlást. Teljes mér tékben meg kell szüntetni a hizó­alapanyag-vásárlást, hogy ez­Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon aranydíjat nyert a bé­késcsabai Május 1 Tsz Csoki nevű üszője. leellett üszőnként juttatott 4000,— forint állami támogatás, egyéni és háztáji állattartók esetében a kedvezményes üszőár és takar­mányjuttatás. Ha el tudjuk érni azt, hogy minden tenyésztésre alkalmas üszőt leelletünk, széle­sebb teret nyújthatunk a terme­lés alapján végzett szelekciónak, miáltal az átlagtermelést is lé­nyegesen emeljük. A felnevelési költségek csökkentésének és a gümőkórtól mentes növendék- és tehénállomány kialakításának el­engedhetetlen feltétele az itatá­sos borjúnevelés bevezetése. Megyénk termelőszövetkeze­teiben jelenleg a borjaknak csupán egynegyed részét ne­velik itatásos módszerrel. Több termelőszövetkezet pél­dája mutatja, hogy egészen mi­nimális, férőhelyenként mintegy 500 forint befektetés mellett olyan neveldéket lehet kialakítani, ahol a felnevelési eredmények nem maradnak el a legkorszerűbb technológiai berendezéssel felsze­relt borjúneveldék eredményeitől sem. Ma még megoldatlan probléma, de a tehénállomány növelésével párhuzamosan jelentkezik a gépi fejés bevezetésének szükségessé­ge A kézi fejés az egyik leg­nehezebb munka a tehenészetek­ben, nagy lekötöttséget jelent, ezért a fiatalok idegenkednek tő­le Az eddigi eredményeket ron­totta a nem megfelelő fejőgépek típusa és a hozzáértés hiánya. A gyakorlati tapasztalatok azt mu­tatják, hogy legjobban bevált a szovjet gyártmányú DA—3M tí­pusú fejőgép Volga nevű változa­ta A gondozók táborának kikép­zése azonban még igen sok ten­nivalót kíván. A sertéstenyésztés egyik fontos Az GM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest és Pest megye terü­letén levő munkahelyeire azonnal felvesz kőműves szakmunkásokat, valamint azok mellé férfi segédmunkásokat, továbbá gyakorlott kubikos­brigádokat, akik önelszámo­lási alapon lesznek foglalkoz­tatva. Munkásszállás biztosí­tott. Jelentkezés: Bp., XXJ. kér. (Csepel), Kiss János al­tábornagy u. 19—21. Vidéki­eknek tanácsi igazolás szük­séges. 1257 zel elkerüljük a fertőző be­tegségek behurcolását és csökkentsük az elhullást. A hízott sertés termelés növeléséneK fontos tényezője a feletetett ta­karmányok értékesítésének foko zása. El kell érni, hogy 4,5 kilo­gramm abraktakarmány feleteté­sével nyerjünk egy kilogramm hí­zott sertést. Az abraktaikarmány- etetést csökkenteni lehet nyáron zöldtakarmány, télen lédús gu­mós takarmányok etetésével, amit minden esetben előzzön meg a gondos takarmányelőkészítés. Juhállományt nem nélkülözhet egyetlen legelővel nem rendelke­ző nagyüzem sem. Ezekben a ter­melőszövetkézetekben is tartani kell 10—15 kh szántóra számolva egy anyajuhot, melyek az abrak­igényes sertés és baromfi részére termelt abraktakarmányok mel­léktermékét hasznosítják át érté­kes állati termékké, miközben a gazdaságok tábláit is „letakarít­ják”. Tovább kell növelni a közös gazdaságokban az intenzív egy­hasznú baromfifajták arányát/ Jövedelmezőségét és annak fel­ismerését legjobban bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek egy része egészen rövid idő alatt sza­porította el ezen fajtákat. Kiss-Antal Albert oszt. vez., megyei állat­tenyésztési felügyelőség. Azonnali belépéssel felveszünk autószerelőt, autóvillamossági szerelőt, karosszéria lakatost, autókarosszéria fényezőt és lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés: a Gyulai Gép­állomás Dobozi úti irodá­jában 7-től 9-ig. 23572

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents