Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-09 / 211. szám
1964. szeptember 9. 2 Szerda Ä bolgár acél fellegvára Látogatás Kermikovciban Korea nagy nemzeti ünnepe Ha nem tudnánk, hogy az emberek ezrei gigászi munkájának eredménye ez a pusztaságba beleszületett nehézipari kombinát, egy sokat szenvedett nép akaratának megvalósulása, akkor azt vélhetnénk, hogy egy mérhetetlen erejű varázsló járt itt, alig ötven kilométerre Szófiától. A kietlen tájon új város épült, sistergő gyom- rú kohókkal. Jana vasútállomás (csupán a néhány család lakta) Botunyec és Cselopecsenyd két piciny falucska helyén jelölték ki az új nehézipari kombinát építkezési területét 1959-ben, tehát mindössze öt esztendeje. A kietlen vidéken még a sza- márkóró sem élt meg. A föld gyomra azonban szinte felbecsülhetetlen kincset rejtett: vasércet. Már a húszas évek elején tudtak erről a bolgár kapitalisták, de túl nagy befektetésnek vélték, kevés profitot reméltek belőle, és hol tartották ők szemük előtt az ország felvirágoztatását!? 1959-ig a szovjet és a bolgár geológusok befejezték a kutatásokat. Alig kezdtek hozzá a külszíni munkálatokhoz, máris ércre bukkantak. Ez természetesen megkönnyítette a termelést. nát. A kapitalista Bulgária összes nyersvas-termelése ötezer tonna volt.. A statisztika szerint majd a vasmű, akkor mindössze tízezer munkásra lesz szükségük. Teljes automatizálásra töreked1948. szeptember 9-én Phen- janban a Legfelsőbb Népgyülcs ünnepélyesen kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Most, amikor a KNDK népe az évfordulón a nagy napra emlékezik, tanulságos visszapillantani az útra, amelyet a népi Korea azóta megtett. Alig két évvel a népi demokratikus köztársaság kikiáltása után az amerikai—liszin- manista agresszió szörnyű háborút kényszerített a koreai népre. A napalmos bombázások nyomát egymillió ember halála, több százezer hektárnyi szántóföld, több mint félmillió lakóház, majd kilencezer üzemépület pusztulása jelezte. Ám a demokratikus Korea népe, amely a megpróbáltatások nehéz napjai, ban maga mellett érezte az egész szocialista tábor szolidaritását, megvédte hazáját a betolakodóktól. Azóta begyógyította sebeit, s olyan ütemben építi az országot, hogy a fejlődés — nem utolsósorban az ipari fejlődés — eredményei a térség más országaihoz képest igen előkelő helyet biztosítanak számára. Egészen más képet mutat a kettéosztott, mesterségesen kettészakított Korea déli fele. Amikor idén tavasszal, majd nyár elején elkeseredett tüntetéssorozatban robbant ki a délkoreai tömegek elégedetlensége, még nyugati kommentátorok is a korrupt, amerikabarát rezsim válságáról írtak. Ennek a válságnak a magvait azonban maga az Egyesült Államok vetette el, amikor a második világháborút követően, hogy konzerválja Korea megosztottságát, 1948 augusztusában mesterségesen életre hívta a dél-koreai különálla- mot. Erre válaszolt tizenhat esztendeje, szeptember 9-én a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásával az ország északi felének népe. S miközben a dél- koreai rezsim uralkodó klikkje mindent elkövet, hogy az országrészt még jobban a washingtoni hatalmi politika szekeréhez láncolja, s ezzel tartósítsa Korea kettéosztottságát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe azon munkálkodik, hogy kivívja hazája békés és demokratikus alapon történő egyesítését. Nem kétséges, hogy ez a törekvés felel meg az egész koreai nép érdekeinek. A magyar nép, amely már sokszor tanújelét adta a koreai nép iránti rokonszenvénék, támogatja a koreai nép igazságos harcát hazája békés egyesítéséért, és szívvel-Iélekkel köszönti e szép távol-keleti szocialista ország dolgozó fiait és leányait nagy nemzeti ünnepükön.» Serény Az egyik hatalmas kohó már működik. Naponta ontja a nyers vasat. Ma szinte készen áll a hatalmas komplexum. Két óriás kohója közül az egyik már termel, sőt, még ebben az esztendőben a második is. Szeptember 9-re, a bolgár nép felszabadulása 20. évfordulója tiszteletére ezt ajánlották fel az építők. Fantasztikus mennyiségű kokszra van szükségük, de saját kokszolóüzemük képes kielégíteni az igényeket. Évente 700 ezer tonna kokszot állítanak elő bolgár és szovjet szénből. 1967-re egymillió tonna hengerelt acélt termel majd a kombiPárizs Párizs külvárosában, Aulnay- oan vasárnap este négy fegyveres férfi támadást intézett az egyik kávéházban összegyűlt algériai munkások ellen. A támadók géppisztolyból mintegy 30 lövést adtak le. Három algériai munkást megöltek, hetet pedig megsebesítették. A helyiségben mintegy húsz algériai munkás tartózkodott, va1965-ben Bulgáriában egy emberre átlag 250 kg nyersvas jut, 1970- ben pedig a kohók össztermelése eléri majd a négymillió tonnát. Attól nem kell tartani, hogy kimerül a nyersanyag-bázis; ha évente ötmilló tonna vasat gyártanának, akkor is ötven évre elegendő a bánya kincse, amelyet mintegy 250 millió tonna vasércre becsülnek. A kutatásokat pedig rendületlenül folytatják tovább. Amikor teljes üzemmel termel lamennyien kalbildk és a Ben Bel- la-kormány politikáját támogató algériai baráti szövetség tagjai. A támadók is algériaiak voltak, a nyomozás feltevése szerint Ait Ahmed ellenforradalmi mozgalmához tartoznak. A gyilkosokat nem sikerült elfogni, gépkocsin érkeztek a kávéház elé és terrorista támadásuk után elhajtottak. (MTI). nek! Főleg mérnökök és technikusok dolgoznak a vasműben. A fizikai munka teljes kiküszöbölése a cél. Építik a meleghengermű csarnokát, amely 1 km . hosszú és 300 méter széles lesz. Méltán büszkék rá a bolgár mérnökök. Né-/ hány, évi szédületes tempójú építkezés után készen áll a bolgár nehézipar fellegvára, Kermikpyv- cinak hívják. Számunkra pillanatnyilag csupán nehezen ejthető bolgár szó, de a bolgár nép szemében a jólét egyik megalapozója. Most még kér, de rövidesen többet ad, sokszorosát a ráköltött összegnek! Kép és szöveg: Regős István Szemlélet Az ember természetszerű idegenkedése a kellemetlenségektől, a harmonikus, a mindenben tökéletes és kiegyensúlyozott életkörülményekre való törekvés egyidős a társadalom kialakulásával, tehát nem új keletű, csak a mi rendszerünkben létező dolog. Az osztálytársadalmak formái között azonban éppen a gazdasági különbségek miatt csupán utópisztikus cél lehetett az emberek közti kibékíthetetlen ellentétek, késhegyre menő marakodások megszüntetése. Ennek a óéinak a megvalósíthatóságát az osztálynólküli társadalom tette reálissá: csak a szocializmust építő társadalom politikai és társadalmi viszonyai között indulnak életútjukra egyenlő alapról az emberek. S mivel ez az alapvető tény annyira beleivódott már, nagy vonalakban, az egész társadalom tudatába, ezért sokszor hallani kiábrándult, elfáradt és néha ci. nikus véleményt a ma is meglévő kisebb-nagyobb hibák, emberi gyarlóságok, különböző rendellenességek megállapítása és kommentálásaként. „Szocializmust építünk és itt is, ott is olyan jelenségekkel találkozunk, ök már az új nemzedék. Velük fejlődik hatalmassá a bolgár nehézipar. Algériai ellenforradalmárok gyilkos támadása Párizs külvárosában II Szíriái Kommunista Párt ffitltkárának nyilatkozata Párizs Khaled Bagdas, a Szíriái Kommunista Párt főtitkára nyilatkozott az Humanitének. Nyilatkozatában kifejtette véleményét arról, hogy a kommunistáknak milyen szerepet kell betölteniük Szíria és más gyarmati sorból felszabadult országok szocialista fejlődést kereső hazafias mozgalmában. Ezzel) összefüggésben Khaled Bagdas kiemelte, hogy a kínai vezetők téves nézetei nem találtak talajra sem a Szíria! Kommunista Pártban, sem a sziriai népben. A Szíriái Kommunista Párt — mondotta — részt vesz a 26 párt december 15-re tervezett előkészítő értekezletén, azt akarja, hogy hívják össze a kommunista és munkáspártok világ- konferenciáját, amelyre kettős feladat vár: egyrészt minden erejével arra kell törekednie, hogy megóvja a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, másrészt meg kell vizsgálnia az 1960 óta, különösen a nemzeti felszabadító mozgalmakban bekövetkezett változásokat. (MTI) és valóság amelyek úgy látszik az emberek örök tulajdonságai maradnak, s nem lehet őket sohasem megszüntetni” .,. „Amíg ember él a földön, mindig lesz önzés, kapaszkodás, könyöklés, intrika, fúrás, hízelgés, álszenteskedés, kétszínűség stb.” — mondják sokan. S mindig tudnak példát találni erre is, arra is. Társaságban, amikor valamelyik ember elkezdi ebbéli tapasztalatainak elmondását, a másik, hasonló témában, azonnal tud negatív jelenségekről beszólni, mintegy folytatásaként a megkezdett szónak. Nem azzal a cél. zattal ugyan, hogy: „hiába, csak ez van nálunk”, de akarva-aka- ratlan mégis ezt a szemléletet terjesztve. Pedig, ha csak éppen ezekből a szabadon hangzó kritikai megjegyzésekből Indulunk ki, akkor is meg kell állapítanunk: azért sok minden változott itt az elmúlt esztendők alatt. Magában véve abban is óriási különbség van, ahogyan a negatívumokról ma merünk beszélni, és abban, ahogyan 10 éve még nem mertük hangos szóval bírálni a fogyatékosságokat. Ez a tény önmagában is aláhúzza: nagy utat tettünk meg az elmúlt esztendők alatt. Eszményeink, ha nem is valósultak még meg teljességükben, mert akadályozzák kiteljesedésüket a valóban meglévő emberi gyarlóságok, alapjukban, a legfontosabb és legjelentősebb vonatkozásokban megvalósultak. Nincs ember és ember között hazánkban társadalmi ellentét, osztálykülönbség, a gazdasági helyzetből fakadó kibékíthetetlen szembeállás. S ez falun is, ahol korábban legbonyolultabbak voltak az osztályviszonyok, tiszta helyzetet teremtett az életcélokban, kibontotta az egymáshoz való tartozás érzését a szívekben, és lerombolta az önzés, a kapzsiság, az egymás rovására történő felkapaszkodás lélektani gyökereit, amelyek éppen a tulajdonviszonyok különbözőségéből táplálkoztak. S ha a különböző magánbeszélgetésekben legtöbbször kirívó esetekre irányul is a figyelem, súlyos hiba volna nem észrevenni azokat a tudatbéli változásokat, amelyeket a megváltozott életviszonyok alakítanak ki fokozatosan az emberekben s amelyek — a gazdasági alapok köz- tulajdonosi egységesítése után — egyre inkább az új szemléletű ítéletalkotások magasságától, a szocialista erkölcs normáinak szintjén tömörítik egy sorba az
