Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

W64. szeptember 8. 3 Vasárnap Aláírások üsletügyben Szem- és fiiltanúja voltam an­nak, mikor Békéscsabán, a Ku- lioh Gyula Lakótelepen a jelen­leg üzletté előlépett pincehelyi­ség falára kartonlapra írt hirde­tést szögeitek ki. .Nehéz lenne visszaadni, hogy mit mondtak ott az asszonyok délután 6-kor, mikor mér napi munkájukon túl a vacsorának valót, vagy éppen a másnapi reg­gelire valót vásárolták be. És a felháborodás, amely ott hirtelen kitört, teljesen jogos, mert a ki­szögezett tábla csupán azt közöl­te, hogy szeptember 15-én az üz­let megszűnik. Az előzményekről csupán any- nyit, mikor a hajdani vásártéren felépült négy lakótömb és abba beköltözött csaknem kétszáz csa­lád, egyre sűrűbben hangzott «1 a kívánság, akármilyen módon is, de valami üzletet kell nyitni. Az üzlet megnyílt a pincehelyi­ségben és az ott dolgozó, sok­szor nehéz körülmények között is, de az egyre szaporodó vevő­kör teljes megelégedésére látta el feladatát, A pincehelyiség a lakószövetkezet tulajdona, ame­lyért az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat bért fizet. A szer­ződés március 31-ig szólt, mert arra az időre meg kellett volna nyílnia az új ÁBC áruháznak. Az üzlet nem nyílt meg, vi­szont a lakószövetkezet az élel­miszer kiskereskedelmi válla­lattól kötbért követel, alig vala­mivel többet, mint 300 forintot. Természetesen kötbért fizet az építőipari vállalat is azért, mert az ABC áruházat nem ad­ta át. De a lakókat nyilván e „kötbéresdi” játék nem nyugtat­ja meg, mert egy doboz gyufáért, ha véletlenül le kellene szaladni, úgy legközelebbi üzletet már csak bent a, városban találnánk. Nem tudjuk, hogy vajon a több száz aláírással ellátott cso­magolópapír, amelyre az asszo­nyok az első dühükben tiltako­zásukat fejezvén ki aláírtak, mennyit ér? De hisszük, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi vál­lalat a lakószövetkezet által kért kötbért kifizeti és ugyanezt az összeget majd behajtja az építő­ipari vállalaton. Bár tudnánk ennél egyszerűbb megoldást is, mégpedig azt, hogy jó lenne a már rengeteg határ- ldőmódosítás után végre átadnák rendeltetésének az ABC áruhá­zát (dóczi) Harmincötezer pár női papucs exportra A Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz nemrég kötött szerződést 35 ezer pár műrafiás női papucs szál­lítására az ARTEX-szel csehszlo­vák exportra. Az árut november 20-ig kell átadni, az első szállítá­sok a Jövő héten kezdődnek. Tár­gyalások folynak nyugati orszá­gokkal is hasonló női papucs ké­szítésére. Ötszáz párat már kér­tek mintának. Ha megfelel, na­gyobb tételű megrendelésre lehet számítani. sadalmi szervek és az üzemek ha­tékony segítségét is számításba kell venni. A másik tapasztalat, hogy a po­litikai szervező munka közvetlen és segítő legyen. A párt-és állami szervek vezetői — amivel a me­zőgazdaság dolgozói az elmúlt év­ben nagyon egyetértettek —, úgy­mond, az élet sűrűjében" legye­nek, adjanak megfelelő tanácsot, segítséget. A harmadik ilyen hasznos ta­pasztalat, hogy intézkedéseink, út­mutatásaink egybehangzóak le­gyenek. Ha valahol e nagy munka végrehajtásánál keresztintézkedé­sek történnek, azok sok kárt tesz­nek. Ezért elengedhetetlen, hogy minden egyes területnek megle­gyen a felelős gazdája, aki a rá­bízott feladatokat irányítja, ellen­őrzi. Gondoskodni kell arról is, hogy ezeket az embereket rend­szeresen eligazítsák, tájékoztas­sák. Jó hatása van az ilyen nagy fel­adat végrehajtása során az anyagi ösztönzésnek. Termelőüzemeink a tavalyihoz hasonlóan, az időben és jó minőségben végzett munká­ra tűzzenek ki célprémiumot. A tavalyi tapasztalatok jól bizonyít­ják, hogy azokban az üzemekben, ahol az anyagi ösztönzőkben rejlő lehetőségeket időben és átgondol­tan kihasználták, ott szervezetten és időben haladt a munka. |Jagy tanulsága a múlt évi ™ őszi munkáknak, hogy azt a tanyérgabona-vetésterv időben és Csehszlovákia a Jövő évre is le­kötött 10 ezer pár műrafiás gyer- mekpapucsot és az ARTEX to­vábbi elhelyezési lehetőséget ke­res, mert a szövetkezet termékei minőség szempontjából megfelel­nek az exportkövetelményéknek. Belföldi megrendelésre posztó­szárú, gumitalpú női házipapucso­kat készítenek. A cipőjavítási sze­zon megkezdődött. Erre az idő­szakra nyugdíjasokat is alkalmaz­nak majd. jó minőségben történő teljesítésé­nek rendeltük alá. Ez évben en­nek még nagyobb jelentősége van,' mert a kenyérgabona mintegy 46,3 százalékát későn lekerülő elővete- mény után szükséges elvetni. Ter­mészetes tehát, ha a kenyérgabo­na előveteményét gyorsan és szer­vezetten betakarítjuk, akkor az a vetés mellett nagyban segíti az őszi munkákat is. A sikeres végrehajtáshoz első­sorban az szükséges, hogy minden üzemnek alapos intézkedési terve legyen. E terv tartalmazza az el­végzendő feladatokat, a rendelke­zésre álló eszközöket. Tartalmaz­zon pontos gépi és kézi munkaerő mérleget. Ahol még nem Jelölték ki a bevetendő táblákat, sürgősen végezzék el és gondoskodjanak ar­ról, hogy először ezeken a táblá­kon takarítsanak be. Csak így tudnak időben jó magágyat elő­készíteni. Czükséges a múlt évi tapasz­^ tálatok alapján az alapvető agrotechnikai intézkedések meg­tétele. Megyénkben mintegy ötven termelőszövetkezet nem érte el sa­ját járásának az átlagtermését. E szövetkezetek termésátlagainak növelése nagy tartalékot rejt ma­gában. Éppen ezért sürgősen vizs­gálják meg e szövetkezetek múlt évi tevékenységüket, vegyék át az élenjárók tapasztalatait. A többi szövetkezetben is törekedjenek Szorgos asszonyok Az utat szegélyező fák közül kilépve, tarka színekben pompázó látvány terül elém. Népes a ha­tár a nagysaénási Dózsa Termelő- szövetkezet egyik tábláján. Szedik a hagymát. Amott az „öreg brigád” hatva­non felüli tagjai dolgoznak egy csoportban, eimitt fiatal lányokkal vegyes munkacsapat, ahonnan nem hiányzik a jókedv, a nevetés. Távolabb asszonyok fej kendői virítanak. a munkát Asszonyok kis csoport­ját pillantom meg, csendesek, szinte feltűnik e hallgatag kis kö­zösség. Nincs tereíere, sok szó kö­zöttük, csak a kezük mozog für­gén, amint bontják a hagyma kül­ső, sápadtabb burkát, ölükben az osztályozó, s a legnagyobb, leg­szebb hagymafejek a piros zsá­kokba kerülnek. — Rajos Istvánná, a csapatvezető, sorra bemutatja a kis csoport tag­jait Közeledik a déli pihenő. Néhá- nyan már előkerítették az elemó­zsiái táskát s a fák tövében lán­— Egy lány sincs közöttünk — mondja — asszony-csapat a mi­eink. Kővágó Mlhályné, Joós Jánoané, Hudák Lászlóné és Plesovszky Pálmé a „gyalogezred" tagjai. — Így becézik magukat, egy kis ön­gúnnyal, mivel idősebbek, kerék­pározni nem tudnak, így gyalog járnak ki, és vissza a faluba. — Hódi Györgyné a leggyorsabb ke­zű asszony és a többiek is, össze­sen tizenöten, már több éve van­nak így együtt ösazetartók, ez a legfőbb jellemvonásuk. Ha valaki hiányzik, egy-két napig nem jön ki, már aggódnak társukért, fel­keresik otthonában ml az oka, mi­ért nem jött? Plesovszky Pálné — a többiek Mariska nénije — a legidősebb tagja a csapatnak. Hatvanegyné- hány éve ellenére sem maradna otthon egy napot sem. Egyike a legszorgalmasabbaknak. Le is fényképezzük. Kedélyes, víg tekin­tetű asszony, a szívesen áll a fény­képezőgép lencséje elé. Ebből hir­telen egy kis vita támad, akár­csak egy könnyű nyári zápor, s aztán jót derülnek mindnyájan. Hédi Györgyné, a legügyesebb kezű asszonyok egyike. Jól dolgoznak? — Igen. A Rajos-csapat kora tavasztól késő őszig naponta kijár a föl­dekre. Becsülettel helytállnak ezek az asszonyok a munkában, s ahol szükség van két kezükre, ott megjelennek. Nélkülük el sem képzelhető már egy-egy nagyobb feladat végrehajtása. Most is a hagymaszedésnél példát mutattak. Amikor sürgős exportszállítmányt kellett átadni, egy sem hiányzott közülük, s dolgoztak szombaton is, pedig a tsz-ben már szokássá vált, hogy a szombati nap az asszonyo­ké, ilyenkor otthon maradnak süt­ni, főzni, takarítani, a családot eL látni. Szorgalmukat bizonyítja a ta­valyi eredmény is. Átlagosan 200 Plesovszky Pálné, a csapat legidősebb tagja. got vet a kukoricaszár: nyárion sül a szalonna. A fiatalabbak ke­rékpárra ülve a falu felé kari­kásnak s pár perc múlva csak a felkavart porfelhő jelzi útjukat, ök terített asztalnál ebédelnek. A földön itt is, ott is élénkpi- roe zsákok jelzik: exportra megy tartalmuk, a fényes héjú, külföl­dön is híres magyar hagyma. Sokan még nem hagyták abba agrotechnikai módszereik további tökéletesítésére. A több éves tapasztalatok alap­ján minden szövetkezetben és ál­lami gazdaságban kialakultak már azon búzafajták, melyeket biztonságosan lehet termelni. Így most az a feladat, hogy e fajták­ból biztosítsanak megfelelő meny- nyiségű és jó minőségű vetőma­got. Minden mezőgazdasági üzem­ben a kenyérgabona vetéséhez op­timális körülményeket lehet és kell biztosítani. Ennek főbb ténye­ződ: az időben elkészített jó mag­ágy, a kellő mennyiségű és jó mi­nőségű vetőmag, a megfelelő ada- gú és összetételű műtrágya, a Jól szervezett és állandó jellegű vetó- brigád, az optimális vetési idő és nem utolsósorban az agrotechni­kai előírások megfelelő betartása. kJ agy, de egyben Igen szép fel- adat a kenyérgabona veté­sének jó megszervezése és meg­valósítása. A múlt évihez hason­ló társadalmi összefogással, körül­tekintő és alapos szervező mun­kával ez időben és jó minőség­ben elvégezhető. Így biztosítani tudjuk az ideinél is jobb eredmé­nyeket. Tegyünk meg minden tő­lünk telhetőt e nemes célért. Supala Pál az MSZMP megyei bizott­ságának osztályvezetője Joós Jánosné és Hudák Lászlóné keze alól angol éa német ex­portra kerül a hagyma. Az történt ugyani», hogy a mel- —230 munkaegységet értek el az lette dolgozó lánya ügy szerette elmúlt évben, s bár az idén a tsz volna, ha mindenki rajta van a áttért a pénzbeli elszámolásra, fényképen. most sem vallanak szégyent. A Az ok: mindenki jól dolgozik, legjobb munkacsapatok egyikének megérdemli, hogy fényképe a lap- mondják őket, s erre rá is szolgái­ban is megjelenjen, tak. Kasnyik Judit A SZARVASI ÉPÍTŐIPAR] KISIPAR] SZÖVETKEZET kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat KERES AZONNALI FELVÉTELRE. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZNI LEHET A SZÖVETKEZET KÖZPONTI IRODÁJÁBAN, SZARVAS, BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 1, TELEFON: 195, /

Next

/
Thumbnails
Contents