Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-03 / 206. szám

MM. szeptember 3. 3 Csütörtök Az idén a korábbi éveknél' 8256 tonnával több cukorrépa szállítása várható Még tart a zöldség- és gyü- mölcsszállítás, de máris újabb gondok és feladatok adódnak a vasúti szállításban. A gabona­szállításon kívül megkezdődött a cukorrépa szállítása is. Minden évben nagy gondot je­lent a cukorrépa feldolgozó-üze­mekbe való fuvarozása. Az idén a feladat még nagyobb, mert az előző éveknél a MÁV Szegedi Igazgatóságának területéről 8256 tonna cukorrépával többet kell rendeltetési helyére szállítani. A szállítás sikerét biztosítják a cu­korgyárakkal folytatott tárgyalá­sok, a különféle intézkedések. Fontos tennivaló a cukorrépa tá­rolásához szükséges területek biz­tosítása, méghozzá úgy, hogy ez a többi fuvaroztató rakodási igé­nyeit ne zavarja. Nagy gondot jelent az elszállításhoz szükséges vagonok rendelkezésre bocsátása is, mert a vasút kocsiparkja nem növekedett arányosan a megna­gyobbodott forgalommal. A MÁV Szegedi Igazgatóságának területé­ről a mostani időszakban a sár­vári, a petőházi, az ácsi és a Ka­posvári Cukorgyárnak is szállíta­nak cukorrépát. Ez pedig azzal jár, hogy a megrakott kocsik hosszabb ideig vannak lekötve. Megkezdődött a cukorrépaszál­lítás, s az előzetes tervek szerint ,az igazgatóság területéről 61422 (kocsi cukorrépát kell szállítani, (aminek jelentősebb része a sar- Ikadi és a Mezőhegyesi Cukorgyár­ba kerül. Joggal nevezhetjük a vasút őszi csúcsforgalmának ezt az idősza­kot, mert a zöldség-, a gyümölcs-, a gabonaféleségen kívül nemcsak építési anyagokat, szenet, hanem most már nagyobb mennyiségű cukorrépát, majd kendert kell a vasútnak szállítania. Növeli a fel­adatokat az is, hogy a cukorgyá­rak üzemeltetéséhez szükséges szenet, kokszot, meszet is oda kell fuvarozni, valamint onnan el kell fuvarozni a nyers szeletel, mésziszapot, majd a cukrot. A Mezőhegyesi Cukorgyárból napon­ta például 85—90 vagon nyers sze­letet fuvaroztatnak majd el. . E néhány adat a vasút őszi for­galmáról is azt bizonyítja, meny­nyire fontos az együttműködés, a szállítási fegyelem betartása. A Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozói mindezt tudják, s ezért vállalták a szombat és vasárnapi rakodást. Reméljük, hogy másutt is köve­tik példájukat. Szilágyi Sándor Szeged nem ritka a „túlórázó” tsz-tag sem. Váratlanul toppan tűnik* a békés, csabai Kossuth Tsz-be, s amit ott láttunk, annak egy részét képek­ben is megörökítettük. Bartucz István a lovaira a leg­büszkébb. Társával együtt 64 lo­vat gondoz, s amikor ott jártunk, éppen a beérkező igáslovakat hoz­ta rendbe. Dolgos hétköznapok váltják egymást s minden napra akad bőven tennivaló a mezőgazdaság­ban mindenütt Ilyenkor ősszel a legtöbb a munka. Sürget az idő, s a tsz tagjainak nemcsak a me­zőn kell serénykedni, hanem bent a központban, a műhelyekben is, hiszen egy-egy alkatrész javítása, szállítókocsi rendbe hozása és a különböző munkaeszközök felújí­tása sok munkát ad. A „hivatalos időn” túl is sokan dolgoznak, folytatják munkájukat, ilyenkor További eredmények a vefőszántásban, a mélyszántásban és a trágyázásban Jól halad az őszi vetőszántás, mélyszántás és trágyázás, vala­mint a silókukorica betakarítása a megye termelőszövetkezeteiben. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának három nappal ezelőt­ti összesítése szerint az őszi ga­bona vetőszántásában a gyomai, az orosházi járás és Gyula város vezet. Ebben a három járásban már a múlt hónap végén befejez­ték a vetóazántást. A szeghalmi járás 90, a sarkadi járás és Bé­késcsaba város termelőszövetke­zetei 87—87, Orosháza város 84, a mezőkovácsházi járás 82 százalék. nál tartott néhány nappal ezelőtt az őszi vetések talajelőkészítésé­ben, míg a gyulai és a békési já­rás 75, illetve 67 százalékos telje­sítésről adott j elön tést. A megye termelőszövetkezetei az őszi vetést 33 százalékban tel­jesítették szeptember 1-re. Hasonlóan jól halad megyeszer- te a mélyszántás is. Ebben a bé­kési járás halad az élen. Befeje­zéshez közeledik a mélyszántás Gyula város termelőszövetkezetei­ben is. A mezőkovácsházi, a szarvasi, a sarkadi, a szeghalmi járásban és Békéscsaba városban mondják neki — nagy szívbéli simogatással, köhögést kergető babusgatással, miként gyerme­kével tette az idők mélyén, mi­előtt sorban elhaltak, itt a mű­hely mögött, a napvilágtalan fülkében. Odasietne hozzá, és ... elmondhatatlan, micsoda em­ber ez az ő embere... ötven esz­tendeje immár, hogy soha egy nehéz szót nem mondott neki, csak csöndeset mindig, és most... ó, a szegény. A susztemé tudja, hogy nagy lázak égnek az öreg­ben, megmondta a főorvos úr a a kórház folyosóján, lázak és meszesedő ereiben ágaskodik az öreg vér... Nagyon magas a vérnyomás, kérem szépen. — Pihenj hát egy kicsit — szól a suszterné, de csak a fal­nak, mert az öreg már keresgéli a foltnakvalót, kis deszkáján szabja a bőrnyelű késsel. Szombatra készen kell lenni. Sóhajt a suszterné. Ötven esz­tendő. És csak foltok és flekkek. De régebben még ennyit sem hozott a műhely, hogy — ijed­ten elhessegeti a gondolatot: nem akar bűnözni. Uramisten, itt ez a beteg ember, maholnap már.. s jaj. „ Nincs rosszabb, mint azt érez­ni, hogy tehetetlenek vagyunk. A susztemé, ha nem is gondolja el így, de így kell értelmezni ér­zését; lélekszakadva szaladna /íztől puffadt lábával, hogy új udőt, fiatal ereket, friss izmot, egészséget szerezzen ennek az embernek, s hozzá komoly ren­deléseket finom cipőkre, elegáns gyíkbőrre, vastag, nagy talpakra, amelyeket szögezni, varrni nem­csak kiadós, hanem öröm és di­csőség. Készülő cipő, amely már formázás közben hirdeti a mes­ter nevét. De csak itt ül és bámulja j suszter sovány kezét. Csak ül, és érez, anélkül, hogy Szavakba foglalhatná. Akkor erősen küszködve ma­gával, s egyben legyőzve saját magát a nagy viaskodásban, végképp kifáradva, mint aki bir. kózás után csaknem leroskad, úgy szólt a suszter: — Beadnék egy kérvényt... és ha elintézik, bemegyünk az öre­gek otthonába. Nagyot lélegzett. Na, kimond-i ta. Aztán hozzátette, szégyenke­ző mosóllyal, mintha bocsánatot kéme: — Láthatod... nem bírom to­vább... A sujzeterné rámeredt, a sze­me óriáskerék, belefér a leges- legnagyobb döbbenet. Aztán szótlanul hátrament a függöny mögé és rábámult az ágyra, a nachtkasztlikra, ame­lyek ötven éve laktak velük. Kip, köp, köp, köp... a suszter kint szögezte a kisasszonycipőt, hogy szombatra kész legyen. Bodó Béla 80—83 százalék között tartottak három nappal ezelőtt a mélyszán. tással. A gyomai, gyulai, az oros­házi járás és Orosháza város szö­vetkezetei 62—79 százalékot je­lentettek augusztus utolsó napjai­ban. Az istállótrágyázás tervét 41, míg a silókukorica-betakarítás tervét 63 százalékra teljesítették a megye termelőszövetkezetei há­rom nappal ezelőtt. B. I. Az építőipar már készül a télre Mintegy 4000 jövő évi lakás építését kezdték meg Az utóbbi években sok gon­dot okozott a tél az építőknek. Ezért az idén nemcsak az őszi hónapokban, hanem már koráb­ban elkezdték a felkészülést a télre, és egyúttal a jövő évi fel­adatok megalapozására. Az 1865. évi lakásépítési feladatok­nak jelentős részét már ismerik az Építésügyi Minisztérium vál­lalatai. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai országos viszonylat­ban mintegy 4000 jövő évi la­kás építését kezdték meg. Az új épületek munkálatainak több mint húsz százalékát már elvé­gezték. A tél kezdetéig hátrale­vő hónapokban azonban nem­csak az új lakóházak befedését és beüvegezését akarják elvé­gezni, hanem a fűtőberendezé­sek felszerelését is. Az épületek egy részében már a végleges kazánt vagy a fűtési hőköz­pontot is felállítják az őszi hó­napokban. Az építőgépjavító és gyártó vállalat dolgozói pedig több száz újfajta hőlégfúvó- berendezést készítenek, amely- ■lyel az átmenetileg kazán nél­kül álló épületekben is gondos­kodnak a munkahely fűtéséről. (MTI) Makszi István szakmunkás és Boros László másodéves tanuló a dughagyma szedéséhez szükséges rostákat készítik. A szövetkezet az idén 15 holdon termelt dughagy- mát és ehhez 105 darab rostát ké­szítenek a műhelyben. A géplakatosoknál találtuk Oro- vecz József harmadéves tanulót és Fári Gábor géplakatos szakmun­kást, aki az idén szerezte meg a szakmiunkás-bizanyítványt. Mind­ketten a hatalmas vízitároló he­gesztésén dolgoztak. Már rég le­járt a munkaidejük, s még mindig itt voltak, mondván, sürget az idő, jó lenne minél hamarább fel­állítani a tartályt, hogy a köz­pontban levő víztorony még több vizet adhasson. A sertéstelepen Baglya .Antal és Farkas József állatgondozó a süldőket etette. A két gondozó jó munkáját dicséri, hogy a fél­éves tervet 50-nel teljesí­tették túl, eddig ugyanis 350 hí­zott sertést adtak át a felvásár­lók. Jelenleg 380-at gondoznak. Kasnyik Judit Hirdetmény FELHÍVJUK PUSZTASZŐLÖS LAKOSAINAK FIGYELMÉT, hogy a Pusztaszőlősi Építőanyagipari Köz­ponti Kutató Intézetnek épített 20 kV-os LEÁGAZÁST ÉS TRAFÓÁLLOMÁST 1964. szeptember 3-tól feszültség alá he­lyeztük. A vezeték megközelítése és érintése veszélyes és halálos. ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 1 984. Egy dolgos hétköznap a békéscsabai Kossuth Tss-ben

Next

/
Thumbnails
Contents