Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-01 / 204. szám
1Ä64. szeptember 1. 2 Kedd A második világháború tanulsága ÍVT egyed század telt el a máso- dik világháború kirobbanása óta. A legnyomasztóbb kérdés, ami a háborúhoz vezető körülményekkel kapcsolatosan még ma is felmerül: hogyan történhetett, hogy Európa szívében uralomra került a barbarizmusnak, minden emberi érték és törvény cinikus megsemmisítésének irányzata, amivel Hitler a történelem színterére lépett és egyenesen nekivitte a világot a háború szakadékénak. A történelmi igazság, amit újból és újból le kell szögezni, az, hogy Hitlert összes módszereivel együtt fogadták el nemcsak a nyugatnémet nagytőke urai, hanem a nyugati imperialisták is. Az 1929-es New- York-i tőzsdekrach után kibontakozó gazdasági válság pánikhangulatában a német monopóliumok urai Hitler védőszárnyai alá menekültek a fenyegető szociális földrengés elől. A világ többi nagytőkései is leplezetlen rokon- szenwel kísérték ezt a vállalkozást, legalábbis addig, amíg Hitleren ki nem tört a világhódítás őrülete, s fenyegetni kezdte azokat a nagyhatalmi piacokat, amelyeknek fenntartásában az amerikai, az angol és a francia nagytőke érdekelve volt. A keserű igazság az, hogy tulajdonképpen még ezen a — kapitalista szempontból ésszerű — határon túl is támogatást kapott Hitler a nyugati tőkés hatalmaktól. A támogatást gyakorlatilag csak akkor adták fel, amikor Hitler őket is bele- kényszerítette a háborúba. Ennek a magatartásnak a magyarázatára röviden ki kell térni. A nyugati hatalmak Hitler háborújában kezdettől fogva lehetőséget láttak a Szovjetunió megsemmisítésére, s e lehetőséget még akkor sem hagyták számításon kívül, amikor Anglia és az Egyesült Államok a Szovjetunió oldalán élethalálharcra kényszerült a harmadik birodalommal. Nemcsak Churchill emlékirataiból, hanem számos más dokumentumból is kitűnik, hogy az angolszász vezető körök a háború alatt vakmerő időhúzás! taktikát folytattak. Nyújtották a háborút abban a reményben, hogy a Szovjetunió elvérzik, vagy legalábbis annyira meggyengül, hogy a háború után akcióképtelenné válik a nemzetközi politikában. Mint azóta általánosan ismeretes, ez a számítás nélkülözött minden1 józanságot, a tisztességről nem is szólva. Ez épp oly tisztességtelen, mint amilyen hamis számítás természetesen nem is válhatott be. A Szovjetunió nemhogy , elvérzett volna, hanem döntő erőnek bizonyult abban a világméretű küzdelemben, amelyben az egész emberiség sorsa forgott kockán. A Szovjetunió a háború után nemcsak hogy nem vált akcióképte- lenné, hanem mint a nemzetközi politika döntő tényezője gyakorol ma is befolyást az események menetére és katonai, valamint gazdasági erejénél fogva a béke biztosításának legerősebb támasza. A világ népei meggyőződhettek róla, hogy a hidegháborús időszak néhány rendkívül veszélyes szakaszán védelmezte a Szovjetunió tekintélye és ereje a békét, megakadályozta, hogy a szakadék szélén tántorgó amerikai politika végül is egy végzetes lépéssel beletaszítsa a világot a mélységbe. A második világháború — lefolyását, mozgató rugóit és következményeit tekintve — egyaránt arra figyelmeztet, hogy az imperializmus háborús irányzatával csak a tőkés világ felbomlását lehet siettetni. Bebizonyosodott az is, hogy minden olyan politikai kísérlet, amely a Szovjetunió megsemmisítésére, vagy akár csak diplomáciai elszigetelésére irányul, a legsúlyosabb következményeket vonja maga után azokra nézve, akik ezzel az épp oly veszélyes, mint amennyire ésszerűtlen kísérlettel megpróbálkoznak. Ez a, belátás ma mér nemcsak azokban az országokban vert gyökeret, amelyek igyekez-, nek eltávolodni az imperialistáktól, hanem a vezető nyugati országok közvéleményében is. Nemcsak a béke valamennyi híve, hanem a nyugati vezetők közül is többen, akik legalább annyira megértették korunk fejlődéstörvényeit, hogy meg tudják ítélni a háborús politikában rejlő óriási kockázatot, egyetértenek abban, hogy az emberiség számára az egyetlen járható út a történelmi fejlődés jelenlegi szakaszán a békés együttélés. Ez az egyetlen ésszerű irányzat, amely biztosítékot nyújthat az emberiségnek, hogy elkerülje az újabb háborút. MEXICO Zempoala közelében, mintegy ötven kilométerre Mexicótól délre vasárnap súlyos autóbusz-szerencsétlenség történt. Huszonkét ember életét vesztette, 54 pedig megsebesült. MERANO Újrakezdődtek a zavargások Dél-Tirolban. Vasárnap ismét megsebesítettek egy járőrszolgálatot teljesítő olasz határrendőrt. SZÖUL Dél-Koreában az agyvelőgyul- ladás áldozatainak száma 322-re emelkedett. A járványban megbetegedett személyek száma meghaladja az 1500-at. LOS ANGELES Földrengést észleltek vasárnap délután Los Angeles körzetében. Károkról eddig nem érkezett jelentés. DAKAR Az Arab Diákok Szövetségének dakari értekezlete követelte, hogy szüntessék meg az összes imperialista katonai támaszpontokat Afrikában. ANKARA Az izmiri nemzetközi vásár területén szombaton este nagyszabású tüntetésekre, majd zavargásokra került sor — jelentik nyugati hírügynökségek. A tüntetéshez, amelyet eredetileg az izmiri fiatalság szervezett, sokan csatlakoztak. A több ezres csőcselék számos pavilont — ezek között a Szovjetunió pavilonját — elözön- lött és súlyos anyagi károkat okozott. A helyszínre vezényelt katonaság csak hajnal tájban tudta helyreállítani a rendet. Ezután hivatalosan bejelentették, hogy a történtek miatt az izmiri vásárt bizonytalan időre bezárják. MOSZKVA A Szovjetunió Külügyminisztériuma jegyzéket nyújtott át Törökország moszkvai nagykövetségének azzal kapcsolatban, hogy augusztus 29-én az izmiri nemzetközi vásáron garázda tömeg a helyi hatóságok nyilvánvaló jóváhagyásával behatolt a szovjet pavilon területére és szétdúlta a pavilont. BESZTERCEBÁNYA Vasárnap ünnepélyes keretek között lerakták a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumának alapkövét. SAIGON Saigon utcáin vasárnap délelőtt mintegy 30 000 főnyi tömeg kísérte utolsó útjára a csütörtöki ösz- szetűzések során a katonai főparancsnokság előtt megölt hat tüntető holttestét. Nagygyűlések Lengyelországban a második világháború kitörésének 25. évfordulója alkalmából Varsó Kielcében és Opoleban nagygyűléseken emlékeznek meg a második világháború kitörésének 25. évfordulójáról. Az opolei vajdaságban felavatták a lambinowi volt hadifogolytábor múzeumát. E táborban a háború alatt 200 000 hadifogoly fordult meg, s közülük százezer életét vesztette. A kielcei nagygyűlés résztvevői a világ minden békeszerető népéhez címzett kiáltványban tiltakoztak a nyugatnémet revansisták új háborút szító tevékenysége ellen s követelték, hogy a nyugatnémet kormány haladéktalanul tiltsa meg a neohitlerista revan- sista szervezetek működését. A kiáltvány — a történelmi igazságszolgáltatás nevében — követeli az összes, még szabadlábon lévő háborús bűnösök haladéktalan felelősségre vonását. * Gdanskban Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK szak- szervezeti tanácsainak küldöttei a nyugatnémet revansisták elleni küzdelem új módszereit vitatták meg. Ignacy Loga-Sowinski, a Lengyel Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnöke emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt dördültek el Gdanskban azok a végzetes lövések, amelyek a második világháború kitöréséhez vezettek. „Figyelmeztetjük Európa dolgozóit, hogy ugyanazok az erők, amelyek 50 év alatt kétszer döntötték háborúba a világot, most a harmadik világháború, ezúttal atomháború kitörésén fáradoznak’’ — mondotta végül Loga-Sowinski, ♦ A Varsó melletti Terezinben „A békéért és biztonságért” jelszó jegyében európai ifjúsági szeminárium folyik, amelyen huszonkét ország fiataljai vesznek részt. * A lengyel lapok, a rádió és televízió megemlékezést közölnek a 25 év előtti napok eseményeiről és tiltakoznak az új háborús uszítok tevékenysége ellen. A háborúellenes gyűlések országszerte folynak. Varsó dolgozói szeptember 1-én, este hat órakor az újjáépített varsói óváros főterén tartanak háborúellenes nagygyűlést. (MTI) I Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe A gyarmati sors évszázadai után, tizenkilenc évvel ezelőtt, 1945. szeptember elsején kiáltotta ki Vietnam népe történelmének első demokratikus államát. A Távol-Kelet egyik legtöbb gyarmati megpróbáltatást elszenvedett népe indult el ezen a napon az új élet felé vezető úton. Vietnam népe — a kommunistáik vezetésével — már a második világháborút megelőző években szabadságharcot vívott a francia gyarmatosítók ellen, akik egész Indokínát uralmuk alatt tartották. A szabadságharc fegyvereit 1940-től a japán hódítók ellen kellett' fordítaniuk, akik a francia kolonialisták helyére akartak lépni. S bár a háborúban összeomló Franciaország képtelennek bizonyult gyarmati pozícióinak megtartására, a japánok soha, egy percre sem tudtak berendezkedni az országban, mert a vietnami nép félelmet nem ismerve, minden eszközzel harcolt ellenük. A világháború befejezésének szinte másnapján újból megjelentek a francia gyarmatosítók, hogy Vietnamot s egész Indokínát visszahajtsák a gyarmati igába. Elkezdődött korunk egyik legkegyetlenebb gyarmati háborúja, amelyet — a világ valamennyi imperialista hatalmának támogatásával — a francia imperializmus indított. A független állam megalakulását s a szabad társadalom megteremtését jelző vörös lobogókat ismét a forradalmi hadseregnek, s a partizánoknak kellett kézbe venniük: hét és fél évig tartott a küzdelem, míg 1954-ben, Dien Bien Phűnél a franciák döntő vereséget szenvedtek, s távozni kényszerültek DéLkeiet-Ázsiá- ból. A tizenkilenc év alatt nemcsak a demokratikus Vietnam ért el szép sikereket, hanem a világ hatalmi viszonyai is gyökeresen megváltoztak. A szocialista országok határozott kiállása meghátrálásra kényszerítette az amerikaiakat. Nemzeti ünnepén teljes szolidaritásunkról biztosítjuk Vietnam hős népét, s kívánjuk, hogy példamutató sikereket érjen el hazája felvirágoztatásában, s a harcoló országrész mielőbbi teljes felszabadításában. Negyvenöt éves az USA kommunista pártja Negyvenöt éve annak, hogy egy chicagói gyűlésteremben megalakult az a kommunista párt, amelynek súlyos történelmi feladat jutott osztályrészül: a vi- lágimperiálizmus legfőbb erődjében vette fel a harcot a tőke uralma ellen, bizonyította a marxizmus—leninizmus világot átfogó igazságát. Az oroszországi októberi forradalom hulláma átcsapott az óceánon. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának megszületése, az, hogy tüstént ezután a kommunisták álltak a nagy acélsztrájk élére, szervezték az amerikai munkásosztály harcát a fiatal szovjet köztársaság védelmére — mindez csattanós válasz volt a burzsoázia nagyhangú szólamaira, hogy „Amerika megcáfolta, Ford pedig legyőzte Marxot”. Amerika uralkodó osztálya negyvenöt éve szidalmazza, támadja, betiltja és eltemeti a kommunista pártot, de a párt mégis él. A születés percétől, 1919 szeptemberétől folyik az üldözés: kezdve az akkori, úgynevezett Palmer-féle razziákkal, amelyek tízezer embert juttattak börtönbe, addig, hogy volt idő, amikor csaknem az egész központi bizottság börtönben ült: Ott vesztette el szeme világát Henry Winston, egészségét a napokban elhunyt Ben Davis elvtárs, mindketten a párt vezetői. Marx és Lenin pártja azonban erősebbnek bizonyult Ford törvényeinél és börtöneinél. Épp a nyáron volt kénytelen az amerikai legfelsőbb bíróság igazat adni a párt másfél évtizede hangoztatott álláspontjának: alkotmányellenesnek nyilvánították a tagregisztrálást követelő McCarren-féle törvényt. Az évforduló napján bátor és kitartó pártot, töretlen és elszánt kommunistákat üdvözlünk, s tisztelettel adózunk annak a harcnak, amelyet közös eszméink diadaláért oly nehéz körülmények között, lankadatlanul vívnak. Országos tüntetések Indiában Üj-Delhi: Augusztus 26-án, az élelmiszerárak emelkedése elleni országos tüntetés második napján összesen mintegy 1200 kommtmlsta és szimpatizáns tü ntetőt tartóztattak le az indiai nagyvárosokban, köztük Bhupesh Guptát, az államok tanácsa kommunista frakciójának vezetőjét is. A képen: tüntetők.
