Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-01 / 204. szám

1M4. szeptember 1. 3 Kedd A brigádvezetés egyre jobb segítő partnerévé válik a pártcsoport a csabacsűdi Lenin Tsz-ben Azóta élénkült meg a parkcsoport munkája a csaba­csűdi Lenin Termelőszövetkezet­ben is, amióta megvalósították az új szervezési formát. Azelőtt ugyanis, például az I/2-es brigád pártcsoportjához nemcsak a nö­vénytermesztők tartoztak, hanem az állattenyésztők, gépesek is, egyszóval, mindazok, akik ezen a területen dolgozták. Az új szerve, zés szerint most külön-külön van pártcsoportja a növénytermesz­tőknek, az állattenyésztőknek stb. Világos dolog, hogy így behatób­ban tudnak foglalkozni speciális problémáikkal, jobban, tudják segíteni az egész brigád munká­ját. Ennek az új szervezési forrná­nak előnyeiről beszélgetünk Csík László elvtárssal, az I/2-es brigád párcsoportjának vezetőjével. Kint a cséplőgépnél találtuk őt. Az utolsó holdakról vitték a gabonát a géphez, s Csík elvtárs is, mint íogatos, segített a másik brigád­nak. — Ügy határoztunk — mondta, miután szinte akrobata ügyesség­gel ugrott le a magasra rakott ké­vék tetejéről az 54 éves ember —, hogy a megmaradt gabonát két brigád közösen csépeli el. Az I/2-eslböl tízen vagyunk itt segíte­ni... Ebből a témából indul­tunk ki, amikor érdeklődtünk a pártcsoport munkája felőL — A brigádvezető közölte a na­pokban, hogy ilyen közös megol­dásra van szükség ennek a csép­lőgépnek a kiszolgálásánál — folytatta a pártcsoportvezető. — Megbeszéltem ezt az elvtársakkal, akik közül hárman azonnal vál­lalkoztak is a besegítésre, aztán még hét dolgozót hívtupk ma­gunkkal és teljes lett a másik brigáddal való együttműködés. Ebből a kis példából is kitűnik, hogy Csík elvtárs hat kommunis­milyen problémájukban támasz­kodhatnak a pártcsoportra. Csik elvtársék valóban úgy is dolgoz­nak kicsiben, mint egy pártszer­vezet. Rendszeresen megbeszélik mind a gazdasági munka tapasz­talatait, soron következő feladata­it, mind pedig az egész község mindenkit érintő helyzetét. Gon­dolunk itt legutóbbi pártcsoport- gyűlésükre, amikor a községi tör­pevízmű építéséről, a járdák épí­téséhez szükséges társadalmi munka szervezéséről beszéltek. Méghozzá nem hatástalanul, mert általuk ismerte meg a brigád töb­bi tagja is aztán a tájékoztatást. Következésképpen agitáltak azért, hogy a községpolitikai ter­vek teljesítéséhez a Lenin Terme­lőszövetkezet erejéhez mérten társadalmi munkával hozzájárul­jon. De nem kevés szó esik pártcso- port-értekezleteinken azokról az alulról jövő észrevételekről sem, amelyek közvetítése a tsz veze­tőihez éppen a pártcsoportok fel­adata. így merült fel legutóbb az az észrevétel is, hogy brigádjukat nem képviseli senki a szövetke­zet igazgatóságában, ezért aztán nehezebben veszik tudomásul az itteni véleményeket, javaslatokat a tsz-vezetők. Csík elvtársék az alapszervezet vezetőségéhez to­vábbították ezt az észrevételt, a pártbizottság pedig javaslatot tett arra, hogy az I/2-es brigádból is válasszanak be valakit a szövet­kezet igazgatóságába. Az utána következő párfccsoport-értékezle. ten már arról számolhatott be Csík elvtárs, hogy javaslatuk megvalósult. Azóta némileg jobbá vált a tá­jékoztatás, s általában a kapcso­lat a tsz-vezetés és az I/2-es bri­gád között és könnyebben meg­oldódnak a£ egyéni problémák. Persze ezek is elsősorban a párt­csoport közreműködésével. Zsom- bó Antal elvtárs például kifogá­solta, hogy a juhászoknak a tsz- vezetőség nem adja most meg azt a segítséget, amit a két szövetke­zet egyesülése előtt a Dolgozók Tsz-ben megadtak a juhászoknak. Jogos volt az észrevétel, amit to­vábbított is a pártcsoport, s nyo­mában változtattak a helyzeten. Mindez erősíti a párt tö­megkapcsolatát, jobb munkára serkenti az embereket, mélyíti a szövetkezeti demokráciát, a gyor­sabb előrehaladás e rendkívül fontos emeltyűjét. A pártcsoport tagjai tudják, hogy ezeknek a kö­vetelményeknek a jövőben is csak akikor tudnak mindjobban eleget tenni, ha szervezeti életü­ket javítják, fokozott segítséget és tájékoztatást kapnak munká­jukhoz a pártvezetőségtől. Ennek az igényüknek is hangot adnak megbeszéléseiken. Hasznosnak és célravezetőnek tartják például azt a módszert, amit Csík elvtárs ve­zetett be, hogy jegyzőkönyvezi a pártcsoport-értekezleten elhang­zottakat, s a következő megbe­szélésen pontról pontra beszámol arról, hogy mi valósult meg az elhangzott javaslatokból, más­részt mi maradt változatlan. így tudják figyelemmel kísérni mun­kájuk eredményességét, és javí­tani ott, ahol ez szükséges. A fentebb elmondotta­kon kívül sok más megvalósult határozatról számolhatott be Csík elvtárs eddigi megbeszéléseiken. Arról például, hogy megszervez­ték a pártcsoport mellett műkö­dő pártonkívüli segítőtársak há­lózatát, s megrendelték a Pártélet című folyóiratot, amelynek tanul­mányozása is sok segítséget ad a munkájukhoz'. Varga Dezső Eredményesen segíti az orosházi állatkórház a nagyüzem' állattenyésztés fellendítését A mezőgazdaság szocialista át­szervezése az állattenyésztésre is nagy hatással volt. A belterjes gazdálkodásra történt átállás az állatok tartásának lényeges vál­tozását eredményezte. Ennek a változásnak a veszteségmentes áthidalása az egészségügyre is nagy feladatot rótt. Arra a kér­désre kértünk választ dr. Pável Zoltántól, az állatkórház orvosá­tól, hogyan járul hozzá a kórház a nagyüzemi állattenyésztés fel­lendítéséhez? — Az állattenyésztés fejleszté­sének irányzatai: a törzsállomány növelése és az életkor hosz- szabbítása fokozottabb egészség- ügyi ellenőrzést követel — mon­dotta az állatorvos. A belterjes gazdálkodásra történt átállás ha­tással volt az állatok szervezeté­re, s egyes betegségek, mint pél­dául a különféle csülökmegbete­gedések gyakoribbak lettek. Míg az egyéni gazdálkodás során a szarvasmarhák életük nagy részét a legelőn töltötték, addig most is- tállós állatok lettek. A mozgásnak ez a csökkenése bizonyos fokú renyheséget okozott. Ennek tu­lajdoníthatók a fent említett, gyakran előforduló hasonló be­tegségek. Ezeknek a gyógyítása és későbbi teljes megszüntetése az életkor emelkedését és a törzsál­lomány növelését segíti elő. Ugyanakkor azonban eredménye­sen küzdünk a hagyományos be­tegségek, mint például a gümő- kór ellen. Bár ennek teljes meg­szüntetése hosszabb időt vesz igénybe, már eddig is lényeges eredményeket értünk el. — Milyen a kapcsolatuk a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal? — Az utóbbi időben lényegesen javult az együttműködés a közö- gazdaságok állatorvosaival, ami a kórházban kezelt betegek száma nak növekedését eredményezte Míg tavaly egész évben 167 bete­günk volt, ebben az esztendőber már eddig 182-őt kezeltünk. Ez az emelkedés örvendetes, mert azt mutatja, hogy a tsz-ekből idejé­ben beküldik a beteg állatok ai Ennek mutatkozik is az ered ménye, mert az idén csupán egy elhullásunk és mindössze öt kény­szervágásunk volt. A kinti utóke­zelés azonban sok esetben még nem megfelelő. Az állattenyésztők nem mindig tartják be az err vonatkozó utasításokat. Ez az jelenti, hogy a kórházból kikerül állatok visszaesnek a betegségbe. Nagyobb gondot szükséges fordí­tani a balesetek elkerülésére is. Jelenleg négy balesetet szenvedett lovat és egy szarvasmarhát ápo­lunk és a betegek felét csaknem mindig ezek alkotják. — Várható-e a közeljövőben a kórház bővítése, korszerű­sítése? — Mindenképpen időszerű len­ne a korszerűsítés, mert a jelen­legi tizenegy férőhely kevésnek bizonyul. Nagy terület tartozik a kórházhoz — az orosházi járás teljes egészéiben, a szentesi, vala­mint a mezőkovácsházi járások egy része — s így sokszor előfor­dul, hogy hely hiányában nen tudjuk a betegeket fogadni. Má: az elmúlt évben tervbe vették e bővítést, ez idáig azonban gyakor­lati inité2Íkedés nem történt. A z állattenyésztés fejlesztési prog.- ramjának maradéktalan teljesíté­séhez pedig az állatkórház is hoz­zájárul és így egyre sürgetőbb válik a mielőbbi korszerűsítés. s. J. Négyszázötvenezer forint a közvilágítás korszerűsítésére Eleken részét már befejezték, az év végé­ig teljes < igí mMwß elvégzik a mellék vifliwágvezetékek bekö­tését. Megkezdték a répa szállítását Kardoskúton A kardoskúti Rákóczi Termelő- szövetkezet az idén 180 holdon ter­melt cukorrépát. Az eddigi becslé­sek szerint kh-ként átlagosan 200 —210 mázsás termést takarítanak be. A répa szállítását augusztus 26-án kezdték meg. Ettől kezdve folyamatosan rakják a vagonokat, s amennyiben erre szükség lesz, vasárnap is szedik a répát és szállítják a vasútállomási átvevő­helyre. Augusztus 26-án, az első napon 200 mázsa cukorrépát ad­tak át a Mezőhegyesi Cukorgyár átvevőjének. tából álló pártcsoportja milyen jó partnere a brigádvezetésnek, s mennyire tudja segíteni a gazda­sági feladatok végrehajtását. Erre egyébként számos más példát is találhatunk a pártcsoport életé­ből. Különösképpen azóta, hogy Csfk Lászlót választották meg az elvtársak pártcsoportvezetőjük­nek. Ez 1964 tavaszára testálódik, amikor átszervezték a pártcso­portokat. A növényápolásra, a nyári munkákra már Csík elvtárs vezetésével mozgósította az embe­reket, a családtagokat a pártcso­port és ebben is jó segítője lett a brigádvezetőnek. — Szükség volt erre az átszer­vezésre — mondják a többiek is —, mert bizony korábban éppen csak, hogy voltunk, nem követel­te tőlünk senki a pártmunkát. Bár megbeszélést akkor is tartot­tunk néha-néha, de utána minden a régiben ment... Jellemző az akkori helyzetre a következő eset. — A pártcsoportban szóvá tették, hogy eddig nem fordítottak elég gondot az alapszervezet erősítésére, a tag. és tagjelöltfelvételre. Java­solták: foglalkozni kellene olyan pártonkívüliekkel, akikből lehet­ne tagjelölt. „Nincs itt olyan a brigádunkban” — hárította el a javaslatot a pártcsoportvezető. Csík elvtárs azonban mégis ta­lált olyan embert. Beszélgetett ve­le, s a következő pártcsoport­megbeszélésen javasolta is Petrás Mihályt tagjelöltnek. A pártveze- Vtség aztán elfogadta a javasla­tot. Azóta máte^ Petrás elvtárs iwdes tagja az alapszervezetnek. A brigád pártonkívüli tag­jai egyre inkább érzik, hogy akár­Kertészeti tapasztalatcsere a tsz-asszonyok között Kertészeti tapasztalatcserét szer­vezett a napokban a szeghalmi, békési és gyulai járási nőtanács: az újkígyósi Aranykalász Terme­lőszövetkezet női kertészei ugyan­csak kertészetben dolgozó asszo­nyokat láttak vendégül többek között Szeghalomról, Füzesgyar­matról, Körösladónyból szakmai tanácsadásra, munkaszervezési, csomagolástechnikai tapasztalat- cserére. A jól sikerült szakmai tapasztalatcseré után az asszo­nyok közös kirándulást tettek Gyulára. Az idei községfejlesztési ter­vekben az év elején mindössze 50 ezer forintot jegyeztek elő Elek községben a villanyhálózat és közvilágítás korszerűsítésére. A tervet a községben folyó új építkezések, s a múlt évről elma­radt munkák miatt a második fél évben módosították. Mintegy 450 ezer forintra emelték a villamo­sításra fordítható pénzösszeget. Elsősorban a község külső lakóte­rületeinek lakásaiba vezetik be a villanyáramot. A munkák nagy A közönség előszeretettel látogatja a modem szarvasmarha-istállókat. Az ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest és Pest megye terü­letén levő munkahelyeire azonnal felvesz kőműves szakmunkásokat, valamint azok mellé férfi segédmunkásokat, továbbá gyakorlott kubikos­brigádokat, akik önelszámo­lási alapon lesznek foglalkoz­tatva. Munkásszállás biztosí­tott. Jelentkezés: Bp., XXT. kér. (Csepel), Kiss János al­tábornagy u. 19—21. Vidéki­eknek tanácsi igazolás szük­séges. 1257

Next

/
Thumbnails
Contents