Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-07 / 184. szám
MM. augusztus 7. 4 Péntek SZŰNNEK A GONDOK C SABÁCSODON Egyéni és társadalmi érdek Sokszor gondolhatnak arra azok az emberek, akik járják a falvakart, hogy miért van nagyobb rend a kisebb községekben, miért tud szép lenni egy 1500—3000 lakosú falu főutcája — vagy megfordítva: a nagyobb községek miért nem olyan rendezettek, fásak, virágosak, mint a kicsinyek... Miért rekedt a tanácselnök? — Szép, szép a mi kis községünk, de azért ne tessenek agyondicsérni, mert hiba itt is van elég — szerénykedett a tanácselnök első dicsérő szavainkra. — El sem képzelik, hogy a község ivóvízellátása gondjainak megoldásáért az elmúlt 5—6 év alatt mennyit szaladgáltunk, mennyit idegeskedtünk. Azt hiszem, ott szereztem ezt a rekedtséget, ami azóta sem akar elmúlni. Legfeljebb csak akkor, ha az első pohár vizet megiszom — az új kútbói. — önöknek tehát a közeljövőben megszűnnek a vízgondjaik? Szinte fohászkodva néz az ég felé, s ha papok lennénk, azt írnánk le, hogy keresztet is vet és „hála isten”-t mond válasza közben : — Igen, befellegzett* vízgondjainknak. A fúrók már a 600 méter körül járnak, s éjjel-nappal lesi a falu lakossága a víz felbuggyan ását. — Honnan vették a rá valót? — Hatodik éve nyüstöltük az embereket, s addig-addig, míg 730 ezer 500 forintos költséggel, főleg a KÖFA-ból — ötévi törlesztésre 600 ezer forint kölcsönt is felvettünk — nekiállhattunk. Október 30-án fog elmúlni a „rekedtségem”, akkor iszom meg az első korsó — vizet. — S ezzel kész is a „víztervük”? — Dehogy ... Községünk lakosságának 52 százaléka bevezetteti a lakásába is a vizet, s biztosra veszem, hogy. —■ meggyőződésből vagy akár hiúságból is — a többiek nem fogják ezt „szó nélkül” hagyni. Jövőre már hidroglólbusz SÍ a falu középpontjában, s azokból utcai kifolyókat fektetünk le fi— rajzolja mutatóujjával a levegőbe úgy, hogy szinte magunk előtt látjuk. Idősök és fiatalok » Találkozásunkkor, ahogy dicsértük a faluit, gondokat említett. Ífttmít viszont eddig hallottunk, az <t község alapvető gondjának a megszüntetését mutatja. — Van egy viszonylag igen hagy kultúrházunk, helyesebben a színházterme nagy csak, mindössze egy kis mellékhelyiséggel. Nevezhetnénk klubszobának is. Etoiatt sok vita támad a felnőttek és a fiatalok között. Igazuk van fiataljainknak abban, hogy nekik is kell egy olyan helyiség, amelyik teljesen az övéké, ahol szabadon szórakozhatnak. Ki is jelöltünk a számukra két napot. Sajnos, az egyik a vasárnap. Ilyenkor találkoznak a felnőttekkel, s ez nem szerencsés. Érthető is, hiszen nem azonos formában szórakoznak a felnőttek és a fiatalok. — Ez valóban gond, s van-e tervük arra, hogy megszüntessék? — Éppen a napokban vetettük fel a vb-n, s egyöntetűen arra az elhatározásra jutottunk, hogy itt az ideje egy ifjúsági ház építésének. A tervünk is elkészült, be is adtuk jóváhagyás végett a megyei tanácshoz. Egy üresen álló elhagyott épületet — amelynek kiváló a tetőszerkezete és a falak épület- anyagai is — megvásároltunk. A fiatalok lebontják társadalmi munkában, s a bontott anyag fel- haSHiálásával „odaragasztunk” egy újabb épületrészt a kultúr- házhoe. Ez lesz a fiataloké. — Ezek szerint ez sem gond már, hiszen megoldódik. — Utoljára hagytam azt, ami biztosan első pillantásra is nemcsak szépséghibája, hanem húsba vágó szégyenfoltja Csabacsűdnek. Düledező tejüzem — Ilyen is van? — Tessék, jöjjenek velünk! — A falu szélére vezet le bennünket a tanácstitkár. Szó nélkül rámutat egy épületre, amelyen a következő felírás olvasható: „Me- zőberényi Vajüzem Csabacsűdi Tejüzeme”. Nehezen jut az emr bér. szóhoz, ahogy szemléli ezt az épületet. Látszik rajta, hogy nemrégen épült, mégis olyan, mintha valami helyi földrengés zilálta volna össze. Kőoszlopos tornácánál az egyik oszlopot — éppen az elsőt, amely előtt a tejeskocsik megállni szoktak — csak a szentlélek tartja össze. Ösztönösen kikerüljük. Az udvara, amit már tegnap kövezni vagy „isten bocsá”, betonozni kellett volna, olyan „illatot” áraszt, amiből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a különböző helyekről behozott tejet lóvontatta járműveken szállítják. A délutáni pihenőjében megzavart tejkezelő kérésünkre bevezet bennünket az épület belsejébe. Jóleső hűvös, a tisztaság érzetét keltő klórmész- szaggal találkozunk. A helyiség patyolattiszta, de kőlapja, akárcsak a falak, össze-vissza repedezett, s a hasadékok a beszívott felmosóvízzel aláássák, s alulról tovább rongálják a betont... Leginkább az a kérdés motoszkál az ember agyában: — mikor dől össze ez az épület? — Ha nem jönnek sürgősen ez is előfordulhat. Mert pénz, nem is kevesebb, mint 80 ezer forint, összegyűlt már a helyreállítására, felújítására. Már csak az építőkA Mezőgyánhoz tartozó Nagy- gyanté lakói már évekkel ezelőtt hangoztatták, hogy gyermekeik jobb általános iskolai körülmények közé jutása végett előnyös lenne, ha azok Mezőgyánba járhatnának tanulni, ahol korszerűen felszerelt iskola van, és politechnikai képzésben is részesülhetnének. Szabó István általános iskolai igazgató, példák sorával bizonyította, hogy milyen nagy segítséget jelent az életben a fiatalság számára a munkára nevelés. A nevelők és a szülők .együttes kívánságára a sarkadi járási tanács művelődésügyi osztálya, megvizsgálva a körzetesítés kérdését, helyénvalónak találta, és így az most ősszel, az új iskolaév kezdetével meg is valósul. Az Autóközlekedési Vállalat, megértve az ügy jelentőségét, úgy döntött, hogy az iskolások rendszeres el- és visszaszállítását különjárattal biztosítja. A szülők és a nevelők ezek után bíznak abban, hogy a községi és A Kondorosi Csárda forgalma havonta általában 180—200 ezer forint. Az ország minden részéből, sőt külföldről érkezett vendégek is gyakran megfordulnak benne, sokat beszélve a hires betyárról, Rózsa Sándorról megbúvóhelyéről. Mivel a csárda értéke re várunk. Reméljük, időben megérkeznek — azért is kértük, hogy írják meg, hátha frissebbek lesznek ... Nem siránkozás Megnéztük a tiszta, virágos, fás Csabaosűdöt. Meglepett rendezettsége, centralizáltsága, a tanácsi vezetők előrelátása, de főleg az, hogy gondokat is soroltak fel. Nem csupán „siránkoztak” róla, hanem az is kiderült, hogy a legalapvetőbbeket: a vízellátást, az ifjúsági szórakozóhely létrehozását, s a tejbegyűjtő tatarozásának fontosságát látják, s építésükhöz makacs szívóssággal hozzá is fogtak. Temyák Ferenc Presszókávé, üdítő ital a fodrászüzletben Békéscsabán^ a Körös Állami Áruház és a lapnyomda közötti épület homlokzatára új cégtábla került a napokban, hirdetve, hogy — az átalakítás végeztével — női és férfi fodrászüzletbe léphet be a kedves vendég... Egyelőre csak néhány szakmabeli tudja azt, hogy ez az üzlet lesz az első megyénkben, ahol a várakozási időben presszókávét, üdítő italt fogyaszthatnak a vendégek. Az országban kevés ilyen üzlet akad egyelőre. Megnyitására augusztus 20 előtt kerül sor. Ezután reggel 6 órától este 10 óráig tart a „nagyüzem”. A férfi- és női fodrászokon kívül kozmetikusok, manikűrösök is dolgoznak az üzletben. És természetesen két műszakban — a kávéfőzők... a járási tanács megoldást talál a bejáró gyermekek napközis ellátásának biztosítására is. Baracsi Ferenc vb-titkár A Békés megyei Népújság július 11-i számában „Segítséget vár a KOHUSZ-garázs” cím alatt arról írtunk, hogy a Békéscsabai Konzervgyár szomszédságában levő KOHUSZ-telepen nincs megfelelő parkírozóhely és fennáll az a veszély, hogy ezen a télen — mint az előzőben is — a gépkocsikat újra traktorral kell majd kivontatni a sárból. A cikkre Kovács László, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatója — írásban — az alábbiakban válaszolt: az idegenforgalom szempontjából is igen jelentős, elhatározták, hogy jövőre átalakítják, visszaadják eredeti stílusát. Az ezzel kapcsolatos költségek előreláthatólag mintegy 1,5 millió forintot tesznek majd ki. E cikk témáját egy beszélgetés adta: a<z autóbuszra váró emberek egyik kisebb csoportja vitatkozott arról, hogy miként lehet egyeztetni az egyéni — jogászi formulával élve: a személy — érdeket a társadalmi érdekekkel. A vita egyáltalán nem volt akadémikus, hanem az egyik vitázó fél vélt sérelme indította eL Valami apró ügy, amelyet az üzemi szakszervezeti bizottság számára nem kedvezően döntött el, s e döntését az »adott műhelyfkollektíva érdekedre (hivatkozva indokolta. Többen — akik ismerték az ügyet — a szak- szervezeti bizottságnak adtak igazat, mondván: a közös érdek az, amelyet elsősorban figyelembe kell vermi a döntésnél, hiszen ebbe az „érdekközösségibe” beletartozik az is, akinek pillanatnyilag hátrányt vagy vélt sérelmet okoz az elutasítás. Az egyéni és a közösségi érdek összhangjának biztosítása — a legfontosabb társadalmi problémák egyike. Mondhatjuk úgy is — az igazságnak megfelelően —, hogy a személyi és társadalmi érdekek összhangja egyik alapelve a szocializmus építésének; megvalósítása fontos eszköz a fejlődésben, az általános előrehaladásban. És ez nem egyszerűen elvont fogalom, hanem a mindennapi munka követelménye, — legyen bár „apró” vagy .pagy3’ dolgokról is szó. fl z áfiampoligárckeak és szer- ** vezeteiknék az őket megillető jogok szabad gyakorlását — e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően — törvény biztosítja népi államunkban. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során olyan magatartásnak kell érvényesülni, hogy az érdekek megvalósítása elsősorban a társadalom, a közösség érdekeivel, álljon összhangban. E látszólagos két tétel összevetéséből emelkedik ki tisztán az egyéni és közösségi — személyi és társadalmi — érdek összhangjának élve és követélménye. S mindjárt arra is következtethetünk, hogy ez az élv és követelmény azokban a megváltozott viszonyokban, gyökerezik, amelyek szocializmust építő társadalmunkban a közérdek és a magánérdek, az egyéni érdekek „...a gépkocsik parkírozását terveink szerint a gyáron belül kell megoldani. A megépített javítóműhelynek kizárólag a futójavításokat kell elvégeznie; annak is megvan a lehetősége, hogy egykét kocsi elhelyezhető legyen. Egyébként a gyár végleges kialakításakor a javítóműhely is a kerítésen belül lesz." A levél további részében ezt oL vashatjuk: — ... bízunk abban, hogy már ebben az évben — amikor sok ezer négyzetméter út épült a gyár. ban — megoldódik a gépkocsik helyzete és nem lesznek kénytele. nek sárban várakozni. Végül ezzel a mondattal fejeződik be a levél: „Egyébként megismétlem, hogy a javításhoz és a forgalom irányi, tásához szükséges feltételeket a beruházás során megteremtjük és a társadalmi érdekek között jelentkeznek. Az egyes dolgozók érdekeit és a közösség érdekeit szerves egységnek kell tekinteni, mint ahogy összefüggésük valóban a legszorosabb. A dolgozók, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelméhez fontos közérdek'' fűződik — ez államunk népi jellegének egyik igen fontos ismérve. Mint ahogy az is feltétlen ismérv, hogy az egyes dolgozók, az egyes állampolgárok is legsajátosabb érdeküknek tekintik a társadalom, a közösség szempontjait. Mint ahogy az egyén, a társadalom, a közösség tagjaként él és dolgozik — érdekeit is elsősorban a közösség hordozza. Éppen erre épül az a tétel, hogy a személyi és társadalmi érdek összefüggő egységében az alapvető oldalt a társadalmi érdek jelenti. Ennek jogi kifejeződése az, hogy népi államunk törvényei a dolgozók jogainak szabad gyakorlását, azok társadalmi rendeltetésének megfelelően biztosítják, s hogy az érdekek érvényesítésének, a társadalom követelményeivel összhangban kell állniuk. I élemti-e mindez azt, hogy társadalmunkban az egyéni és közösségi érdekek között nem lehet ellentét? Erről nincs sző. Senki sem tagadja az érdek- összeütközések lehetőségét, — sem az egyéni érdekek egymás közötti, sem pedig az egyéni és a társadalmi érdek közötti vonatkozásban. Érdekösszeütköziések lehetnek, vannak, de a mi viszonyaink, szocialista viszonyok között egyáltalán nem megoldhataitlanok. Éppen a közös cél: a szocializmus építésének nagy munkája az a közeg, amelyben ezek az ellentmondások feloldódnak, sajátosan kiegyenlítődnek. T ársadalmunk az állandó fej- * lődés, előremozgás állapotában van, s ez egyre magasabb szintű követelményeket támaszt mindenkivel szemben; ám ezekkel nem mindenki tud nyomban lépést tartani. Az elmaradás is — lehet az csak pillanatnyi — ellentmondás forrása lehet, amelyet azonban éppen a fejlődés talaján kell és lehet megoldani. A megoldásnak természetesen a társadalmi érdek elsőbbsége alapján kell bekövetkezni, — és ez egyáltalán nem jelenti valamiféle korlátozását a dolgozók jogainak és érdekeinek. Helyesen úgy fogható ez fel, hogy a dolgozók nagyobb érdeke az össztársadalmi szempontok érvényesülése, mint pillanatnyi sajátja. Arról van tehát szó, hogy két, nem egyenlő súlyú érdek ütközik ösz- sze és a társadalom javára mutatkozó súlykülönbség magának az egyénnek, a dolgozónak a szempontjából is fennáll; kézenfekvő tehát, hogy a nagyobb súlyú társadalmi érdeknek kell a megoldásnál elsőbbséget adni. W szocializmus építése, a párt ** és a kormány helyes politikájának végrehajtása, és ami ebből következik: a dolgozók jólétének állandó növelése, az a cél, amely a mindennapi munka során kovácsolja a dolgozók és a társadalom érdekeinek egységét, a dolgozók szocialista együttműködését. Ez a munka az elmúlt csaknem húsz esztendőben szinte felmérhetetlen eredményeket teremtett: leraktuk a szocializmus alapjait, s most a szocializmus felépítésén fáradozunk. S ez az a legfőbb érdek, amelyben az egész társadalomnak és minden egy« tagjának akarata egyesül. D; F. Segített a járási tanács a nagygyantéi iskolásokon Átalakítják jövőre a Kondorosi Csárdát Cikkünk nyomán Válaszol a Konzervipari Tröszt vezérigazgatója
