Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-07 / 184. szám
I9M. augusztus 7. Péntek Még: nem Negyedszerre öntözik a cukorrépát a dobozi Petőfi Tsz-ben, s egyik-másik már 150—170 de- kásra nőtt. A köröstarcsai Petőfiben addig töprengtek, amíg a víz háromszori átemelésével további 70 holdat tudnak házilagos megoldással, barázdásan megöntözni a tervezett 600 hold különböző szántóföldi növény mellett. Hosszas fejtörés után, de házilag épített csatornahálózattal öntöznek most a békés- szentandrási Zalka Tsz-ben egy magaslaton levő, 45 holdas, már- már lesüléssel fenyegetett műlegelőt. Ebben a három szövetkezetben, de a dobozi, a füzesgyarmati, gyulavári, örménykúti, egyik-másik békési, békéscsabai szövetkezetben leleményességgel, akarattal, egyszerű barázdás eszközökkel ezer vagy még ennél több hold szántót is megöntöznek az idén. Emellett éjjelnappal üzemeltetik a birtokukban levő esőztető-berendezéseket is. Más szövetkezetekben azonban közömbösen nézik, hogy állnak vagy alig üzemelnek az öntözőberendezések, miközben f onnya- dásnak indult a silókukorica, s nem valami bő termést ígér a cukorrépa, a lucerna és a kukorica. A vésztői Aranykalász Tsz például egyszerűen kölcsön adott két berendezést, mondván, elég a növényeknek annyi víz, amennyi a felhőkből lehull. A kötegyáni Vörös Csillag Tsz-ben két berendezés kapacitásának még csak egyötödét használták ki. A sarkadi Vörös Csillag Tsz- ben is mindössze 12 órán át üzemeltettek július végéig egy berendezést. A szarvasi járásban a tervezett legelőnek csak a felét, a nagyszénási Lenin és Dózsa Tsz-ben pedig egyáltalán nem öntözték meg a közös legelőt. Az öntözési lehetőségeket jól kihasználó szövetkezetek százezer forintokkal növelik a bevételüket, s ugyanennyit veszítenek azok, amelyek elhanyagolják. Érthetetlen a közömbösség, hiszen az öntözőberendezések elosztásakor valóságos közelharcot vívtak egyes szövetkezetek, köztük a kötegyáni Vörös Csillag is. Akad olyan szövetkezet is, amely addig kilincselt a megyei és országos szerveknél, amíg meg nem kapta az esőztetőberendezést, de aztán ott tartja csaknem kihasználatlanul. Megyénk szövetkezetei 210 esőztető-berendezéssel rendelkeznek, csupán ezekkel legalább 25 ezer hold növényt tudnának megöntözni az idén. Ezenkívül több ezer hold felületi öntözésre beépített teleppel is rendelkeznek. Ennek ellenére július végéig mégiscsak 22 ezer hold kapott mesterségesen vizet. Még nem késő, lehet, sőt szükséges is öntözni a kukoricát, a cukorrépát és a lucernát, s nemcsak az esőztető-berendezé- sekkel, hanem barázdás módszerrel is. Azonban a járási tanácsok öntözési felügyelői láthatólag nem érnek rá ösztökélni erre a szövetkezeteket. A vízügyi igazgatóság egyik-másik szakembere pedig csak a drága terv alapján készült öntözést tartja jónak. Köröstarcsán is azt mondták július 4-éin a háromszori vízátemelés láttán, hogy „túl költséges öntözés ez”. Nem ilyen lehangoló megjegyzésekre van szükség, hanem arra, hogy öntözzenek a szövetkezetek, mert az őszi hátralevő alkalmas időben az elhasznált gázolajnál és a plusz-munkánál sokkal értékesebb többletkukoricát, szénát és füvet nyerhetnek. Kukk Imre Befejezte a cséplést a gerendásí Petőfi Tsz Táviratban értesítette szerkesztőségünket Oláh Mihály elvtárs, a gerendási Petőfi Termelőszövetkezet pártszervezetének titkára, hogy szövetkezetük jegnap befejezte a cséplést, a kombájnszalma leihúzását, kazalozását, s ezenkívül 250 hold mélyszántást is végeztek a szövetkezeti és a gépállomási erőgépek. Meggyorsult az aratás utáni talajmunka n gépek 220 ezer 229 holdon aktiak le Az aratás befejezése utáni jelentések összesítéséből kitűnik, hogy a csaknem 250 ezer hold gabonából 220 ezer 229 holdat aratógépekkel és kombájnokkal vágtak le megyénkben. Szocialista brigádvezetők tanácskozása a békéscsabai téglagyárban Jelentősen növekedett megyénkben a tenyészkoca-állomány Különböző nyomós okok miatt tavaly 36 696-ra csökkent megyénk szövetkezeteiben az azelőtti 46 349-es tenyészkoca-állomány. Az ez évben kifejtett közös erőfeszítés nyomán 44 351-re növekedett ismét a szövetkezeti tenyészkoca-állomány, s év végéig előreláthatólag az eddigi, csaknem kétezren túl, még további 468 te- nyészkocát vásárolnak szövetkezeteink. Érdemes szemügyre venni, hogy hogyan növekedett a szövetkezetek kocaállománya egyes járásokban. A tavalyi 4315 helyett a békési járás szövetkezetei most 5014, a gyulai járás tsz-ei 3144 helyett 4316, a gyomai járás tsz-ei 3566 helyett most 4253, a szeghalmi járás tsz-ei 3024 helyett most 3919, a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei pedig a tavalyi 7355 koca helyett most 8609 te- nyészkocát tartanak. Csütörtökön délután tanácskozásit tartottak a megyei téglagyárak szocialista címért küzdő, illetve cím megtartásáért dolgozó ! brigádjainak vezetői a békéscsabai téglagyárban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ldpták Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető tá/tikára is. Vasas Györgyné, a tégla- és cserépcipari vállalat üzemi bizottságának titkára elemezte a brigádok első félévi tevékenységét és a második félévi teendőket. Minit mondotta, a téglagyárakban harminc brigád tagsága és egy üzemrész munkásgárdéja Jó rizstermés ígérkezik a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben Házilagos tervezéssel és kivitelezéssel egy 250 holdas új rizstelep épült az idén a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben. Kezdetben kissé támadták a szövetkezetei azzal, hogy nem tervezésre jogosult illető készítette el a telep terveit, de aztán a rizs fejlődését látva, amit nagyban elősegített a víz egyenletes elterülése, jóváhagyták a tervezést. A rizs nagyon szép, egy-egy kalászon 150—180 szemet számoltak meg, s a magtermeltető vállalat szakembered 30 mázsára becsülik a holdanként várható termést. Hatvan vagon szalma, 26 vagon széna, 377 ezer 642 tojás, 17,3 mázsa baromfi felvásárlás terven felül Évek óta nem értek el olyan jó felvásárlási eredményt Szeghalmon, mint ez év első fél évében. A földművesszövetkezetek vezetői arról tájékoztattak bennünket, hogy az idén 40 vagon szalma felvásárlása volt előirányozva. A község három termelőszövetkezete ezzel szemben 100 vagon szalma eladására kötött szerződést a földművesszövetkezettel. A Rákóczi Termelőszövetkezet 55, a Petőfi Jövőre 25 tehénistálló épül megyénk sséővethesseteiben Az igények elbírálása után most már bizonyosra vehető, hogy a jövő évben 25 tehénistálló, két növendékistálló, 13 borjúnevelő, 7 elletőistálló, 6 sertésfiaztató, 7 sertéshizlalda és 16 tojóház épül megyénk termelőszövetkezeteiben. Nagyon szükségessé vált megyénkben az állatférőhelyek növelése, hiszen az állatállomány emelkedésének útjában — bizonyos takarmányhiány mellett — főleg a férőhelyhiány állt. Szövetkezeteink igyekeztek leküzdeni mind a férőhely-, mind a takarmányhiányt, s a tavalyi 18 500 tehén helyett most már 19 300-at a tavalyi 115 300-as juhállomány helyett 125 200-at tartanak, örvendetesen növekedett a tehénállomány a háztáji gazdaságokban is, bár még nem érj el a tavalyi 28 ezer darabos szintet. Tenyész- kocából viszont a tavalyi 16 600 helyett jelenleg 23 100-at tartanak. 40, a Béke Termelőszö vetkezet pedig öt vagon szalmát ad az idén ipari feldolgozásra. A cséplés megkezdése előtt ószalmából 47 vagonnyit értékesített a község három termelőszövetkezete. Ezzel az egész éves szalmafelvásárlási tervet már a cséplés megkezdése előtt túlteljesítették Szeghalmon. Hasonlóan kiemelkedő eredményt ért el a földművesszövetkezet ebben a községben a szénából is: a terv szerinti négy vagon helyett csaknem 30 vagonnal vásároltak fel. Június 30-ig 35 239 naposbaromfit kapott Szeghalom. Ebből 21 445-re szerződést kötött a község lakossága. Kacsából és pulykából is jelentősen több a leszerződött mennyiség, mint a tervezett. A földművesszövetkezetnek az idén 470 ezer tojást kell terv szerint felvásárolnia. Azonban már június végéig 847 642 tojást vásároltak fel. Baromfiból a tervezettnél háromszor többet adott' el a község lakossága. Ugyanis az év első hat hónapjára tervezett hét mázsa baromfi helyett 24,3 mázsát vásároltak fel. gépes traktoros került erőgépre, jelentősei! meggyorsult megyénkben ^ talajmunka. A szövetkezeti és gépjavító állomási erőgépek 148 297 hold talaj munkát végeztek a gabonatarlón, ebből 36 Miután az aratás befejeződött,' ezer hold a mélyszántás és 27 373 mind több kombájnos és arató- > hold a vetőszántás. A másodvetes nem valami jól sikerült a korább évek szárazsága miatt. Az idén ennek ellenére 11 665 holdat vetették be újra szövetkezeteink. Legtöbbet a mezőkovácsházi járásban: 3479 holdat, az oros’náz járásban pedig 1981 holdat. A kombájnok álltai aratott területen augusztus 5-ig 110 ezer 564 holdról húzatták le a szalmát a szövetkezetiek és a gépjavító állomások. Cséplőgép ez idő szerint 349 dolgozik, amelyele a legutóbbi jelentésig 41 440 hold gabona termését csépelték el, körülbelül egyhairmadát annak a mennyiséginek, amit aratógépekkel és kézi erővel arattak le megyénk termelőszövetkezetei. dolgozik a megtisztelő szocialista címért, vállal jelentős résiztaz idei tervek teljesítéséből. A második fél évben minden egyes kollektívának nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy csökkenjen a tavaszi lemaradás mértéke, s pótolják az üzemek azt, ami még pótolható az év végéig. A tanácskozáson sok szó esett arról, hogy javítani kell a brigádok munkafegyelmét. Makő aranya „Sok vöröshagymát pároljunk meg kevés zsírban...” — így kezdődik rendszerint a halászlé-recept leírása. „Egy kiló halhoz legalább három nagy fej hagymát számítunk” — írják a szakács- könyvek. S ha a főzés idejében, a különböző halfélék vegyítésének arányában el is térnek egymástól, egy valamiben megegyeznek: sok hagyma kell kedvenc ételünkhöz, a halászléhez. De hányféle ételhez kell még hagyma! Konyhánk, étrendünk szinte elképzelhetetlen nélküle. Mégis, megtörtént az utóbbi esztendőkben, hogy hiába járta végig a piacot vagy a boltokat a városi háziasszony: nem kapott hagymát. Vagy olyan áron jutott hozzá, mint valami ritka, külföldi portékához. Pillanatnyilag nincs baj a hagymával, de a múlt évek tapasztalata arra intett termelőt s kutató- nemesítőt egyaránt, hogy valamit tenni kell; bővebben s biztosabban termő fajtát kell termeszteni, betegségekkel szemben. A nemesíhogy jusson belőle konyhánkba is meg külföldre is. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet makói telepén hazai és külföldi hagymák keresztezésével új fajtákat állítanak elő. I Olyanokat, amelyek bő terméshoB. I. jzamúak és ellenállók a növényi tés sikerrel folyik, s az eredmény minden bizonnyal nem marad el. Lesz hagyma bőven. Jut majd a halászlébe, pörköltbe, s nem bosz- szamkodik a háziasszony, ha olvassa a receptet: „Sok vöröshagymát pároljunk meg kevés zsírban ...” A. K.
