Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-07 / 184. szám

19M. augusztus 1 2 Péntek Vietnami és kínai kormánynyilatkozat Hanoi—Peking A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya — mint a hanoi rádió jelenti — nyilatkoza­tot tett az amerikai . légierő észak-vietnami területre történt berepüléseivel kapcsolatban. A nyilatkozat súlyos agressziós cse­lekménynek minősíti az Egyesült Államok kormányának részéről ezeket a berepüléseket. Megálla­pítja, hogy az Egyesült Államok kormánya a legdúrvábban megsér. ti a nemzetközi jog normáit, az In_ dokínára vonatkozó 1954-es genfi egyezményeket, és súlyosan ve­szélyezteti Délketet-Ázsia békéjét. A VDK kormánya — hangzik a nyilatkozatban — felszólítja az 1954. évi genfi értekezleten részt vett országokat és a világ vala­mennyi békeszerető országát része­sítsék különös figyelemben a Viet­namban és Indokínában kialakult, rendkívül éles helyzetet, amely az Egyesült Államok akciójából fej­lődött ki. A VDK kormánynyilat­kozat, megállapítja, hogy sürgős in­tézkedésekre van szükség az ame­rikai háborús gyújtogatók megfé­kezésére, a béke biztosítása érde­kében. len. A jegyzék követelte, hogy a genfi értekezleten részt vevő or­szágok tegyenek intézkedéseket^ kényszerítsék az amerikai kor­mányt és bábjait a genfi egyez­mények tiszteletben tartáséra, a veszélyes provokációk megszünte­tésére. A Kínai Népköztársaság csütör­tökön ugyancsak kormánynyilat­kozatot adott ki a délkelet-ázsiai provokációval kapcsolatban. A nyilatkozat rámutat, hogy az amerikai imperializmus átlépett a háború küszöbén, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett szándékos fegyveres ag­ressziója az első lépés az indokí­nai háború kiterjesztéséhez. A Kínai Népköztársaság kor­mánya megállapítja, hogy a Vi­etnami Demokratikus Köztársa­ság a szocialista tábor tagja. .,Egyetlen szocialista ország sem nézheti tétlenül, hogy agresszió áldozata legyen”. Ezután leszöge­zi: az Egyesült Államok agresszi­ója a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, agressziót je­lent Kína ellen is. A kínai nép nem tagadja meg a segítségnyúj­tást. (MTI) Képeslap Latin-Ámerikából Roto gyerek, cipőronggyal Kísérőm indítványozta, hogy menjünk eä a Oinita Normálba, nézzem meg az ottani viszonyo­kat — Mi az a Cimta Normái? — Az egyik városrész, ahol a rotok élnék. Negyedmillió ember lakik ott— „Roto” annyit tesz, mint „ron­gyos”. A Cinta Normái bádogból, ócska deszkadaraibokból, kanton- 1 emezekből készült viskóinál nyo­morúságosabb helyet még nem láttam. A hajdani budapesti Má­ria Valéria telep barakjad tisztes polgári otthonoknak számíthat­nak errefelé. A hat—nyolc négy­zetméteres kunyhóikban néha ha­tan—heten is élnek; a szülők és négy—öt gyerek. A piszok leír­hatatlan. A patkányok fényes nappal is bátran futkároznak a rothadó ételbulladékcktól elle­pett sikátorokban. Előfordul, hogy a kisebb gyermekeket meg­támadják. A Cinta Normálban ismerked­tem meg Jüannal, a családfenn­tartóval. Épp olyan rongyos és vézna, s épp úgy ötévesnek tűnik, mint az a roto fiúcska, aki az O, Higgins szoibamól kéretlen tisztította a cipőmet. Juan azon­ban a valóságban kétszer annyi! idős, már elmúlt tízesztendős. Három kisebb testvére van, s nagybeteg, tébécés édesanyja. Az apját három évvel ezelőtt temet­ték ed: a tüdőbag vitte el. Az­ote Juan gondoskodik a család­ról. Testvéreivel együtt koldul. A pénzt összegyűjtik, s hazaviszik az édesanyjuknak. —- Volt olyan napunk, amikor 2000 peso is összegyűlt! — mond­ja büszkén. (Ez körülbelül húsz forinttal egyenértékű.) — Az utol­só pesóig hazahozzuk a keresetet. Más gyerekek csokoládéra vagy fagylaltra költik a pénzt, de mi ügyesebben gazdálkodunk. A test­véreim mindennap egyszer jól­laknak! Juan és testvérei „ munkamegosztása ” Juan két öccse és egy húga — a legkisebb a kislány, mándösz- sze négyesztendős — rendszerint elkísérik bátyjukat a belváros­ba. Juan pontosan megszabja, hogy ki hol és hogyan kéregét, ö maga cipőronggyal a kezében dol­gozik, a nagyobbik öccs néhány doboz gyufát visz magával, s úgy kéregét, mintha azt árulná. A két kicsi pedig csak áll, szipog és az éhségére hivatkozik. így nyílik testvérei be sem iratkoztak az iskolába, bár a kislány kivételé­vel már tankötelesek lennének. Ez azonban csak papíron marad Chilében, bár a népiskola ingye­nes. Hiába nincs tandíj, — nincs pénz a köyvekre és a füzetekre.; Nem is beszélve arról, hogy azj iskolás gyereknek ruha kell, s amíg iskolában van, nem me­het pénz után, pedig arra lenne a legnagyobb szüksége a családnak. — Született tolvajok ezek a gyerekek! — sopánkodott néhány nap múlva egy társaságban, aho­vá véletlenül ón is belecsöppen­tem, egy úriasszony. — Hiába akar rajtuk az ember segíteni, nem lehet. A hála az, hegy el­lopják, ami a kezük ügyébe ke­rül..: S egy zavaros történettel állt elő. Lényege az volt, hogy az általuk örökbe fogadott kis kolduslány végül is meglopta őket és visszaszökött a szüleihez, a Cinta Normal putrijába. A világ leghosszabb útja Roberto Róna harmadéves or­vostanhallgató (a szülei magya­rok, de ő már Chilében született), egyike volt annak az ezer egye­temistának, aki a nyári szünetben februárban Chiloé szigetén járt, hogy segítséget nyújtson az otta­ni lakosságnak. — Százh úszezer ember él ezen a szigeten — ismertette élmé­nyeit. — Az átlagos életkor hu­szonöt óv. Az egész szigeten mindössze hét orvos van. Chilé­ben 1000 gyerek közül 112 hal meg kétéves kora előtt, Chiloé szigetén 350. Ohonchi faluban, ahol sátrainkat felütöttük, ezer közül 368 kisgyerek nem éri meg a második születésnapját. A leg­gyakoribb haláluk a kanyaró. A primitív körülmények között gyorsan terjed a járvány, s a le­gyengült, rosszul táplált gyer­mekek szervezete a legkisebb komplikáció esetén sem tud el­lenállni. Egy hónapig ott vol­tunk, beoltottuk a gyerekeket, meg magyaráztuk a felnőtteknek a leg­fontosabb egészségügyi szabályo­kat. De mégsem orvos kell oda, A népbetegségeket csak akkor A Cinta Normálban dúló, rongyos gyerekekkel talál­kozni. Éjszakánként pedig min­den kapumélyedésben beléjük botlunk, ott alusznak azok, akik­nek még a Cinta Normálban vagy más nyomornegyedben sem jut valami fedél a fejük fölé. Né­hány pesónyi alamizsnával nem lehet segíteni ratuk. Chilén kell segíteni, amelynek termé­szeti kincseit 75 százalékban az észak-amerikai monopóliumok bitorolják, hogy Chile segíthes­sen éhező gyermekein. Pintér István A vietnami nép mélységes fel­háborodással fogadta az agresz- szív amerikai cselekményeket. Mint a sajtó és a rádió jelen­ti, a demokratikus Vietnam váro­saiban a dolgozók nagygyűléseken tiltakoztak az amerikai légierő és' a haditengerészet támadó akciói ellen. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya — közli az UPX — a vietnami nemzetközi el­lenőrző bizottsághoz intézett jegy­zékében hivatalosan tiltakozott az amerikai katonai tevékenység el­A társadalombiztosítás szerve­zetének egységesítéséről szóló leg­utóbbi állami rendeletek, vala­Dobi István üdvözlő távirata az Elefántcsontpart Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Fé­lix Houphouet-Boigny-t, az Ele­fántcsontpart Köztársaság elnö­két, nemzeti ünnepük alkalmából. mint a vonatkozó SZOT-szabály­zat értelmében a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnak és helyi szerveinek, az Országos Nyugdíjintézetnek, a Kisipari Szö­vetkezeti Kölcsönös Biztosító In­tézetnek és helyi szerveinek, to­vábbá az Újságírók Szanatóriumi Egyesületének társadalombiztosí­tási feladatait a jövőben egy in­tézmény, a SZOT társadalombiz­tosítási főigazgatósága és annak ügyviteli szervei látják el. (Folytatjuk) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Megmenekültek..« Egységes szervezetet kap a társadalombiztosítás Az SZTK-nak és helyi szervei­nek feladatait augusztus 1-vel már átvette a SZOT társadalom- biztosítási főigazgatósága,azokat az ügyeket, amelyeket eddig az SZTK intézett, a SZOT társadalombizto­sítási főigazgatósága látja el, az SZTK-alközpontok, illetőleg ki- rendeltségek teendőit pedig a tár­sadalombiztosítási igazgatóságok, illetőleg kirendeltségek végzik. Az új társadalombiztosítási szervek ugyanazon a helyen működnek, ahol eddig az SZTK, illetőleg he­lyi szervei működtek. Az Országos Nyugdíjintézet, a KSZKBI és az USZE társadalom- biztosítási feladatait december 31-ig veszi át a SZOT társadalom- biztosítási főigazgatósága. Az át­vétel napját a sajtó útján közlik. (MTI) Mindenütt a világon felfigyel­tek a melegszívű emberek arra a szerencsétlenségre, amely Fran­ciaországban érte egy kőbánya dolgozóit. A végzetes hegyomlás 14 bányászt temetett maga alá. Augusztus 4-én végre jelentős si­ker koronázta az erőfeszítéseket: kilenc bányászt sikerült a felszín­Az Alameda CVHiggiins Santia­góinak, Chile fővárosának főút- ja. A chileiek azt állítják róla,; s erre nagyon büszkék, hogy a világ leghosszabb útja; átszeli az; egész várost Nevét Bernardo O’Hüggimisről, a nagy chilei sza­badság ősről kapta, aki a chileiek szabadságharcát vezette 1813-tól a spanyol gyarmatosítók ellen, a szabadság kivívásáig. Szobra ott áll a róla elnevezett úton, a vá­ros közepéin — a Da Maneda, a pénzverdéből lett elnöki palota hátsó frontjára néz. Bemardo O’Higglins szobrát né­zegetem éppen, amikor érzem, hogy valami hozzáér a lábamhoz. Idegesen hátnalépek, hált egy öt­évesnek látszó piszkos, rongyos kisfiú tisztogatja egy romgydia- rtatbbal nagy szorgalmasan a cipő­met Néhány pesót adok neki. Chi­lei kísérőm figyelmeztet: — Nem akarom lebeszélni a jó­szívűségéről, de ha minden cipő- tisztító fiúnak, ad, hamarosan el­fogy a pénze! meg a legkönnyebben a módosabb járókelők pénztárcája— Juan írástudatlan, bár nagy erő­feszítéssel, nagyon rosszul ugyan, a betűket kisilabdzálja. Annak idején másfél osztályt járt, ami­kor az apja még keresett. A kis­lehet gyógyítani, ha a társadal­mi bajokat orvosolják... Az Alameda O’Higginsre na­gyon büszkék a santiagóiak, azt mondják róla, hogy a világ leg­hosszabb útja. S valóban: 22 ki­lométer hosszain lehet rajta kői­re hozni. Képünk az első meg­mentett bányászt ábrázolja. A munka hőseinek kijáró tisz­telettel és aggódó szeretettel fi­gyelik mindenütt a dráma befe­jezését, amely — remélhetőleg — a lent rekedt öt bányász meg­mentését adhatja hírül a világ­nak. (s) Magyar delegáció utazott Moszkvába Qrtutay Gyula akadémikus ve­zetésével magyar delegáció uta­zott a Moszkvában ülésező 7. nemzetközi antropológiai és et­nográfiai kongresszusra.

Next

/
Thumbnails
Contents