Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-06 / 183. szám
UM. augusztus 8. 4 Csütörtök Újság Űjszalo Méhkerék után egyre döcoenő- eebb az út és az elmúlt hetek for- rósága után kigzikkadt, megrepedezett a föld. S ahogy beérünk Űjszalontára, csupán néhány liba gágog az úton és a házak közül hangos tyúkvertyogás hallik; — Oltják a tyúkokat... — Nálatok voltak már?... — hallom két asszony beszédéből a kútnál. A tanácsháza szűk kis folyosóján « régi világot ábrázoló festmény tűnik mindjárt szemembe és e hirtelen támadt rossz érzéssel nyitok be az elnök szobájába. — Nincs benn, talán kint van a tsz-ben — mondja egy temperamentumos fellépésű fiatalasszony. — Régi dolgokat szeretnék megtudni a községről. — Lehet. Tudjuk mi is, mi történt a faluban, Soroljam? — Persze. — 1925-ben alakult a község Ojszalonta néven, van mintegy 3680 katasztrális holdunk, s a legutóbbi népszámláláskor 554-en laktak a községben. — Ez hány család? — Ez? Mintegy száznegyven. Ennek is több mint fele még kint lakik a tanyán. — Az elmúlt évben hány építési engedélyt adtak ki? — ötöt. És felépült négy új ház. Egyet most fejeznek be. A zárszámadás után veszik az emberek az építőanyagot, egyre többen akarnak a faluba költözni; — A régi anyakönyvet láthatnám? — Ott van a másik szobában; Ebben az évben házasságkötés öt volt. Az újszalontai asszonyok már kórházban szülnek. A faluban három csecsemő van, két leány és egy fiú. Haláleset ebben az évben még nem volt; Egy kút Közben visszaérkezett a tanácselnök. Gyenge Mihály 1959 óta tanácselnök. — Idevaló? — Nem, csak ide nősültem. De hát ismerek mindenkit. Kis falu ez a miénk. — Mi a legnagyobb gondja a községnek? — Az ivóvíz... — Meg az óvoda — mondja első tájékoztatóm, akiről közben megtudom, hogy Jámbor Lajosnénak hívják és 1963 márciusa óta ő a vb-titkár a faluban. — Mi van a kúttal? — Adja a vizet, csak már vasízű, tisztítani kellene. Erre a célra kaptunk is 100 ezer forintot a járástól, de kapacitást senki nem biztosított Így nem tudjuk, ki végzi ei ezt a munkát, pedig bizony a jó víz itt is kellene. Hi van az óvodával? — Most várunk az ingatlanközvetítőre. _ ? — Május 23-án befizettük a 120 forint közvetítői díjat, aminek alapján az ingatlanközvetítő vállalatnak fel kellene becsülnie az eladásra kínált házat. A házvételtitkár így érvéit a saj tóterjesztés mellett: ✓ — Látszik, hogy a községben van pénz. De az mégis furcsa, hogy a Népújságra tizenhármán, a Népszabadságra pedig tizennyolcam fizetnek élő. Inkább a terjesztés munkájában kellene keresnünk a hibát, hiszen én látom, hogy a tsz-irodában egyik óráról a másikra csak úgy eltűnik az aznap érkezett lap. — Szeretik az emberek az újságot — mondja a vb-elmök is, hiszen tudom, ha nem látom egy nap, akkor már én magam is keresem. Így van ezzel mindenki. A vb-ülés határozatot hozott, hogy felhívja a postahivatal figyelmét a terjesztési munka megjavítására. És a tanácselnök, a párttitkár, a járás küldötte személyesen tesz ígéretet, hogy maguk is szorgalmazzák az előfizetést. — Van pénz tényleg a községben? — kérdem a párttitkárt. Az egy kis cédulát húz elő és már mondja is: — A napokban párt taggyűlésre készülünk és néhány adatot összegyűjtöttem. Ebből kiderül, hogy Űjszalontán az első fél évben a termelőszövetkezeti előlegből, a jószágeladásból, a tejátadásból több mint egymillió 700 ezer forint jutott a község lakóinak. Ebből 550 ezer forintot vásároltak él a boltban, 213 ezer forintot pedig az italboltban költötték el, — S mennyit fizettek be adóra? — Negyvenezer forintot... Tv-antermát nem sokat láttam Elveszett Evenként 360 ezer pizsama készül a Férfifehémemügyár békéscsabai üzemében. A zsebeket eddig pontosan a csíkoknak megfelelően kellett (elvárral, s az illesztés igen sok időt vett igénybe. Ez a művelet minden darabnál szinte egyedileg történt, s ha nem vágott össze a minta, új zsebet varrtak, a régi pedig hasznavehetetlenné vált. Sok anyag is kárbaveszett tehát. Két évvel ezelőtt felvetődött egy gondolat: miért ne gyárthatnánk ferde csíkozású zsebbel a pizsamát? Bácsfalvi Mária főtechnológus javaslatára Cseh József laboratóriumvezető és Mucsi Imre szabász elkészítette a mintát... Szebb, tetszetősebb — volt az általános vélemény. Azt is megállapították, hogy így jóval gazdaságosabb az előállítása. v A gyártó vállalatnak azonban az a feladata, hogy az árut a megrendelésnek megfelelően készítse el. Önhatalmúlag nem változtathat rajta. Javaslatot azonban tehet. Így is történt. Bemutatták a mintát a Belkereskedelmi Minisztérium minőségellenőrző főosztálynak, röviden: a MEFO-nak. Ott minden különösebb mérlegelés nélkül elutasították a javaslatot ezzel az indoklással: „Lehet, hogy a vásárlóknak nem fog tetszeni.” Mit tehet ilyenkor az ipar? Arra nincs módja, hogy közvéleménykutatást rendezzen. Részére csak a MEFO véleménye számít Ha az kimond ja a „boldogító” igent, akkor jő, ha nem, akkor — hiába —* marad minden a régiben. százezrek Tavaly ősszel a sokfajta minta miatt még nehezebbé vált a pizsama gyártása, amit a Férfi- fehémeműgyár vezetői is láttak. Ojra megindult az akció: Mucsi Imre szabász személyesen vitte a MEFO-hoz a munkadarabot. Ezen — az ő javaslatára — az övét is ferde csíkozással készítették el. A MEFO bemutatta a mintát a kereskedelem szakembereinek, akik minden ellenvetés nélkül elfogadták az új megoldást. Két hónap óta már így készül a pizsama, a gyár dolgozóinak legnagyobb örömére és a várható megtakarítás ebben az évben legalább félmillió forint. Ha a MEFO két évvel ezelőtt tette volna ugyanezt, akkor több mint egymillió forinttal lenne gazdagabb az ország. Már csak a tanulságot lehet levonni belőle, azt, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium beosztottjai helyesen tennék, ha a jövőben nagyobb gondot fordítanának minden jó javaslat megvizsgálására. A Férfifehémeműgyár dolgozói — vállalásuk alapján — munkaidő után összeszedik a filléreket érő hulladékokat, hogy ezzel is javítsák az eredményességet. Végtére fillérekből lesznek a forintok. De mit ér ez a törekvés, ha egyes magasabb szerveknél dolgozó személyek hanyagságából vagy a megszokotthoz való ragaszkodásuk miatt (azzal a jelszóval, hogy minek csináljunk magunknak külön gondot az újból) milliók, vagy legalábbis százezrek vesznek kárba? —or. Tízből öt Lapozgatjuk a könyvet. Az első bejegyzés 1925. február 11-én kelt, amikor hivatalosan bejegyezték a község első szülöttjét, Balogh Piroskát. Gyorsan névsorolvasást tartunk, vajon ki hol van az első évben bejegyzettek közül. Az előbb említett Piroska Gyulán egy boltban elárusító. Az utána következő Zsuzsanna született február 15-én, meghalt 28-án, a második Zsuzsanna eltűnt a faluból, itt a tanácsnál már nem emlékeznek rá. A negyedik bejegyzés szerint újra leánygyermek született, aki a Mária nevet kapta március 16-án és meghalt a következő hónap 3- án, majd Ferenc követi a sorban április 12-i bejegyzéssel és meghalt május 12-én. Az utána következő Julianna itt él a faluban, háztartásbeli, most szövetkezeti tanfolyamra jár. Antal jűHus 12- én született, meghalt egy nap múlva. István, aki újszalontai, most Svájcban él, 56 szele Bembe vitte. Lajos október 30-án született, s néhány éve, 1958-ban halt meg. Az utolsó bejegyzés szerint született fiú a József nevet kapta, és ma traktoros a termelőszövetkezetben. A község első évében születették közül tehát öten haltak meg. öt a tízből. Most... Felújítják a medgyesegyházi óvodát Az áprilisban észlelt földrengés következtében megrongálódott a medgyesegyházi óvoda. Az épület homlokzati főfala megingott, repedés keletkezett rajta, úgyhogy életveszélyes lett. Szükségessé vált, tehát az óvoda rendbe hozása. Az előzetes felmérések szerint mintegy 44 000 forintba kerül majd a felújítás. A Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz szeptember 1-re vállalta a munkák befe- feaécét. re megvan a pénz, az engedély és most már szeretnénk, hogyha tudnánk is, hogy valóban miénk lesz- eeza ház, hogy az átalakítás terveit el tudjuk készíttetni. — Kapacitás? — kérdem most én, vajon ők hogyan biztosítják; — Már ebben az évben úgysem kerülhet sor az átalakításra, viszont egyetlen szakemberre lesz csak szükségünk, aki majd irányítja a munkát, mert a faluban a tsz-ből segédmunkások ajánlkoznak az óvodaépítéshez. — Mennyi az évi községfejlesztési bevételük? —■ Évente 35—40 ezer forint. Nem sok — válaszolják. — De azért csak fejlődhet ebből is a falu — teszik hozzá némi optimizmussal. A vb-ülés Délután kettőre hívták össze a égre haj tó bizottság tagjait. Las- an gyülekezünk a szobában, a já- ási tanács küldötte érdeklődik a :özség vezetőitől, aztán mindenki >eszélget, fújjuk a füstöt. Elkezdődik a vb. A beszámoló- elentés a postahivatal munkájáéi inkább adatszerűségével érde- :es, mert mi is derül ki? A taka- ókbetét megindulásakor alig há- omezer forint volt a községi be- étállomámy. 1961-ben 77 betét- :önyv-tulajdonos 300 ezer farinat tartott betétben. Most, 1964. únius 30-án 137 betétkönyv-tu- ajdonos, közel 600 ezer forintját irzák a postán. Még érdekesebb a ;épkocsin y ere mén y-kön yv számá. iák alakulása. 1962 végén hatnye- eménykönyv volt. Ez év elején >edig már 31 darab. Igaz, ehhez iozzájárult az is, hogy egy könyvvel már Űjszalontán is nyertek így Wartburgot. a falusi házakon. Űjság se sok jár. — Csendes falu ez a miénk — mondotta megismerkedésünk elején a községi tanácselnök. Valóban csendes, De hogy e csend ne a közöny csendje legyen, ahhoz továbbra is olyan önkritikusan, olyan bátorsággal kell tárgyalniuk, irányítaniuk a község vezetőinek, mint tapasztaltam ezt ezen az augusztusi napon Újsza- lontán. Dóczi Imre Több új létesítményt ad át a tatarozó vállalat a 11. fél évben A Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat terve a II. fél évben 24 millió 300 ezer forint értékű munka. Békéscsabán augusztus 12-én adják át a strandbüfét, még ebben az évben elkészül az Ingatlankezelő Váktedot részére a Mokri utcában Mixtet, sör, kert... Csendes falu E számok tükrében nem is volt csodálatos, hogy a községi pártNem, a címszöveg nem téves! A jelenség, amely a jámbor szemlélődő agy teker- vényeiben képpé formálódik, valóban létezik és — még sincs... Hogy ez hogyan lehetséges? Hát, egészében tényleg létezik, de részleteiben — már nem merném ilyen határozottan megfogalmazni. Világos, nemde? Persze, hogy nem! Megmagyarázom hát precízen, hogy egészen érthetővé váljék. Mármint az agyteker- vényekben fogant kép, de semmi esetre sem egy sor elmaradt intézkedés... Békéscsabán, az V. számú iskola tőszomszédságában található ez a csodabogár. Ligeti sörkertnek hívják és a város 17 ezres lélekszámú kerülete dolgozóinak kedvelt nyári szórakozóhelye. Azaz, hogy szá- , mos vonatkozásban csak az volna. Bosz- szan kodásért sem kell ugyanis a ba menni... De nézzük csak részleteiben! Ennek a jobb sorsra érdemes parknak a belső felét képezték ki sörkertté. Ahogyan „elő van írva”: pavilon, kerti asztalok, székek, hús árnyat nyújtó fák, sőt, még ízléses léckerítés is. Ám a legforróbb kánikulai napokon számos esetben nem lehetett kapni sört, se hűsítő italokat, de még szódavizet sem. A kutyahőségtől izzadó honpolgár ezzel szemben válogathatott pálinka és bor, konyak és likőr között. A sörkertből tehát ezeken az ominózus napokon csak a kert létezett... Ámbátor ez utóbbi sem fedi szabatosan a valót. Mert sajátos szemléletemben egy kertet sok-sok virággal, avagy uborkaindók, káposztafejek, krumplivirágok és miegyebek sokaságával tudok elképzelni. S e helyütt kapcsolódik a téma a sörkert előtti ligethez. Ebben elszórtan van ugyan néhány virágágy, szép — és értékes! — virágokkal, de ez sokak véleménye szerint kevés. És kevés az a gondozás, gondoskodás is, amit az illetékesek erre a parkra szánnak. Nemrégen is, a parkőr saját zsebéből fizetett ötven forintot, hogy lekaszáltassa a megnőtt és a szárazságtól megperzselt füvet.. így állunk hát a címszövegben kifejezet fizikai abszurdummal, a ligeti sörkerttel. Több gondot „kék” fordítani rá, hogy zöldebb, üdébb, a mai követelményeknek megfelelően lakályosabb és szín- pompásabb legyen... {—zár) egy bérház, a DÁV-nak a Szarvasi úton egy emdetes ház, négy kétszobás lakással, a KISZ-táborban egy konyha mel léklétesí tmények- kel. Augusztus 31-dg befejezik az OTP-székház átépítési munkálatait. Megkezdik az erzsóbethelyi Terv mozi átalakítását. Kondoroson augusztus 15-én adják át a csaknem egymillió forint költséggel átalakított gyógyszertárat. Kamu ton és Mezőme- gyerem kultúrház, Kétsopromyban és Zsadányban posta, a Sarkad i Cukorgyárban pedig új szociális létesítmény, (fürdő, öltöző) építése van soron. Gyulán, a vízgépészeti vállalat megrendelésére nyolc lakás, a Békés megyei Nyomdaipari. Vállalatnak egy emeletes ház, a kórház részére pedig nővérszállás épül. Orosházán új bölcsőde építését kezdik meg és átalakítják a posta épületét. További feladat: Gerendáson a kultúrház, Gádoroson a tanácsháza. Gyantán a fűztelep szolgálati lakásának és szociális létesítményének (fürdő, öltöző stb.) építése. Ezeken kívül sok más építési és átalakítási munka vár a vállalat dolgozódra. Kazánfűtő-vizsgával és vasipari szakmával rendelkező kazángépészt azonnali belépéssel keresünk. BIOGÁL gyógyszer- tár, Debrecen, Pallagi út 3—5. 7547
