Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

/ Világ proletárjai, tee*. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK Ara 6« fillér XIX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Elveszett százezrek | Képeslap Latin-Amerikából | Szerencsés utat | Tudomány—Technika | Sport | Meleg idő Aratás után A sok aranyló gabonatábla volt a nyári határ ékessége, dolgozó parasztságunk legféltettebb kin­cse. Most már tarlók, keresztso­rok, friss szántások jelzik a búza, az árpa és a zab helyét: learat­ták mind egy szálig a megyében. Ráadásul az aratók dicséretére le­gyen mondva, napokkal előbb, mint tavaly, pedig az idén több volt a vágnivaló, s jóval tettebbek voltak a kalászok. A nagyszerű, gyors munkáért elsősorban az embereket illeti a dicséret Az embereket, akik jól megszervezték az aratást, a szö­vetkezeti és állami gazdaságok­ban egyaránt. A szerelőket, akik igyekeztek előre jól kijavítani az aratógépeket és a kombájnokat, s aztárt munka köziben is rajta tartották figyelmüket.' A legfőbb érdem a kombájnvezetőké és az aratógépkezelőké, ' hiszen nekik köszönhető, hogy gépek aratták le az idei jó gabonatermés 94 száza­lékát. Emlékszünk rá: a szalma meg­roggyant volt a telt kalászok sú­lyától, s összekuszálódott az esős zivataroktól. Úgy látszott, hogy a gépek csak lassan haladnak ma]d, 5 emiatt sokat kell kézi erővel aratni. Nem kellett, mert megsza­porodott a kiváló szovjet kombáj­nok száma, s kitettek magukért az aratógépesek, de főleg a kom- bájnvezetők. Átlagosan 48 hold­dal kombájnoltak többet, mint ta­valy, pedig akkor szinte alig volt dőlt gabona. Jó néhány kombáj- nos, köztük Gácsér Ferenc, Ke­rékgyártó Károly és Bottá Pál teljesítménye különösen elisme­résre méltó, hiszen kétszer annyit arattak, csépeltek, mint amennyi kombájnjuk normája, s három­szor annyit, mint a megyei átla­gos, vagyis a 290 holdas teljesít­mény. Hangsúlyozzuk: elsősorban a kornbá j nosok szorgalmának kö­szönhető, hogy a csaknem 250 ezer hold kalászosnak mindössze 6 százalékát kellett kézi erővel aratni. De az is, hogy kevesebb vágnivaló maradt az aratógépek­nek, s így kevesebb a csépelni- való is. Elpreláthatólag jövőre to­vább növekszik a megye kom­bájnparkja. Szükséges is, hiszen a jelenlegi jó része legfeljebb borsó-, napraforgó- és babcséplésre hasz­nálható már. De ennek az igaz­ságnak a megállapítása után kö­vetkezetek mindjárt az, hogy jó néhány korszerű kombájnnak is alacsony volt az idei teljesítmé­nye. Egyrészt azért, mert nem si­került a kijavításuk, s aztán mun­ka közben a megfelelő karbantar­tásuk. De volt olyan hátráltató ok is, hogy a kombájnosok egy ré­giéből hiányzott az igyekezet, más, réssé pedig nem rendelkezett aranyi tudással, hozzáértéssel, mint amennyi a kombájn kapacitásá­hoz szükség lett volna. A nem túl messze levő jövőben kimondottan kombájnokkal tör­ténik az aratás, s bálázógépekkel a szalma betakarítása. Mondani sem kell, hogy nem kombájnok özöne szükséges az aratáshoz, ha­nem az, hogy műszakilag jól kar­bantartottak legyenek a betaka­rító gépek, s a vezetőket előre vá­logassák ki és készítsék fel a gép­es gépjavító állomások, mert nem mindegy, hogy 290, avagy ennek két-háromszorosa a teljesítmé­nyük. Nem mindegy, mert ha az idén is megközelítően egyforma lett volna a kombájnok teljesít­ménye, akkor alig volna csépelni- való. Azokon a helyeken, ahol a kombájnosok Gácsér Ferenc, Ke­rékgyártó Károly és Bottá Pál igyekezetével dolgoztak, az aratás után néhány nappal a cséplést is befejezték, s az emberi- és gépi erők hozzáláthattak az egyéb fon­tos nyári munkákhoz. Megyénk szövetkezetei tavaly ősszel bebizonyították, hogy jól szervezetten, idejében el tudnak vetni, most pedig azt bizonyítot­ták be, hogy gyorsain le tudnak aratni. Azonban az úgynevezett nyári részmunkák most is olyan lassan haladnak, mint néhány év­vel ezelőtt, amikor még jóval ke­vesebb erőgép és szállítójármű állt a szövetkezetek rendelkezésé­re. Nem a mulasztásokon való ke- sergés diktálja ezeket a szavakat, hanem az a szándék, hogy az idei nyári munkák jó és helytelen mozzanataiból megfelelő tanulsá­got vonjanak le szövetkezeteink a jövő esztendőre. De már most is összpontosítsák a lehető legna­gyobb erőt a még kint levő szal­ma betakarítására, a trágyakész­letek kiszórására és a talajmun­kára. Igen, mert csak látszólagos az, hogy sok idő van az őszi beta­karítás és vetés megkezdésééig. Nincs ráérős idő, mert miközben a szövetkezetek többségében még sok a csépelni való, már jelentke­zik a kender és a silókukorica be­takarítása, s egyre sürgetőbbé vá­lik a magágy-készítés, az őszi ár­pa, a takarmánykeverék és a búza alá. Szorgalmazzák szövetkezeteink j a még hátralévő nyári munkák mielőbbi befejezését, hogy aztán kapkodás nélkül, idejében feje­ződjön be az őszi betakarítás és a vetés, s szövetkezeti parasztsá­gunk, a kombájnosok jövőre az ideinél is jobb gabonatermést tud­janak majd betakarítani. Kukk Imre , A szakszervezeti üdültetés első félévi mérlegbe Idegenkedés a téli üdüléstől — Miért jött hasa a tehenész Lillafüredről ? — Kevés a fizikai dolgozó — Családok, házaspárok gondja — Beutalók az asztalfiókban — Körültekintőbb szervezést! A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának üdültetési munkabizott­sága mérleget készített az első fél. évi üdültetésről. Jelentését hol­nap tárgyalja az SZMT elnöksége. Az idén megyénk szervezett dol­gozóinak 6,3 százalékát tudja üdültetni kedvezményesen a szak. szervezet. Ez 4934 dolgozót jelent, 484-el többet a tavalyinál. Az első fél évben 192-vel több dolgozó üdülhetett, mint tavaly. Az első féléves keretszám 1889 beutaló volt, de a munkabizottság vizsgá­lata kiderítette, hogy nem hasz­nálták fel mindet. Több, mint öt­ven az asztalfiókokban maradt. A Pedagógus Szakszervezetnél 10, az építőknél 9, a HVDSZ-nél 7, a vasutasoknál 6, a közalkalmazot­taknál 6 beutaló maradt felhasz­nálatlanul. Mi ennek az oka? Szervezetlen­ség tapasztalható a szakszervezeti bizottságoknál, nem foglalkoznak eléggé lelkiismeretesen az üdülte­téssel. Az üdültetési időpontok nincsenek összehangolva a sza­badságolási tervvel. Meghirdetik a beutalókat és a jelentkezés alap­ján döntenek a szakszervezeti bi­zottságok. Ily módon az üdülés el­veszti jutalom-jellegét. Ezt tapasz­nál, az ÉDOSZ-nál, a közalkalma­zottaknál, építőknél. A beutalók főleg az első negyed­évben maradnak kihasználatlanul. Ez a jelenség arra enged követ­keztetni, hogy nem megfelelő azj üdültetési propaganda, a munká­sok nem ismerik a téli üdülés szépségét, idegenkednek tőle. A SZOT határozata előírja, hogy az összes beutaló 65 százalékát fizikai munkásoknak kell juttat­ni. E határozatnak csak a postás és textiles szakszervezet tett ele­get. A reprezentatív üdülőikbe még mindig kevés munkás jut eL Vannak nem fizikai dolgozó „törzstagok”, akik évről évre ugyanoda járnak (még az üdülő- szárnyat is megjelölik előre) s el­foglalják a helyet azok elől, akik először keresnék fel az üdülőt. Kisebb csoportok alakulnak ki, a munkások nehezen találnak jó társaságot, nem érzik jól magu­kat. Az egyik állami gazdaságunk tehenésze, akit Lillafüredre küld­tek el jutalomüdülésre, három nap múltán hazautazott, mert nem érezte jól magát... Ami a kedvezményes felnőtt beutalók kiadását illeti: több kö­rültekintésre volna szükség. Elő­fordult, hogy a házaspárt be­utalót egyedülálló személyeknek adták, ugyanakkor a másik me­gyebizottsághoz tartozó szervezett dolgozónak nem jutott. Az első félévi 26 családi beutalót sem használták fel mindig szabályo­san. Megtörtént, hogy a dolgozó elment egy gyerekkel, háromcsa­ládos beutalóval, a nem létező két gyerek után kifizette a beuta­lót, csakhogy egy gyerekével nya­ralhasson. A szakszervezetet nem érte ugyan kár, de mások — akiknek szükség lett volna a 3 gyermekes beutalóra — elestek az üdülés lehetőségétől. Erre az évre a megye 87 SZOT- szanatóriumi beutalót kapott. A szakszervezeti megyebizottságok, nafc itt arra kellene ügyelni, hogy csak beteg dolgozó kapjon beuta­lót, s csak az, akinek van évi ren­des szabadsága. Tizenkét napnál kevesebb fizetéses szabadságra nem adható ki beutaló. Idetarto­zó probléma az is, hogy a szak- szervezeti bizottságok általában későn küldik el az orvosi javasla­tot a szanatóriumba. Az iskolaszanatóriumokban az idén 118 iskolást üdültethet a megye. Ennek az üdültetésnek az a célja, hogy a fejlődésben visz- szamaradt, vérszegény, de egész­séges gyerekeket részesítsék ke­zelésben. Ezzel szemben erős fi­zikumú gyerekek jutnak el az üdülőkbe. A nyári gyermeküdül­taltak a MEDOSZ-nál, a HVDSZ­oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Megérett a Csabagyöngye. MTI Fotó — Fehérváry Ferenc felv, I tetősben 534 gyermeket részesí­tettek idáig. A gyerekek sok gon­dot okoznak. A felkészítő szak- szervezeti bizottságok nem ellen­őrzik a beutalók helyes kitölté­sét, esetenként a gyerekek egész­ségügyi lapját. Az üdültetési munkabizottság végül megállapította, hogy az egyes szakszervezeti megyebizott­ságok, alapszervezeti bizottságok összehangoltabb, körültekintőbb munkával zökkenőmentesebbé tudják tenni az üdültetést. P. EL Hetvenezer forint értékű társadalmi munka fél év alatt Csabacsűdön, a község rendezé­se és szépítése közben, igen sokan végeznek társadalmi munkát. Legjelentősebb a járdaépítés so­rán a töltés kiegészítésénél vég­zett földmunka. A járdalapok le- 1 fektetését is térítésmentesen vé­gezték a falu dolgozói. A tanácsi vezetők nyilatkozata szerint az egész évre tervezett 100 ezer fo­rint értékű munkának több mint a felét teljesítették az első fél évben.

Next

/
Thumbnails
Contents