Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

W64. augusztus 5. Szerda A szövetkezeti ipar az első féléves tervét száz százalékra teljesítette A termelési érték 207 millió 500 ezer forint Július 31-én tanácskozást tar­tottak a kisipari szövetkezetek vezetői, amelyen Goldberger Já­nos, a KISZÖV elnöke beszámo­lójában tájékoztatást adott az el­ső fél év munkájáról, az eredmé­nyeikről és azokról a hibáikról, amelyeknek a kijavítása feltétle­nül szükséges ahhoz, hogy az év eredményesen záruljon. Bevezetőben elmondotta, hogy a szövetkezeti ipar július 1-ig a tervét globálisan 100 százalékra teljesítette.. A múlt év hasonló időszakához képest 21,2 százalék­kal tei'melt többet. A növekedés értékben 36 millió forint. A lét­számemelkedés a megye szövet­kezeteiben 609 fő. Lemaradás mutatkozik idő­arányosan az exporttermelés­ben, a lakossági építési terv teljesítésében. Ugyancsak nem érte el a tervezett szin­tet az egy főre jutó termelé­kenység növelése, valamint a lakossági javító-szolgáltató tevékenység mérve. Goldberger elvtárs a további­akban minden szövetkezet ered­ményét külön-külön is ismertette, majd a helyi iparpolitikai terv teljesítésében mutatkozó Iemara-' dússal foglalkozott. A szövetke­zeteknek ez a tevékenysége — ai bázisidőszakhoz képest — 15 szá­zalék helyett 5 százalékos növe­kedést mutat, forintban pedig 30 és fél milliót, ami a fél éves terv 37,5 százalékát jelenti. Az év vét gédg 50 millió forinton felüli tel­jesítést kell elérni ahhoz, hogy ne legyen lemaradás. Nyolc olyan szövetkezet van, ahol a lakossági szolgáltató tevékenység mérve 1963 első fél évéhez képest nem növekedett, hanem csökkent. Az építőipar mindössze 11,5 millió forintot teljesített, az éves terv pedig 26 millió. Valamennyi szö­vetkezet gazdasági vezetőjének, iőkönyvelőjémek és műszaki ve­zetőjének alapvető feladata a la­kossági tervszámok részleteiben való teljesítése — mondotta. Megállapította, hogy az anyag­mentes termelési érték az 1963 évi bázisidőszakhoz képest 22 százalékos emelkedést mutat. Eb­ből azonban csak 7 százalék ered a termelékenység, 15 százalék pedig a létszámnövekedésből. Igen jól alakult az anyagmen­tes termelékenység a papír-, a textil-, a cipő- és az építő­iparban, gyenge viszont a gép­gyártásban és a szolgáltatás­ban. de nem sokkal jobb a vas- és fémtömegcikkek elő­állításában sem. A megyei összesítés alapján 207,5 millió forintos termelés mellett csaknem 16 millió forint a nyereség, ami a tavalyi hasonló időszakhoz képest 1,1 százalékos — értékben 2,3 millió Ft — emel­kedést jelent, a szol gál tatóipar- ban azonban 2,5 százalékos az eredménycsökkenés. Egyetlen veszteséges szövetkezet a Békés­csabai Építő és Épületkarbantar­tó Ktsz. Az OKISZ az idén vizsgálatot tartott a megye néhány ktsz-ében és több hiányosságot állapított meg a nyilvántartások vezetésé­ben, az anyag- és pénzügyi elszá­moltatásban, az ellenőrzésben. Az Orosházi Kazánjavító és Ál­talános Szerelő, valamint az Oros­házi Vas- és Fémipari Ktsz azon­ban dicséretet érdemelt ki. A KI­SZÖV éves átfogó vizsgálatot tar­tott az Orosházi Cipész K tsz-nél és egyetlen jegyzőkönyvi hiányos­ság sem merült fel. Részletesen foglalkozott Gold­berger elvtárs a ktsz-ek műsza­ki irányításával. Ebben az évben néhány ktsz kivételével — ja­vult a műszaki vezetők munkája, amihez segítséget nyújt mór a KISZÖV nemrégen létrehozott műszaki oszálya is. A 38 szövet­kezet közül mindössze ötben van mérnök, több helyen a műszaki vezetők még technikusi képesí­téssel sem rendelkeznek. A fejlő­dés minden vonatkozásban kép­zettebb vezetőket igényel. Ezért lényeges az elnökök, főkönyvelők és műszaki vezetők állami és szakmai továbbképzése. Helyes lenne, ha a ktsz-ek tanulmányi ösztöndíjat alapí­tanának és szerződést kötné­nek fiatalokkal. A következőkben a muntoaver- sennyel és az újítómozgalommal kapcsolatos kérdésekkel foglalko­zott a KISZÖV elnöke. Az idén 35 ktsz nevezett be a szövetkeze­tek közötti versenybe. Vállalá­suk során lö millió 568 ezer fo­rint megtakarításra tettek fel­ajánlást, de a verseny keretében mindjobban kifejezésre jut a tár­sadalmi összefogás a szövetkezeti mozgalom iránti megbecsülés. Megszilárdult a szocialista brigád­mozgalom és verseny indult a ve zető állású dolgozók között is. A továbbiakban kifogásolta, hogy több szövetkezet gépkocsi­parkja elhanyagolt állapotban van. Nem biztosíthatnak időt a szervizre, illetéktelenek vezetik a gépkocsikat, általában hanyagul kezelik azokat. Beszélt a társadalmi tulajdon védelmében mutatkozó hiányos­ságokról, egyes szövetkezetekben tapasztalt leltárhiányról, a hely­telen raktári anyaggazdálko­dásról. Megemlítette: a napokban derült ki, hogy a Vésztői Építő­ipari Ktsz-nél a főkönyvelő 70 ezer forintot sikkasztott. Ezzel nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kárt is okozott a szövetkezeti mozgalomnak. Több helyen elő­fordult, hogy egyes részlegveze­tők hozzányúltak a szövetkezet pénzéhez és kisebb-nagyobb ősz­szegeket saját céljukra használtak fel. Nem egy esetben okozott kárt a társadalmi tulajdonban a gondatlanság, a hanyagság. A fegyelmi eljárások száma a tavalyihoz képest emelkedett. A Sarkad! Építőipari Ktsz egyik brigádja például munkaidőben az egyik ktsz-tag lakóházát építette. Ez természetesen nem maradt következmények nélkül. Hasonló eset másutt is történt. Goldberger elviére befejezé­sül arról beszélt, hogy az utóbbi 3—4 évben javult a szövetkeze­tek gazdasági irányítása. Az ösz- szevonások után a legrátermet­tebb vezetők maradtak meg a po­zíciójukban. Lehetővé vált a mű­szaki létszám növelése is. A ter­melő dolgozók közül 255-em jár­nak különböző szintű továbbkép­zésre, kilenc elnök, hat műszaki vezető és hét főkönyvelő tanul, s ebben az évben még többen je­lentkeznek iskolai oktatásra. A szövetkezeti ipar évről évre növelt a termelés volumenét, újabb és újabb munkalehetőséget biztosít és mindinkább kielégíti a lakosság igényeit. Pásztor Béla Ä kisipari szövetkezetek termékbemutatói án láttuk A megye kisipari szövetkezete­inek első termékbemutatója iránt nagy az érdeklődés. Nem csoda, hiszen a kiállítás méltó seregszem­léje a megye kisipari szövetkezetei fejlődésének. A gazdag anyag méltón tükrözi a megtett utat, a szövetkezetek fejlődését, életké­pességét. A kiállításon a megye 38 kisipari termelőszövetkezetének valamennyi új terméke szerepéi, s az érdeklődők elismerését vált­ják ki a faipar, vasipar, a textil- ruházat, s a cipészápar ízlésesen kiállított termékei. Goldberger János, a KISZÖV elnöke és Csepregi Pál elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese a kiállítás megnyitásán. Munkában az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz V. P. B. szuper vácuum formázógépe. Fotó: Demény Gyula LÉPÉS |16.| A kereskedelem igényeit elégíti ki a II. fél évben a békéscsabai ruhagyár A Férfi fehérnemű gyár békés­csabai gyára termelési tervét az első fél évben 99,9 százalékra tel­jesítette. A termelési érték 8,6 százalékkal nagyobb a tavalyinál, a tervhez képest azonban 4,9 szá­zalék a lemaradás. A termelékeny­ség — ugyancsak az 1963. évihez viszonyítva — négyszázalékos emelkedést mutat, de az idei terv­től 3,6 százalékkal elmaradt. A dolgozók a termelékenységet nö­velő műszaki intézkedéseket meg­valósították. Hátráltatta a jobb eredmény elérését a gyártmány- összetétel-változás és az anyag ütemtervtől eltérő beérkezése. A gyár nyeresége 0,4 százalék­kal haladta meg a tervezettet. Ezt — főként anyaghányad-csökken­téssel — a gyár laboratóriuma és a műszaki osztály dicséretre mél­tó munkája segítette elő. A második fél évben — terme­lési értékben — az első fél évihez hasonló feladat vár a dolgozókra. A gyártmányok nagy része a ke­reskedelem igényeit elégíti ki, s| kevesebb lesz a közületi munka, i Júliusban, a második fél év elsői hónapjában a gyár eredményesen teljesítette a tervét. _ , Csuklóit és már nem mosoly­gott Megrázkódott. Végigdőlt az ágyon. Sokáig hallgattunk. Nem tudom, mennyi idő telt el. Feje­met a tenyerembe hajtva ültem. Nagy sokára egyenletes szuszo- gásra lettem figyelmes. Odanéz­tem. Aludt. Keze lelógott az ágyról. Nem tudom, mi történt velem. Súlyos ütést éreztem a szívemen. Felkíniódtam maga­mit. Így nem hagyom magam. Ezt nem. Nem ... lehet eszmélet­lenül ... Nem szégyeltem, hogy hango­san beszélek. Meg tudtam volna ütni azt a nőt. Pedig szép és kedves. Jóval fizetett a komiszságomért. Mégis ütni lett volna kedvem. Azért, mert így hagyja magát. A ma­gam ördöge feküdt előttem. Gyű­mat. Néztem az élettelenül lógó kezet. Addig se voltam részeg, de akkor teljesen tiszta őstt a fejem. Ezt nem. Akkor inkább sem­löltem azt a lecsüngő kezet, amely nemrég még simogatott. Irtóztam tőle, mert az élve is halott volt. Vettem a mankómat és ami­lyen csendben csak tudtam, ki­botorkáltam a lakásból. A házmester úgy nézett rám, hogy a húszasból nem kértem vissza. A másik húszast a portásnak adtam. — Hát ez meg micsoda? — Semmi — keservesen ka­csintottam. Azt hiszem, megrémült az ar­comtól, mert csak legyintett és továbbengedett. Leültem az ágyam szélére. Hallgattam az emberek nehéz, sípoló lélegzetét. Aztán feláll­tam. Kitomáztam magamat a két ágysor közötti folyosóra. Az ágyam végéhez támasztottam a mankóimat. Teleszívtam a tüdő­met. Léptem egyet. A szívembe nyilallt a fájdalom. Azután még egyet és még egyet. Mér csak a jobb lábamat tartó gép vasken­gyelének koppanásait hallottam. VÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents