Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

1*64. augusztus 30. 3 Vasárnap Hétfőn szedik a cukorrépát a tótkomlósi Alkotmány Tsz-ben A termelőszövetkezetben je­lenleg folyó munkáról Horváth János elnök a következő tájékoz­tatást adta: — A szövetkezetben 200 ka- tasztrális holdon termesztettünk hagymát, s a termést már 120 holdról felszedtük. A MÉK helyi kirendeltségének eddig három­ezer mázsát leszállítottunk. Végez­tünk a kenderaratással, az össz­termést szeptember első hetéig értékesítjük a Mezőhegyesi Ken­dergyárban. Pénteken estig 80 holdról betakarítottuk a naprafor­gót, hétfőn pedig elkezdjük a 263 holdnyi cukorrépa szedését. Nyolcvan holdról négyezer má­zsa silókukoricát takarítottunk be, ami fedezi a tsz állatállomá­nyának téli takarmányszükségle­tét. — Kétszáz holdon előkészítet­tük a talajt az őszi takarmányke­verék (rozsosbükköny) alá, -s a vetést szeptember első napjaiban elkezdjük. A hónap közepén 800 hold Bezosztája és 225 hold Ban­kúti—1201-es fajta búza vetéséhez fogunk hozzá, a magágyelőké­szítést most végezzük. Jól haladnak a talajmunkákkal, megszervezték az ősziek betakarítását a bucsai tsz-ek A bucsai termelőszövetkezetek­ben a kalászosok betakarítása után azonnal hozzáfogtak a nyári talajmunkákhoz is. Eddig mint­egy ezer holdon végezték el a vetőszántást, hatszázon pedig a mélyszántást, melynek 80 száza­lékán befejezték a talajlezárási munkákat is. Gondoskodtak a ta­lajerő utánpótlásáról, valamint arról is, hogy jó minőségű, csá­vázott vetőmag kerüljön a föld­be. Csaknem kétezer mázsa nit­rogén- és foszfortartalmú mű­trágyád tartalékoltak az őszi munkák idejére. Hozzáláttak a vetőmag csávázásához is. A termelőszövetkezetek veze­tői gondoltak a kapásnövények betakarítására, s ebbe a munkába bevonják a családtagokat is. Az idén 212 hold cukorrépa, 983 hold kukorica és 289 hold napraforgó betakarításáról kell gondoskodni. Új emeletes áruházai építenek Sarkadon A Sarkad és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az utóbbi hónapokban igen lényeges ösz- szegeket fordított a községekben levő boltok, vendéglátóipari egy­ségek korszerűsítése. Többek között Méhkeréken, Kötegyánban, Sarkadkeresztúron és más közsé­gekben korszerűsítették a bolto­kat, illetve új berendezést vásá­roltak. Sarkadra egy emeletes i. . .J. ................................. c él elérésének viszont alapvető feltétele, hogy a munkás lássa és közvetlenül tapasztalja, a vezetés fegyelme és szervező munkája is javul, valamint fontos feladatá­nak tartja, hogy a munkás számá­ra kedvezőbb munkafeltételeket teremtsen. Más szóval: a norma- rend meghatározása és megtartá­sa tipikus vállalati tevékenység. Ennek megfelelően a hogyan és mikor kérdésének megha­tározása — az érvényben lévő ha­tározatok és a kellő politikai megfontolások figyelembevételé­vel — a vállalatvezetés feladata. Rendkívül fontos munkaügyi téma a vállalati bér- és prémium­gazdálkodás is. Az azonos munka­körben dolgozók eltérő átlagbérei­nek egységesítésére irányuló egészséges törekvés számos át­szervezett vállalatnál még nem fogott gyökeret. Ma már az ösztönző bérrendsze­rek sokaságával találkozhatunk, amelyek többnyire a régi szerve­zett formában termelő vállalatok igényeihez alkalmazkodva alakul­tak ki. E vonatkozásban tehát kel­lő tapasztalatok állnak rendelke­zésre. S ha igaz az, hogy az átszer­vezés, összevonás következtében a vállalati kerítések kiszélesítek, akkor nyilvánvalóan igaz az is, hogy a jól bevált tapasztalatok, ösztönző módszerek alkalmazását is szélesíteni lehet. Volt idő, amikor azt vallottuk, hogy az egyedüli üdvözítő teljesít- ménybérezési forma a darabbér­rendszer. Ma már a legkülönbö­nagyáruház építését tervezik. Er­re mintegy kétmillió 850 ezer fo­rintot fordítanak. Az áruházat a község központjában építik fel, helyet kap itt a cipő-, a kötött fe­hérnemű, a rövidáru-, a konfek­ció-, valamint a méterárucikkek osztálya. Az áruház építését előre­láthatólag a jövő évben megkez­dik. zőbb célravezető bérrendszerek gazdag tárháza áll rendelkezé­sünkre. Más kérdés, hogy ezek egy részét egyes vállalatok a leg­különfélébb megfontolásokból nem alkalmazzák a gyakorlatban. Egyes vállalatoknál gyakori hi­ba, hogy az éves szinten jóváha­gyott átlagbérfejlesztés összegé­nek nagy részét tartalékolják s később — rendszerint az utolsó tervnegyedben — valamilyen bel­ső vagy külső kényszer következ­tében, mondvacsinált, rögtönzött prémiumfeladatokat kreálva oszt­ják szét. Az említett esetekben jogos a kérdés: milyen prémiumfeladatok azok, amelyeknek szükségessége rendszeresen, kizárólag a negyedik negyedévben kerül elő? S milyen megfontolások késztethetnek egy vállalatot arra, hogy az év na­gyobb részében mellőzze az anya­gi ösztönzésnek azokat az eszkö­zeit, amelyeket az utolsó tervne­gyedben előtérbe helyez? Nem kétséges, hogy az ilyen vállalat tervszerűtlen, az előrelátást mel­lőző, elvtelen gyakorlatot foly­tat. Súlyos munkaerőhelyzetre hi­vatkoznak egyes vállalatoknál, amidőn már-már a termelési terv teljesítését veszélyezteti a vi­szonylag nagymérvű fluktuáció. Ezzel összefüggésben rá kell mu­tatni: a széles körű vizsgálat ki­mutatta, hogy a munkaerővándor- lás általában az előző év szintjén mozog, s így a viszonylag maga­sabb fluktuáció csak helyi jellegű lehet. A kiállítás egyik érdekessége a kitömött tehén, amelyen bemutatják a higiénikus gépi fejést. ^VWVWi.'VWWvWWWWWWWVWWVlV/WWvAZWVWWWVWWWWWVVW Nagydíjat nyert a Mezőhegyesi Állami Gazdaság Capi nevű tehene az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A Mezőhegyesi Állami Gazda­ság az idén is elvitte termékeit, állatait az Országos Mezőgazda- sági Kiállításra. Többek között a növényekből Bezosztája búzát, ku­koricát, almát, szilvát és egyéb termést. Az állatok közül 19 üszőt, hat növendékbikát, két tehenet, ezenkívül a,híres nóniuszi lovak legszebbjét, juhokat és bemutatta az ötösfogatát is. A díjakat már kiosztották. A gazdaság állatai és termékei az idén is sok díjat nyer­tek, s ezzel megyénknek hírnevet szereztek. A díjnyertes állatokat augusztus 28-án az ünnepélyes megnyitó után felvonultatták, és bemutat­ták a kiállítás tribünje' előtti pá­lyán a részvevő vezetőknek és a látogatóknak. A kiosztott díjak közül igen jelentős, hogy a gaz­daság Capi nevű tehene nagydíjat nyert. Ez a tehén tavaly 6680 li­ter tejet adott 300 nap alatt. A tej zsírtartalma 4,2 százalék volt. Egy másik tehén: a 3157-es Kicsi pe­dig aranydíjat kapott. Mindkettő gondozója Zsurzs László, aki már több éve a gazdaság dolgozója, ál­lattenyésztő, s mint mondotta: nagyon szereti a rábízott állato­kat. A nagydíj és az aranydíj is bizonyítja a gondozó munkasze­retetét, szorgalmát Aranydíjat nyert a növendék- bikák közül a 3161/2-es Planet, a híres Planet utóda is. Gondozója Máté Sándor, aki már többször mutatta be az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon a rábízott álla­tokat és ezek minden alkalom­mal díjat is kaptak. Az állami gazdaság lovai is nagy elismerést kéltettek a kiál­lításon és különböző díjakat sze­reztek. Paprikaszezon a nagyszénási Dózsa Tsz-ben Augusztus 2-án kezdték a pap­rika szedését és szállítását a nagyszénási Dózsa Termelőszövet­kezetben. A szövetkezet a Szege­di Konzervgyárral áll szerződéses viszonyban, s már eddig 200 má­zsát adott át. Ezenkívül mintegy 100 mázsát szabadpiacon értéke­sített. Az idén tíz holdon termel­nek paprikát ebben a tsz-ben, négy holdem pedig paradicsomot. A paradicsom szállítását már be­fejezték. ' Miért mennek el a dolgozók? — vetődik fel a kérdés. S a spon­tán válasz legtöbbször ez: a bér miatt. Ez azonban téves leegysze­rűsítése a kérdésnek. A reprezen­tatív felmérés ugyanis e vonat­kozásban is mást mutat. A szám­adatokból kitűnik például, hogy a hozzájárulással kilépők 30 szá­zaléka képzettségének megfele­lőbb munkát kíván végezni, illet­ve jelenlegi munkáját nehéznek vagy piszkosnak tartja. A meg­kérdezettek negyedrészénél a la­kástól való távolság vagy a mun­katársakkal kapcsolatos személyi ok játszik közre. Egyéb indokok­kal (pl. éjszakai műszak, családi és egészségügyi okok stb.) további 22 százalék hagyta ott munkahe­lyét, s a kilépőknek csupán 23 százaléka hivatkozott az alacsony bérre. Az ok tehát rendkívül sok­rétű lehet s megannyi célszerű, megelőző intézkedéssel a fluktu­ációt kiváltó indítékok többsé­gükben meg is szüntethetők, illet­ve elháríthatok. A célirányos vizsgálódás a munkaerőgazdálkodás számos más fonákságára is * fényt derített, Vannak termelőegységek például, ahol a veszteségidő-tanulmányok sem mennyiségben, sem minőség­ben nem megfelelőek. Másutt a csökkent munkaképességűek meg­felelő foglalkoztatását ■ hanyagol­ják el. Ismét másutt a nyugdíjasok — és a nyáridőben alkalmazott diákok — foglalkoztatása szinte állami segélyezés jelleget ölt. Is­mét gyakori hiba, hogy a szabad­ságolások helytelen ütemezésével párhuzamosan jelentkező más té­nyezők (diszpozíció- vagy anyag­hiány stb.) okoznak gyáron belüli munkanélküliséget. Olyan vállalat is akadt, amely a profiltisztítás adta lehetőségeket sem aknázta ki a maga javára. Számos más- esetben pedig nem honosítják meg a szalagrendszert, olyan eset­ben sem, amikor azt a kollektív egymásra utaltság szükségszerűen indokolná. , Végül, de nem utolsósorban, szólni kell a munkaversenyTŐl, amelyet az utóbbi időben egyesek előszeretettel történelmi kategó­riaként emlegetnek. Azt tartják, hogy csak volt, de ma már nincs ilyen és szorgalmazására sincs szükség. Talán felesleges is hangsúlyoz­ni: káros tévhit az ilyen! Mert csak ott nincs munkaverseny, ahol a vezetés nem számol azzal, hogy milyen előrelendítő erőt je­lent ezt a vállalati feladatok vég­rehajtásához. Másrészt: az ilyen helyen szem elől tévesztik a mun­kaverseny felbecsülhetetlen ne­velő, tudatformáló szerepét is. Elfelejtik: az emberekben tudató- | san is, de ösztönösen is él a tö­rekvés, hogy felsorakozzanak a legjobbak közé. Márpedig a dol­gozók túlnyomó többségének ezt a nemes törekvését kiaknázatlanul hagyni — különösképpen pedig tudatosan akadályozni! — a szo­cialista viszonyok között megen­gedhetetlen. Kazár Mátyás Férfi és női segédmunkásokat, építőipari szakmunkásokat buda­pesti munkahelyre felvesz a F6v. 2. sz. Építőipari Vállalat. Jelentkezni lehet Budapest, VL, Rózsa Ferenc u. 79. Munkásszál­lást biztosítunk. 1748

Next

/
Thumbnails
Contents