Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-30 / 203. szám

--------------------------------------r W 64. augusztus 30. Vasárnap A cukorgyártási idény első órái Sarkadon Tegnap reggel óta ismét mozgalmasabb az élet a Sarkadi Cukorgyárban, mert a szokásos­nál valamivel korábban, az idén e napon megkezdődött a cukorré­pa feldolgozása. Az augusztus 25 és 26-án tartott üzemi főpróba si­került. Így szombaton reggel 6 órakor — minden különösebb for­maság nélkül — újra beindították a gépeket, hogy a berendezések hosszú során cukrot gyártsanak a nyersanyagból. Izgalommal teli pillanatok ezek mindig. Most is így volt. Mátyási János igazgató, Hubina István fő­mérnök, Túri Ferenc műszaki osz_ tályvezető, Kulcsár János terme­lési osztályvezető hol itt, hol ott bukkant fel a gyár hatalmas csar­nokában.' A felelősség, az izgalom nem hagyja nyugton az embert. Még akkor sem, ha előző nap, pénteken délután termelési ta­nácskozáson részletesen megvi­tatták a karbantartás tapasztala­tait, a gyártási idény 'feladatait. Hasznos volt ez a termelési ta­nácskozás azért is, mert a résztr vevők több kezdeményezést tet­tek. Elhatározták, hogy a gyártá­si idényben a három műszak ver­senybe 'kezd egymással. Szeretnék méltóképpen megünnepelni ha­zánk felszabadulásának 20. évfor­dulóját is. A gyár kollektívája a legutóbbi feldolgozási idényben elért eredményeivel Él üzem címet nyert. Szeretnék újra megismétel, ni ezt a teljesítményt, hogy ezzel köszöntsék a felszabadulás 20. év­fordulóját. Ez az elhatározás fűtötte a gyár dolgozóit már szombaton reggel is. A kezdés nem volt za­vartalan. Előjött egy-két olyan apróbb hiba, ami az üzemi fő-' próbán nem fordult elő. Két ré- paivágó gép (szeletelő) elkezdett makacskodni. Nem sokáig azon­ban, mert Koszta István csoport­Személvgépkocsi- és motorkerékpár-vezetői tanfolyamot indít az MHS Szeptember 5-én, szombaton délután 3 órakor személygépko­csi- és motorkerékpár-vezetői tan­folyam kezdődik el a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szer­vezésében Békéscsabán, a Honvé­delem Házában. A tanfolyamra — melyen Szabó József lesz az elméleti és Kovács Tibor a gya­korlati oktató — szeptember 5- ig lehet jelentkezni. A foglalko­zásokat hetente két alkalommal tartják majd, s a részvevők ered­ményes vizsga esetén két és fél hónap múlva már megszerzik a személygépkocsi- és motorkerék­pár-vezetői jogosítványt. vezető, Frőlioh Erv^i vezetőgé­pész, Vass Imre, Szarvas András, Sopronja Károly és még néhá- nyan azonnal megtalálták a bajt, és hamarosan ezek a répavágó gépek is mohó étvággyal szeletel­ték a cukorrépát. Apró kis epizód volt ez. A munkások összetartása azonban már itt is megmutatko­zott, amikor közös erővel arra tö­rekedtek, hogy mielőbb rendbe hozzák a dolgot. > Répahalmok tornyosul­nak mindenfelé a gyártelepen. Vontatók, teherautóik hozták egy­más után a nyersanyagot. Au­gusztus 24-én kezdték a répaátvé­telt. A szombat reggeli Mdénykez- désre mintegy ezer vagonnal szál­lítottak az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. Összejött az induláshoz szükséges készlet. A gyár vezetői azonban ezután is azt várják, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folyama­tosan, a szállítási megállapodá­soknak megfelelően küldjék a cukorrépát, nehogy a gyár ter­melésében zavar álljon elő. Most már addig termelnek, amíg az egész termést fel nem dolgozzák. Ennek pedig elég soká lesz vége. Jó néhány hónap múlva. Gál Jó­zsef répaúsztató-előmunkás így fogalmazta ezt meg, amikor az éjszakai műszak után reggel ha­zafelé indult: — Megkezdtük a gyártást, Zsu­zsanna napig meg sem állunk. Az pedig még nagyon messze van. Az a nap, amelyre ő gondolt, 1965. február 19-én lesz. Lehet, hogy talán nem • tart ép­pen addig a gyártási idény, de nem sok híja lesz, hiszen mintegy 34 ezer vagon cukorrépa feldol­gozására számítanak. A gyárban erre az időszakra 600 idénymun­kást vettek fel, akik az állandó dolgozókkal együtt veszik ki ré­szüket ebből a fárasztó munkából. Korán kezdték a gyár­tás t "a sarkadiak. Az idén itt és Selypen láttak hozzá először az országban a feldolgozáshoz. így Sarkadon már szólhattak a nyers­anyag minőségéről is. Az első ta­pasztalatok szerint a tavalyinál valamivel alacsonyabb a répa cu­kortartalma. Bíznak abban azon­ban, hogy még javul. Bár így len­ne. Erről jut eszembe, hogy teg­nap, szombaton este 8 órára vár­ták az első cukrot az idei répá­ból. Sajnos, ezeket a mindig fel­emelő pillanatokat már nem vár­hattam meg, mert akkor aligha 'számolhattam volna be a gyártási idény első órádról. Podina Péter Százharmincezer tégla bekazalozását vállalták társadalmi munkában A gyomai járás fiataljai a kongresszus sikeréért Jo&ros intelem A KISZ VI. kongresszusának tiszteletére tett vállalások valósá­gos mozgalommá szélesedtek a KISZ-alapszervezetekben. A ko­rábbiak mellé újabbak kerülnek, mert nem akar az egyik alapszer­vezet sem elmaradni a másik mö­gött. Az üzemi fiatalok nemegy­szer munkaidő után röpgyűlésen beszélik meg, miben lehetne segí­teni üzemükben a tervteljesítést. E vállalások nagyszerű doku­mentumai közül válogattunk né­hányat a gyomai járás ifjúsági szervezeteinek munkájából. A dévaványai és gyomai tégla­gyár fiataljai a gyártási terv nagyarányú elmaradásának pót­láséhoz járultak hozzá, amikor megfogadták: munkaidőn túl megszervezik a nyers tégla kaza­lozását. Dévaványán eddig már több mint százezer téglát be is kazaloztak, Gyomán pedig 30 ezer nyers tégla hasonló munkáját végzik a fiatalok. A Gyomai Kner Nyomda kiszistái a felújítási mun­Különvonat indul BÉKÉSCSABÁRÓL PRÁGÁBA 1964. november 6-án. A résztvevők meg- / ismerkednek Prága nevezetességeivel és egynapos autóbusz-kiránduláson Karlovy Varyba is ellátogatnak. Az 5 napos út részvételi díja kb. 1000 Ft + költőpénz. Jelentkezés a békéscsabai IBUSZ-irodában, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 14. sz. Telefon: 25—55. 9788 kák meggyorsításához járulnak hozzá és eddig már több mint kétszáz órát dolgoztak társadalmi munkában. Mind a téglagyári, mind pedig a nyomdai fiatalok beneveztek a megyei KlSZ-bizott- ság által meghirdetett üzemi ver­senybe is., Az endrődi földművesszövetke­zeti fiatalok sem maradnak el. Eddig 250 társadalmi munkaórá­val segítették a boltraktár építé­sét, az iroda előtti szép park csi­nosítására, gondozására pedig mintegy 140 órát fordítottak. A termelőszövetkezeti fiatalok főként a nyári és az őszi betaka­rítás meggyorsításában vesznek részt. A gyomai Alkotmány Tsz- ben például három hold kukori­cát, fél hold cukorrépát takaríta­nak be, a Győzelem Tsz-ben 500— 500 kéve gabonát hordtak össze, az endrődi Béke Tsz-ben 5 hold kukorica, a Szabad Föld Termelő­szövetkezetben pedig 2 hold ku­korica teljes betakarításáról gon­doskodnak. Hasonló módon já­rulnak hozzá a dévaványai tsz- ek fiataljai a betakarítás meg­gyorsításához, s az ecsegfalvi fia­talok, akik teljes védnökséget vállaltak az őszi betakarítás si­kere felett. Czomszédom pártonkívüli. A ^ kerületi népfront bizalmi embere. A minap tanácstagi be­számolóra invitált és a hívogató során kesernyésen jegyezte meg: a körzetben lakó párttagok leg­többje fontos elfoglaltságra hivat­kozott, pedig nagyon számítottunk a támogatásra. Népfrontos barátunk hozzánk intézett megjegyzése nem keser- gés, hanem, ha úgy tetszik, jogos intelem is, sok megszívlelnivalót takar. A példa talán túl is nőtt a mi választókörzetünk határain, mert sokszor mulasztunk mi el ki- sebb-nagyobb elfoglaltságra hi­vatkozva'olyan összejöveteleket, eszmecseréket, ahol a párt legköz­vetlenebb szószólóira, a kommu­nistákra szükség van. Hányszor fordul elő különösen falvakban, vagy kisebb kollektívák tanácsko­zásain, hogy türelemre intik a je­lenlevőket, hátha eljön még ez vagy az az elvtárs, és jelenléte, esetleges felszólalása, tanácsadá­sa pontosabb útbaigazítást adhat majd meg nem értett, tisztázásra váró kérdésekben. Elmúlt egy korszak ffjettünk a maga hibás módszereivel. Mélyebb tartalmat kapott a párt- munka, nincs mindenáron vett házi agitáció, s a párt minden tagjára kötelező érvényű, hogy tetteivel, legjobb tudásával szolgálja a szocializmus ügyét, hirdesse a párt, a kormány hatá­rozatait, és értesse is meg, fogad­tassa is el azokat a pártonkívüli- ekkel. Ehhez viszont mindig és minden formában keresni kell az alkalmat a kommunistáknak. Hi­szen az eszmecseréknek — azon túl, hogy megismerjük az embere­ket és tanuljunk tőlük — az a célja, tartalma, hogy tájékoztas­suk, meggyőzzük és hitükben is megerősítsük őket. Meggyőzzük őket nemcsak bizonyos leegysze­rűsített alapigazságokról, hanem minden olyan részletkérdésről, amelyeket a tovaröppenő közna­pok felvetnek. Az élet bizony na­ponta hozza a maga, olykor nem is kis fejtörést okozó problémáit. Ezekre viszont naponta választ várnak, eligazítást kémek az emberek. Igaz, számtalan társat meggyőztünk már arról, hogy a párt politikája helyes, de megtet- tünk-e mindent azért, hogy min­denki megtalálja a maga1 szemé­lyes tennivalóit e politika végre­hajtásában? Kap-e minden kör­nyezetünkben élő, velünk együtt rfiunkálkodó felebarátunk olyan tájékoztatást, amely eligazítja őt az élet útvesztőiben? Ott van-e időben az intés mellett a buzdí­tás, amikor a fészekből kiröppen az ifjú, és kellőképpen segítjük-e, hogy a kezdő szárnycsapások erő­teljesek, magabiztosságot kiváltó- ak legyenek? Ott vagyunk-e baj­ban, gondban azok mellett, akik még kételyekkel küzdenek, és fél lábbal érzik magukat a szocializ­musban? Ott vagyunk-e és segí­tünk-e hathatósan a tanácstag­nak, a szakszervezeti bizottság emberének, amikor fontos köz­AZ OROSHÁZI ÉPÍTŐIPARI KTSZ AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL V^E S Z magasépítőipari technikust. JELENTKEZÉS: OROSHÁZA, RÁKÓCZI ÜT 4. SZ., AZ IRODÁBAN. 11032 ügyekben folytat eszmecserét vá­lasztóival, megbízóival? Nem min­den esetben! Cokszor van úgy, hogy félvóll­^ ról vesszük, ha megbeszé­lésre hívogat a népfront embere, s néha magunknak mondjuk: ugyan mit mondhatnak ott ne­künk újat, hiszen tegnap, tegnap­előtt már tájékoztattak bennün­ket a párttaggyűlésen. Káros és csalfa is az ilyen szemlélet, mert a tanácskozások során bi­zony sok-sok új dologul ismer­kedik meg az ember. Elsősorban az adott területen élők apróbb- cseprőbb gondjaival, de nézetek­kel, véleményekkel is bőségesen. És kíváncsiak is az emberek. So­kaktól halljuk manapság: hogy áll a nemzetközi kommunista moz­galom egysége; milyen a népgaz­daság helyzete; milyen célok, el­gondolások vezérlik egy-egy kö­zeli vagy távolabbi cél megvaló­sításában a helyi szerveket? A kommunistáknak nincs ér­" dekesebb és fontosab dol­guk, mint a maguk tetteivel együtt ható pártmunka, ameljmek lelke a tömegekkel, a néppel való eleven érintkezés, s ebben részt venni minden kommunistának kötelessége. A párt folyton előre halad, és a teljes győzelem­ért küzd. Mi jelzi ezt a haladást legvilágosabban? Hová is tartunk voltaképpen? Az jelzi, hogy nap­ról napra több embert nyerünk meg eszménknek, szüntelenül nő a párttal rokonszenvezők tábora, mind többen sorakoznak tettre ké­szen ügyünk mellé. Olyan társa­dalomban élünk, ahol az emberek­nek egyre nagyobb része a mi esz­ményeink jegyében él és boldogul. Mi okozhat hát különb örömet egy kommunistának, mint az a tudat, hogy az ő munkájának is szerepe van ebben. Mi lehet meg­nyugtatóbb, mint az a tudat, hogy az ő környezetében élők nem ha­mis feltevésekre vannak utalva, és népi megválaszolatlan problémák bizonytalanságában élnek, hanem ismerik és elfogadják a párt nézeteit. Ez az állandó, őszinte beszél­*" getés nemcsak alkalmi ér­veket kölcsönöz, hanem megfelelő légkört teremt, szocialista közer­kölcsöt és közvéleményt formál, melyből öntudat, alkotókészség és életöröm sarjad. A pártnak szüksége van arra, hogy a kom­munisták révén szüntelenül be­szélgessen a néppel, hiszen így is­meri meg a tömegek gondolatait, szándékát, bírálatát és javaslatát. Erről a kétoldalú beszélgetésről a párt még rövid időre sem mond­hat le, ezért egyetlen kommunista sem háríthatja el magától, nem hanyagolhatja el. A párt kipróbált politikáját nyu­godt életkörülmények között va­lósíthatjuk meg. Van gondunk, igaz, de nem terhelnek bennünket állandóan nyugtalanító feszültsé­gek. Persze, jó néhány elvtárs eb­ből jut arra a következtetésre, hogy most nincs miről beszélgetni, nem kell különösebben küzde- nünk a párt befolyásáért, úgyis mindenki tudja, csinálja a maga dolgát. Ezért langyosodik el néha a kommunistákra oly jel­lemző nevelő, meggyőző szenve­dély. A közeljövőben pártnapokat " rendeznek a pártszerveze­tek megyeszerte. Sok fontos kér­dés kerül ezeken megvitatásra. El­indul egy nagy beszélgetés, foly­tassuk majd tovább. Vitassuk meg az emberekkel, hogyan ha­ladhatnánk még tempósabban. Bi­zonyos, hogy e tekintetben bőven lesz mondanivaló. Deák Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents