Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-27 / 200. szám

Világ proletárja^ egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA net. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Ara 6« fillér XIX. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Iz iskolai év nyitánya elölt | Az újító- és feltalálómozgalomról | Tudomány—Technika | Sport | Meleg idő A kisiparosok munkájáról és helyzetéről, az őszi forgalom előkészületeiről tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Nyitás előtti órák a kiállításon Járunk-fcelünk a mezőgazda­sági kiállítás hatalmas térségein, a frissen festett, sok színű pavi­lonok között. Az utak mentén bontatlan óriási ládáik, némelyik­re úgy kell felnézni. A KGST országok kiállításra szánt műsze­rei érkeztek bennük, a labora­tóriumok, kutatóintézetek nélkü­lözhetetlen eszközei. Számuk el­éri az ezerötszázat. A különféle traktorok, betaka­rító és feldolgozó gépek már sza­badon állnak a főpavilon előtti és mögötti téren. Hasznosságuk­ról a szakembernek van joga el­sősorban beszélni, bennünket el­ső látásra a gépek szép kék, sár­ga, zöld színei ragadnak meg, s formáik könnyed, finom kivitele. Bizonyos, hogy ezek a gépek a legnagyobb érdekességek közé számítanak majd, számuk csak­nem ötszázra rúg. Sokat közülük üzemközben is megtekinthetnek a kiállítás látogatói. A leglázasabb munka most már a pavilonokban folyik. Grafiku­sok dolgoznak elmélyülten, s bel­ső építészek rendezgetik a sok­féle kiállítási anyagot. Ök tud­ják minden kis részlet rendelte­tését és helyét. A „Nehézipar a mezőgazdasá­gért”... pavilonban felvonul a gyors fejlődésnek indult magyar vegyipar. Műtrágyák, növényvé­dő-, gyom- és rovarirtó sze­rek teljes gyűjteménye tárul majd a látogató elé. Itt láthatók mű­anyagaink, sokféle állatgyógyá­szati termékünk, kőolaj- és gáz­ipari újdonságaink. A pamut-, a selyem-, a gyap­jú-, a bőr- és cipőipar legszebb termékeinek összeállítása fogad bennünket a könnyűipari pavi­lon földszintjén. A felső részen a papír-, len- és kenderipar, va­lamint bútorgyártásunk eredmé­nyei kerülnek bemutatásra. A marha istálló középső termé­ben új rendszerű tejfeldolgozó fogadja a belépőt. Itt tárolják és dolgozzák majd fel a kiállított fejőstehenek tejét is. A szom­szédos pavilonban a nagyüzemi baromfitartás nemzetközi pará­déja tárul a szemünk elé. A sertésfiaztatóban is nemzet­közi vendéggel találkoztunk útunk során: a Livestock angol cég sertésf i aztatój a valóságos malacbölcsőde, olyan kényelmet és biztonságot nyújt kocának és malacnak egyaránt. Műgyapotbé- lésű a fal, véd melegtől és hideg­től egyaránt, műanyag szigeteli a padlózat hidegét is. Ventillátor, hősugárzó, vízcsapok teszik tel­jessé a kényelmet, s válik álta­luk lehetővé a belső tisztaság és rend. A vásárváros építői mindent elkövetnek, hogy a majdani lá­togatók minél többet láthassanak, tanulmányozhassanak, hogy mi­nél kellemesebben érezhessék magukat. Az országgyűlési képviselők me­gyei csoportja tegnap ülést tartott Békéscsabán, a KlOSZ-székház- ban. Nagy Károly elvtárs, a kép­viselőcsoport elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen először a KIOSZ megyei titkárságának je­lentése alapján megvitatták a kis­iparosok munkáját, helyzetét, a javító és szolgáltató tevékenység tapasztalatait. A megyében mintegy három és fél ezer kisiparos dolgozik, közü­lük hétszázötvenen szabad-, ván­dor. és háziiparral rendelkeznek. A jelentés is, a vita is megállapí­totta, hogy elsősorban az építő­szakmában kevés a kisiparos. A megyében mindössze 121 kőműves és 52 ács van. Ennek a következ­ménye az, hogy a községekben a kisebb javítások és tatarozások ellátására olykor szinte lehetetlen építőiparost találni. A tapasztala­tok szerint e két szakmába kevés fiatal jelentkezik tanulónak. Éh­nek oka, hogy a kisiparosok nem szívesen szerződtetnek tanulót, mert tavasszal és ősszel a tanulók hetenként két napot töltenek el az iskolában. A tanácskozáson elhang­zottak olyan javaslatok, hogy he­lyesebb lenne, ha az építőipari ta­nulók inkább télen — amikor amúgy sem tudnak dolgozni — több időt, heti négy napot tölte- nének az iskolában, mert akkor nem a legnagyob dologidőben es­nének ki a munkából. A kisiparosok 571 tanulót taníta­nak a különböző szakmákban. A KIOSZ megyei bizottsága nem­csak a tanulók képzésére, hanem a kisiparosok szakmai továbbkép­zésére, tanfolyamok, előadások szervezésére is gondot fordított Jól beváltak a szakmai tovább­képző tanfolyamok. A férfi- és női szabók, a fodrászok minden évben igénylik is a továbbképzést, amelyen gyarapíthatják szakmai ismereteiket, lépést tarthatnak a divattal. A megye kisiparosai közül ti­zennégyen dolgoznak exportra, il­letve importpótló tevékenységet fejtenek ki. Készítményeik közül jelentősebbek: a traktorfülkék, a cukorrépakiemelők és a vállfák. A tanácskozáson több javaslat elhangzott. Eddig 51 javítószolgál­tató szakmában vezették be a jö­vedelemadó átalányt azok részére, akik egyedül dolgoznak. Ezek a kisiparosok nem kötelezettek pénztárkönyv vezfetésére. Érdemes lenne megfontolni ennek kiter­jesztését azokra a szakmákra is, amelyekben nem árutermeléssel foglalkoznak. A lakosság igényei­nek jobb ellátására kívánatos len­ne* továbbá, hogy a falvakban könnyített formában lehessen kő­műves és ács iparengedélyhez jut­ni. Természetesen ezek a kisipa­rosok a községekben és falvakban elsősorban a tatarozásokat és ki­sebb javításokat csinálnák. A kép­viselőcsoport felkérte a KIOSZ megyei titkárságát, hogy a megyei tanács ipari osztályával együtt készítsen felmérést. Ez elősegíte­né, hogy a javító-szolgáltató igé­nyeket a ktsz-ekkel jól kooperál­va még eredményesebben ellás­sák. Az ülésen ezután a MÁV és a 8-as számú AKÖV őszi forgalom­ra való felkészülését tárgyalták meg. Amint a résztvevők megál­lapították: a felkészülés kielégítő, megtették a szükséges intézkedé­seket az őszi forgalom jó lebonyo­lítására. A békéscsabai vasútállo­más korszerűsítésére mintegy 60 millió forintot költöttek, tizenhét állomáson elkészültek a vágány- hídmérleg főjavításával. A moz­donypark időszakos javításának biztosítására a békéscsabai, a me- zőhegyesi és a vésztői fűtőházban megerősítették az éjszakai javító- brigádok létszámát. Az őszi forgalomban jelentős mennyiségű cukorrépát, kendert és más mezőgazdasági terményt kell szállítani. A cukorgyárakkal és kendergyárakkal állomásonként és vonalonként megállapították a napi berakáshoz szükséges kocsik mennyiségét, kijelölték a továbbí­tó vonatok közlekedési idejét. A cukorrépa- és kender küldemé­nyek gyors továbbítására Oros­háza—Mezőhegyes, Mezőhegyes— Makó, valamint Mezőtúr—Szarvas viszonylatban többlet vonatpár közlekedtetését tervezik. Az őszi forgalom egyik új feladata lesz az idén, hogy a mostani hetekben a dunántúli cukorgyárakat Békés megyéből látják el nyersanyaggal. A szállítás meggyorsítására irány- vonatokat szerveznek. Igen nagy feladatok várnak az őszi nagy for­galomban a 8-as számú AKÖV dolgozóira is. Augusztustól év vé­géig a tervezettnél ugyanis 20 szá­zalékkal több árut kell elszállíta­niuk. Szükség van tehát arra, hogy ezt a munkát jobban segít­sék a szállíttató felek is, mert a ta­pasztalatok szerint gyakori még az egyenetlen rakodás. Az is elő­fordul, hogy vasárnap és ünnep­nap sok helyütt nem rakják ki a vasúti kocsikat. Ez pedig hátrá­nyosan befolyásolja a kocsifordu­lót, a vagonok kihasználását. Nem kielégítő a rakodások gépesítése. Ezért a jövőben — a rakodómun­kások hiánya miatt is — a szállít­tató vállalatoknak is nagyobb erő­feszítést kellene tenniük a rako­dás gépesítésére. Az országgyűlési képviselők megyei csoportja elismerését fe­jezte ki a vasút és az AKÖV dol­gozóinak eddigi lelkiismeretes munkájáért. Kérték, hogy az őszi forgalomban is hasonló szorga­lommal és odaadással dolgozza­nak, hogy a különféle áruk, nyersanyagok és mezőgazdasági termények időben rendeltetési he­lyükre kerüljenek. A képviselőcsoport ezután elfo­gadta második félévi munkater­vét. Eszerint októberi ülésén Bé­késcsaba városrendezését, fejlesz­tését, a Jókai Színház idei tevé­kenységét, novemberi ülésén az Állami Biztosító megyei igazgató­ságának 1963/64. évi munkáját, valamint a termelőszövetkezetek zárszámadásra való felkészülé­sét tárgyalja meg. A tegnapi ülés után, este 7 órai kezdettel kisiparos nagygyű­lést rendeztek Békéscsabán, a KlOSZ-székházban, a megyeszék­hely és a környék kisiparosainak részvételével, amelyen Elek László országgyűlési képviselő mondott beszédet. Szerdán délelőtt sajtóbemuta­tót tartottak a pénteken megnyí­ló 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén. A hazai és külföldi sajtó több mint 300 kép­viselőjét Fehér Gyula, a Földmű­velésügyi Minisztérium Tájékozta­tási és Propaganda Osztályának vezetője üdvözölte, majd Namé- nyi Géza, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának vezetője ismertette a kiállítás jelentősé­gét és anyagát. Bevezetőben rámutatott, hogy a 65., illetve a felszabadulás óta számítva a 10. Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vásár min­den eddiginél többet nyújt nem- csupán a mezőgazdaság vagy a kapcsolódó gépgyártás, vegyipar és más iparágak szakembereinek, Román vendégeket fogadott a TIT megyei szervezete A TIT Országos Központja és Békés megyei szervezete vendége­ként két napot töltött Békéscsa­bán, Gyulán és Szarvason Emil Iordachescu, a román ismeretter­jesztő társulat tudományos titká­ra. Az első napon, augusztus 25- én Gyulára látogatott, ahol dr. Mucsi Imre, a TIT gyulai járási elnöke fogadta, majd a vendég megtekintette a gyulai várat, este pedig a járási könyvtár új helyi­ségében magyar—román barátsá­gi esten vett részt. Szerdán, augusztus 26-án az or­szágos hírű békéscsabai megyei könyvtárat Lipták Pál, a könyv­tár Kossuth-díjas vezetője mutat­ta meg román vendégünknek, aki délután a szarvasi arborétumban tett sétát. Emil Iordachescut Her- czeg Ferencné a TIT országos művészeti választmányának titká­ra, és dr. Krupa András, a Békés megyei szervezet titkára kalauzol­ta. s nemcsak a mezőgazdaság más dolgozóinak, hanem a városi ér­deklődőknek is. Ezután megemlí­tett néhány érdekességet a mező- gazdasági kiállítások történeté­ből, amely több mint 100 eszten­dőre nyúlik már vissza. Külön ki­emelte az utóbbi tíz év fejlődé­sét. 1954 óta a kiállítás területe csaknem kétszeresére, útvonalai­nak hossza több mint kétszeresé­re növekedett, az idei kiállításra 70 épületet építettek, illetve ala­kítottak át. Naményi Géza tájékoztatója után Szőke Mátyás, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás igazgató­ja vezette végig a sajtó képviselő­it a kiállítás területén és ismer­tette annak legfontosabb látni­valóit. oooooooeaeooocMjoeooooooooooooooGoooooooooooooooooo Szerviz p. P. Sajtótájékoztató a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításról / Sebestyén. László

Next

/
Thumbnails
Contents