Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

1991. augusztus 20. 5 Csütörtök Kiváló Dolgozó jelvényt és oklevelet adtak át a felvonógyárban A Hajtómű- és Felvonógyár bé­késcsabai 5-ös számú gyáregysé­gében tegnap, augusztus 19-én, ünnepélyes keretek között jutal­mazták meg a munkában élenjá­ró dolgozókat. Kiváló Dolgozó jel­vényt és kétheti keresetnek meg­felelő összegű pénzjutalmat kapott Balázs László elektroműszerész, Burján Péter lakatos és Bódis Mik­lós üzemrendész. Kiváló Dolgozó oklevéllel és egyheti keresetnek megfelelő pénzösszeggel jutalmaz­ták meg Nyeste Sándor maróst, Négyesi Zsigmond TMK-villany- szerelőt, Maczkó János szerszám­lakatost, Tóth József lakatost és Oskó György csoportvezetőt. Ezenkívül a gyáregység több dol­gozója — összesen 6 000 forint — pénzjutalomban részesült. « Hariiiinchatan kapnak törzsgárda-j elvény t a Sarkadi Cukorgyárban A Sarkadi Cukorgyárban ma délelőtt tartják meg az alkot- mánynapi ünnepséget. Ebből az alkalomból a nagyjavításban el­ért eredmények alapján adják át a dolgozóknak a pénzjutalmakat és céljutalmakat. A cukorgyári munkások között több mint 20 ezer forintot osztanak ki Az ünnepség keretében adják át több, régen itt dolgozó munkás­nak a törzsgárda-jel vényt öten 25 éves, kilencen 20 éves, huszon­kettőn 10 éves törzsgárda-jelvényt kapnak. Velük együtt a gyárban 310-en rendelkeznek majd törzs­gárda jelvénnyel­Interjú Katival, Már régóta készülök erre a beszélgetésre. De a sors kiszámít­hatatlan: vagy neki volt más, fon­tosabb elfoglaltsága, vagy pedig amikor ő ráért volna, az én utam járt másfelé; s így csak most, au­gusztus közepén találkozhattunk, amikor sötétbarnára sülve, kreol színben visszajött a Balaton part­járól, a bogiári építőtáborból. Hogy miért éppen őt akartam meginterjúvolni? Talán elfogad­ható a válasz: hallottam, hogy Békésen nincs még egy olyan 18 éves „kislány”, mint Fekecs Kati, aki oly sokirányú tevékenységet folytatott általános és középisko­lás éveiben. Mit csinál, hogyan tudta összeegyeztetni munkáját, miután érettségizett, milyen ter­vei vannak a jövőt illetően? — ezekre a kérdésekre ezúttal sike­rült választ kapni. . —* Ami igaz, az igaz — kezdi a beszélgetést. Valóban sok min­dent csináltam, de tervszerűen. Tornásztam, ezzel párhuzamosan népi táncoltam, közben oktattam is, aktívan részt tudtam venni az általános iskola úttörőcsapatának, később pedig a gimnázium KISZ- szervezetének munkájában. Per­sze gondot fordítottam a tanulás­ra is: felvettek a főiskolára. Mi­ről beszéljek először? — Ami a legjobban a szívéhez nőtt. — Ez a népi tánc. Az általános iskola negyedik osztályába jár­tam, amikor a Sallai szép Kata című balladából írt táncjáték szó­lóját táncoltam, s első lettem, Így kezdődött. Hogy ki indított út­nak? Farkas Rózsi és Lipcsei Gá- bomé tanárnők. Részt vettem az 1960. évi nemzetközi úttörő tánc­fesztiválon Werbelinseeben, ahol a Korsós-lányténc című produk­cióval második lett a magyar cso­port. Érdekesség? Volt: a nézőket megtanítottuk a rezgőcsárdásra. Amikor gimnáziumba kerültem, megalakítottam a népitánc-cso- portot. Ezután alig volt szabad vasárnapom: minden rendezvé­nyen szerepeltünk, Gyulán az aki < tornászbajnok, népitánc-oktató, építőtáborban dolgozott, már főiskolai hallgató EDÜ-n a harmadik helyet szerez­tük meg. Amellett, hogy táncol­tam, az ismert lépésekből új mo­tívumot komponáltam: a Daru- döbögőst — És a sport? •— Az általánosban egy verse­nyen talajtornóban első lettem, jutalmul egy futball-labdát kap­tam. A további sikerek mellett szomorú emlékeim is vannak: Eltört a jobb kezem, s ekkor ha­tároztam el: csak azért is torná­zom! Ez év májusában a megyei középiskolás összetett versenyen a dobogó második fokára kerül­tem. Hogy félek-e valamelyik szertől? A korláttól igen, mindig azt hiszem, hogy fejre esem.. — Alig mosta le az építőtábor porát, s máris kémiával kapcsola­tos könyvekben búvárkodik? — Kétszer dolgoztam Mezőtú­ron: kukoricát eímereztemi. Az idén Bogláron barackot szedtem. Jól éreztem magam, de a fegye­lem túl szigorú volt... Mondhatok valamit? A tábortanács elnökévé választottak, de munkám alig akadt. Nem is hiszi milyen boldog vol­tam, amikor megtudtam, hogy felvettek a Szegedi Tanárképző Főiskola kémia-matematika sza­kára. Tanár és vegyész szeretnék lenni. Ezért olvasok naponta egy­két oldalt tudományos könyvek­ből. — S a tánc, a sport? Az utóbbit abbahagyom, mert fáj a kezem. A táncot folytatom. A főiskolának nincs együttese, s azt szeretném megalakítani, ne­kem pedig az orvosi egyetem csoportjában már megvan a he­lyem. A tanulás és a tánc két ellentét. Az egyik komoly, a másik pedig vidám, jókedvű embert kíván. Kati mindkettő. Azt mondta: ösz- sze tudja egyeztetni a kémia tu­dományát és az integrál-, diffe­renciál-számítást az üvegestánc lé­péseivel. Biztosan sikerül. Dékány Sándor Termel az új konfekcióüzem Az új konfekcióüzem a Tanácsköztársaság útja egyik legimpozánsabb épülete. A Békéscsabai Kötöttárugyár 28 millió forintos rekonstrukció­jának első üteme már korábban varrógépek az olasz Rimoldi-cég Mihályné szocialista Béke-brigád­készítményei, míg a gomblyukazó ja első félévi mennyiségi tervét és felvarró -gépeket a világhírű 105,5 százalékra teljesítette. Még ennél is szembetűnőbb a minő­ségjavulás: a tervezett ezer dara­bonkénti visszavetéssel szemben mindössze hat és fél. Részlet a modern első emeleti nagyvarrodából. élkészült, s egyhónapos „próbafu- nyugatnémet PFAFF-gyár készí­+ Q rvr5 5 ii+ón íolonlorf rwót» VI r> r»/-» tam” után jelenleg már üzemsze rű a termelés az új konfekció­üzemben. A háromszintes, modern épület hat és fél, a benne lévő új géppark pedig további három- milliós beruházást igényel. Vala­mennyi szint egy-egy hatalmas munkaterem és egészségügyileg, esztétikailag minden igényt ki­elégít. tette. Képünkön olyan automata gombfelvarró gépet mutatunk be, amelyből ez idő szerint ez az egyetlenegy van az országban. A földszinti nagyvarrodában — amely berendezésében hason­ló az emeletihez — három szoci­alista brigád található, amelyek közül különösen kiemelkedik a November 7. brigád 125,5 százalé­kos átlagteljesítménye. Ugyancsak ebben a teremben találjuk az anyák és a továbbtanulók egy mű­szakos blokkját A második emeleti szint a sza­bászok „birodalma”. A korszerű, modem gépekben — mint amilyen például a Rimöldi kelmeteregető gép — itt sincs hiány. A részle­ges gépesítés teszi lehetővé, hogy a szabászat havi teljesítménye mintegy 370 ezer kiszabott idom, körülbelül 80 ezer kilogramm súlyban. A rekonstrukció tovább tart. Je­lenleg a régi, Kazinczy utcai épü­letszárnyon dolgoznak az építők. Ebben az épületben zömmel szo­ciális létesítmények — mosdók, öltözők stb. — kapnak helyet, s még tovább bővül majd a konfek­cióüzem. Ugyancsak ide kerül majd a készáruraktár. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy a belső szállítás nagymértékben csökken majd, hiszen a raktár a konfekcióüzem közvetlen közelé­Az új üzemrésszel a gyár éves termelési kapacitása mintegy 359 tonna készáruval gyarapodik, s el­éri az 1150 tonnát. A méretekre jellemző, hogy csupán az első emeleti nagyvarrodában — amely­nek egy részlete képünkön is lát­ható, — nem kevesebb, mint 160 gép duruzsol. Ennek ellenére nincs különösebb nagy zaj a mun­katermekben. A csupa ablak ki­képzés, példás rend, tisztaság ha­tározottan kellemes benyomást kelt a szemlélődőben és az ott dolgozókban egyaránt.­A gépek többsége keletnémet TEXTIMA varrógép, amelynek fordulatszáma percenként — a ré­gi gépek 2300 fordulatával szem­ben — a négy-öt ezret is megha­ladja. A géppark zömét képező, úgynevezett simavarrógépek mel­lett természetesen a legkülönfé­lébb speciálgépek — összevarró, cikkcakk-varró, pántvarró, gomb­lyukazó, gombfelvarró stb. — is megtalálható itt. A speciálgépek egy része nyugati importból szár­mazik. így például a pántvágó és Varga Pálné a nyugatnémet automata gombfelvarró gépen dolgozik. Ilyen kellemes munkakörülmé- ben lesz. Elmondható: a kötött- nyék között természetesen a ki- árugyár valóban textilipari bázis­vánt termelési eredmények sem sá bővül. maradnak el. Az első emeleti Kazár Mátyás nagy varrodában például Vozár Fotó: Kocziszky László

Next

/
Thumbnails
Contents