Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

fWÄ. augusztus 20, 3 Csütörtök Száz öntözéses szakember tanácskozott Körostarcsán A köröstarcsai Petőfi Tsz-ben kedden nagyszabású öntözési tanácskozást rendezett a békési járási tanács mezőgazdasági osztálya. Száz szakember részé­re tartottak bemutatót ebben a jó hírű szövetkezetben, ahol a megyében legjobb eredménnyel alkalmazták az úgynevezett egynyaras öntözési módot. Hat­száz holdon minden különösebb beruházás nélkül öntöztek ilyen módon. Kukoricából például legalább 15—20 mázsás plusz csövestermés-többlet ígérkezik az említett területen. Igen szép kalászokat érlel a házilag be­rendezett 280 holdas rizstelep, ahol legalább 28—30 mázsás át­lagtermést becsültek a szakem­berek. Egyébként a köröstar­csai Petőfi Tsz évek óta az Al­föld legjobb risztermesztö kol­lektív gazdasága. Most 550 hol­don díszük ez a jól jövedelmező növény s a termésátlag nem lesz rosszabb az elmúlt éveknél. Csermelytől a folyamig Csalk a remény indította él Hu­szár Pált és néhány társát a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás út­ján 15 évvel ezelőtt. A remény, hogy majd ez is lesz, az is lesz, legfőképpen nem 3390 forint egy tagra jutó évi jövedelem, hanem ennek többszöröse. Dohát kicsi szóló írásunkat. 1949-ben hat ló, 48 szarvasmarha, hét sertés és né­hány űri birtokosoktól örökölt, többnyire rozoga épület képezte a közös vagyont Ez összegszerűen nem tett ki 900 ezer forintot sem. Most már a 40 millió forint körül mozog az összvagyon, s ennek hízott sertést és hízott marhát csaknem 4 millió forint értékben szállítanak. A felsorolt számok önmagjuk­tól bizonyítják a hatalmas fejlő­dést. Kérdés: vajon megtalálták-e számításukat a szövetkezet tagjai? Csak kettőt ikerestünk fél. Kiizsán Tizenöt év alatt hatalmas új istállók nőtték ki a földből a szövetkezet 1230 juha, 1220 sertése és a 651 szarvasmarha-állománya számára. Uhrin Pál feleségével és a mostmár nélkülözhetetlen személyautó vak rendszeresen programban volt a mozi, a színház, s még egy turista­út is a Szovjetunióba kettesben, ami legalább C ezer forintba ke­rült. Uhrin Pál traktoros saját gép­kocsijával autóztatott körül a sző­4 vetkezet hatalmas gazdaságában. Nem igen kérdezősködtünk tőle, mégis elmondta, hogy mint any­A köröstarcsai öntözéses be­mutató résztvevői sok hasznos módszert láttak, amiből többet megyeszerte elterjesztenek. Szépen díszlenek a növények a mezőgazdasági kiállítás talajcserés parcelláin Az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás állandó területe a rákosi homokon létesült, ahol külön problémát jelen­tett a szabadföldi növényter­mesztési bemutatók termőta­lajának előállítása. Az elmúlt évben az itt levő parcellák ta­laját az ország különböző táj­egységeinek termőföldjével cserélték ki. A békési, a du­nántúli, a hajdúsági és egyéb vidékekről származó termő­talajokon már szépen díszle­nek a bemutatásra szánt nö­vények. volt a csermely, s a kezdet hatal­mas sziklafalában kellett az erő­södés, a fejlődés félé vezető utat szélesíteni. A 15 év története milliónyi mondatot igényelne. Mi rövidre fogjuk a Május 1 Tsz fejlődéséről Krizsán Pál és apósa a házépítés közben. csaknem kétharmada tehermen­tes. Az egy tagra jutó múlt évi jö­vedelem csupán a közödből csak­nem 15 ezer forint volt. Lovak is vannak most is persze, dehát ki említi most a 28 különböző, jobb­nál jobb típusú traktor felsorolá­sa közben? Sok minden lassan emlékké válik ityt is. Többek kö­zött a hosszan tartó, sok kézimun­kát igénylő aratás és cséplés is. Pedig váltakozóan, s leginkább gyengén fizetett a gabona. Most az idén szinte észre sem vették az aratást és a cséplést: augusztus 3-ra befejezték. De úgy ám, hogy holdanként 15,82 mázsa búzát ere­gettek zsákba. Mi történik a megtermelt sok búzával? A békéscsabai Május 1 Tsz a korábbi években sem feled­kezett meg arról a segítségről, amit lépten-nyomon kapott a munkásosztálytól. Az idén előre­láthatólag legalább 15 millió fo­rint értékű árut értékesít. Búzából 6 ezer, burgonyából 17 ezer mázsát adnak. Zöldséget 3 millió, tejet több mint 1 millió, szerepkör elosztása természetesen úgy történik, hogy valamennyi részvevő egyformán kárpótolva legyen, egyaránt nagyobb lehető­ségekhez jusson. Márpedig a 11-es csapágyipari szekció, a KGST más munkabi­zottságaihoz hasonlóan, csak ajánlásokat dolgozhat ki, amelye­ket a részvevők vagy betartanak, vagy nem. ifyen átlagon felüü le­hetőséget viszont kár volna ki­használatlanul hevertetni. De vehetjük a jelenlegi együtt­működés egy másik vetületét. Készletezés, aktív külkereskedelem Jelenleg több olyan csapágytí­pus gyártása elsikkad, amelyből a szükséglet kicsi, bár ezek bizo­nyos iparágak számára igen fon­tos csapágyak. Ez az érintett or­szágokat függővé teszi a tőkés piacoktól. S itt nem a devizaki­adásokra gondolunk. Hozzátehet­jük, ezek olyan típusok, hogy ha valamennyi részvevő számára egy ország gyártaná is, még ebből sem jönne ki a gazdaságos soro­zatnagyság. Márpedig, ha komo- fetun vesszük azt a tételt, hogy kereskedni alkarunk a tőkés or­szágokkal és nem íüggeni tőlük, akkor gyártásukat biztosítani kell. Ez bizonyos áldozatokkal jár a termelést vállaló országra, de megfelelő határozat esetén a töb­biek kárpótolhatják ezért. Ez is több, mint ajánlás kérdése. Megemlíthetjük ezen túl, hogy a közös készletezés, amely a li­es szekció feladatát és hatáskörét ugyancsak meghaladja, nemcsak a gyártást tenné gazdaságosabbá, de a csapágyellátást is lényegesen javítaná. Ezzel összefüggésben ér­demes szólni arról is, begy tőkés piacon akkor lehet eredményesen értékesíteni a termékeket, ha szé­les választék áll rendelkezésre belőlük a legkülönbözőbb igények kielégítésére. A széles választék viszont egy-egy országon belül kedvezőtlenül hat a gyártási so­rozatokra. Ha viszont az öt or­szág közösen exportál, akkor gyakorlatilag korlátlan választék felett diszponálnak, anélkül, hogy emiatt bárhol js csökkenne az egy típusból gyártott darabszám. Iroda — Ilyen és ehhez ha- meggondo- bírták kez­deményezésre a Lengyel Népköz­Varsóban f™'6----------------- l ások t ársaság szakértőit, hogy a ceap- ágyipari együttműködési szerve­zet felállítását javasolják. A szer­vezet alapszabályait ez év tava­szán fogadták el Varsóban, s ha a részvevő országok ratifikálták azt, ugyancsak Varsó ad helyet a szervezet állandó irodájának is. A szervezetet — hasonlóan pél­dául a közös vagonparkhoz vagy a magyar kezdeményezésre létesített Intermetálhoz — igaz­gatói tanács irányítja. A ta­nácsban minden részvevő ország képviselteti magát, és az iroda munkatársai is a részvevő orszá­gok állampolgárai közül kerül­nék ki. A jogosnak elismert kérdésre az tehát a válasz, hogyha a csap­ágyipari együttműködési szerve­zet betölti hivatását, komplex automatizálásra, nagy horderejű műszaki fejlesztésre, minden ed­diginél hasznot haj több termelés­re kerülhet sor a részvevő orszá­gok csapágyiparában. Ezen túl az eddiginél zavartalanabbá és telje­sebbé válhat a belső ellátás és aktívabbá a külkereskedelem. M. >1. Pál mindössze 16 éves volt, ami­kor „majd lesz valahogy” elhatá­rozással dolgozni kezdett a Május 1 Tsz-ben. Most házépítés közben nyian mások, ő is félt a szövetke­zettől, hiszen jövedelmező, 8 hol­das gazdasága volt. De az eltör­pül amellett, hogy most egy olyan Az idén 320 ezer forint értékű baromfit értékesítenek. találtuk. Kiderült, hogy félesége és sógora, Vozár Pál is vele együtt fiatalon kezdték az életet a szö­lakóháza van, s olyan berendezés­sel, hogy nem adná 200 ezer fo­rintért, Nem hiányzik abból a te­Szánt a százlóerejű traktor. vetkezet ben. Mire költötték a ke­resetet? A válasz: élték, s évről évre egyre jobban éltek. Igyekez­tek jól öltöztetni a gyerekeket, jól bebútorozni a lakást, s közben levízió, a villanytűzhely, de a mai kor legdivatosabb kelléke, a sze­mélyautó sem. K. I. Fotó: Kocziszky László

Next

/
Thumbnails
Contents