Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

IMI. augusztus Iff. 7 Vasárnap Interjú dr. Várnai Péter elvtárssal9 a megyei döntőbizottság vezetőjével % tartozó gazdasági egységek kapa­Szúnyogirtás—augusztusban? Felkerestük a Békés megyei Döntőbizottság vezetőjét és tájé­koztatást kértünk néhány, mun­kájukkal kapcsolatos problémá­ról* *— Milyen ügyek tartoznak a döntőbizottság elé, és hány ügyet tárgyalt? — A döntőbizottság féladata az állami, szövetkezeti és társadalmi szervezetek között keletkezett pol­gári jogi, a szállítási alapféLtétél- lel kapcsolatos viták eldöntése. Természetesen feladatunkhoz tar­tozik az is, hogy feltárjuk a hiá­nyosságokat, a törvényesség, a terv-szerződési, pénzügyi fegye­lem alapján. A döntőbizottság a vitás ügyeket a jogszabályok, a jóváhagyott tervek alapján dönti él. Áltálában hozzánk tartozik a tervszerződés módosítása, felbon­tása, vagy megszüntetése miatt keletkezett vitás ügy éldöntése, továbbá állami vállalatok, keres­kedelmi szervek, szövetkezeték, társadalmi szervek között felme­rülő szerződésszegési és más vitás ügy eldöntése. A megyei döntőbizottsághoz eb­ben az évben 540 keresetlevél érkezett. Az ügyek többségében már meghoztuk a határozatot, de általában a beérkezett kereset­levelek egy hónap alatt elintéződ, nek, 1 — A döntőbizottságnak mi a tapasztalata a terv- és a szerző­déskötési fegyelem területén? — A vállalatok, szövetkezetek és egyéb intézmények terv- és szerződéskötési fegyelme az utób­bi időben javult. Ezt nemcsak a nálunk folyamatban lévő ügyek­ből tudjuk, hanem a vállalatoknál történt ellenőrzések alkalmával is tapasztaljuk. A lebontott tervszá­moknak megfelelően a szerződé­seket megkötik, véleményeltérés esetén pedig döntőbizottsági eljá­rást kezdeményeznék. Ilyen te­kintetben a ktsz-eknél van még javítanivaló, főleg az alapanyag beszerzésével kapcsolatos szerző­déskötéseiknél. Rosszabb a helyzet a szerződé­sek nyilvántartása terén. Pedig a jó nyilvántartás megkönnyíti a fél helyzetét, mert naprakész ál­lapotban láthatja, hogy honnan, mennyi alapanyagot kell kapnia. Így azt is tudja: hova mennyi árut kell szállítania, és ha esetleg lemaradást tapasztal, gyors, hat­hatós intézkedéseket tehet. Per­sze az ellenőrzés során még min­dig találhatók olyan szervek — így például a Gyulai Földműves- szövetkezet —, ahol hiányzott a nyilvántartás. Ebből az is megál­lapítható, hogy az illetékeseik a jogszabályban előírt termelési kö­telezettségüknek sem tették ele­get és ezért szükséges, hogy a fel­ügyeleti szervek az egyéb ellenőr­zési feladatok mellett ezen a té- rületen is folytassanak vizsgála­tot és tegyenek intézkedéseket a mulasztókkal szemben. Ezzel aka­dályozhatják meg, hogy a szerző­déskötés formálissá váljon. — A lefolytatott perekben ta- lálkoztak-e olyan tapasztalattal, hogy az irányító szerv intézke­dése is akadályozta a tervtelje­sítést? — A vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervezetek beszerzési és értékesítési tervszámaikat az Or­szágos Tervhivatal lebontása alapi­ján — saját felügyeleti szervük­től kapják meg. A felügyeleti citását, általában a tervszámokat reálisan állapítja meg, ennélfog­va jó munkaszervezéssel, megfele­lő irányítással a tervben előírt kö­telezettségnek eleget lehet tenni. Előfordul azonban — főleg a ktsz- eknél és a tanácsi vállalatoknál —, hogy az értékesítési tervszá­mot magasabbra szabják, amihez az adott beszerzési tervszám elég­séges lenne. Ilyen esetben kerül sor aztán a szerződéskötés megta­gadására és fordulnak a döntőbi­zottságához. Példának elmonda­nunk, hogy az óv első negyedében a nagykereskedelmi vállalatok indí­tottak eljárást a Gyulai Kötött- ipari Vállalat ellen, mert a vál­lalat nem volt hajlandó a szerző­désben meghatározott áruszállí­tásra; A döntőbizottsági eljárás során bizonyította a kötöttipari vállalat, hogy felügyeleti szerve, a megyei tanács vb ipari osztálya három torma kötöttáru értékesíté­sére jelölte ki, viszont csak két tonna alapanyagot kapott, így alapanyag hiányában nem tud eleget tenni •» szerződésnek. A döntőbizottság az eljárás során megkereste a Könnyűipari Minisz­tériumot, aminek eredménye az volt, hogy a hiányzó egy tonna alapianyagot a vállalat megkapta — bár későn —, de a szerződés­ben foglalt kötelezettségének a vállalat így most már, ha késedel­mesen is, eleget tudott tenni. Eb­ből az a tanulság, hp a felügyeleti szerv a beszerző és értékesítő terv- számokat időben összhangba hoz­ta volna, egyrészt a döntőbizott­sági eljárásit, másrészt a késedel­mes tervteljesítést is elkerülhet­ték volna. Hasonló eset előfordul­hat a ktsz-eknél is, amikor az ér­tékesítési tervszámot az OKISZ adta meg a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vállalatai félé, a telje­sítéshez szükséges nyersanyagot viszont a megyei KISZÖV nem utalta ki. — Milyen ügyekben fordul­nak legtöbbször a döntőbizott­sághoz? ;— Megyénkben a döntőbizott­sághoz beadott keresetlevelek többségiét behajtás, kártérítés és az építőipari számlavita teszi ki. A vállalatok, ktsz-ek és egyéb szer­vek ma már fokozottabb figyel­met fordítanak az állami, szövet­kező tulajdonra, és károsodás esetén igyekeznek kárigényüket érvényesíteni. Hinnék ellenére ta­pasztalható még olyan jelenség is, hogy az állami tulajdon megóvá­séért nem tesznek meg mindent. Az Orosházi Sütőipari Vállalat például minden aláírás nélkül ad­ta át a tejeskannákat a tejipari vállalatnak és az elszámolásnál ezek átadását és hollétüket nem tudta bizonyítani, aminek követ­keztében kötelezve lett a hiányzó tejeskannák ellenértékének meg­fizetésére. Példának elmondhat­juk még, hogy a békéscsabai 8-as számú Autóközlekedési Vállalat 18 napig késlekedett a vagonok (kirakásával, amit egyébként a magasépítő vállalat utána három nap alatt kirakott, így 49 ezer forint vagonállás-pénzt fizetett, mem beszélve arról a kárról, amit a vasúti kocsik kiesése okozott a forgalomból. — Hogy érvényesítik a válla­latok jogos igényeiket a döntő- bizottság előtt? é iránti kötelezettség. A vállalatok egyrészt abból a rossz elvből ki­indulva, hogy „ha nem perelek — engem sem pierelnék”, elmulaszt­ják ezt a kötelezettségüket. Ezt az álláspontot nyilván azok a válla­latok teszik legjobban magukévá, akik maguk is többször követnek el jogszabály-sértést. Ennek káros hatása azonban később vállalati, de tegyük mindjárt hozzá, nép­gazdaság! szinten is jelentkezik, így történhet meg az, ha későn kapja az árut, akkor azt csak ké­sőbb lehet szállítani, a minőség­hibás árut csak így tudják érté­kesíteni. A döntőbizottság előtti eljárás során alig volt rá példa, hogy a zöldség, gyümölcs, tejter­mék, a pékáru késedelmes kiszál­lítása vagy minőség hiánya miatt, akár az éleümiszerkiskereskedel- md vállalat, vagy akár a szövetke­zetek piert kezdeményeztek volna. Sajnos, ugyanez áll a beruházások és építkezések terén is. A döntő­bizottság az általa végzett ellen­őrzések során ezeket a hiányossá­gokat igyekszik megszüntetni, úgy is, hogy hivatalból megindítja az eljárást. Legutóbb például a vizs­gálatunk után az ez évben alakult szeszipari vállalatnál mintegy 10 esetben indítottunk eljárást. Per­sze az is kellene, hogy az illeté­kes felügyeleti szervek minden esetben tegyenek szigorú intézke­déseket, ha ellenőrzésük során hi­ányosságokat tapasztalnak. Ezt minden jogszabályon túl a nép­gazdaság érdeke is megköveteli — fejezte be nyilatkozatát Várnai ' Péter elvtárs. A kondorosi Dolgozók Tsz és a szomszédos Csehszlovákiában lévő Nagysarlós termelőszövet­kezeti gazdái között évekkel ez­előtt kialakult a bensőséges, baráti kapcsolat. A két testvér^ szövetkezet tagjai évente meg­látogatják egymást, kicserélik tapasztalataikat, tanulmányoz­zák a jól bevált tenjielési és munkaszervezési módokat. Nagy sarlósról — immár har­Harmincháromezer forintos költséggel végzett a napokban szúnyog- és légyirtást nagy hatá­sú, svájci gyártmányú permetező- anyaggal Békéscsabán, a Békés- tarhosí Növényvédő Állomás. Hogy miért csak augusztus köze­pén? Mert a városi tanács csak most rendelhette meg a munkát, mivel a Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás nem tudott előbb biztosítani anyagi fedezetet. A pénz hiánya elég nyomós in­dok. De... Miért végeznek vajon egy városban szúnyog- és légyir­tást? Hogy az élszaporodott rova­rok ne kínozzák és ne fertőzzék Elkészült a Hazafias Népfront békéscsabai bizottságának máso­dik félévi munkaterve. E terv szerint tovább szélesítik, s a ta­nyákra is kiterjesztik a körzete­sítést: három új népfrontbizott­ság alakul a legnagyobb városi tanyakörzetekben, Sikonyban, Fé­nyesen és Csabaszabadiban... A terv kihangsúlyozza, hogy a má­Megyénk totózói úgy látszik for­mába lendültek. Már hírt adtunk arról, hogy a 31. játékhéten az OTP gyulai fiókjánál egy kollek­tív totószelvénnyel 58 ezer forin­tot nyertek. A nyertes azóta már jelentkezett. A fenti eset most a mad szór ■—» szombaton megér­kezett kilencven termelőszövet­kezeti tag Kondorosra. A Dol­gozók Tsz tagsága meleg ba­rátsággal fogadta a kedves ven­dégeket. Néhány napot Kondo­roson töltenek a sarlósiak, rész­letesen tanulmányozzák a házi­gazdák életét, munkáját s ké­sőbb ellátogatnak a Balatonra. A kondorosiak szeptemberben viszonozzák a cserelátogatást. a város lakóit — a nyáron. Mert a szúnyog és a légy nyáron lepi el a várost. Irtásukat ezért leg­jobb, bevett szokás szerint, az év­szak elején végezni, eleve meg­akadályozva így a további szapo­rodást is. Ügy véljük tehát, hogy az augusztus közepi szúnyogir­tással kissé elkésett a város. S most már talán majdhogy nem felesleges is volt a permetezés* hiszen a hűvös idő, s a közelgő ősz amúgy is megteszi majd a magáét. (Még szerencse, hogy a természet nem hivatkozik anyagi fedezetre.) sodik fél évben a választott testü­letek tagjai fokozott figyelemmel kísérjék a tanács választókerületi munkáját, s a tanácstagi beszá­molókat... ősszel — a megyében Gyula után másodiknak — Békés­csabán is megalakítják választó- kerületenként, a lakótelepeken pedig háztömbönként a laköbi- zottságokat. bán ismétlődött meg azzal a kü­lönbséggel, hogy a szerencsés fo­gadó, a plusz 1 mérkőzés eredmé­nyét is eltalálta. A nyertes— nem kívánja magát megnevezni, de el­mondotta —, hogy hetente há­rom darab hathasábos totószel­vénnyel játszik: két mérkőzésnél „biztosra” megy, a fennmaradó hat mérkőzést pedig 18 oszlopon háromesélyesként variálja. A tipp hibátlannak bizonyult, és 78 ezer forintot nyért Csütörtökön fizették ki Lavri- nyecz György 11 tagú lottókollek- tívójárnak a 31. heti négyes talála­tot. A kollektíva összesen 114 ezer forintot nyert. Jól fizetett megyénk lottózóinak a július havi kettős tárgynyere- mény-sorsolás is. Mezőhegyesen oldalkocsis Pannónia motorke­rékpárt, Békésen a 13 ezer forint értékű lottó-zen eszekrényt, a me­gyében tizenöten 2—4000 forintos vásárlási utalványt, hét külföldi társasutazást, 11 tv-t és rádiót, ezenkívül fényképezőgépet, vil­lanytűzhelyet, karórát, mosógépet, centrifugát, háztartási kisgépeket, női kerékpárt, valamint ezüst evőeszköz-készletet vallihiatnak magukénak a szerencsés lottózók. Másfél milliós forgalom négy nap alatt a Körös Állami Áruházban Nagy forgalmat bonyolított le a nyári szezonvégi kiárusítás első négy napjában a békéscsabai Körös Állami Áruház. • Hétfőtől csütörtökig összesen egymillió 640 ezer forintért árusítottak. Ez a forgalom a tavalyi nyár végi ár- leszállítás első négy napjához ké­pest 46 százalékos növekedést je­lent. Legnagyobb a kelete a 36 forintos nylonharisnyának, a ny­lon asztalterítőnek és a méter­árunak. szerv ismerve az irányításuk alá — Az igények, különösen a köt­bérigények érvényesítése állam Barátom az egész Jönnek-mennek a levelek, sok százezer kilométereket hoznak közelebb, hidalnak át. Fiatalok, fiúk-lá- nyok írnak egymás­nak, életükről, mun­kájukról. Gerda Hahlfeld büszkén állíthatja: „Barátom az egész világ”. Valóban. Kö­zel húsz ország fia­taljaival levelez a német kislány. Mi­ről? Mindig akad té­mája. Levelében be­mutatja kis szülővá­rosát Niesky-t. Leír­ja örömét, bánatát. Kicseréli bélyegeit, képeslapokat küld és kap. — Olyan jó az egész világgal barát­ságba lenni. Megis­merni barátaim éle­tét, hétköznapjaikat. Naponta kapok leve. leket Sajnos, ez egyetlen szórakozá­som. 1959 óta beteg vagyok. Kímélő élet­módot folytatok. Nem dolgozhatom. Az a legnagyobb örömem, ha egy-egy új barát­ra tehetek szert. Sajnos, Gerda va­lóban beteg. Szívhi­bával született, amely most érezteti hatá­sát. Szomorúan ír ar­ról, hogy nem dol­gozhat. — Korán éb­redek reggel és az ablaknál álldogálok mindaddig, amíg két barátnőm, Helene és Rose munkába men­nek. Milyen jó ne­kik. Egészségesek. Én is szeretnék dol­gozni, de sajnos soha sem lesz rá mód. Együttérzünk a német kislánnyal. El­viselhetőbbé, szebbé tesszük az életét, ha világ! ” írunk neki. Minden képeslap, bélyeg egy- egy baráti üzenetet jelent. Békés megyé­ből többen is levelez-( nek vele. Minden le­vele végén odaírja — „Schreiben Sie mir bald”. Írjon ön csakhamar. — Leg­utóbbi levelében ezt írja: „Üdvözlöm va­lamennyi Békés me­gyei magyar baráto­mat. Ha egyszer tu­ristaként Magyaror­szágra megyek, fel­tétlen felkeresem az önök szép városát, Békéscsabát.” Levelek jönnek- mennek Békéscsaba és Niesky között. Egy baráti kapocs fejlődik, amely szét- téphetetlen — noha anyanyelvűnk külön­böző — akaratunk, céluVik egy. Pálvölgyi András P. A. Tanyakorzeti népfrontbizottságok választása, lakóbizottságok megalakítása a békéscsabai Hazafias Népfront munkaterében Csehszlovák vendégek a kondorosi Dolgozók Tsz-ben Szerencsés nyertesek 32. fogadási játékhéten Békéscsa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents