Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-02 / 180. szám
1964. augusztus 2. 4 \ Vasárnap Cikkünk nyomán t „A felülvizsgálati kérelem soron kívüli elintézésére adtam utasítást” A Békés megyei Népújság 1964. július 10-i számában Hatezer forintos beruházás .— 112 ezer forintos kötbér — Kinek a zsebére? címmel megjelent cikk alapión a Fejér megyei Vörösmarty könyvtár kézi felvonójával kapcsolatban keletkezett vitás ügyet megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: Jogos az a bírálat, hogy a Fejér megyei Döntőbizottság a kézi felvonó elkészítésével kapcsolatos vitás ügyet késedelmesen intézte el és a Békéscsabai Lakatos- és Gépjavító Ktsz-t a felvonó értékének többszörösét kitevő kötbér, illetőleg kártérítés fizetésére kötelezte. Az ügyintézési késedelemre tekintettel utasítást adtam arra, hogy a Fejér megyei Döntőbizottságnál 1964. július 30 és 31. napján egyébként is esedékes hivatalvizsgálat keretében a Központi Döntőbizottság döntőbírája nyomatékosan figyelmeztesse a Fejér megyei yöntőbizottság vezetőjét, és a hivatalvizsgálat befejeztével nekem jelentést tegyen. A kézi felvonó hibás, illetve késedelmes elkészítéséért való felelősség kérdésének a tisztázása, továbbá az anyagi következmények viselésére kötelezettek megállapítása céljából a Békéscsabai Lakatos- és Gépjavító Ktsz által a Fejér megyei Döntőbizottság 732/1963. sz. határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem soron kívüli elintézésére adtam utasítást. A cikknek azok a megállapításai, hogy a döntőbizottság a felülvizsgálati kérelemre 30 napon belül köteles válaszolni, valamint, hogy a döntőbizottság társadalmi szerv, tévesek. A döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 15/1962./V. 6. Korm. számú rendelet a felülvizsgálati kérelem elintézésére határidőt nem állapít meg, a döntőbizottságok pedig nem társadalmi szervek, hanem a kormány, az egyes minisztériumok, valamint a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai mellett szervezett hatóságok. A cikknek most említett téves megállapításai azonban nem befolyásolják a vizsgálatom szerint alaposnak bizonyult bírálat helytállóságát. Dr. Fülirp László Központi Döntőbizottság elnöke Műszaki vezetők értekezlete az orosházi ruhagyárban Í A Férfifehémeműgyár orosházi üzemében a napokban a gyártásvezetők, a művezetők, a technikusok, a meósok, valamint a párt- és szakszervezet képviselőinek részvételével értekezletet tartottak. Erről beszélgettünk Kátai Ferenc elvtárssal, a telep vezetőjével. — Először a jelenlévőkkel ismertettem, hogy második negyedévi tervünket 96,1 százalékra teljesítettük, annak ellenére, hogy az év első három hónapjában pontosan 100 százalékos eredményt értünk el. Majd a lemaradás okait és a hiányosságokat vettük „bonckés” alá. A terv nem teljesítéséhez mind a külső, mind pedig $ belső gondok „hozzásegítettek”. A nem dolgozók száma jóval magasabb volt a megengedettnél; betegségből és egyéb ok miatt az év második* negyedében 6000 munkaóra esett ki a termelésből. A termelékenységet jelentősen csökkentette az a tény, hogy a tervezett ötvenkét helyett kilencvenezer kellett dolgozóinknak átállni más cikk készítésére. Minden egyes alkalommal új és új gyártási technikát "kellett elsajátítani, ami esetenként sokszor órákat vett igénybe. — Köztudott, hogy a békéscsabai ruhagyárhoz tartozunk, s többször belső problémák is szerepet játszottak az eredmény alakulásában. Az anyagot Csabáról gépko-, csin szállítjuk, s egyes tételek sokszor lemaradtak. Volt amikor az anyagszabvány nem érkezett meg idejében, s ez is hátráltatta munkánkat. Pedig egy kis rugalmassággal, körültekintőbb szervezéssel az említett hiányosságoktól könnyen eltekinthettünk volna. Nálunk, itt az üzemben sokat álltak a gépek, gondosabb karbantartással ennek elejét vehettük volna, s a munkaidő kihasználása sem volt mindig kielégítő. Dolgozóink nem takarékoskodtak megfelelően az anyaggal, különösen a cérnával az átfűzéskor. _ A második negyedévi munka és a hiányosságok részletes elemzése után értékeltük a munkaversenyt. Az első fél évben elért eredmények alapján a „Piros” műszakban Dominkó Ilona és Csepregi Zsuzsanna kollektívája, a „Zöld” műszakban pedig Vízi Rózsa és Lengyel Katalin brigádja dolgozott a legkiegyensúlyozottabban és így ők kerültek a verseny élére. Az első helyezett kollektívák kétezer forint, a másodikok ezer forint jutalmat kaptak. •— Ezek után a harmadik negyedévben megvalósítandó feladatokról tárgyaltunk, összesen mintegy 430 ezer inget, ingkabátot, hálóinget és pizsamát kell készítenünk. Előreláthatólag a termékek összetétele egységesebb lesz, mint az elmúlt időszakban. Elhatároztuk, hogy a belső szervezettség mértékét fokozzuk, többek között a tartalékgépek azonnali beállításával abban az esetben, ha valamelyik gép meghibásodik — mondotta Kátai elvtárs. D. S. Az Orosházi Lakatos- és Gépipari Javító Ktsz részleget nyitott Csorváson A kisipari termelőszövetkezet a helyi iparpolitikai tervnek megfelelően Csorváson, a Rákóczi úton egy régi épületet műhellyé alakított. Itt kapott helyet a szövetkezet új részlege, ahol július közepétől már javítják a motor- kerékpárokat, kerékpárokat. A közeljövőben létszámban bővül a részleg. A tervek szerint az év végéig mintegy 70 ezer forint értékű munkát végeznek. ...A GURULÓ SZALAGIG Tizenhét évvel ezelőtt 15 end- rődi cipész elhatározta, hogy szövetkezetét alakítva folytatja tovább mesterségét. Együttes erővel bizonyára többre viszik — gondolták mindnyájan. S egy nap aztán el is indultak a közös műhelybe, s mindenki vitte magával a „vagyonát”: a panglit, a kerek széket, akinek volt, a bal karos Singer- varrógépet, az áztatólavort és más szerszámot Dolgoztak tovább, mint azelőtt, de most már egy helyen. 1951-ben szereztek egy fréz-gépet. Két év kellett ahhoz, hogy mindenki megértse: géppel is lehet dolgozni. Nagyobb arányú fejlődés 1957- ben kezdődött s azóta minden év újabb és újabb eredményeket hoSzabászok: Ungi István, Péva Erzsébet, Farkas Piroska és Korcsok Gizella. Eus 15-én üzembe helyezett szalagon készítenek él. Az új gépek segítségével a termelékenység további nyolcszázalékos növelése várható. A fejlődés eredményére jellemző, hegy ma már a szövetkezet saját tiszta vagyona több mint három és fél millió, az állóeszközök értéke pedig négymillió forint. A gurulószalag már termel, a gépek mellett azonban még ott Gellai László, a csehszlovák gyártmányú, konszern kéreg behozó gépnél. Szarka Gyula, a talpbélést "leszti fel a kaptafára. zott. A 9800 lakost számláló alföldi községben lassan, folyamatosan kialakult egy korszerű gépekkel berendezett üzem, amelyben guruló- szalagon naponta 800—1000 pár cipő készül, és ebben az évben a termélésá érték csaknem 8 mállió forint, A 230 dolgozót foglalkoztató szövetkezet 1964. január elsején lett középüzem. Olyan cipőket gyárt, amelyekből csupán néhány ezer, vagy tízezer a szükséglet, vagyis amivel a nagyüzemeknek nem lenne kifizetődő foglalkozniuk. így mintegy kiegészítője az ország cipőgyárainak. A szövetkezet a III. negyedévben 28 ezer pár lánykacipőre ka- px>tt megrendelést, amelyet a júPintér T ászlóné a talpcsiszoló gépnél. vannak az egykori kerék székek négy lábú utódai. Ha valaki elfárad, helyet foglal. Egy kicsit még szokatlan a cipészeknek állva dolgozniuk; (Pásztor) Fotó: Kocziszky László A szalagterem.
