Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-02 / 180. szám
MM. augusztus 2. 5 I Vasárnap Tíz napom Karlovy Varyban Claudia Cardinale légitaxival érkezett Nyáron is forgalmas a csabai iskolaorvosi rendelő — Ne haragudjon, de nem tudnám elmesélni mind a tíz nap történetét — kezdi az emlékeket idéző csevegést Geréb István, a békéscsabai Szabadság mozi vezetője, aki nem is olyan régen még a Karlovy Varyt ölelő hegyek között gyönyörködött a táj pompájában, a fesztivál-mozikban pedig a világ filmtermésének legújabb alkotásait látta. És mit látott még? — kérdezem. — Talán inkább: kit? — Értem. Hiszen nem is csoda, hogy egy ilyen fesztivál élményei között a filmekkel (jó filmekkel!) egyenlő rangon azok a művészek, sztárok szerepelnek, akik ott jártak, autogramot osztogattak..-. Ez mindig varázs, elmúlt filmszenzációk, világsikerek válnak élővé újra, ha megjelenik a Moszkva- szálló teraszán Claudia Cardinale, vagy a Három testőr-bői ismert Gerard Barry, esetleg Bo- zidarka Frait jugoszláv, Daisy Granades kubai sztár, vagy történetesen Kim Novák, Hollywoodból. — Gerard Barry megnyerő fiatalember — mondja. — Félóránként kijött a teraszra, óriási sike-/ re volt, persze, elsősorban a nők körében... C. C. csak fél napig tartózkodott Karlovy Varyban, Prágából érkezett, helikopterrel. Láttam a filmjét is, „Bube szerelme” a címe. Színvonalas, de idejétmúlt eszközökkel szerkesztett, Claudia viszont nemcsak szép, hanem jól is játszik. Megérkeztünk a filmekhez, a sztárokról talán ennyi is elég. — A filmek? Jók. De akadtak unalmasak is, és egy akkora giccs, ^ mint a... Himalája. A „Riói emberek”, Belmondo filmje. Van ebben egzotikum, borzalom, Tarzan-jele- netek tömkelegé, és — mindig Belmondo győz Csabán két hónapig lehetne vetíteni... Meglepődöm. — Hogy érti ezt? Kritika? — Az. Mit takargassuk? Karlovy ban is telt ház volt az ötezer személyes szabadtéri moziban amikor ezt vetítették, a díjat nyert filmeket pedig 1500—2000 ember nézte... Ilyenkor veszi észre a mozis, hogy nemcsak nálunk van tennivaló, hogy nemcsak itt kell a tömegek ízlését formálni, jobbítani, hanem mindenütt. A vonat az első vágányra érkezik Július 29-én, a menetrend szerint ; este 8 óra 35 perckor Budapestről ! Békéscsabára érkező személyvonat ! több száz gyermeket hozott kéthetes j üdülés után a Mátrából, a Balaton j környékéről és az ország más ré- | széből. A szülők szorongó érzéssel j várták őket. Az állomás hangosbemondója kö- I zölte, hogy a vonat az első vágány- ; ra érkezik. így Is történt. A moz- ! dony fékezett és a forgalmi iroda ; előtt megálit. A hosszú szerelvény ; vége, az a néhány kocsi is, ahol a ! gyerekek ültek, még messze volt az ! állomás épületétől. Ráadásul egy te- ■ hervagon-sor is állt mellette, Így j csak egészen szűk, kivilágításán „fo- ; lyosó” maradt a közlekedésre. A ; szülők pedig rohantak arra, gyér- j mekük nevét kiáltozva. Ezért egye- i sek a kocsik alatt bujkálva, mások ; a lépcsőkre, ütközőkre kapaszkodva S még 20—25 perccel a vonat beérke- ; zése Után is keresték gyermeküket. • Balkus Imre • Belmondót ezzel átadjuk a múltnak, és komolyabb dolgokról beszélgetünk. — Részt vettem néhány szabad vitán, a Moszkva-szálló reprezentatív termében. A világ minden tájáról összejöttek itt filmrendezők, filmszínészek, különböző küldöttségek tagjai. Éles, de mindig hasznos viták alakultak ki, és egy közös vélemény: még többet és jobbat az ifjúság életéről! A valóságnak megfelelő filmeket alkotni, tükröt tartani a fiatalok elé: ilyenek vagytok, ilyenek legyetek! Egy francia rendező az író és a rendező felelősségét elemezte, SzimonoY is erről beszélt. — Tehát ez a titka a magyar „Sodrásban” sikerének' — Ügy van! A „Sodrásban” jó film, a fiatalokról szól, és ig* *? Nem idealizál, de nem is feketít. Ezért kapott fődíjat. Különösen az operatőr munkája aratott sikert. — És a többi? — Tetszett Szimonov-Sztolper filmje, az „Élők és holtak”. Ez sem véletlenül nyert. Jó volt az olaszok Megcsalatva és elhagyatva című műve is; ha jól emlékszem, hat filmet láttam összesen. Tíz napig voltunk Karlovyban és képzelje, ebből négy napig influenzában feküdtem. Itthon is megcsinálhattam volna.« — Mi nem tetszett?'— szánom zárókérdésként. — A magyar küldöttség visszahúzódása. Moór Mariann, Gaál István és Sára Sándor volt kint. A teraszra, ahol világhírességek találkoztak, ahol olyan autogramvadászat és börze folyt, hogy el sem tudom mondani; a mi művészeink alig jöttek ki. Egyszer, amikor Moór Mariann végre megjelent és fényképet kértek tőle, nem tudott adni. A szobájában felejtette... — Nézze, bizonyos jó értelmű Még a legnagyobb fájdalmak idején is sokkal többet tudtam beszélni Verával, mint akkor délután, ö beszélt, beszélt, én meg másra gondolva bólogattam. * * * Mikor Vera elment, jó gyorsan megittam egy üveg badacsonyit. Egyáltalán nem könnyített rajtam, csak még szomorúbb lettem. Megéreztem, hogy éjjeliszekrényemen a kinevezéssel be. fejeződött valami és egészen más kezdődik az életemben. Furcsán, idegenül maradtam magammal. Kívülről láttam magamat, amint egy szépen berendezett szobában ülök, hallgatom valaki panaszát és bólogatok. Megittam még fél litert. Este hat óra lehetett. A napnak még ereje volt. Ügy éreztem, a hőségtől szétrobban a fejem. Felvettem a köpenyemet és a két mankómra támaszkodva lementem a klinikakertbe. Útközben eszembe jutott: a tanár úr bizonyára nem is gondolta komolyan, hogy én ismét megtanuljak járni. Neki tudni kell, hogy milyen iszonyú fájdalmat okoz, ha kicsit is ránehezedek a jobb lábamra és mozdítani próClaudia Cardinale Karlovy Varyban. nagyvonalúság nélkül nem megy a dolog. Régen sem ment, csak mi azt gondoltuk, hogy úgy is lehet. Hát nem! Példának újra csak a francia Gerard Barry-t említem. Látszott, hogy jól érzi magát az emberek között, nem kényszerből vidám és közvetlen. Hogy ez mit jelent a producernek, mondanom sem kell... Képeket mutat: rengeteget fotózott odakinn. — Még tíz napot szívesen eltöltenek. — Mit csinálna? — Megnéznék legalább húsz fiibálom. Az lehetetlen. Nem mondta ő azt komolyan. Végigkopogtam a klinikává ros széles főutcáján lefelé a konyhák és a kazánházak irányába. Majd letértem egy mellékösvényre, amelyet pirosra mázolt padok szegélyezték. Az utolsó pádon egy nő ült és a térdére fektetett könyvből olvasott. Már csak két-három lépésre lehettem tőle, amikor felemelte a fejét és rám nézett. Erzsi volt, az én egykori ózdi táncpartnerem, akinek annyira tetszettem. Megörültem. — Jó napot, Péter — köszönt élőre és huncutul mosolygott. Olyan közvetlen-bizalmasan, mintha tegnap este váltunk vol. na el. — Jp napot, Erzsiké. — Akaratlanul kihúztam magam. — Hát magát mi lelte? — Egy kicsit összetörtem a Iá. bam. — Istenem... hogy csinálta? — Rám omlott a szénfal. — Hát miért nem vigyázott? Erre nem tudtam mit mondani. — De most már jobban van? — Igen. Békéscsabán régebben a Lenin út 1 szám alatt egy düledező épületben, rendeltetéséhez méltatlan körülmények közt működött az iskolaorvosi rendelő. Később azonban áthelyezték a Kun Béla utca 11 számú épületbe, ahol korszerűen berendezett, egészségügyileg jól felszerelt, kifogástalan helyiségekben és körülmények között tevékenykedik tovább ez a fontos intézmény. Miként Ladányi Gyuláné iskolavédőnő érdeklődésünkre közölte, a munka itt az iskolai vakáció ellenére sem szünetel. A nyaralásra, táborozásra, nyári munkára menők vagy főiskolákra, — Emlékszik, hogy elintézett engem akkor Ózdon? — tréfásan megfenyegetett. — Hát.. — Ügy összeharapta a számat — elkomorodott —, de már nem haragszom — nyugodott meg és ismét mosolygott. Ahogy most néztem, nem érthettem, miért volt nekem olyan idegen ez a kedves, örökké változó kifejezésű, ferdevágású szeme körül néhány alig észrevehető szarkaláb incselkedett az arca minden mozdulására. Valamelyest lefogyott, megsápadt Vállig érő, dús, kékesfekete haja talán még szebb volt, mint azelőtt. Egyszerre nagy kedvem támadt, hogy elmondjam minden bajomat. — Üljön már le. Különben ma. gának nehéz most leüld i. Sétáljunk. összefogta pongyoláját és felállt. — Meséljen már valamit. Ahogy ezt kimondta, valahogy nehezebb lett szólnom. — Képzelje, osztályvezető lettem — mondtam magamon gúnyolódva. Erzsi megnézett — Mi a csuda? egyetemekre készülő tanulók egészségügyi vizsgálata megszakí tás nélküli feladatot ró az itt dől gozókra. A július havi rendelésekről ké szült friss kimutatás szerint ay. előző hónapban összesen 1236 tanuló egészségügyi vizsgálatára, ellenőrzésére került sor a következő megoszlás szerint: 575 helybeli, 369 nyaraló, táborozó, 4 munkába menő (előző hónapban belőlük volt több) és 1 továbbtanuló, valamint a napközi otthonok ellenőrzésé során az iskolavédőnö 283 gyermek egészségügyi körülményeit, higiéniai viszonyait vizs — Ilyen beteg verébbel, mint én, csak magasztosát lehet cselekedni. — Kár. Megálltam. Mankóimra dőlve előrehajoltam. — Kár? Miért? — Csak úgy, nem való maga irodába. Elakadt a lélegzetem. — Na mit néz, hát nem is... — Igen. Most jutott eszembe: róla nem is kérdeztem. — Maga hogyan került ide? — Semmi különös. — Mégis? — Nem érdekes. — Ja, bocsánat... — Szóval, főnök lesz... az se rossz. Csak azután megismerjen... — Ugyan — ordítani lett volna kedvem. — Nem fáradt? — Á, dehogy... Rám nevetett és megszorította a mankót markoló kezemet. — Kár, hogy csak most találkoztunk. Én holnap kimegyek innen — szomorúan nézett. — Megy vissza? — Hová? Én itt lakom a városban. — Igen? — Hát.. A Csemegében dolgozom. — Értem. Szótlanul mentünk egymás mellett. — Mennem kell, maga is kifáradhatott. (Folytatjuk) met... Sass Ervin gálta meg. ................. ■ wuiigwMMMiwM». H ÍM Gitár és szerelem Csehszlovák film; egy fiatal szerelmespár életének néhány érdekes, izgalmas epizódját eleveníti fel. (A csorvási Május 1 mozi vetíti augusztus 2-től 3-ig.) 115
