Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

4 Szombat 1964. augusztus 15. Okultak a tervlemaradás tapasztalataiból Az anyagi ösztönzés kérdései a textiliparban „Hiánycikk" a dicséret — Parancsolgatás helyett megbízatást Az építőanyagipar országosan lemaradt idei terv teljesítésévé]. A vállalatik igazgatói a közelmúlt­ban Budapesten tanácskoztak ar­ról, hogyan, milyen intézkedések foganatosításával lehetne az első félévi adósságot törleszteni. Mennyire szükséges volt e ta­nácskozás útmutatásaira, azt mi sem indokolja jobban annál, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalat az első fél év végén 13 millió nyers téglával és mint­egy 11 millió égetett téglával tar­tozott a népgazdaságnak. Az épí­tőipar várja az építőanyagot, nem mindegy mennyit kap belőle, hi­szen az anyagellátás milyensége jelentősen befolyásolja a tervtel­jesítést, a létesítmények elkészí­tésének határidejét. Az országos tanácskozás alapján a vállalatnál azonnal hozzáláttak a kialakult helyzet, a tapasztalatok elemzésé­hez pártbizottsági ülésen, műsza­ki értekezleten, majd termelési tanácskozásokon tárgyaltak a fel­adatokról. A jelentős mennyiségű lemaradás az első negyedévből származik. Ennek két oka is van: az első, az induláshoz nem ren­delkeztek megfelő forduló-kész­lettel, így lemaradtak az égetés­sel A kedvezőtlen időjárás miatt viszont a nyersgyártás kezdése is késett. Az idei terv pedig 24 szá­zalékkal nagyobb a tavaly elért teljesítménynél. Az első negyed­évi gondok azóta is nyomják a vállalatot. Ha ugyanis a kezdet si­került volna, akkor most nem kellene az időarányos tervek tel­jesítése mellett még a lemaradá­sok pótlására is erőt és időt for­dítani A tanácskozásokon arról vitat­koztak, mit tehetnek még a hát­ralévő időiben, továbbá — az idei tapasztalatok alapján — arról is tárgyaltak, hogyan készülhetnek fel úgy a jövő esztendőre, hogy az ideihez hasonló gondokat elkerül­jék. A mostani 13 millió nyers­tégla-lemaradást a következő mó­don akarják pótolni. A párt- és szakszervezet egyetértésével be­vezették a napi 10 órás műszakot. A munkások munkaideje váltás­sal heti 50 óra. A második fél évtől kezdvé a telepek mintegy félében vasárnap is dolgoznak, így minden vasárnap mintegy félmil­liónyi nyers téglát gyártanak. A tégla nyersgyártási idény, ha az időjárás is kedvez, október végé­ig tart az idén. Ezek az erőfeszí­tések feltétlenül szükségesek ah­hoz, hogy a nyersgyártási tervet teljesíthessék. Sokkal nagyobb fel­adatot jelent a téglaégetésben mutatkozó lemaradás pótlása. Er­re is tettek intézkedéseket, me­lyekkel — ha nem is teljesen — csökkenthetik az adósságot. Augusztus 20-án például a munkások javaslatára, a párt- és a szakszervezet segít­ségével a kemencéknél teljes mű- | szakot tartanak. Az ünnepi mű­szakban mintegy félmillió téglát és 200 ezer cserepet égetnek. A lemaradást tekintve most minden újabb égetett tégla és cserép so­kat számít. Az erőfeszítések ellenére a tég­laégetésben év végére 5 millió le­maradására számítanak^ Ennél jóval előnyösebb a cserépégetés és a falazóblokk gyártásának helyzete. Cserépből egymillióval, falazóblokkból 2000 köbméterrel túlteljesítik az éves tervet. Az első negyedévi tervlemara­dás sok gondot okoz a vállalat ve­zetőinek, munkásainak. Mindeb­ből le is vonták a megfelelő ta­nulságot, már most a sok tenni­való közepette is úgy igyekeznek előkészíteni a jövő esztendőt, hogy ne fordulhassanak elő a mostani­hoz hasonló problémák. Kimun­kálták az ehhez szükséges intéz­kedéseket. Végrehajtásukkal biz­tosítottnak látják a jövő évi terv indulási alapját. Az idei kedve­zőtlen tapasztalatokon okulva úgy szervezik a termelést, hogy az új esztendőre mintegy 42 «millió szá­rított téglával rendelkezzenek, ami az év elejétől lehetővé teszi a folyamatos égetést. Ezzel nem­csak a kemencemunkások téli fog­lalkoztatása oldható meg, a meg­felelő készlet azt is elősegíti, hogy a jövő esztendő első negyedévé­ben az ideinél 8 málUlióval több téglát égethessenek. Az elképze­lést megvalósíthatónak tartják. Ez azonban a már megtermelt nyers tégla fokozottabb védelmét is igényli. Ezért a szabadban kazlak­ba rakott szárított tégla megóvá­sára tetőt készí tenek, az oldalakat pedig nádpallóval védik. így az eső, a fagy nem tehet benne je­lentősebb kárt. Mindez azonban kevés lenne a jövő évi terv felté­telednek megteremtéséhez. A műszaki fejlesztés, a termelés bővítésének egyéb fel­tételei is legalább annyira fon­tosak, mint a félkész áru meg­óvása. Máris folyamatban van jó néhány terv megvalósítása. A té­len, január 15-től február 15-ig, mindössze csak egy hónapra áll­nak le a cserépgyártással. A meg­felelő munkakörülményeket a présházak fűtésével, a gépek fagy­veszély elleni megóvásával bizto­sítják. A békéscsabai I-es telepen 5 millió forintos költséggel erő- műtélepet építenek, amely a jövő év elején készül el. Ez a helyi energiaellátás megoldása, az or­szágos energiaitávvezetékbe való betáplálkozáson túl azzal az előny­nyél is jár, hogy a fáradtgőzt a nyers cserép szárítására használ­hatják fel. A Il-es telepen új prés­házat építenek, s itt a jövő észten, dő első negyedében megkezdik a nyers tégla termelését. A mezőbe. rényi I-es telepen az alagútke- mence mellé előszárító-berende- zés épül. Ezt az 5 millió forintos beruházást 1965 áprilisának végén helyezik üzembe. Ezzel lényege­sen megjavul majd a korszerű égetőkemence kiszolgálása. A lakásépítések növekvő üteme immár mindjobban sürgeti a fa­lazóblokküzem bővítését. Bár az idén 2 ezer köbméterrel túlteljesí­tik a tervet, az igények ellátását még így sem győzik. Az üzem bő­vítése megkezdődött, a jövő év elején el is készülnek a munkával. Az üzem évi teljesítménye jelen­leg 10 ezer köbméter falazóblokk gyártása. A bővítés után egy év alatt már tizenötezer köbméter* gyárthatnak ebből a korszerű építőanyagból. Egyre nagyobb feladatok hárul­nak tehát erre az üzemre. A za­vartalan termeléshez ezért szep­tember végéig szeretnék megkap­ná a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóságtól a megígért 5 ezer köb­méter folyami homokot. Ebből a mennyiségből 1500 köbméter még az idei szükséglet, a többi a jövő év elején kerülne felhasználásra. Az 1965. évi tervteljesítés csak akkor látszik biztosítottnak ebből a fontos építőanyagból, ha ehhez a megfelelő folyami homokot idő­ben, még a tél beállta előtt ren­delkezésükre bocsátják. A vállalatnál az idei első ne­gyedév gondját még mindig ér­zik. Ezért tartják olyan, fontos­nak a jövő esztendő első negyed­évének jó előkészítését, amit a téli nagyjavítás jó ellátása is je­lentősen befolyásol. Már most fo­lyamatosan készítik a hibafelvé­teleket, hogy beszerezhessék a szükséges anyagokat, legyárthas­sák az alkatrészeket a vállalat központi gépjavító műhelyében. Sok múlik tehát a karbantartók munkáján, akikre a téli nagyja­vításon kívül a különböző gépek felújítása is hárul. Békéscsabán az I-es telepen a jövő évben a he­lyi rakodólapos szállítást szeret­nék alkalmazni. A most is tapasz­talható munkaerőhiány enyhítését oldanák meg a vagonok berakásá­nak ezzel az új módszerével, ami­nek előkészítéséhez szintén hozzá­kezdtek. Az idei tervlemaradás az eddi­ginél még előrelátóbb vezetésre és szervezésre ösztönzi a vállalat vezetőit. Amint látható: okultak a történtekből. Ha most nem is si­kerül már minden idei gondot megoldaná, arra törekednek, hogy jövőre ne kerüljenek hasonló helyzetbe. Remélhető, hogy ennek a felismerésnek meglesz a hasz­fonó háziipari termelőszövetkeze­te közül a békésiből szállítják a legtöbb terméket külföldre. A hisz ez évi 8 millió 400 ezer fo­rint értékű termelési tervének 57 százalékát az export teszi ki. Az év első 6 hónapjához hasonlóan a harmadik negyedévben is jelen­tős mennyiségű készterméket adnak át külföldi megrendelők­nek. Így az Amerikai Egyesült j Államokba »15 ezer kutya-, hat-í ezer kézi, és 2500 ruháskosarat, va­lamint 20 ezer csipkés és húzott Ezzel a címmel érdekes elő­adást tartott Békéscsabán a Technika Házában Markovits János, a Könnyűipari Miniszté­rium munkaügyi főosztályának főelőadója. Az ankétet a Textil­ipari Műszaki és Tudományos Egyesület megyei csoportja ren­dezte négy textilüzemünk fő­könyvelőinek, osztályvezetődnek és vezető munkaügyi dolgozóinak részére. Különösen nagy figyelmet kel­tett az előadásnak az a része, amely az erkölcsi ösztönzés kü­lönféle formáival foglalkozott. Ezek között is első helyen említ­hető a munka társadalmi elisme­résének jelentősége- Olyan erő ez, amely még jobb teljesítmény elérésére serkenti a dolgozót, el­maradása viszont munkakedvét szegheti. Rendkívül fontos ösztönző té­nyezőként említette az előadó a szociális ellátottság és a megfe­lelő munkakörülmények biztosí­tását. Ezután egy „hiánycikkről” szólt: a dicséretről. Sajátos mó­don kevesen és ritkán alkalmaz­zák a gazdasági vezetők közül a serkentésnek ezt a motívumát, pedig anyagiakba.^ sem kerül, s mégis rendkívül értékes. Pártunk és kormányunk gondoskodott ugyan a kivételes és kimagasló teljesítmények magasabb szintű Biztosított a tankönyvellátás Békéscsabán Július közep>e óta rendsze­resen érkeznek a tankönyvek a békéscsabai könyvüzletbe, ahol válogatják, előkészítik, hogy a tanév eleji könyvátvétel zavarmentesen történjen. A Rózsa Ferenc Gimnázium ki­vételével a tankönyvárusítás az iskolában történik, ahol az áru­sítást a tankönyvfelelősök bo­nyolítják le. Az új tankönyvek nagy ré­sze tetszetős kivitelben, színes illusztrációkkal bőven ellátva kerül a diákokhoz. Újdonságot jelentenek a műanyag- borító­jú, tisztítható fedelű tanköny­vek, ilyen eljárással készültek az általános iskola V. osztályá­nak orosz, a III., valamint a VIII. osztály olvasókönyvei. típusú kenyértálcát, Olaszország- : ba pedig 500 kagylófotelt expor- | tálnak. Belföldön ugyanezen cik- ; kékén túl még 15 ezer porolót, 5000 j gyermek- és 2000 gazdasági kosa- ■ rat is készítenek, a termékeket ; Budapestre, a Kosár- és Fonott- ; áru Kisipari Szövetkezeti Válla- ■ latnak szállítják. A negyedik negyedévben két ■ újdonsággal is jelentkezik a vi- * lágpiacon a htsz. Florentin (kira- ■ kait) kosárból Hollandiába, az j NSZK-ba és Svédországba össze- ■ sen 10 ezret, a pineetok (osztott ■ szegletes) típusból pedig hétezret : a Német Szövetségi Köztársaság- ! ba exportálnák. A szövetkezet anyaghiánnyal • küzd. A vezetőség a gondokon se- • gít: részben a megyebeli lévő fü- ! zesekből szerzik be a vesszőt, S részben pedig a termékek készí- S tásénél műanyagot használnak ! [feL (d. s.) : elismerésének lehetőségéről (kor­mánykitüntetések, miniszteri di­cséretek stb.), de e helyütt szám­ba kéül venni azt is, hogy nem lehet mindenki kiváló dolgozó! Sőt, egy-egy gyár termelési sike­rei és eredményei túlsúlyban az átlagszintet tartósan elérő mun­kásokra — a „szürke tömegre” — épülnek. Ne «takarékoskodjunk hát a dicséretekkel, ha azokra alap van! Az erkölcsi ösztönzőerők sará­ból nem hiányozhatnak a külön­féle társadalmi megbízatások sem. Ezekben az érdekelt dolgo­zó ugyancsak a végzett munkájá­nak s ezen keresztül személyének szóló megbecsülést látja kifeje­zésre jutni. Számos esetben cél­ravezetőbb eszköz az, ha paran­csolgatás helyett a munkásokkal megbeszéljük a tennivalókat, ne­hézségeket. Magyarán: a szó he­lyes értelmében bevonjuk őket a vállalat vezetésébe. Nem kétsé­ges, ez is a kétkezi munkás meg­becsülésének egyik változata, amely busásan megtérül a ter­melésben. Az ankét után találóan jegyez­te meg az egyik résztvevő: kár, hogy ezt az érdekes és színvona­las eszmefuttatást csak a texti­lesek hallgatták meg,... —km— Eső, síél, por, korrózió Egyes értékek állagmegóvásának esküdt ellenségei ezek az elemek. Köztudott tény ez. Mégis, mindezek szabad prédájául szolgálnak azok a gépek, anyagok, amelyek a Do­hánybeváltó Üzem békéscsabai, Kazinczy utcai telepének udvarán lelhetők fel... Kívülálló ritkán nyerhet betekin­tést a tágas udvarba, így hát a já­rókelőknek fel sem tűnhet, hogyan „tárolnak” itt számottevő népgaz­dasági értékeket w~. a szabad ég alatt... A szóban levő értékek közelebb­ről a hajtómű- és felvonógyár tu­lajdonát képezik. Számos vasmeg­munkáló gép, haszonvasak, szén- és kokszkupacok, rejtélyes tartalmú faládák . .. De nézzük csak köze- ‘ ' lebbről. íme, itt egy GISHOL.T esz­tergagép (Nehézipari Minisztérium nyilvántartási száma: 1—1022—88), amott egy chemnitz-i gyártó cégtől . származó — tehát nyilván impor­tált — oszlopos marógép (nyt. sz.: 1—1249—12). Mindkettőn milliméter- nyi rozsdaréteg. A laikus is megál­lapíthatja, hogy legalább egy év óta itt hevernek, érintetlenül. Azaz, hogy mégsem. . . Mert annak meg­állapításához sem kell szakértelem, hogy e jobb sorsra érdemes gépek­ről számos kisebb-nagyobb alkat­rész (billentyű, kallantyú) tűnhetett el időközben. A közelben dolgozók tudni vélik, hogy ideszállításkor e gépek még fényesek és szépen fes­tettek voltak ... Aztán több mázsányi haszonvas, művészi össze-visszaságban. A kor­rózió ezeket is barnára festette. Is­mét odébb legalább három vagon porszén. No, persze — úgy emlé­keznek az itteniek —, ideszállítás­kor (a tavalyi emlékezetes tüzelő- mizéria idején!) ez is még kitűnő darabos barnaszén volt. Amott meg, legalább ugyanannyi koksz porlad, mellette pedig — ugyancsak nem valami pedáns rendben — vagy húsz, feltehetően ugyancsak gépe­ket tartalmazó faláda ... Az illetékesek figyelmébe csupán ennyit: szakszerű tárolás, korrózió- védelem, any agtakar ékosság, gép­karbantartás, állóeszközök állag- megóvása — mindezek olyan fogal­mak, amelyekkel mai gazdasági életünkben elég gyakran találko­zunk ... (—zár) reszelővAgAst és pataráspoly-készítést minden mennyiségben rövid határidőre vállalunk. Cím: LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ BÉKÉSI TELEPE, Békés, Szarvasi út 14. Telefon: 58. A békési kosárfonóból a harmadik negyedévben 500 kagylófotelt szállítanak Olaszországba Az ország harmincnégy kosár­>

Next

/
Thumbnails
Contents