Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

MM. július 12. 3 Vasárnap Augusztus 20-ig kerüljön magtárba a búza A szeszélyes időjárás tovább ne­hezíti a nyári betakarítást. A műit héten mindössze néhány kedvező nap állt az aratók ren­delkezésére. Ezeket igyekeztek jól kihasználni. Helyenként ügyeletes traktorokat állítottak a táblák szé­lére, hogy a felázott talajon is dolgozó gépek esetleges elakadá­sát megszüntessék. A nagy erő­próba láttán érthető, hogy a me­gye vezető szervei javasolták a tartalék aratógépek és kézi ka­szások munkába állítását is, mert a kenyérgabona betakarításánál az ország kenyere a tét, s nem mindegy hogyan éri a vihar, az eső, a jég a gabonát. A szövetkezetek többségében helyt adtak az aratás mihararabbi befejezésére tett javaslatnak és most annak ellenére, hogy az idő­járás előrejelzésében újabb esők várhatók, mindjobban szóba ke­rül a keresztsorok további sorsa. A szövetkezetek egy részében már a cséplés elkezdését latolgatják. Másik részében viszont csak az aratás befejezése után akarják a cséplést elkezdeni. A cséplés el­kezdésének időpontjáról tehát megoszlanak a vélemények. A múlt hét szombatjáig csak­nem 110 ezer hold gabona betaka­rítását fejezték be a szövetkeze­tekben. A kalászos termőterület feléről most már mondhatnánk azt is — ha keresztben is a termés — biztosabb helyen van, mint a lábán. A kombájnok jól üzemel­tethetők. Azok a kezdeti hibáso- dások, amelyek korábban voltak, szűnőfélben vannak. Néhány anyaggal, köztük az ékszíjakkal, továbbra is gond van. A gépekkel óvatosan, de jói dolgoznak, s nem ritka az olyan hír sem, hogy egyik-másik kombájnos 300—400, sőt 500 mázsán felüli terményt csépel egy nap alatt. Az aratás további ütemére biz­tatóak ezek az eredmények, s mindjobban arra ösztönzik a szö­vetkezet vezetőit, hogy ezen a hé­ten most már mindenhol kezdjék él a cséplést. Sok a keresztben le­vő gabona. Ha a cséplés elkezdé­sét helyenként tovább halasztják, akkor a munka elhúzódására kell számolni. A múlt években lényegében az új kenyér ünnepén fejeződött be a nyári betakarítás, cséplés. Ezt a jól bevált hagyományt az idén is tiszteletben kellene tartani, hiszen a mi megyénk szorgalmas népé­nek «minden lehetősége — anyagi, technikai és személyi — megvan ehhez. A gépjavító' és a gépállo­másokon sikeresen befejezték a cséplőgépek javítását, bár a fe- nyőfűrészáru hiánya miatt június közepén ez a munka még jelentős késedelmet szenvedett. Most már azonban még a szövetkezetek cséplőszekrényei is munkára ké­szen állnak. Az agronómusok a nyári betakarítási tervnek megfe­lelően most már késedelem nélkül állítsák össze a cséplőmunkacsa­patokat és messzemenően gondos­kodjanak a cséplés folyamatossá­gának biztosításáról. Amennyiben a munkaszervezésben az aratáshoz hasonlóan jeleskednek, augusztus 20-ig mindenhol magtárba kerül­het a búza, Dupsi Károly Huszonhat kombájn arat, 13 traktor szánt a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban A Hazánk legöregebb állami gaz­daságában, Mezőhegyesen jól szervezték a nyári betakarítást és a talajmunkát. Összesen ötezer hold kalászos vár betakarításra. Kora reggeltől késő estig 26 kombájn aratja, csépeli a gabo­nát, s csaknem negyven gépi jár­mű szállítja a gépesített szérűre az új terményt. Jől szervezték a járulékos mun­kákat is: a központ közelében a learatott táblákról négy brigád húzza a szalmát és ugyanott kaza- lozza, a távolabbi területen pedig szalmabálázókkal dolgoznak, hogy könnyebb legyen a szállítás. Ti­zenhárom traktor éjjel-nappal hasítja a barázdát. A Mezőhe- gyesi Állami Gazdaságban na­ponta csaknem 300 holdról ta­karítják le a gabonát. olyan hihetetlenül tragikus em­beri sors, mely feltétlenül lelki lecsúszáshoz, elsekélyesedéshez vezet. Mindezt, amiről itt most szó van, egyszerűen úgy szoktuk mondani: „Megfelelő embert a megfelelő helyre!” Ennek társa­dalmilag vizsgált jelentősége el­vitathatatlan. A tárgyi és a „pszichés" klíma Mindkettő ezerarcú és millió hatású. Nem véletlen, hogy a munkapszichológia fokozott fi­gyelemmel foglalkozik velük. A „tárgyi klíma” is sok összetevő­ből áll (a munkahely világítása, berendezése, a falak színe, a hő­mérséklet, a tisztaság, zajmen­tesség stb.) a „pszichés klíma” viszont még a tárgyinál is mély. rehatóbban befolyásolja a mun­kát. Leegyszerűsítve itt is a dol­gokat: arról van szó, hogy a munkahely hangulata, társadal­mi, emberi légköre erőteljesen hat az ott dolgozók lelki állapo­tára, munkavégzésére. A „jó kollektíva”, a „harmoni­kus közösség” kialakítása (hány­szor szóba hozzuk) munkapszi­chológiai feladat! Eddig is tud. tűk, hogy a jó kollektíva cso­dákra képes, de azt, hogy a kol­lektívát hogyan kell jobbítani, legtöbben (elsősorban vezetőkre gondolok) csak ösztönösen érez­ték. Az ötvenes évtized első fe­lének bűne, hogy a pszichológiá. val együtt a munkapszichológia is háttérbe szorult és úgy elba- rikádozódott, hogy napvilágra emelni még ma is alapos feladat; a napvilágra emelés kívánalma pedig többedrangú igényként emlithető csak. Vagy nem mo- solygunk-e mi, a „labdarúgó­nemzet”, ha a brazil játékosok körül tevékenykedő pszichiáter­ről, lelki-doppingolóról olva­sunk? Mosolygunk, és nem vesz- szük észre, hogy enervált sztár­jainknak pontosan az hiányzik, hogy magatartásuk lélektani okait keresnék meg és orvosol­nák! Hogy az alkotómunka során is ugyanez a helyzet, hogy a munkát végző ember lelkivilágát megismerni a vezetés (és ezzel együtt a munka mennyiségi és minőségi színvonalának emelése) egyik legfontosabb feladata, hogy az emberekkel való helyes bánásmód, az utasítások hang­nemének differenciáltsága is lé­nyeges .tényező, ezt ma még so­kan nem tudják, vagy a köny- nyebb módot választva: nem akarják tudni sem. A kár, ami II második fél évben 325 lakást ad ál a Békés megyei építőipari vállalat Szervezettebb munka, javuló eredmények A Békés megyei építőipari vál­lalat az első negyedévben bekövet­kezett lemaradását június végé­ig jelentős részben pótolta. Több mint 20 építkezést fejezett be és adott át. A tervnek megfelelően 130 lakás készült el, Békéscsabán a vásártéren kétszer 50, Oroshá­zán 24, ezenkívül különböző he­lyeken hat szolgálati lakás. A második fél évben még 325 lakást ad át a vállalat: Békéscsabán, a vásártéren hatszor 39-et, a Szent István téren 12-őt, Orosházán 39- et, Gyulán 24-et, Szarvason 12-őt. Ezenkívül négy iskolai szolgálati lakást. A kiemelt építkezések közül az Orosházi Üveggyárban az elő­írt munkák befejeződtek. Jelen­leg a negyedik huta épül olyan, ütemben, hogy október 1-én ez is üzembe helyezhető legyen. A Bé­késcsabai Konzervgyárban időben átadták a borsó feldolgozásához szükséges létesítményeket. A to­vábbiakban a július végén kezdő­dő paradicsom-szezonra készítik elő az üzemi épületet, raktárt és folytatják az útépítést. Orosházán a 600 vagonos tárház alapja és lábazata elkészült, a padozatos térnél a második emelet építése van soron. A múlt évi lemaradás és a tervmódosítások miatt késik a siló csúszózsaluzásának elké­szítése, ami már előbb megkezd­hető lett volna. A tárház techno­lógiai, szerelési munkálataihoz a vállalatnak ebben az évben tel­jes munkaterületet kell biztosíta­nia. Ez a feltétele annak, hogy az új létesítmény 1965 első fél évé­ben átadható legyen. Az iskolai program keretében Békéscsabán a vásártéren az új tíztantermes gimnázium — ahol már festő- és mázolómunikák foly­nak —, augusztusban kerül át­adásra. Hasonlóan befejezés előtt áll a battonyai gimnázium négy új tantermének és az ugyancsak négytantermes gerendási általá­nos iskolának az építése. Ezekben tehát már szeptemberben meg­kezdődhet a tanítás. Békéscsabán az erzsóbethelyi nyolctantermes általános iskola csak akkor kerül­ebből származik — sajnos, és a kárt okozók örömére — nehezen mérhető. Azt, ami nincs, amit az adott munkahely széthúzó, rosszul vezetett, feszült hangu­latú kollektívájában nem ter­melnek meg, amit jobban is megcsinálhattak volna; számok­kal, vagy mással kifejezni lehe­tetlen. Csak feltételezhető, hogy mi mennyivel lett volna több, jobb, ha a munkahely „pszichés klímája” más, ha történetesen a vezető nem kiskirályoskodik be­osztottjai felett, ha történetesen a folyosó-, vagy mellékhelyiség- pletyka nem divatos, ha fúrásról és akamok-karrieristákrói nem hallanánk; ésatöbbi. A vál ozás gyorsasága ilyen munkahelyeken egyenes arány­ban áll a munkapszichológia se­gítségének elfogadásával. Bonyo­lult és sokrétű tudományág ez, de csak annyira, amennyire .az élet is bonyolult. Az ember ér­zelmeit, lelkivilágát kihagyni bármiféle számításból: jóvátehe­tetlen baklövés; a hibákból, mu­lasztásokból tanulni, azokat so­ha újra elkövetni viszont az em­beri nagyság, nagyvonalúság kri­tériuma is, és a jövő sikereinek egyik záloga. Sass Ervin hét átadásra, ha az építők megfe­szített munkával dolgoznak. Igen nagy gondot okoz az épít­kezéseknél a szakipari feladatok végrehajtása. Kevés a festő, a mázoló és a parkettázó szakem­ber, ezért ezeket a munkákat a vállalat — alvállalkozásba — ktsz-eknek adja ki. Jó hozzáállá­suk biztosíthatja a határidők be­tartását. A parkettázáshoz a Csongrád megyei építőipari vál­lalat is segítséget nyújt. A javuló eredményt elősegíti, hogy a Békés megyei építőipari vállalat az éves intézkedési ter­vében meghatározott feladatokat fokozatosan megvalósítja. Ez pe­dig: a termelés koncentrálása, több műszakos munka bevezetése, fokozott gépesítés és jobb gépki­használás, a veszteségidők csök­kentése és a tervszerűbb anyag­gazdálkodás. Egyes területeken azonban nem sikerült időarányo­san előbbre jutni. így Békéscsa­bán és Orosházán még mindig nincs kialakítva a központi beton­keverő üzem, amihez az illetékes szervek helybiztosítása szükséges. Békéscsabán a Szarvasi úti felül­járó, az AGROKER raktára és a vasútvonal közötti terület lenne erre alkalmas, aminek a kijelölé­sére azonban végleges döntés még nem történt. Orosházán több­féle variáció után véglegesnek a magtisztító telep melletti terület tekinthető, a létrehozásához azon­ban a beruházási összeg minisz­tériumi szinten való biztosítása szükséges. A megnövekedett fel­adatok ésszerű végrehajtása szempontjából erre égetően szük­ség van. A tsz-építkezések szervezetteb­bek, mint eddig. Az anyagok, szerkezetek a helyszínen vannak. A hullámpala azonban nincs biz­tosítva. Az éves kiutalás csak egy részét teszi ki a tényleges szük­ségletnek. Félő, hogy az épületek elkészülnek, de fedés nélkül ma­radnak. A vállalat létszáma csaknem teljes, a fluktuáció azonban igen nagy. Az első fél évben több mint hatszáz ember cserélődött és nem minden hely tölthető be megfele­lően begyakorlott munkással. Kü­lönösen a mélyépítő részlegnél mutatkozik hiány. A törzsgárda munkafegyelme igen jó. Kedve­zőtlen hatást vált ki azonban a bérfeszültség, ami a lamint a ktsz-ek és a ipari dolgozóinak a zött mutatkozik. • Békéscsabán, a Szent István téren épülő 12 lakásos ház még ebben az évben átadásra kerül. A vízfelhasználás normáit vizsgálják a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési I Kutató Intézetben A Szarvasi Öntözési és Rizster- mesztési Kutató Intézetben — ahol a világ minden tájáról ér­kező szakemberek tanulmányoz­zák a különböző öntözési módo­kat — kimagasló eredményeket értek el az elmúlt években. A tudományos kutatók azonban ar­ra törekszenek, hogy még nagyobb eredménnyel hasznosítsák a Kö­rösök és a holtágak vizét. Ehhez azonban ismerni kell a vízfel­használás normáit. Tudni kell, hogy egy-egy öntö­zőrendszerben a rendelkezésre álló vízmennyiség mekkora terü­letre elég, egy-egy növényféleség mennyi vizet igényel? Mivel a víznorma ismeretlen, állandó vi­tára ad alkalmat. Ezért a víznor­mák megállapítására az idén kezdtek országos méretekben egy érdekes kísérletet, amelyben részt vesz a szarvasi ÖRKI is. Kuko­rica-, cukorrépa-, lucerna-, bur­gonya- és cirokvetéseken kísérle­teznek. A rózsási és a bikazugi üzem­egységekben összesen hat ismét­lésben végzik a kísérletet felületi öntözéssel. Az öntözővizet vízórá­val mérik. Így pontosan tudják, hogy adott alkalomkor mennyi mesterséges csapadékot kap a kí­sérleti parcella. A talaj nedves­ségtartalmát is állandóan vizsgál­ják. Az érdekes kísérletet Szarva­son dr. Posgay Elemér tudomá­nyos kutató irányítja.

Next

/
Thumbnails
Contents