Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

I9C8'. július 11. 3 Szombat Segítséget vár a IÍOHUSZ-garázs Kedveső eredmények a ssövetkeseti állattartásban Nem megfelelő A itakéscsaibai Konzervgyár közvettej I szomszédságában ka­pott heij rett a Konzervipari Szál­lítási KI észletező és Szolgáltató Vállalat (KÖHUSZ) garázsa. Ez a telep a konzervgyárral együtt nőtt. HM 2 júniusában lerakták két kiseikijtezett hűtőkocsi karos­szériáját. Az egyikbe került az iroda, a .’másikba a műhely. Né­hány nap múlva nyolc tehergép­kocsi érid szett és mindjárt meg­kezdődött a borsószállítás. A gépkocsiknak nem volt par­kírozóhely ük. Nyáron ugyan jól megfértek, az előzőleg szántóföld­nek haszírált telep területén, az őszi esc 0 esek idején azonban traktorokkal is alig tudták azokat kivontatait. 1963-ba:n már 16-ra növekedett a gépkocsik száma, s így még na­gyobb lett a tárolási gond. 1964. január 1-éii készült él az üzemi épület, amely javítóműhelyből, fürdőből, étkezőhelyiségből, pi­henőszobából, irodából és raktá­rakból áfl. ,ÍJjabb gépkocsik is érkeztek, az állomány 21-re egé­szült ki, <9e a parkírozóhelyben változás n ann történt. TavasszcE a garázs 30 dolgo­zója elhatározta, hogy téglatör­melékkel «ős földdel feltölti a mély fekvési,ű területet. Mindnyá­jan hozzáfogtak a munkához, sok­szor feláldíjiüva a szabad fejüket is. Nem szeretnének még egyszer olyan nehéz telet átélni, mint amilyen a iavalyi és az azelőtti volt Azt a «ok kárt is meg akar­ják előzni, amit a tengelyig érő sárbein a kocsik mozgatása oko­zott Mert anjenni kell télen-nyá- ron. Elsősorban a konzervgyár, de a hűtőháje igényeinek a kielé­gítése is félként a KOHUSZ fel­adata. A területi feltöltése azonban még nem minden. A nagy esőzé­sek idején továbbra is elakadná­nak. Vidó Iwjos, a telep vezetője tarvdokumeialéciót mutat, amely­nek alapján ai vállalat majd meg­Pusztaszölősö* í 300 ipari tanuló fiú címerezi a milliókat érő hib­rid kukoricát. Különösen dicsé­rendő az ipari tanulók áldozat- vállalása, akik rövidre szabott nyári szünide#ükből is vállalták, hogy a népgazdasági szempontból nagyon fontos címerezési munká­ban 10 napot segítenek. A középiskolásokon kívül több ezer általános iskolás úttörő is részt vállal a nyári munkákból. Kévéket hordáinak össze az aratás idején, gyümölcsösökben, kerté­szetekben segítenek. Persze, a ny.&ir nemcsak mun­kát, de sok örömet, pihenést, szórakozást is tartogat a fiatalok számára. Megnyíltak a vezetőkép­ző-, üdülő- és úti örőcsapat-táborok is. A vezetőkéj izötá borok egyhe­tes turnusain csaknem 2500 úttö­rő és KlSZ-vezaetö készül fel az őszi vezetési feladatokra, a KISZ küldöttválasztó (taggyűlések sike­res lebonyolításéira. Az úttörők, mint a méhek a kasból, úgy röp­pentek szét az ország minden tá­jára, hogy megismerjék szép ha­zánkat, újabb barátságokat kösse­nek és felejthetetlen tábori élmé­nyekkel, kipihenjen, vidám kedv­vel kezdjék szeptemberben az új iskolai évet. A szarvasiak Fo- apidon, a gyulaiak és a sarka­ll parkirozóhely felelő parkírozóhelyet alakít ki. De a kivitelezés jelentős összeget kíván, ami egyelőre nem áll ren­delkezésre. Nem ártana mégsem egy kis számvetést készíteni és megállapítani, hogy eddig meny­nyi kár származott a sárral való küzdelemből. Mert, ha így ma­rad minden, akkor a most követ­kező ősz sem lesz olcsóbb. Ér­demes lenne figyelembe venni azt is, hogy a dolgozók társadalmi munkája lényegesen csökkenti a kivitelezési költséget, hiszen több száz köbméter föld már a helyén van. Fazekas1 István, a Békéscsabai Konzervgyár szállítási vezetője elismeréssel beszél a garázs dol­gozóinak munkájáról. A gyár szállításának 50 százalékát ők bonyolítják le és a legnehezebb körülmények között is számítani lehet rájuk. Az ő véleménye is az, hogy sürgős segítségre van szükség. A két vállalatnak a Kon­zervipari Tröszt a gazdája, amely bizonyára módot tud találni ar­ra, hogy a garázs dolgozói ebben az évben már kevesebb gonddal és költséggel oldják meg igen fontos feladatukat, (P) Megyei értekezleten vettek részt a járási KISZ-szervezetek gazdasági ügyintézői Július 10-én, pénteken félnapos megyei értekezletre gyűltek össze a megye összes járásából a KISZ- szervezetek gazdasági vezetői. Az értekezlet első felében a megyei KISZ-bizottság részéről értékelés hangzott el a járási KlSZ-bizott- ságok első félévi pénzügyi gazdál­kodásáról. A hozzászólások után a járási gazdasági ügyintézők be­jelentették az 1965-ös év beszer­zési igényeit az ifjúsági há­zak, a jól dolgozó KlSZ-bizottsá- gok és a járási úttörőházak részé­re. diák a Bükk rengetegében, a bé­késcsabaiak a Mecsek lankáin ütötték fel színes sátraikat, ame­lyek fölött büszkén lengenek az „Expedíció a jövőbe”-mozgalom vörös csillagával díszített őrsi zászlók — hirdetve, hogy egész évi becsületes munkával készül­tek a pajtások a táborba. Tizenkétezer pajtást vár ez év­ben a nyári tábor és így velük együtt 16 000 Békés megyei fiatal részesül a nyár nagyszerű ajándé­kában, a táborozás örömeiben. Munka, szórakozás, pihenés lesz tehát bőven, de bármilyen melegen süt is a nap, a kiszesek már az őszre gondolnak. Készü­lődnek a vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűlésekre. Alapos, ko­moly munkát és körültekintést igényel a feladat, mert nem mindegy az, hogy kik fogják ve­zetni az alapszervezetet és kik képviselik a fiatalokat a járási, megyei küldöttértekezleten és a kongresszuson. Jórészt tőlük függ, hogy színes, eleven, tartalmas lesz-e az alapszervezet programja és vonzza-e majd a fiatalokat vagy pedig érdektelenné válik. Ebben a munkában számítanak a pórt- és tömegszervezetek, va­lamint a gazdasági vezetők aktív és hathatós segítségére is. Ezt Békéscsaba Városi Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya és a pártbizottság képviselői, a me­gyei főállatorvos, a tsz-elnökök, a tsz építési brigádvezetők, a tsz- főállattenyésztők és az állami ál­latorvosok bevonásával megtár­gyalta a város állattenyésztésé­nek helyzetét. Az állattenyésztésnek alapvető célja ellátni a népgazdaságot ál­lati termékkel — hússal, tejjel, vajjal, tojással. Tudjuk, hogy a termelés ma még nem elégíti ki az egyre növekvő igényeket. így időnként kénytelenek ' vagyunk drága valutáért külföldről behoz­ni egyes termékeket. Hazánkban a húsfogyasztás 1938-tól a mai napig csaknem 100 százalékkal emelkedett. Figyelembe véve az emelkedés jelenlegi ütemét, tíz éven belül világszerte újabb 100 százalékos emelkedés várható. Országunkban különösen a ba­romfihús fogyasztása emelkedett, úgy, hogy jelenleg a világon az elsők között állunk. I felsoroltakból kitűnik; az állattenyésztés fejlesztésére az ed­digieknél nagyobb gondot kell fordítanunk. A békéscsabai ter­melőszövetkezetek igyekezzenek az állattenyésztést fokozott ütem­ben fejleszteni. A város területén az állatsűrű­ség 100 katasztrális holdra viszo­nyítva, jóval felette van a megyei átlagnak, szarvasmarhából 21,7, sertésből 88,1 darab. Az állatál­lomány számszerű fejlődése egyenletes és állandó. Ugyanilyen, sőt nagyobb ütemű fejlődést mu­tat a baromfi tenyésztése. A szám. szerű emelkedés mellett minősé­gi fejlődés is tapasztalható. A mai igényeknek megfelelően a zsírsertés-tenyésztést valamennyi termelőszövetkezetben felváltotta a húsjellegű sertés tenyésztése. A marhahúst a fiatal növendéík álla­tok hizlalásával biztosítják. Ba­romfitenyésztésben áttértek a produktívabb fajták tenyésztésé­re. így a Kossuth Tsz-ben Leg- horn-Shever tojóállomány beállí­tásával az évi 90 darabos tojás­termelést körülbelül 150-re emel­ték. Az önköltségszámitás, sajnos, nem a legjobb eredményeket mu­tatja. Az állattenyésztésben a minden bizonnyal meg is kapják, mert ahogy a fiataloknak nem mindegy, hogy ki lesz a vezető­jük, úgy a felnőttek előtt sem le­het ez közömbös, hiszen jó dolog az, ha aktív és ügyes a KISZ-ve- zető, mert hat a munkára, akciók­ra, rendezvényekre. Minden szülő becsületes, jóravaló, művelt, az életben helytálló felnőttet akar nevelni gyermekéből. Márpedig, ha az ifjúsági szövetség jó kezek­ben van, akkor e közös célkitűzés könnyebben valósul meg. Száz ágra süt a nap. Telve van­nak a strandok, üdülök, erdők és táborok. Száll a dal, vidám a fia­talok nyara. Jól végzett munka, szép bizonyítvány megérdemelt jutalma ez, de egyben erőgyűjtés az új munkás hétköznapokra, amelynek örömei — egy szépen elkészült munkadarab, egy fel­épült új ház, a föld bőséges ter­mése, egy ötös az osztálykönyv­ben — rangban nem maradnak el a nyár örömeitől. Különösen ak­kor nem, ha ezekről a sikerekről majd egy olyan jelentős fórumon számolhatnak be az egész hazá­nak, mint a KISZ II. kongresszu­sán. Petrovszki István a KISZ megyei első titkára költségek túlnyomó többségét — mintegy 70 százalékát — a meg­etetett takarmány értéke adja, lé­nyeges kérdés tehát, hogy egy ki­logramm húst mennyi takarmány­ból állítanak elő. Békéscsaba ter­melőszövetkezeteiben Jelenleg még mindig 4,5 kilogramm takar­mányt etetnek egy kiló baromfi­húsért, melynek összes önköltsé­ge 22—25 forint. Ez igen drága termelés! Nem sokkal kedvezőbb a takarmány felhasználása, illet­ve az önköltség alakulása a ser­téstenyésztésben sem. A takarmányfelhasználás és az ezzel kapcsolatos önköltségi árak alakulása szoros összefüggésben van az állati férőhelyek minősé­gével és az állatok lelkiismeretes gondozásával. A nagyobb terme­lékenységű állatfajták az istálló­val szemben is nagyobb igénye­ket támasztanak. Ezeket az igényeket az eddi­gi építkezéseknél legtöbbször nem vették figyelembe. Szabatos kí­sérletek szerint a fehér-hússerté­sek 20 Celsius fokon napi 0,86 ki­logramm súlygyarapodást értek el 3,7 kilogramm abraktakar­mánytól, ugyanakkor 10 Celsius fokon már csak 0,6 kilogramm volt a súlynövekedés, holott a feletetett takarmány 4,3 kilo­gramm volt. Mínusz hőmérsékle­ten a sertések ugyanilyen takar­mányfogyasztás mellett már testsúlyukat sem tudták fenntar­tani. E kísérleteket igazolják a saját tapasztalataink is. A Kossuth Tsz zárttá tehető hizlaldájában iger jó súlygyarapodást értek el, v: szont a Magyar—Csehszlovák Br rátság Tsz-ben a nyitott, félszer szerű hizlaldákban inkább fogytai az állatoik. A Petőfi Tsz szeriá- óljaiban a téli hónapokban a ser tések havi termelése 20 kilo­grammról 6—7 kilogrammra visz szaesett, a takarmányfogyasztás viszont növekedett. A hideg istállóban tartott hízó marháknál havi 30 kilogrammos súlycsökkenést is észleltünk a Május 1 Tsz-ben. Különösen lényeges és fontos a szopós állatok megfelelő elhe lyezése. A régi, koporsófödémí sertésfiaztatókat éppen ezért át kell alakítani, mennyezettel ellát­ni, a padozatot bitufával burkol­ni, 4—5 százalékos lejtést biztosí­tani és nagyobb hideg esetében még a fűtést is ajánlatos meg­szervezni. A Kossuth Tsz-ben ez­zel a módszerrel jó eredményt él­tek el. A gondos etetés-itatás, té­len meleg víz biztosítása szintén hozzájárul a gazdaságos terme­léshez. A Lenin Tsz-ben igen ked vező eredményt biztosított már eddig is az ömetető és önitató használata. A gazdaságos állattartásnak egyik legfontosabb feltétele váro­sunkban is a meglevő, de nem megfelelő állatférőhelyek átalakí­tása, újak építése, hogy az álla­tok ezekben fejthessék ki geneti­kai alapon öröklött tulajdonságai­kat Dt. B. G Portré a Máj US 1-ből A békéscsabai Május 1 Ter­melőszövetkezet takar­mánytermelő telepén hosz- szú, nyurga fiatalember lapátol­ja a darát a takarmányosok ré­szére. Tóth Pál 20 éves, tez-tag, ta­valy érettségizett a békéscsabai közgazdasági technikumban és azóta a tsz-ben dolgozik. Igazi mai fiatal, önállóságra törekvő, határozott, kfissé kritikus szelle­mű. Csak azt fogadja el, aminek helyességéről maga is meggyőző­dött. Már az érettségi előtt elha­tározta, hogy irodába nem megy, ha végzett, a tsz-be megy dolgoz­ni. Az apja is tsz-tag, nem idegen előtte itt semmiféle munkaterü­let. Már egy éve ismerem a fiút, de most, hogy firtatom dolgait, mind több meglepetés ér vele kapcsolatban. Csupa kellemes meglepetés. A tsz-ben végzett munkájáról megtudom, hogy a KISZ kultúr- felelőse, a színjátszó együttes ve­zetője. A színjátszók nemcsak a békéscsabai Kossuth és a Petőfi tsz-ekben szerepeltek már sike­resen, hanem vidéken is. Mente- getődzik, hogy ilyenkor, nyáron csupán azért nem elég aktív az együttes, mert tagjai főleg a trak­toros- és az* öntözőbrigádból ke­rülnek ki, ők pedig ilyenkor igen elfoglaltak. Tóth Pali egyébként motoros, az MHS lövészklubjának is a tag­ja és besorozott rekruta. Erre a témára akkor kerül sor, amikor jövendő tervei felől érdeklődöm. — Egyelőre katonai kötelezett­ségemnek kívánók eleget tenni — mondja elgondolkozva —, azután majd meglátom, milyen életpá­lyát választok magamnak végle­gesen. Lehet, hogy a katonaság­nál valamilyen ipari szakmát is kitanulok. De — itt egy kissé gu- nyoros mosolyra húzódik az ajka — adminisztratív pályára soha­sem megyek... Amikor már búcsúzunk egy­mástól, még hozzáteszi: — Különben is, azok közül az évfolyamtársaim közül, akik más pálcára mentek, én keresek, a leg­többet. Havi ezemyolcszázat, de ezerhatszázat feltétlen... Surányi tándor nniiimiiimmimmimiiiiimimiiiimiiiniimiiiiiiiimmimiiHinmiinMiimimmmiimiiimmmniiiimiimMtiiiMiiimiMmiMmimiimfiin' Jól bevált r •/_ r újítás A Szarvasi Gépjavító Állomáson a kisebb mo­torrészek ki- és beszere­léséhez készítettek egy kézi emelőt. Ennek se­gítségével a néhány má­zsa súlyú alkatrészeket könnyedén illesztik a he­lyükre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents