Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-10 / 160. szám

W84. július 10. 7 Péntek SPORT* SPORT * SPORT Meglepetést okozott Gyula a Magyar Népköztársasági Kupában Gyulai MEDOSZ — Szegedi EAC 3:2 (2:0) Találkozóra jönnek össze a békési kosarasok CSAKNEM HÜSZESZTENDÖS MÜLTRA tekinUiet vissza a békési ko­sárlabda-sport- Ez a két évtized igen sóik sikert takarj annak ellenére, hogy jelenleg egész gyenge színvona­lon működik e szakosztály. Bár az első kosárlabda-palánk már 1944-ben megérkezett Békésre, mégis e sportág megszületése a felszabadulás utáni első évekre esik. Arra az időre, amikor 1946-ban az akkori Falusi Sportkör keretén belül működő kézi­labda-szakosztály a labdarúgók félté­kenysége miatt feloszlott. Az Így szét­zilált csapat megmaradt tagjaiból (Orosz Gitta, Baji Borbála, Baji Juli­anna, Tóth Margit, Kutyik Margit, Tö­rök Éva, majd Kecskés Erzsébet, vala­mint Andrékó Ella és Erzsébet) Gyön- gyössi Elek megalakította az első női szakosztályt Békésen, de ezzel párhu­zamosan a férfiaknál is megindult a szervezés; a gimnáziumban Kecskemé­ti Gábor szervezett szakosztályt, mely­nek első tagjai: Zala Imre, K. Nagy Gábor, Nagy János, Szász Imre, Pus­kás György, Gyeraj János, majd Mol­nár István, Balázs László és Báli Béla voltak. A FEJLŐDÉS IGEN ROHAMOS VOLT, amit annak is köszönhetett ez a lelkes gárda, hogy Budapesten is fel­figyeltek rájuk és Bokody Károly sze­mélyében jó „keresztapja” lett az új­szülött sportágnak, akinek segítsége nagyban hozzásegítette a békési kosa­rasokat a sikerek eléréséhez. 1947 ele­jén pedig az országos bajnok KASÉ női csapata jött le bemutató mérkőzést játszani és megismertetni e sportágat a békési „úttörőkkel”. Ekkor még sa­ját készítésű palánkon játszottak, de a bemutató jöl sikerült, és elindult a bé­kési kosárlabda a sikerek útján. Ez év őszén mint a Békési MÁV sportolói el­indultak szerencsét próbálni, és az új gárda elutazott Budapestre mérkőzést játszani. Igaz ugyan, hogy szabadjegy- gyel utaztak, de mezítláb játszottak minden mérkőzést és „bakóból” gon­doskodtak az ellátásról. Mégis ez a „mezítlábas” brigád sikerekkel tért ha­za, mert az Elida elleni mérkőzés után Mátyásföldön bekéredzkedtek egy tor­nára, amelyet négy csapat közül az Is­meretlen békési női csapat megnyert, de ugyanakkor sikeresen szerepelt a férficsapat Is. A győzelmi mámorban hazafelé megálltak Szolnokon is ját­szani, itt azonban hideg zuhany követ­kezett, mert a Szolnoki MÁV csapatá­tól vereséget szenvedtek. Az alakulás után 2 évvel a női csa­pat az NB II-ben szerepelt és 2 éves sikeres szereplés után. 1950-ben az NB I-ben (egyfordulós) játszottak és jól megálltak helyüket. Említésre méltó, hogy a tanítókat, a többszörös bajnok KASÉ csapatát is megverték Békésen, és az országos vasutas-bajnokságon mint a Békéscsabai MÁV tagjai, csak az egyik mérkőzés eltaktikázása miatt szorult a csapat a 2. helyre. Ebben az az Időben két nemzetközi mérkőzést is játszott a csapat Békésen (a Hradec Kralove és Prága válogatottja ellen), amelyen szintén mind a női, mind a férficsapat jól helytállt, és csak kis- arányú vereséget szenvedtek. 1950 után átszervezés miatt meg­szűnt az országos bajnokság és csapa­taink a területi bajnokságban vettek részt igen jó eredménnyel, különösen meg kell említeni azt az időt, ami­kor a bajnokság megnyerése mellett a férfi II. csapat a bajnokságban a 2. helyen végzett. OJ SIKERSOROZAT KEZDŐDÖTT 1952 tavaszán, amikor a női csapat a szegedi osztályozókon bejutott a Pécsi VSK mellett az NB I-be, ahol 1956-ig (ekkor kiesett) egyfolytában sikeresen szerepelt. Ugyanezen Időszakban a férficsapat pedig az NB II-ben ját­szott, ahol a legjobb eredményt a 2, hely megszerzésével érte el. Ebben az időszakban igen jelentős sikereket ért el a békési kosárlabda-sport. A tel­jes békési csapatból álló megyei ifjú sági válogatott két alkalommal orszá­gos bajnok, egyszer pedig 2. helyezett lett. 1954—1957 között a társadalmi egyesületek (B. ÁGSE, Traktor, MÁV, Vörös Meteor) által patronált gimná­ziumi csapat 4 alkalommal nyert or­szágos középiskolás bajnokságot. A csapatsikerek mellett egyesek kiemelkedő teljesítményével egyénileg Is értek el sikereket, mert kezdettől fogva többen voltak tagjai a különbö­ző országos válogatottaknak. Így a vasutas válogatottnak: Orosz, Baji, Tóth, de a többiek Is Békésről elke­rülve NB I-es csapatokban jól meg­álltak a helyüket, mint Kecskés, And­rékó. A későbbi csapat tagjai is mél- itó követői lettek elődeiknek, Kocsor Mária több éven keresztül tagja volt az országos felnőtt válogatottnak, va­lamint: Vámos, Andor, Hőgye, Cs. Varga, Ollári több alkalommal tagjai voltak az utánpótlás, Illetve ifjúsági válogatott keretnek. Nem is szólva ar­ról, hogy a megyei válogatott tagjai és tartalékjai a békési csapat tagjaiból kerültek ki, A BÉKÉSI JÁTÉKOSOK mindenütt sportszerűen és eredményesen küz­döttek. Közülük Kocsor Mária a Bp. VTSK, Hőgye a többszörös bajnok Petőfi csapatának még ma is tag­ja az NB I-ben. Vagy jellemzésül meg kell említeni, hogy 1962—63-ban a Szegedi EAC csapatában 6—7 békési játékos szerepelt. Férfijátékosaink kö­zül Vámos a Bp. Honvéd csapatában ért el sikereket, de jelenleg Is több volt játékosunk szerepel az NB II-ben. (Kovács, Krasznai, Molnár stb.) Sikeres szereplésük jutalmául a Vö­rös Meteor 1956 nyarán romániai túrá­ra vitte a csapatot, ahol szintén sike­resen szerepeltek, a női csapat mind­két mérkőzését, a férficsapat pedig egyik mérkőzését nyerte meg. Majd a visszavágón Békésen győztek a leá­nyok, a férfiak pedig a román NB I. egyik élcsapatától (Nagyvárad) mini­mális vereséget szenvedtek. Talán Itt érte el a békési kosárlab­da a csúcsot, mert utána megkezdő­dött a visszaesés. Az 1956. évi ellen­forradalmi események kettétörték ezt a felfelé Ívelő pályafutást. Gyöngyössl Elek távozása után az NB I-ből, majd Szabó Odón edző távozása után az NB II-ből is kiestek a csapatok. A játékosok elkedvetlenedtek, visszavo­nultak és nem volt senki, aki az utánpótlás nevelését tovább vigye. Ez a körülbelül 4 éves kihagyás érezteti hatását jelenleg is. mert nem alakul­hatott ki a közvetlen utánpótlás, ami a jelenlegi csapat szereplésére rá­nyomja bélyegét. így kétéves felcsil­lanás (1962—63) után a női csapat NB II-ből való kiesésével, illetve a férfi- csapat be nem kerülésével letűnőben van a békési kosárlabda csillaga, legalábbis néhány évre. REMÉLJÜK AZONBAN, hogy ez a mélypont csak átmeneti és a jelenlegi találkozó napja nem a temetés nap­ja lesz, hanem ez a nap a békési ko­sárlabda újjászületésének kiindulójává válik. Mert nem lehet, hogy abból a talajból, amely annyi tehetséget adott a magyar kosárlabda-sportnak, ne nőjjenek ki újabb termések, csak megfelelően kel! a jelenleg rendelke­zésre álló „kosárlabda-palántákat” (a II. és III. számú általános iskola út­törőit) ápolni. Ha ez így lesz, elérjük azt, hogy néhány éven (2—3 év) belül Ismét si­kerekről beszélhetünk majd. • A mostani kosárlabda-találkozó mű­sorát kiegészíti a szakszervezet sport- ünnepélye, amelynek együttes műso­ra a következő, július ll-én, szomba­ton délután 5 órától a sporttelepen: 1. Kosárlabda: Régi (volt NB I-es) csapat—Jelenlegi csapat, női és fér­fimérkőzés. A két mérkőzés között: Békési Vörös Meteor serdülő—Bp. VSC serdülő. 2. Női labdarúgó-mérkőzés. Békés— Békéscsaba csapatai között. 3. Labdarúgó-rangadó: Békési Fmsz —Iparcikk Kisker. Váll. F. h. Kétszázegy mázsa nemes halivadékot telepítettek a Körösökbe Ebben az évben ismét folytatódott a természetes vizek halasitása a Kö­rösökön. A szakvezetés kielégítőnek tartotta azokat a kezdeti eredménye­ket, melyeket a tavalyi telepítésről, vidékünkről kapott. Ennek megfelelő­en az üzemtervi előírások szerint a halászati szövetkezet tagjai az idei ta­vaszon 201 mázsa 30—50 dekás átlag­súlyú pontyot helyeztek a vizekbe. Ebből 144 mázsa került a horgászok által is látogatott körzetekbe. A fo­lyókba 95 mázsánál is több nemes halivadék jutott. Az országos halá­szatfejlesztési alapból 298 ezer táplál­kozó, zsenge csukaivadékot is juttat­tak föl y óinkba. Röviden Az esős időszak miatt megáradt és zavarossá vált a Fekete-Körös. A gyulai horgászok emiatt elhalasztot­ták horgászversenyüket. «J« Hatezer forintot fordít a Békéscsa­bai Sporthorgászok Egyesülete hor­gásztanyájának felújítására. Apróhirdetések Eladó 1700-as Mercedes felújított álla­potban, üzembiztos. Csabacsúdl Álla­mi Gazdaság, Varga. 19050 Gyulán, Törökzugban öt házhely el­adó, Ingatlanközvetítő kirendeltségnél, Szegedi 19/a. 102327 Skoda 445-ös kitűnő állapotban eladó. Gyula, Vértanúk u. 23. 102343 Trabant 500-as, szinkron váltós, ke­veset futott, eladó. Gyula, Kenyérsütő 25. 102344 Skoda Octavia Super kifogástalan ál­lapotban eladó. Gyula, Siórét 20. 102346 Beköltözhető félház eladó. Gyula, Szt. László u. 12/a. 102347 Budapesti egyszobás, társbérletemet Békés megyei lakásért elcserélném megegyezéssel. Gyula, Ajtósi Albert 31. Reinhardt. 10234« Gyulán keresünk 2 szobás, mellék­helyiséges, beköltözhető házat. Ingat­lanközvetítő, Szegedi utca 19/a. 102345 Közgazdasági technikumi végzettség­gel, adminisztratív munkakörben já­ratos egyén elhelyezkedne Békés ••dó fi9004” jel­igére Magyar Hirdető, Békéscsaba. 99-084 A Békés megyei Tanács 3. sz. Sütő­ipari Vállalata sütőipari szakmunká­sokat vesz fel gyulai és vidéki mun­kahelyekre. Jelentkezés: sütőipari vállalat, központi iroda, Gyula, Pe- őíi tér 2. 102350 Gyula. 1500 néző. V.: Horváth L. Gyula: Zsilinszki — Stefanik, Szi­lágyi, Szabó I — Himmer I, Rajki — Nagy II, Lovász, Boruzs, Himmer II, Nagy I. Edző: Vasvári Péter. Sze­ged: Korányi — Szabó, Hajós, Kő­vári — Dezsőfi, Pataki — Arató, Ne­mes, Popov, Gilicz, Boros dr. Edző: Moór Ede. A hétköznap ellenére szép számú közönség' volt kíváncsi az NB I-es Szegedi EAC vendégjátékára. A mér­kőzés első perceiben változatos játék alakult ki, mindkét kapu többször forgott veszélyben. A 10. percben Lo­vász előtt adódott gólhelyzet, de a csatár lekésett a labdáról. Az NB I- es labdarúgó-csapat főleg Gilicz é9 Nemes révén veszélyeztetett, de a gyulai védők szorosan őrizték a sze­gedi csatárokat. A gyulai csapat pon­tos adogatással — főleg Boruzs jó játékával — tervszerűen közelítette meg Korányi kapuját. Az első gól a 30. percben esett. Boruzs a kaputól mintegy 30 méterre a jobb oldalra vágta a labdát, Lovász kiugrott és beadását Himmer n a kifutó Korányi mellett a kapu bal sarkába lőtte. A gól utón tovább tartott a MEDOSZ fölénye és a 40. percben Boruzs a ka­putól mintegy 25 méterre lövésre szánta el magát és a labda a vetődő Korányi mellett a bal felső sarokba vágódott. (Nagyszerű lövés volt!) Szünet után a szegedi csapat nagy lendülettel vetette magát a játékba és a gyulai védőkre ekkor nagy munka hárult. Főleg Szilágyi és Him­mer I volt sokat játékban. A 60 percben Boros dr. Stefanikot kicse­lezte és váratlan, lövése Zsilinszki fe­lett a jobb felső sarokba jutott. A gól után tovább támadott az NB I-es csapat, de Zsilinszki mindent hárí­tott. A 70. percben lesről indult el Popov és a kifutó Zsilinszki mel­lett kiegyenlített. Már-már úgy lát­szott, hogy dönteMen eredmény szü­letik, de a 88. percben formás adoga­tás után Himmer II megszerezte a hazaiak győztes gólját. A gyulai csapat régen játszott ilyen magabiztosan és jól. A csapatrészek kiválóan működtek és főleg a csa­társor ötletes, gyors játéka volt kel­lemes meglepetés. Az NB I-es csapat főleg a második félidőben igyekezett, de a MEDOSZ mezőnyben és lelke­sedésben felülmúlta ellenfelét. A gyu­laiaknál Zsilinszki igen jól látta el feladatát. Az első gólt hárítania kel­lett volna. A gyors, kemény hátvéd­hármas jól állt a lábán. Szabó I be­bizonyította, hogy lehet rá számíta­ni. A két fedezet közül a nagy terü­leten játszó Himmer I volt a jobbik. A jól mozgó csatársorban Boruzs ját­szott kiemelkedően. Kár, hogy néha túlzásba vitte a cselezgetést. Himmer II következik utána, aki rendkívül gól veszélyes volt. Nagy n megmoz­dulásai többször veszélyeztették a szegedi védőket. Lovász és Nagy I igyekezett. Az NB I-es csapatban Dezsőfi, Pataki és Boros dr. játéka volt kielégítő. A többiek teljesítménye az átlagos alatt volt. Horváth játék­vezető kitűnően bíráskodott. Érdekességek az 1964. évi NB Il-es labdarúgó-bajnokság tavaszi idényének mérkőzéseiről Ha a vidéki mérkőzéseket vesszük alapul, az alábbi képet kapjuk: 1. Gyulai MEDOSZ 11:12 8 2. Nagybátony 8: 9 S 3. Szolnoki MTF 12:14 8 4. Egri Dózsa 13:14 7 5. Jászberény 6: 9 7 6. Bp. Előre 7:11 7 7. Szolnoki MÁV 6:10 7 8. Bcs. Előre 6:15 7 9. Bp. Spartacus 8:10 6 10. Nyíregyházi MSE 9:13 5 11. Kecskeméti Dózsa 6:10 5 12. Debreceni Dózsa 6:16 5 13. Baglyasalja 4:19 4 14. Szegedi VSE 14:20 4 15. Kisterenye 7:19 3 16. KISTEXT 6:18 3 17. Vasas Izzó 6:24 2 18. Miskolci Bányász 6:26 1 A kialakult helyezések sok minden­re adnak magyarázatot. Annyi bizo­nyos, hogy itt Is a három utolsó a KISTEXT, a Vasas Izzó és a Miskolci Bányász. Meglepetés a Kecskeméti Dózsa vidéki mérsékelt szereplése. A dózsások több olyan mérkőzésen szerepeltek meglepően rosszul, amire bizonyára nem is számítottak. Az élcsoport — a Bcs. Előrével be­zárólag — csapatai Igen Jó eredmé­nyeket értele el vidéken. A tavaszi végeredményhez (otthon + vidék) vi­szonyítva főleg Nagybátony és a Gyu­lai MEDOSZ ért el jó teljesítményt. E két csapat egyenletesen szerepelt, ha ki is kaptak, mindig szoros ered­ményt értek el. Nagy meglepetések voltak az alábbiak: Bp. Spartacus— Nagybátony 0:3, Nyíregyháza—Gyula 0:1, Bp. Előre—Nagybátony 0:1, SZMTE—Bcs. Előre 0:2, Szolnoki MÁV —Szegedi VSE 0:3! Az előbbi meglepetések bizonyítják, hogy egyre kevesebb jelentőségű a hazai pálya előnye. A csapatok gon­dosan megszervezik védelmüket és elsősorban arra törekednek, hogy gólt ne kapjanak, fis, amikor ez egy csa­patnál Jól megy, kiegyensúlyozottá válik a csapat vidéki teljesítménye. A jól megszervezett védőmunka igen sok esetben meghiúsítja az ellenfél gólszerzési lehetőségeit. Nyilván ezért történik meg elég sok esetben, hogy a hazai támadósor nehezen tud ki­bontakozni és gólt lőni. Igen jellemző erre a Nagybátony és a Gyulai MEDOSZ esete. A Gyulai MEDOSZ a zi adott gólbői tizenegyet vidéken és tízet hazai környezetben szerzett, te­hát vidéken gólképesebb volt a Gyula támadósora. A Nagybátony ese­te még érdekesebb. A 13 adott gólból 5-őt szerzett otthonában, s-at pedig idegenben, tehát a Bányász idegenben még gólképesebb volt, mint a Gyulai MEDOSZ. Sorolhatnánk még igen sok érde­kességet, amit a táblázatból tudnánk megállapítani. Például, amikor az idegenben elért teljesítményekkel foglalkozunk, feltétlen meg kell né­hány olyan csapatot említeni, ame­lyek hazai környezetben nem a leg­jobb teljesítményt nyújtottak. És itt az első meglepetés: a Nagybátony ott­honában 6 (!) pontot szerzett, és utána következik a Miskolci Bányász, a Debreceni Dózsa és a Gyulai MEDOSZ 9 ponttal. Annyi bizonyos, hogy van néhány csapat, amely hazai mér­kőzéseinek alakulására komoly hát­rányt jelent a jól bevált védekező tak­tika. Mindkettőnek van előnye és hát­ránya :s. Jó a vidéki pontszerzés is, de jó lenne otthon is győzni. Remél­jük, két megyei csapatunk, főleg a Gyulai MEDOSZ az őszi idényben hazai mérkőzésein jobb teljesítményt nyújt majd. Ha azt nézzük, hogy melyik csapat lőtte a legtöbb gólt az NB n-ben és hogyan alakult a rangsor, az alábbi sorrendet kapjuk: Közületek munkaerőigénye A Békés megyei Moziüzemi Vállalat békéscsabai lakosú hálózati ellenőrt keres kül szolgálatos munkakörbe, számviteli képesítéssel. Jelentkezés személyesen vagy írásban, a vállalat központjában Békéscsaba, Tanácsköz­társaság útja 24. 99074 Az ÉM. Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat kőműves, festő-mázoló szakmunkásokat, kubikosokat és se­gédmunkásokat, szobafestő-mázoló szakmunkás átképzésre 20—30 év kö­zötti férfi vagy női dolgozókat is fel­vesz békéscsabai és Békés megye területén lévő munkahelyekre. Vidé­ken lakó dolgozóknak munkásszál­lást, napi egyszeri étkezést biztosí­tunk. Kereseti lehetőség teljesítmény­bérezés alapján. Érdeklődni: írásban vagy személyesen a vállalat munka­ügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy U. 4. 99086 1. Szegedi VSE * 2. Szolnoki MÁV 29 3-4. Egri Dózsa 28 3-4. Bp. Spartacus 28 5-6. Kecskeméti Dózsa 27 5-6. Szolnoki MTE 27 7. Békéscsabai Előre 26 8. Kisterenye 25 9-10. KISTEXT 24 9-10. Nyíregyházi MSE 24 11. Jászberény 23 12. Gyulai MEDOSZ 21 13. Vasas Izzó 20 14. Bp. Előre 19 15. Miskolci Bányász 18 16-17. Baglyasalja 1« 16-17. Debreceni Dózsa 1« 18. Nagybátony 13

Next

/
Thumbnails
Contents