Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-10 / 160. szám

1964. július 10. 2 Péntek Az alapozók dicsérete Kenyatta üzenete Hruscsovhoz A ki épületet alapoz, annak ** aligha van szüksége pszi­chológiai ismeretekre, pedagógia^ politikai felkészültségre, továbbá szervezőképességre, nagy általa, nos műveltségre, azontúl türelem­re, vitakészségre és közvetlenség­re. Elég, ha értelmes, tapasztalt mesterember. Csodás létesítmé­nyek fundamentumait rakhatja le. Sokkal könnyebb a munkája, mint azoké az embereké, akik a felnőtt értelmet (s egyáltalán az értelmet) csiszolják, mások tudá­sát alapozzák, sokszor gyötrel- mes nehezen. A pedagógusokra gondolok. Mindegyikre, de ezút­tal főként azokra, akikkel a mi­nap beszélgettem, akiknek szük­ségük van mindarra, amire az épületalapozónak nincs. Az MSZMP megyei pártiskolá­jában a tantestület vendége vol­tam. Amolyan tanév végi összege­zésre, számvetésre szakítottunk időt. Nemcsak a leforgott taní­tási évről esett szó, de arról is, amivel minden évben találkoz­nak, ami általában problémát je­lent. öten szóltak mindezekről: Bocskai Mikályné, az iskola veze­tője, tanár, Molcsán János helyet­tes, tanár, Csicsely Mihály, Lip­csei Imre és Futaki László taná­rok, vagyis a teljes tantestület. Sok száz Békés és Csongrád me­gyei kommunista előtt cseng is­merősen nevük, hiszen az iskola fennállása óta sokan megfordul­tak, tanultak itt a két megyéből, ismerkedtek a pártmunka elmé­leti és gyakorlati kérdéseivel, kezdő avagy haladó fokon. ... ■pártalapszervezeti vezetők és propagandisták képzője az iskola. Ez a rendeltetése. A befe­jezett tanévben kivételesen taná­csi vezetőket, munkatársakat is tanítottak, persze őket is a poli­tikai munka „műhelytitkaival” issrhertették meg. Friss közéleti emberek, a tanácsvaiasztáskor ke­rültek be az apparátusokba, na­gyon felfért egy kis elméleti kép­zés. Ök szeptembertől november végéig voltak itt ötvennyolcán, három hónapon át. A következő turnusban már mezőgazdasági üzemek (tsz-ek, állami gazdasá­gok, gépállomások, erdőgazdasá­gok) párttitkárai, vezetőségi tag­jai érkeztek — hatvanhétén. Ja­nuár 6-tól március 28-ig tartott a velük való foglalkozás. A harma­dik csoport április 6-án jött és június 27-én búcsúzott el. Ez a turnus volt a legvegyesebb: isko­laigazgatók és tűzoltók, rendőrök és vasutasok, gyári munkások és tsz-tagok, meg más foglalkozású­ak tanultak. Mindannyian propa­gandisták, lesznek, ha igyekeznek, s állandóan képezik magukat. Az alapot, a legszükségesebb ismere­teket megszerezték — ki köny- nyen, ki gyötrődve — mind a het­venen... TWT ennyivel könnyebb olyan is- * kólában tanítani — mond­ták —, ahol évkezdettől évzárá­sig ugyanazok a hallgatók! Itt, mire alaposabban megismerné ta­nítványát a tanár, már vége is a tanfolyamnak. Eltelik a három hónap, új arcok bukkannak fel, A nemrégen kiadott KISZ kong­resszusi munkaverseny felhívásá­ra a Gyulai Kötőipari Vállalat­nál dolgozó mindhárom ifjúsági brigád csatlakozott a versenyfel­híváshoz. Az üzem 10 fős export-, vala­mint- ugyancsak tíz-, illetve 11 tagú szocialista és szocialista cí­más természetű témakörökre kell felkészülni, ezernyi új kérdésre, kételyre kell reagálni, szóval, nincs megállás, nincs megszokott- ság. Az új emberek örökös ön­képzésre, széles körű érdeklődés­re, felkészültségre inspirálják 4 tanárt. Olyan kérdésekre várnak választ, ami régóta foglalkoztatja őket, de vagy nem mertek kér­dezni környezetüktől, vagy egy­szerűen nem volt kitől kérdezni. Itt előhozakodnak vele bizalma­san, őszintén. Molcsán elvtárs em­lítette, hogy osztályának egyik hallgatója olyan nehéz kérdést tett fed, amit csak háromfajta lexikon átböngészése után tudott megválaszolni. De megválaszolta. Így csinálják ezt a többiek is. Nincs olyan kérdés, amit ne mél­tatnának feleletre, még ha naív is! És az emberek nagyon hálásak a válaszokért, bátorodnak, igye­keznek nagyon tanulni. A zért is nehezebb itt a taní- **' tás, mert vegyes képzettségű hallgatókkal van dolguk a taná­roknak. Az egyiknek csak hat elemije van, a másik diplomás. Külön kell foglalkozni mindegyik­kel a szemináriumokon, konzultáci­ókon. Otthon (különösen falun) jó néhányan — mert tekintélyük van, tisztességesen dolgoznak, ve­zetésre képesek — máról holnap­ra kerültek a pártvezetőségbe, nem rendelkeztek elméleti képzettség­gel. A járási pártvezetők tudták ezt, ők javasolták nekik a tanu­lást. „Majd a pártiskolán csiszol­nak...” Így hát sokan évek, sőt évtizedek után vesznek kezükbe könyvet, s elszoktak a ceruzától is. A pártiskola tanáraira vár ta­nulási kedvük felébresztése, a vi­tamersz ösztönzése, az idegen sza­vak könnyen érthető magyaráza­ta, némelyeknél a jegyzetelés megtanítása. Nehéz alapozás ez, egész émbereket, türélmes, fárad- Kájatlán névelőket kíván. Minden embert meg kell ismerni, meg kell érteni, van úgy, hogy családi problémáján kell segíteni. A má­sodik otthon légkörét megterem­teni csakis úgy lehet, hogy fele­lősséget éreznek minden hallgató fejlődéséért, közvetlen, meleg em­beri kapcsolatot alakítanak ki, akár a konzultációkon, akár esti séták idején, sakkozás közben, vagy máskor. ^""•sakis a képességek, emberi ^ jellemvonások közeli isme­retében lehet jól oktani. Ezután jöhet a nehéz anyag, a marxiz­mus—leninizmus alapjainak is­mertetése, az egyszerűbb és bo­nyolultabb pártpolitikai, elméleti, ideológiai kérdések megvilágítása, a viták lobbantása, a pártkong­resszusok, munkásmozgalmi nyi­latkozatok lényegének megérteté­se, boncolgatása, a hétköznapi po­litikai munka rengeteg apróságá­nak elemzése. A tanároktól ez mindennapi alapos készülést kö­vetel. Gyors a tempó, olyan, mint általában az élet. A sok fáradozást mindig kár­pótolja a hallgatók okosodása. És néha bensőséges vallomása. A pedagógusnapon felköszöntöttek minden tanárt és amikor haza­mért küzdő brigádjának fiataljai szinte egy emberként neveztek be az ipari üzemek kiszistáinak ne­mes vetélkedőjébe. Vállalásaik legfontosabb pontjai a terv tel­jesítésére a termelékenység növe­lésére és az önköltség csökkenté­sére vonatkoznak. —We— készülnek, elmondják, hogy ez­után másképpen olvassák még az újságot is, mint eddig, alaposabb a tájékozottságuk, jobban értik a párt politikáját, jobban tudják „átsugározni” másokba... Aztán az is öröm, ha a tanárok megtudják, hogy tanítványaik tovább gyűr- ■kőznek a tudományokkal, esti egyetemre járnak, magasabb ér­tékű tanfolyamra, iskolára kerül­tek. Ebből kitűnik, hogy nem volt rossz az alapozás, az elindulás. TVjTesélték nekem, hogy gondja- “ * ik is akadnak. A járási, vá­rosi pártbizottságok többet törőd­hetnének a hallgatók tájékozta­tásával, mielőtt elküldik őket az iskolába. Előfordul, hogy otthon nem rendezik fizetésüket, ezt ké­sőbb kell rendezni, a hallgató mulasztásra kényszerül, nehezen tudja bepótolni az anyagot. Ilyes­mi miatt akadt, aki nem vállalta a tanfolyamot. Aztán a különfé­le családi problémák, munkahelyi dolgok rendezése is kiesést ered­ményez. Mindezek hátráltatják a tanulást. A kiválogatásnak alapo­sabbnak kellene lennie és az sem kerülne nagy fáradságba, ha a pártbizottságok néha érdeklődné­nek védencük előmenetele, örö­me, gondja iránt. A z írás végére hagytam azt, **■ hogy a tanári kar, mely az értelem, a politikai tudás építésén munkálkodik, épül, tanul maga is. Mindannyian elvégezték már a pártfőiskolát (Futaki elvtársnak még van néhány vizsgája), s to­vább tanulnak. Bocskainé, Mol­csán és Csicsely elvtársak néhány napja iratkoztak be a Szegedi Tu­dományegyetem bölcsész karára, levelező úton tanulnak az ősztől kezdve. Mindemellett Bocskainé és Molcsán elvtárs tanít a marxiz­mus—leninizmus esti egyetemen, a többiek TIT-előadásokat, politi­kai előadásokat tartanak. Nagyon megérdemlik a nyári pihenést. Szükség is van az erő­gyűjtésre, hiszen szeptemberben új tanév kezdődik, semmivel sem könnyebb, mint a most sikeresen befejezett. Néhány esztendővel ezelőtt a megye műszaki szakemberei ta­nácskozásaikon gyakran hangoz­tatták: hajlék kellene, ahol meg­felelő körülmények között bizto­síthatnák a mérnök, és techni­kus-továbbképzést, ahol a tech­nika legújabb vívmányairól vi­tatkozhatnának egymás és üze­mük hasznára, s ahol klubéletet élhetnének. Nos, az akkori kí­vánság megvalósult. Békéscsa­bán létrejött a Technika Háza, amely igazi hajlékot nyújt már valamennyi tudományos egyesü­let szervezetének, csoportjának. Megalakult a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetsége (MTESZ) Békés megyei Intéző Bizottsága is. Ez a testü­let hivatott arra, hogy a közpon­ti elvek alapján irányítsa a me­gye műszaki gárdájának tudo­mányos, oktató, ismeretszerző tevékenységét, összehangolja a tudományos szervezetek és cso­portok munkáját. Most, amikor a tudomány és a technika rohamosan fejlődik, újabbnál újabb vívmányok lát­nak napvilágot, nem kétséges, milyen fontos küldetést tölt be a megyében a MTESZ. Sok mú­lik tehát azon, mennyire áll hi­vatása magaslatán, képes-e jövő- belátóan gondoskodni arról, hogy a műszaki káderek lépést tartsanak az élet támasztotta Moszkva Moszkvában közzétették Ke­nyatta kenyai miniszterelnök Hruscsovhoz intézett üzenetét, amelyben köszönetét mond a Szovjetunió bőkezű segítségéért. Az üzenetben Kenyatta közli: a kenyai kormány minden intéz­kedést megtesz, hogy gyorsan re­alizálják azt a megállapodást, ame­lyet Moszkvában írtak alá az Ogin- ga Odingavezettekenyaiküldöttség ott-tartózkodása idején. „Nem ké­telkedem abban — írja Kenyat­ta —, hogy az egyezményben elő­irányzott ipari és egyéb létesít­mények felépítése a szocializmus fejlődését elősegítő nagy erejű té­nyező lesz Kenyában”. Kenyatta megelégedéssel álla­Csütörtökön este a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei vezetősége fogadást adott a tíz napja megyénkben tartózkodó öt­tagú szovjet pedagógus-küldöttség tiszteletére, a békéscsabai Balas­si Művelődési Házban. A küldött­ség tagjai három megye: Pest, Szolnok és Békés megye orosz nyelvszakos tanárainak tovább­képző tanfolyamán, Békéscsabán London A brit nemzetközösségi értekez­let külügyi tárgyú zárt ülésének kimagasló eseménye megbízható sajtóértesülések szerint Jomo Ke­nyatta kenyai miniszterelnök mér­sékelt hangú, de erőteljes beszéde volt a fajok közötti kapcsolatok­ról. Kenyatta élesen bírálta egyes nemzetközösségi országok — kö­zöttük Anglia — a való tényekkel nem számoló politikáját, főként a portugál gyarmatok ügyében, majd kifejtette, hogy Dél-Afrika a régi imperializmus utolsó szige­te a korszerű, új Afrikában. igényekkel. Ahogy az intéző bi­zottság legutóbbi ülésén kitűnt, amikor az oktatási bizottság munkaprogramját vitatták, meg­fontoltan és felelősségteljesen felmérték a feladatokat. Ezen túl azt is körvonalazták, miként lesz eredményes a végrehajtás. A legsürgetőbb a továbbképzés megszervezése. A vidéken dolgo­zó mérnökök és technikusok ugyanúgy igénylik a továbbkép­zést, mint a fővárosiak vagy a nagyobb ipari gócpontokban élők. A felismerés abból fakad, hogy bármennyire is értse vala­ki a szakmáját, mégsem nélkü­lözheti ismereteinek állandó gyarapítását. Az oktatási bizottság hármas feladatként rögzíti a továbbkép­zést. Magába foglalja ez az egye­temi képzettségű műszakiak to­vábbképzésének, a műszaki te­rületen képesítés nélkül dolgo­zók részére az iskolai végzettség megszerzési lehetőségének, vala­mint a közép és felső műszaki káderek nappali oktatáson ke­resztül történő biztosítását. Az első feladat aránylag kevesebb gonddal megoldható, bár igaz, ilyen irányú szervezett tovább­képzés még nem volt a megyé­ben. Ezért azt tartják, az lesz a helyes, ha a továbbképzést az elején kezdik. Ehhez a mér­nöktovábbképző intézet előadás. pítja meg, hogy a két kormány közös álláspontot foglal el korunk igen fontos nemzetközi kérdései­ben, egyebek között az új világ­háborúk elhárítása és a gyarmati rendszer minden formájának fel­számolása kérdésében. „Tudatában vagyok annak — írja a miniszterelnök —, hogy a szovjet kormány létezésének kez­detétől fogva a gyarmati elnyo­más ellen vívott harc első vona­lában halad és nagy megnyug­vásunkra szolgál, hogy egy olyan kiváló harcos, mint Ön küzd a dél-afrikai, angolai, mocambiquei, portugál-guineai és az afrikai spanyol gyarmatokon élő népek jogaiért.” (MTI) tartottak előadásokat, konzultáci­ókat. A fogadáson részt vett Boros Gergely, az MSZBT megyei elnö­ke is. A kedves vendégeket Pan- kotai István, az MSZBT megyei titkára köszöntötte, majd hasznos eszmecsere következett a két nép életéről, a magyar és szovjet kap­csolatokról, az MSZBT munkájá­ról, a vendégek tapasztalatairól. Amint mondotta: A Dél-Afrika ügyében követett köntörfalazás, kibúvás politikájának ideje vég­leg lejárt. A Times diplomáciai tudósítója úgy értesült, hogy Home minisz­terelnök a nemzetközi helyzetet áttekintő beszédében kiemelte a nagyobb rugalmasságot a Kelet és a Nyugat kapcsolatában. Azt állí­totta, hogy a helyes politika a Szovjetunióval szemben a „békü- lékenységgel összekötött erő”, ami szerinte „elősegítheti a haladást a leszerelési egyezmény felé”. (MTI) sorozataiból összeválogatják azo­kat az előadásokat, amelyeket 1964—65-ben kívánnak a me­gyében tartani. Az elsődleges szempont a matematikával, a mechanikával foglalkozó előadá­sok jó megválasztása, valamint egy-egy területen az eddig el­ért színvonal ismertetése. Te­kintettél arra, hogy a különböző tudományos egyesületi szerveze­tek tagjait az említett területek­ről sem az azonos témák érdek­lik, ezért három csoportot szer­veznek. A továbbképzést gépész, építész-mélyépítő és elektromos témakörben rendezik. így min­den bizonnyal eredményes lesz a vezető műszakiak továbbképzé­se, hiszen a résztvevők az egyes szakmáknak megfelelően gyara­píthatják a nélkülözhetetlen is­mereteket. Sok gondot okoz azonban még, hogyan segíthetik elő a műsza­ki területen dolgozóknak az is­kolai végzettség megszerzésének lehetőségét. Mennyire sürgető az oklevél vagy diploma megszer­zésének előmozdítása, arra elég egy, mégis sokait mondó adat közlése. Az 1961-es statisztika szerint műszaki beosztásban le­vő, de a beosztásnak nem meg­felelő képzettséggel mintegy negyvenhármán dolgoztak. Ez a helyzet azóta sem változott lé­nyegesen. Pedig vitathatatlan, hogy a vezetés egyik legfonto­sabb láncszeme a művezető, aki a termelés során közvetlenül irányítja a fizikai dolgozók mun­A Gyulai Kötőipari Vállalat három kiszes brigádja csatlakozott a kongresszusi versenyhez Pallag Róbert Á műszaki haladásért Fogadás a megyénkben tartózkodó szovjet pedagógusok tiszteletére Részletek a nemzetközösségi értekezlet külügyi tárgyú zart üléséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents