Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

19W. Július 7. 5 Kedd Kétszáz gyulai és megyei középiskolás a Felsönyomási Állami Gazdaságban (Tudósítónktól) Július tizedikén kétszáz megyei középiskolás, köztük negyven gyu_ lai indul a Felsőnyomási Állami Gazdaság címerező táborába. A héten Szigeti Zoltán gimnáziumi tanár; a tábor parancsnoka, a megyei KISZ-bizottság képviselő­jével és a gazdaság vezetőivel megszemlélte a tábort, tapaszta­latairól az alábbiakat mondotta: — A diákok soha ilyen jó kö­rülmények között nem dolgoztak ebben a táborban, mint az idén dolgoznak majd. A gazdaság veze­tősége először is felemelt étkezési normát biztosított, gondoskodtak hideg, meleg vizes zuhanyozóról. Legnagyobb részüket épületekben helyezik el, paplanos ágyakban al­szanak a fiatalok. Sátrat mindösz- sze ötöt állítanak fel. Gondoskod­tak arról is, hogy a diákoknak a munkán kívül sportolási és kultu­rális lehetőségek álljanak rendel­kezésükre. A legnagyobb mérték­ben biztosítottak az egészségügyi követelmények és körülmények. Színes és változatos kultúrprog- ramot állítottak össze a táborozás idejére, ebben szerepel író—olva­só-találkozó, a Balassi Tánczene­kar vendégszereplése, műsoros tá­bortüzek és egyéb szórakoztatá­sok. A tábor és a gazdaság vezetői örömmel várják a fiatalokat. Húszezer forinttal nagyobb forgalom a második negyedévben A Békéscsabai Képcsarnok Vál­lalat bevétele az első negyedévben 80 ezer forint volt. Ebben az idő­szakban az iparművészeti termé­kek, ezeken belül is a kerámiák, állólámpák iránt érdeklődtek a legjobban a vásárlók. A második negyedévben a fali szőnyegek, autóhuzatok és egyéb textíliák váltak kelendőbbé. A képzőművészeti alkotások közül inkább a színes reprodukciókat vásárolták szívesen a vevők. A második negyedév bevétele 100 ezer forintra emelkedett. A 20 ezer forintos javuláshoz hozzájá­rult az is, hogy az ünnepek túl­nyomó része erre a negyedévre esett, valamint az, hogy a vállalat árukészlete változatosabbá, színe­sebbé vált. A ló, a kocsi meg a gazdájuk Az állomás vörös téglás épülete előtti kifutó, ez a bérko­csik szokásos helye. De most nem áll itt egy sem. Kom dél­előtt van. Ilyenkor nincs vonat, nincs utas. Üres a tér, a szokásos állomási em­berek, a harcsabajszú süteményes, az isme­rős rakodómunkások fedelet kerestek az eső elöl. A bicikli- őrző széke is üres a fa alatt. Csak az árok túlsó oldalán ázik egy kocsi, a kocsisa s a ló, Baba, aki nem bánva, hogy ponyva nélkül hagyták, a nedves füvet har. sintja. Néha egy-két lépést előremegy egy másik fűcsomóhoz. Nyikorogva lódul utána a kocsi, a pony­va tetejéről víz locs- csan le. — A Baba öt év óta van meg nekem. Jó ló, olyan, amilyen a konflis elé kell. Egy­formán nyugodt min_ dig. Sok ló volt a har. mine év alatt — mió­ta erre a foglalkozás. m adtam a fejem — ez elé a kocsi elé be­kötve, de a Babát szeretem a legjobban. Lehet, hogy csak azért, mivel olyan egyedül vagyok, mert elmentek a gyereke. im. — Hány gyereke van? — öt, egyedül ne_ véltem fel őket, az anyjuk korán meg­halt, Meghalt az egyik fiam is nemré­gen, pedig olyan em­ber volt az... Nem azért mert az én fiam. De sztahanovista is volt. A többi gyere­kem széjjelment, férj_ hez ment, megháza­sodott. Tíz unokám van. — A háborúban sé­rült meg? — veszem észre a falábát. — Kilencszázkettő. ben. Nyolchónapos koromban gróf Ká. rolyi Imre birtokán dolgoztak a szüleim, s úgy történt, hogy az ottani gazdasági kis­vasút akkor levágta a fél karom, a fél lá­bam. A gróf azt mondta az apámnak, gondoskodik rólam. Meg is tette becsület­tel, iskoláztatott, a négy polgárit elvégez, tem, majd munkave­zető lettem a gazda_ ságban addig, amíg az az övé volt. Harminc, ötben kegydíjjal elbo. csájtottak, akkor vet­tem én a kocsimat, azóta fuvarozok. — Mindig volt elég utasa ? — Volt. Rendesen kerestem, kérem. Gondolja el, kegydí. jat is kaptam, s hoz­zá ami a fuvarból be­jött. Jó, hozzám szo­kott kuncsaftjaim voltak nekem. A Te- rényi főszolgabíró csak velem járt, min. den útjára én vittem, jóra, rosszra. Kegy­díjam is volt. — Hová vitt a Te- rényi rossz útja? — Nem mondom én azt meg magának. — És ma kik az utasai? — Van annyi belő­lük, hogy a kerese­tem meglegyen, van amikor 30 forint, más. kor 70—80 forint. Ne­héz csomaggal érke­zők, kórházi betegek, meg sok orvos, ál­latorvos, aki té­len autóval nem tud eljutni a távolabbi helyekre. Olyankor a nagy sárban épp úgy kell a loxxískocsi, mint 30 évvel ezelőtt. Az eső csak esik, az öregember meg elug- raszt egy fiút a ke­rékpárok őrzőjéért, hogy neki ll-kor van egy fuvarja, jöjjön elő. Ö most már nem tud a kerékpárokra vigyázni. — Hát viszontlátás, ra. — Viszontlátásra. Baba, a nyugodt, otthagyja azárokmen- tí jó füvet. A kocsi könnyű zökkenéssel ugrik a sima beton­úira. Ahogy a patkó kopogása halkul, az eső pókhálófátylat húz a távolodó, kiseb. bedő fiáker mögé. Ügy tűnik, egészen belepi a pókháló a kocsit, mely Babával és gazdájával csende­sen kiúszik az időből. Padányi Anna A járás gondja is ... A növekedés nehézségei a mezőkovácsházi gimnáziumban A mezőkovácsházi Hunyadi Já­nos Gimnáziumira is ráborult a nyári szünet csendje. Kihaltak a folyosók, néptelen az udvar, a ta­nári szoba azonban látogatásunk napján is népes. Kiss Árpád igaz­gatóval és helyettesével, Kovács Sándorral együtt bent van az egész tanári kar. Az asztalokon statisztikák, kimutatások, össze­sítések. Tulajdonképpen most fo­lyik a tanév „adminisztrációs” le­zárása és az új előkészítése. Mind­ezek ellenére szívesen szakítanak időt a tájékoztatásunkra. Mire volnának kíváncsiak? A kérdésre kérdéssel válaszolunk: mi az, amit a gimnáziumukról el szeretnének mondani akár mint eredményt, akár mint problémát? Kiderül, hogy van mondanivalójuk bőven. Kevés a pedagógus, a tanterem, de az eredmények szépek A nappali tagozat mellett mű­ködik levelező tagozat is, azonkí­vül az orosházi mezőgazdasági technikum egy kihelyezett osztá­lyát is vállalták. Mindez nem cse­kély feladatot ró a tantestület tagjaira. Mégis azzal büszkélked­hetnek, hogy a nappali tagozat 225 tanulója közül mindössze egyetlen egy ismétli az évet, a 42 negyedik osztályos közül 41 tett érettségit, a negyevenkette- dlknek is sikerült volna, ha év közben meg nem betegszik és az orvos szükségpihenőre nem küldi. A tizenkét éve fennálló gimnázi­um tehát ilyen szép eredménnyel zárta az esztendőt. Értékét még csak fokozza az, hogy mindezt igen nehéz személyi és tárgyi feltételek közepette érték el. Az említett nehézségek nem mezőko­vácsházi különlegességek, hanem szocialista társadalmunk fejlődé­sével, növekedésével járó általá­nos gondok helyi jelentkezései. Azonban mindenképpen leküz­désre várnak, megoldást követel­nek. Az intézetnek jelenleg 11 neve­lője van, de csak papíron. A va­lóságban ez a szóm 10. A tízből azonban egy beteg. A fennmaradt kilenc esetében az igazgató és he­lyettese beosztásilag, munkaköri- lég olyan helyzetben van, hogy a közvetlen oktatásban nem vehet egyikük sem teljes súllyal részt. A kizárólagosan nevelői munkát legutóbb heten látták el. Az 1964/65. tanévben terv szerint már 12 főből kellene állnia a tan­testületnek (természetesen az igazgatóval együtt). A megyei ta­nács művelődésügyi osztálya, mint felügyeleti szerv, teljesen tisztában van a mezőkovácsházi gimnázium ilyen értelmű problé­májával is. Pályázatot hirdetett a hiányzó státuszok betöltésére. Jelentkező még nem akadt. A me­zőkovácsháziak nem várnak (Tudósítónktól) A MEGYEVILL II. számú gyu­lai részlegének dolgozói az első fél év jelentős részében a környe­ző mezőgazdasági üzemek, tsz-ek villamosításán dolgoztak, emellett a gyulai vár és várszínház impo­záns megvilágításának kivitelezé­se, a most átépítésre kerülő Kö­rös-parti cukrászda villamossági munkáinak elvégzése dicséri lel­kiismeretes, jó munkájukat. Az első fél évben jelentős szerelóse­egyetemet végzett tanerőt, örül­nének több éves gyakorlattal ren­delkező általános iskolai pedagó­gusoknak is, akik majd menet közben levelezőként tanulnának tovább. Különösen a reál tantárgyaknál szőrit a cipő Különösen a reáltárgyaknál ér­ződik erősen a nevelőhiány, így például matematika, fizika, ké­mia, ábrázoló geometria és ipari rajz esetében. Elsősorban a ma­tematika és a fizika szakban szo­rít a cipő. Ügy néznek a szeptem­beri iskolanyitás elé, hogy csak a 7 nappali tagozatú osztályt szá­mítva is, 72 természettudományi órájuk lesz ellátatlan. Tisztában vannak azzal, hogy a tanerőprob­léma onszágos gond. Saját kis bá­zisuk megerősítését abban látnák, hogy biztosítani kellene minden nevelőjüknek a helyben lakást. A meglevők egy része helyben la­kik ugyan, de még vannak, akik olyan községekből járnak át Me- zőkovácsházára tanítani, ahol, ha úgy fordul, szívesen állnak be ne­velőnek, hogy ne kelljen „bumliz- ni”. A fluktuációnak legtöbb eset­ben tehát lakásgond áll a hátteré­ben. Két dolog fékezi a gimnázium fejlődését Az intézet nagyobb arányú fej­lődését, Kiss Árpád igazgató sze­rint, két tényező fékezi, az egyik a már említett tanerőprobléma, a másik pedig a tanteremhiány. Kívülről bőséges belvilágának látszik az épület, valójában azon­ban a nappali tagozat hét osztá­lyának mindössze négy tanterem és egy tornaterem áll rendelkezé­sére. Az utóbbit szükségtanterem­ként használták eddig, azonban emeleti helyiség, mely olyan rossz állapotban van, hogy ilyen célra a következő tanévben már nem használható. Pedig, ha jobban megvizsgáljuk a dolgot, az épület igénybevétele óra- és létszómilag évről évre nagyobb. Kiss Erzsébet tanárnő, a levelező tagozat veze­tője nem győzi hangoztatni, hogy az 1954 óta működő tagozaton, kü­lönösen az utóbbi 4—5 esztendő­ben mind nagyobb a jelentkezők száma. Minden tanítási évet 160— 190-es létszámmal indítanak el. örvendetes ez és érthető is, hi­szen a gimnáziumba, mivel közle- kedésileg jobban megközelíthető, mint Battonya, a járásnak szinte minden községéből járnak tanul­ni. Ráadásul az orosházi mező­gazdasági technikum kihelyezett osztályát is vállalniuk kellett. Miként az igazgató és Konyecsik két végeztek a körösnagyharsányi Egyetértés, a Biharugrai Halgaz­daság, a kötegyáni Vörös Csillag tsz-ek területén. Sok esetben anyaghiány és a kedvezőtlen időjárás akadályozta munkájukat, de még így is sike­rült elérniük, hogy a 17 főből álló részleg 1 millió 720 ezer forintos tervét az első fél évben 1 millió 800 ezer forintra teljesítse.- Ö ­Magdolna tanár, az iskolatanács tagja, pártalapszervi titkár közö­sen bizonygatták, a nehézségek ellenére sem mondhattak nemet, hiszen ebben az osztályban a me- zőkovácsházi járás mezőgazdasá­gát segítő szakkádereket képez­nek. Ne csak Mezőkovácsháza, az egész járás segítsen Nem kell ide új épület, elég lenne a jelenleginek a megtoldá- sa 3—4 tanteremmel és egy torna­teremmel. Tetejében nem is olyan problematikus a megoldása, mint a személyzetinek, mely szinte teljesen a tanerőképzés függvé­nye. (Persze a gondos, tervszerű, célirányos káderelosztás itt is so­kat segíthet.) Az építkezés ügyét viszont a minisztérium és a me­gyei tanács mellett a járás és a község maga is döntően előrelen­díthetné. A jelenlegi nehéz körülmények ellenére is a mezőkovácsházi gimnáziumban elismerésre méltó eredménnyel zárult az 1963/64-es tanév. Amennyiben a meglevő és a még fel nem tárt lehetőségek mozgósítása esetén, a problémák fokozatos felszámolásával az eddi­gi akadályok is elhárulnak, nem kétséges, hogy az eredmények még példamutatóbbak lesznek, s a járás lakosai közül még többen juthatnak középiskolai végzett­séghez, ami az eddigi eredmények ellenere is igen szükséges és kí­vánatos. Huszár Rezső Megtudom a sajtóból, hogy egy szenzációkra éhes amerikai divat­szalon csöppnyi nadrágból álló, egy- részes bikinit hozott forgalomba, felsőrész nélkül, aminek máris szá­mos követője és sok ellenzője akadt. A magam részéről javasolom az érdekelteknek, hogy vessenek vé­get az oktalan perpatvarnak. A hölgyek pedig válasszák a jelenlegi divat és az új kreáció közötti arany középutat: használjanak felsőrész gyanánt legalább egy dupla sodrású cérnaszálat... • „Egye meg a fene a világ négy sarkát!” E klasszikus szitkozódás szülőatyja, bölcs mondása megalko­tásakor nyilván be lehetett rúgva. Köztudomású ugyanis, hogy Föl­dünknek mindössze két pólusa van. • Kirakatot bámultam az utcán s két pöttöm emberke élénk vitájára lettem figyelmes. Egyik sem lehe­tett több hatévesnél. Hozzám érve, éppen a kisebbik érvelt: — Az a baj, bogy az a Barótl nem nyúl a fiatalokhoz. Ahogy Tlchy meg az Albert játszott a spanyolok ellen, úgy én is tudtam volna fo­cizni ... Bravó! Az utánpótlással nincs baj! • Sokszor bolygatott kérdés: mi a hosszú élet titka? Megmagyarázom: számlálás kérdése az egész. Az em­ber azon igyekezzék, hogy születése cs halála között minél több eszten­dőt számláljon... • A gyár technológiai osztályán új kelmét kísérleteznek ki. — És megfelelő a fonal szakító­szilárdsága? — kérdezik. A tervező, homlokát ráncolva, imigyen fejezi ki aggályát: — Hát... nem éppen Veres Győző súlyemelőbajnoknak készült... • X írói tevékenységére jellemző, hogy igyekszik minden mondatában megcáfolhatatlan maradni. Ez a na­turális törekvés legutóbbi regényé­nek még a címében is kifejezésre jutott: „A fuldokló szivacs.* *' — kazár — Túlteljesítette első félévi tervét a MEGYEVILL gyulai részlege

Next

/
Thumbnails
Contents