Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

1964. július 5. 3 Vasárnap Amíg a tésztából kéméi* lesz v A frissen sült kenyér ínycsik­landozó illata fogadja a belépőt az Orosházi Sütőipari Vállalat 4- es számú üzemében. Verejtéke­ző emberek serénykednek a ke­mencék között. Kezükben mint egy óriási kar, úgy mozog a hosz- szú sütőlapát, eltűnik benn a mélyben, majd fürgén kinyúl újra s viszi a rakományt a forró ke­mencébe. Az egyikbe épp most vetik a fehér kenyeret, s egyszer­re százötven darabot tesznek be, amit alig harminc perc múlva már pirosra sülten szednek ki. — Egy műszakban csaknem negyven mázsát sütnek ki, vegye­sen fehéret és kétkilósat — mond. ja Petróczki András, az egyik ke- menoés, miután befejezte a ve­tést és az ajtóban áll, hogy egy kis friss levegőt szívjon. — Négy ke­mencében dolgozunk egyszerre, s míg kettőben sül a kenyér, addig a másik kettőt fűtjük. Így aztán vajmi kevés időnk marad, hogy egy kicsit kifújjuk magunkat. A hőség az bizony nagy a kemen­cék torkában — magyarázza a szi. kár, de szívós, alig huszonhat esz­tendős fiatalember. Amint eloltja cigarettáját, már siet is vissza, hogy a kémlelőnyíláson ellenőriz­ze a kenyeret. Tovább megyünk a kovászodé és dagasztó műhelybe, amelyben már közel sem olyan elviselheted, len a hőség. A háromkerekű da­gasztócsészékben kel a tészta, az egyiket most gyúrja a gép. Játszi könnyedséggel forgatja a mintegy kétszázötven kiló masszát az ellip­szis alakban mozgó kar. Hetényi Ferenc műszakvezető ügyel arra, hogy megfelelő legyen a keverési arány. Fizikai munkát nem kell végeznie. — Felbecsülhetetlen fáradtság­tól kímélnek meg bennünket a gé_ pék. Amit most tizenöt-húsz perc alatt elvégzünk, az eddig kézi erővel órákat vett igénybe — mondja, miközben leszedi kezéről a rátapadt tésztát. Ahogy jobban szemügyre vesz­sziik a berendezéseket, feltűnik, hogy szinte feleslegessé vált a fi­zikai munka és a zsákoláson kívül mindent a gépek végeznek. Az öblös csészékbe szitálógép ontja a lisztet, a formálás sem kézzel tör­ténik, hanem egy gép adja meg a I kenyerek alakját, majd emeletes \szállítókocsik viszik a kemencék felé a kosarakba rakott nyers­anyagot — Az bizonyos, hogy sokban könnyebb lett a munkánk, de a korszerűsítés már nagyon ráférne az üzemre — mondja a műszak­vezető. — A gázolajfűtés ugyan haladást jelent, sajnos, azonban az a hátránya, hogy szinte lehetetlen a kemencék tisztán tartása. No és persze kinőttük már ezt a kis he­lyiséget, és nehezen várjuk, hogy mielőbb felépüljön az új kenyér­gyár. Annak is örülnénk, ha már csak magyar liszttel dolgozhat­nánk, mert abból szebb kenyeret lehet sütni, és könnyebb a dagasz- tás is. Sok esetben előfordult, hogy a külföldi liszt alacsony si­kértartalma miatt 2—3 gramm aszkorbinsavval kellett meggyor­sítanunk a kelést, és javítani a minőséget. Amint a nehézségekről beszél a műszakvezető, köréje állnak pár percig a szabad kemencések is és olyan lendülettel, szenve­déllyel szólnak az üzemről, hogy így csak azok szólhatnak, akik szeretik szakmájukat, és szeretné­nek minél jobbat nyújtani. Fia­tal, húsz-huszonöt éves emberek. Tudják, hogy munkájuk felelős­ségteljes, hiszen a város kenyér- ellátásának biztosítása az ő fel­adatuk. Lelkesedésük és féltő ag­gódásuk nem volt eddig sem hi­ábavaló. Munkájukat elismertek feletteseik is, és a fogyasztók sem panaszkodhattak, hogy nem volt kenyér. S ha egyszer jobb mun­kakörülmények között dolgozhat­nak, még jobb eredményeket várhatunk tőlük. —seleszt— Automatizált Icombájnszérű Újkígyóson Mire megkezdődött a 400 hold őszi árpa és az 1900 hold búza ara­tása, akkorára egy korszerű, em­beri erő kifejtés nélküli, vagyis automatizált kombájnszérű épült az újkígyósi Aranykalász Terme­lőszövetkezetben. Lényegében nem egy ördöngős megoldásról van szó. Csupán arról, hogy a két magot tisztító cséplőszekrény­be malmi rendszerű garatból hordják fel a tiszti tani valót a ka­nalak. A cséplőszekrényből az automata mérlegre hullnak az ár­pa- vagy a búzaszemek, a mérleg­ről a gabonafúvóba, onnan a mag­tárba, s amikor az megtelik, ku­pacba kerül. A kupac felszedésé­hez sem kell fizikai erő, mert zsákológép szedi fel és szállító- szalag továbbítja a vontatóko­Seres Imre villanyszerelő egy mozdulattal hozza működésbe a csikra. kombájnszérűt. Mint szövetkezeteink jó része, az újkígyósi Aranykalász Tsz sem rendelkezik bőséges tárolóhelyek­kel. De nem is akarnak sokat tá­rolni. Legalábbis ezt bizonyítja az, hogy a terményforgalmi és feldolgozó vállalattal 49 vagon búzára kötöttek szállítási szerző­dést. Ezenkívül minőségi vető­magért 35 vagon szokvány minő­ségű gabonát is beszállítanak. A szövetkezetben öt kombájn és négy aratógép vágja, csépeli a gabonát. Csütörtök estig, amíg az eső meg nem zavarta őket, 250 hold őszi árpát és 200 hold búzát arattak le. A kombájnszérű éjjel­nappal üzemel. Egy-egy műszak­ban csak három-három ember dolgozik és könnyedén, mert hi­szen gombnyomásra működik min. den. A korábbi években a két gépész mellett még tizenhatan dolgoztak. Méghozzá igen meg­erőltetőén, hiszen lapátolni és zsákolni kellett: a gabonát a mér­legre és a vonta tópótkocsira. Egy ember könnyedén ömleszti az ötvagonos garatba a billenős pótkocsi rakományát. Eddig 130 vagon őszi árpát szállítottak a járás és a város tsz-eiböl a magtárakba A Békés megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat ki- rendeltségének ez év harmadik negyedében összesen 3274 vagon terméket, illetve terményt kell felvásárolni a járás és a város termelőszövetkezeteiből és állami gazdaságaiból. A tervezett 305 vagon őszi árijából 130 vagonnyi már „a kirendeltség békéssámsoni, csorvási, gádorosi, nagyszénási, orosházi és tótkomlósi raktárai­ba került. Ezen a nyáron a csor­vási Kossuth és a kardoskúti Rá­kóczi Tsz szállított először őszi árpát. A tervek szerint búzából 2822 vagonnal kell felvásárolni. Szom­bat estig a csanádapácai Haladás és az orosházi Szabadság össze­sen 30 vagonnal szállított mag­tárba. Tavaszi árpából 102 vagon­nal, napraforgóból pedig 100 va­gonnal kerül a kirendeltség mag­táraiba. A gádorosi Dózsa, az orosházi Dózsa és a tótkomlósi Haladás összesen 48 vagon őszi árpa ve­tőmag értékesítésére kötött szer­ződést. Ezt a vetőmagtisztító te­lepekre: Békéscsabára és Szarvas­ra szállítják. A Békéscsabai Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állo­más elektromos részlege felvételre keres villanyszerelő, motortekercselő, j árműelektromos szakmunkásokat és a fenti szakágakhoz segédmunká­sokat. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni: Fekete Béla részlegvezetőnél. 1953 Csatlós Béla gépész felfigyel a két cséplőszekrényre és a garat Az automata mérleg működése, zavartalan működésére. Az automatizálás lehetővé tette, hogy a gépé­szek mellé műszakonként két-két idősebb, csök­kent munkaképességű embert osszanak be. Ne­kik sem kell különösebb fizikai erőt kifejteniük, hiszen lényegében csak felügyelnek arra, hogy ne tömődjenek el és ne szórjanak a gépek. Bőven van tisztítanivaló, hiszen az öt kombájn mint­egy 1500 holdat arat el és csépel el a holdanként 16—20 mázsa közt fizető őszi árpából és a 15 má­zsa holdankénti termést ígérő búzából.

Next

/
Thumbnails
Contents